Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

NÉPÚJSÁG. 1987. február 3., kedd NÉGY TÚSZÉRT 400 FOGOLY A lelkész kérte: ne fizessenek érte Jichiak Rabin izraeli had­ügyminiszter vasárnap elve­tette egy szélsőséges libano­ni szervezetnek azt a köve­telését. hogy három ameri­kai és egy indiai túszért cse­rébe Izrael bocsásson szaba­don 400 bebörtönzött fog­lyot. A hadügyminiszter hozzátette. hogy sem az amerikai, sem más kormány nem intézett ilyen kérést Iz­raelhez. Rabin egy rádió- nyilatkozatában kijelentet­te: az Izraelben elítéltek „nem szolgálnak tartalék­alapul a Libanonban elra­bolt nyugatiak kiszabadítá­sának fedezésére”. Mint beszámoltunk róla. az „Iszlám Szent Háború Pa­lesztina Felszabadításáért" szombati közleményében be­A bécsi ENSZ-központ- ban hétfőn megkezdte idei tanácskozását az ENSZ Ká­bítószer Bizottsága. A negy­ven ország, köztük hazánk képviselőit egyesítő testület arról tárgyal, hogyan lehet erősíteni a nemzetközi együttműködést a kábítósze­rek. s azok csempészésének további terjedése ellen. Az ülés előtt lévő. a tagállamok JUGOSZLÁVIA Titóra emlékeznek Joszip Broz Tito ötven esztendővel ezelőtt (1937 au­gusztusában) került Jugo­szlávia Kommunista Párt­jának élére. Az évforduló­ról Jugoszláviában az idén ünnepségsorozattal emlékez­nek meg. Erről hozott hatá­rozatot a JKSZ KB Elnök­sége. A jubileumi rendezvények egész éven át tartanak. A JKSZ KB díszülésen méltat­ja majd Tito munkásságát. „Tito és a párt” címmel tu­dományos konferenciát szer­veznek. Alkalmi ünnepsé­gekre. előadásokra, találko­zókra és kiállításokra kerül sor. jelentette: kivégzi a fogsá- ságában lévő három ameri­kai és egy indián professzort, amennyiben Tel-Aviv egy héten belül nem enged sza­badon 400. Izraelben bebör­tönzött foglyot. A bejrúti an­gol nyelvű egyetem négy ta­nárát január 24-én rendőr­nek álcázott emberrablók hurcolták el. Továbbra lis homály fedi Terry Waite sorsát, aki az anglikán egyház megbízásá­ból kezdett Libanonban tár­gyalásokat a nyugati túszo­kat fogva tartó emberrab­lókkal.. A centerbury-i ér­sek személyes megbízottja két hete nem ad életjelt magáról. Bejrúti hírek szerint be­ható konzultációk folynak adatain alapuló jelentés sze­rint ugrásszerűen növekszik a heroin és a kokain for­galma, s a kábítószerek ter­jedése a bűnözés növekedé­sét is jelenti a világ külön­böző körzeteiben. Az egyhe­tes tanácskozáson megvitat­ják a kábítószerek elleni küzdelemmel kapcsolatos új nemzetközi egyezmény ter­vezetét is. Általános felháborodást váltott ki a brit közvéle­ményben a Scotland Yard különleges ügyosztályának monstre-házkutatása a BBC televízió skóciai székházá­ban, ahonnan három teher­autó-rakomány film- és do­kumentációs anyagot szállí­tott el a titkosrendőrség. A BBC glasgow-i stúdiójában készítette Duncan Campbell a „Titkos társadalom" című hatrészes tv-riportműsorát, amelynek a „Project Zircon” kódnevű tervezetről (a Szov­jetunió fölött pályára állí­tandó elektronikus kémhold­ról) szóló indító anyagát a Szíria. Irán képviselői és a libanoni milíciák vezető kö­zött Waite hollétének kide­rítésére. Az ABC amerikai televízió vasárnapi híre sze­rint egy szélsőséges síita szervezet tartja fogságban és szabadon bocsátása fejében garanciákat követel Wa­shingtontól. hogy nem avat­kozik be sem a libanoni pol­gárháborúba. sem az irak— iráni fegyveres viszályba. Robert Runde, az angliai anglikán egyház szóvivője vasárnap bejelentette, hogy Terry Waite még Libanon­ba utazása előtt levélben meghagyta: elrablása esetén ne fizessenek váltságdíjat ér­te és ne kockáztassanak em­beréletet kiszabadítása érde­kében. A tanácskozást a lábadozó Ernique Parejo Gonzalez, Kolumbia budapesti nagy­követe nyitotta meg. A nagykövet — hazája koráb­bi igazságügyminisztere — ellen, mint ismeretes, a kö­zelmúltban Budapesten is­meretlen tettesek merényle­tet követtek el. A magyar főváros után az NSZK-ban gyógykezelik, s most Bécs- be szállították BBC múlt héten elbocsátott vezérigazgatója, a kormány nyomására már korábban le­tiltotta a műsorról. A kormánypárti The Daily Telegraph hétfőn azt az ér­tesülést közölte, hogy a kor­mány február folyamán ké­szül nyilvánosságra hozni tervezetét „független rádió­állomás-hálózat" létrehozá­sára, a BBC „monopóliúmá- nak" megtörése céljából. Ezt a tervezetet, a BBC vezér- igazgatójának sommás elbo­csátását követően, az ellen­zék képviselői a BBC elleni általános támadás részének tekintik Reagan felmondja szerepét — Gorbacsov korszerűsít „A körülmények egybeesé­se folytán egyszerűen lehe­tetlen nem összevetni és szembeállítani egymással két nagy országban a múlt hé­ten lezajlott két eseményt" — írja Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP Központi Bi­zottsága ülésén elhangzott beszédére és az Unió hely­zetéről szóló amerikai elnö­ki üzenetre visszatérve hét­fői elemzésében a brit üzle­ti körök mértékadó lapja, a Financial Times. A lap politikai szemleírö- ja emlékeztet rá, hogy mind­két vezető egy-egy jelentős évforduló évében fordult or­szágának polgáraihoz: a Szovjetunióban az októberi forradalom 70., az Egyesült Államokban az alkotmány létrejöttének 200. évforduló­ját ünneplik az idén. „De ezzel véget is érnek a ha­sonlóságok" — fűzi hozza, majd a többi között az aláb­biakat írja: „Mr. Gorbacsov beszédé­nek az volt a célja, hogy a szovjet politikai-gazdasági rendszer korszerűsítését, sür­gős és ambiciózus reformo­kat szorgalmazzon. Ismét megerősítette azt a korábbi benyomást, hogy megfontolt, modern és életerős vezető, aki elszántan törekszik a szovjet gazdaság teljesítmé­nyének javítására...” Az átlagamerikaiak (kö­zépkorú, középjövedelmű nyárspolgárok) nézötábora bizonyára jól fogadta Rea­gan elnök édeskésen szenti­mentális hitvallását Ameri­ka nagyságáról. De mind­azok után, ami az elmúlt he­tekben történt, nehéz hinni abban, hogy Amerikát le­hetséges továbbra is haté­konyan igazgatni színpadias fogásokkal. A Financial Times politi­kai szemleírója ezután han­goztatja: véleménye szerint Ronald Reagan nem tud és nem akar foglalkozni elnök­sége legkomolyabb politikai válságával, majd ezzel szem­beállítva elemzi „a szovjet gazdaság és társadalom egé­szét átfogó jelentős gorba- csovi reformprogramot". ' Kábítószer-háború HÁZKUTATÁS A BBC-NÉL Dagad a Zireon-botrány Új szovjet kezdeményezés Genfben Ma nyílik meg a Nemze­tek Palotájában a leszere­lési bizottság idei ülésszaka, amelyen ezúttal is jelentős új szovjet kezdeményezések várhatók a vegyi fegyverek eltiltásának ügyében. A ja­vaslatokat várhatóan ked­den terjeszti elő a 40 or­szágot töFnörítö bizottságban Jurij Voroncov első külügy­miniszter-helyettes. A vegyi fegyverek alkal­mazását ugyan tiltja egy. még 1925-ben kötött, azóta 118 állam által aláírt egyez­mény, de az nem akadályoz­ta meg, hogy — többek kö­zött — az amerikaiak ve­gyi hadviselést folytassanak Vietnamban, vagy hogy be­vessenek vegyi fegyvereket az iraki—iráni háborúban is. Nemzetközi egyetértés van abban, hogy e különösen veszélyes fegyverfajta eltün­tetéséhez egyezménnyel kell eltiltani annak gyártását és tárolását is. A bonyolult feladat meg­oldásán már 18 éve dolgo­zik a genfi leszerelési bi­zottság. mindeddig szerény eredményekkel, miközben megalapozott vélemény sze­rint növekszik azoknak az országoknak a száma — el­sősorban a Közel- és a Távol- Keleten — amelyek (a nagyhatalmak mellett) ren­delkeznek vegyi fegyverek­kel. A Szovjetunió és az Egyesült Államok még a hetvenes években külön tár­gyalásokat is kezdett erről, de azok annál is kevésbé vezethettek eredményre, mi­után Washington egyidejűleg megkezdte „elavultnak” nyil­vánított vegyifegyver-kész- leteinek korszerűsítését. A Reagan-kormány a törvény­hozás, majd a NATO-szö- vetségesek ellenállásával szemben keresztülvitte az úgynevezett bináris vegyi fegyverek gyártását: bom­bákba. rakétákba, tüzérségi lövedékekbe két magában ártalmatlan anyag kerül, amelyek csak a robbanás következtében válnak mér­gezővé. Jóllehet az 1985 novemberi genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozón Reagan elnök egyetértett azzal, hogy kiemelten fog­lalkozzanak a vegyi fegyve­rek ügyével, a *bináris fegy­verekre vonatkozó döntést — néhány kisebb NATO- ország tiltakozása ellenére a múlt év tavaszán jóvá­hagyták. Azokat végül is nem Nyugat-Európában. ha­nem az Egyesült Államok­ban fogják tárolni. Az új fegyverkezési döntést tör­ténetesen nem sokkal az­után hozták, hogy a Szov­jetunió Genfben javasolta: állapodjanak meg a vegyi fegyvereket gyártó üzemek, berendezések helyszíni, nem­zetközi ellenőrzés alatt va­ló leszerelésében. A javas­lat szerint ezeket az üze­meket, akár magán. akár állami tulajdonban vannak, be kell jelenteni, majd a megállapodást követően egy éven belül meg kell kezde­ni leszerelésüket. A vegyi- fegyver-készlet eket meg­semmisítenék, e munkának tíz éven belül kell befeje­ződnie. (Tekintettel a fel­adat bonyolultságára, e ha­táridőben a leszerelési bi­zottságban már korábban egyetértettek.) A javaslat, a messzemenő nemzetközi, helyszíni ellen­őrzés elvének elfogadásával azt célozta, hogy áttörés kövétkezzék be ezen a té­ren. Az amerikai taktika azonban nem változott: ki­tartottak korábbi elgondolá­saik mellett, hogy pusztán a vegyi fegyverek gyártásának gyanúja alapján átvizsgál­hassák más országok bár­mely épületét, objektumát. Ez olyan igény, amelyet nemcsak a Szovjetunió, ha­nem sok más ország sem fo­gadott el. Időközben azután az amerikai törvényhozás a bináris vegyi fegyvert hor­dozó tüzérségi lövedékek gyártását is jóváhagyta — amennvibep ez év őszéig nem születik meg a vegyi fegyvereket eltiltó egyez­mény. A reykjaviki csúcstalálko­zón a kérdés alig került szóba, azóta viszont a NATO összekapcsolta az európai nukleáris és vegyi fegyve­rek kérdését, ami csak to­vább bonyolítja az ügyet. A Szovjetunió és az Egyesült Államok időközben folyta­tott kétoldalú tárgyalásokat is. Hír szerint elsősorban ar­ról. hogyan lehet megaka­dályozni a vegyi fegyverek továbbterjedését, de az ál­láspontok közeledésére nem volt jel. E helyzetben a Szovjetunió újabb nyilvános kezdeményezéssel próbálja kimozdítani a zsákutcából az évek óta alig haladó genfi tárgyalásokat. Még semmi jel sem mutat arra. hogy Washington hajlana a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodásra, amely pedig sürgetőbb, mint valaha. A leszerelési bizottság, amelynek hazánk is tagja. idei ülésszakán a vegyi fegy­verek mellett ismét napi­rendre tűz egy sor további, hosszú ideje tárgyalt fontos témát: az előző évekhez ha­sonlóan tárgyalnak az űr­fegyverkezési verseny meg­előzéséről, a nukleáris kí­sérletek teljes eltiltásáról, a nukleáris fegyverkezési ver­seny és leszerelés, az új tí­pusú tömegpusztító fegyve­rek, a radiológiai fegyverek, valamint az átfogó leszerelés kérdéseiről. A testületnek az öt, atomfegyverrel rendelke^ ző hatalom: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína. Nagy-Britannia és Francia- ország mellett további 35 kisebb-nagyobb ország tagja. Ezek közül a szocialista or­szágok mellett a semleges és el nem kötelezett államok fejtenek ki igen tevékeny munkát a haladás érdekében. A leszerelési bizottságban áttörésre az idei ülésszakon sem számítanak, de a fó­rumnak ezúttal is fontos sze­repe lesz a részmegállapodá­sok kimunkálásában, ame­lyek — a két nagyhatalom megegyezése esetén — be­kerülnek a szerződésekbe. Heltai András —C Külpolitikai kommentárunk )— A manilai homokóra NÉPSZAVAZÁST tartottak hétfőn a Fülöp-szigo teken. A hétezer szigetből álló, ötvenmilliós orézág mintegy huszonötmillió választásra jogosult polgárá­nak arról kellett döntenie, jóváhagyja-e Corazon Aquino asszony kabinetjének új alkotmánytervezetét Az ország különleges jellegénél fogva (számos ős­erdővel borított, nem egyszer egymástól igencsak tá­voli sziget), jó néhány napig aligha várható hivatalos végeredmény. Ez az a ritka eset azonban, amikoi nem annyira a kimenetel az érdekes (a megfigyelők hetvenszázalékos jóváhagyást jövendölnek), hanem az a tény, hogy erre a nem akármilyen erőpróbára egyáltalán sor kerülhetett. A dolog lényege ugyanis éppen az, hogy az elnök­asszony minden rendű és rangú ellenfele mostanáig éppen arra koncentrálta erőfeszítéseit, hogy a nép­szavazás lebonyolítását megakadályozza. Ebben a sokágú tevékenységben élen jártak a most nagyjából egy esztendeje emlékezetes körülmények között meg­buktatott Ferdinand Marcos diktátor hívei. Mit tett az ellentábor, hogy megállítsa a kérlelhe­tetlenül pergő homokórát, és elkerülje a hétfői erő­próbát? Válaszként megállapíthatjuk, hogy az elnök asszony ellenfelei nagyon is sok húrpn játszottak egyrészt Juan Ponce Enrile ex-hadügyminiszter ve­zetésével immár a sokadik katonai puccsot szervez­ték a minap, és a helyzetre jellemző, hogy még a nagy erőpróba előestéjén is folyt a lázadók maradvá­nyainak lefegyverzése. Másrészt az ellentábor igyeke­zett megsemmisíteni az elnök és a fegyveres gerilla- mozgalom, az NPA között megkötött fegyverszüneti megállapodást, hogy ismét felizzitsa a központi hata­lom számára oly veszélyes „bozóttüzet", és egyben megkérdőjelezze az államfő egyik leglátványosabb eredményét. Hasonló dologgal próbálkoztak egy má­sik fronton, a déli muzulmán zendüléssel kapcsolat­ban. (Az elnök velük is megállapodást kötött, ezt is megpróbálták felrúgni a népszavazás küszöbén.) Har­madrészt az utóbbi napokban pedig mind Manilában mind vidéken számos terrorcselekmény (robbantás merénylet) történt, nyilvánvalóan hasonló célzattal megzavarni a rendet, a bizonytalanság érzetét kel­teni a nagy esemény küszöbén. Ilyen előzmények után igazuk van azoknak, akik szerint a Malacanang-palota (az államfői rezidencia) óriási sikerként könyvelheti el. hogy eljutott eddig a napig. S HOGY MI A TÉTJE ennek a napnak? A siker nem kevesebbet jelent, mint Aquino asszony hatal­mának immár végleges legalizálását. Az új alapok­mány legfontosabb cikkelye ugyanis a jelenlegi el­nöki hatalom hatéves meghosszabbítása. Ezért za­varta annyira az ellentábort a manilai homokóra per- ' gése — és ezért akarták inkább összetörni ezt a/ órát. Harmat Endre A szovjet külügyminisz. - tért. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tag­ját héfőn fogadta Erich Honecker, az NSZEP KB fő. titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke. Másfél héttel ezelőtt járt Berlinben Anatolij Dobri- nyin. az SZKP KB titkára, aki ugyancsak nemzetközi kérdésekről. valamint az SZKP és az NSZEP együtt működéséről tárgyalt az NDK vezetőivel. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter hétfőn, hivatalos baráti látogatásra Berlinbe érkezett. Sevard- nadzét a berlin—schöriefeldi repülőtéren Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere köszöntötte. A két külügyminiszter tár­gyal a kétoldalú kapcsola­tok fejlődéséről, áttekinti a nemzetközi helyzetet és vé­leménycserét folytat a béke megőrzése, a leszerelés ér­dekében folyó küzdelem időszerű kérdéseiről. Hétfőn szavazott a Fülöp-szige- tek lakossága az új alkot­mányról. Képünkön: Corazon Aquino elnökasszony szavaz (Népújság- telefotó — AP — MTI ' — KS) Sevardnadze Berlinben

Next

/
Thumbnails
Contents