Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 3., kedd 3 A KOMPUTEREK BARÁTAINAK MINDENKI DOLGOZIK Tovább hódítanak a személyi számítógépek A személyi számítógépek piacán az előzetes vélekedések­kel szemben nem esőkként, hanem nőtt a forgalom az el­múlt tizenkét hónapban. Nem pontos, de kimutatáso­kon alapuló szakértői becslés szerint csak Európában több mint 5 millió darab kelt el belőlük 1968-ban. So­kak szerint a fejlett országok piaca ezzel aztán tény­leg telítődött: .-Már csak annak nincs személyi szá mitógépc. aki kifejezetten nem akarja, hogy legyen' — írja elemzésében az NSZK-han megjelenő szakla­pok egyike. A gyártók és a program­készítők túlnyomó többsége másként vélekedik: állás­pontjuk: „Most jött el csak a mi időnk! Olyan berende­zéseket és programcsomago­kat fejlesztettünk ki, ame­lyek alkalmazása nem kí­ván több előképzettséget, mint mondjuk a telefonhasz­nálat. Ki bírhat ezeknek el­lenállni?’” Többet tudnak Az egykor egy garázsból indult világcég, az Apple a nagy sikerű Macintosh to­vábbfejlesztésével tervezi korábbi pozícióját megtarta­ni a számítógép-használók körében. A fejlesztés egyik leglényegesebb részegysége az Intel 80 286 kártya, ami a 32 byte-s processzorra ala­pozott gépnek biztosítja az IBM PC-összekapcsolható- ságot. Az új Macintosh ope­ratív memóriája (szinte hi­hetetlen) 8 megabyte (mil- lióbyte) lesz, és 32 Mbyte-ig bővíthető. A Commodore cég szintén Intel-processzoros kártyával teszi új fejleszté­seit IBM-géppel összekap- csolhatóvá; ugyanakkor grafikái vezérlő chipjét egy annál 12-szer gyorsabbra cseréli. Az Atari leginkább szembeszökő újdonsága a lé­zeres lemez, mint háttértár. Ezek amerikai, pontosabban amerikai tulajdonban lévő. USA-székhelyű, de szerte a világon leányvállalatokat működtető vállalatok. Az európai és japán gyár­tók 1986-ban főleg a hor­dozható gépek korszerűsíté­sével voltak elfoglalva. Leg­többjük hátránya: nem ösz- szekapcsolhatók az IBM PC- v el. Csak az IBM-ről nem tud­ni jószerint semmit se. Ami nem jelenti azt, hogy a szá­mítógépek világpiacának na­gyobb részét egymaga uraló amerikai vállalat fejlesztői mostanában képernyős űr­háborúkkal ütik agyon az idejüket. Az IBM a PC ki­bocsátása előtt is hallgatott, aztán startolt a piacon, egyik napról a másikra első hely­re ugrott a személyi számí­tógépek top-listáján. Megle­het. most is csak azért hall­gat, hogy aztán annál na­gyobb visszhangot fakasszon. Könnyebben kezelhetők A londoni székhelyű In­telligent Elektronics Europe a személyi számítógépek pia­cának nagymértékű bővülé­sében reménykedők közé tartozik. Egy tanulmányában kijelenti: „1986-ban körül­belül 1 millió személyi szá­mítógép működik Európa is­koláiban, ez a szám 1990-ig 3 millióra nő." Hogy mi lesz valójában, az nemcsak a gyártóktól, ha­nem a programkészítőktől is függ. Hogy a szoftverpiac merre fejlődik, az világos „Az év programjai" elneve­zésű — nem hivatalos, de mérvadó — verseny közel­múltban napvilágot látott eredményéből. A technikai-tudományos programcsomagok között az AutoCad, egy 1984-ben már győztes szoftver továbbfej­lesztett változata nyert. Nem képes többre, mint legjobb versenytársai, hogy mégis ő lett a győztes, az a zsűri indoklása szerint annak kö­szönhető. hogy „használata nem igényel számítástechni­kai szakismereteket”. A szö­vegszerkesztők és fordító­programok mezőnyében a tavalyi győztes Turbo Pascal megvédte első helyét. Eszerint a mikrogépes vi­lágban a basic nyelv hege­móniáját megtörte az immár alapnyelvvé erősödő Pascal. A kereskedelmi programok kategóriájában a Javelin szintén egyszerű kezelhető­sége miatt utasította maga mögé a többieket. Adatbevi­tele gyerekjáték, a zsűri sze­rint „a könnyen kezelhetőség terén mércéül szolgál a jö­vőre nézve". Olcsóbbak Nincs híreket szolgáltató események híján a hazai számítógéppiác sem. A két éve ilyenkor 40, és az egy éve 25 ezer forint körül kí­nált 48 kbyte-os Spectrumra több üzletben új ártábla ke­rült: 15 000,— Ft. Csökkent más számítógépek ára is. nagyjából hasonló arányban. Az ár egyik napról a má­sikra történő mérséklését va­lószínűleg a tavalyihoz ha­sonló sikerű, karácsony előt­ti Commodore-akció kény- szerítette ki. Több ezer C— 16 gép talált magának ve­vőt egyenként 10 ezer fo­rintnál kevesebbért. Efölötti örömünk mégsem kitörő, mert a személyi szá­mítógépek világpiacán le­zajló események tükrében nézve az lenne helyénvaló, ha ez a gép 5—6 ezer forint körüli áron lenne kapható, és nemcsak karácsony tá­ján, hanem mindig. Remél­jük, hozzásegít ehhez a Ská­la közelmúltban bejelentett kezdeményezése, miszerint áruházai közül vagy húszban számítástechnikai sarkot ala­kít ki, ahol főként magyar gépeket, vállalatoknak szánt Propereket, valamint ott­honi vagy iskolai célokra al­kalmas Primokat mutatnak be és kínálnak a számítás­technikát a kívánatosnál egyelőre jóval kevésbé hasz­náló hazai közönségnek. M. M. Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb száma Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára elemzi politikai intéz­ményrendszerünk fejlődését. A politikai intézmények to­vábbi korszerűsítésének alapvető kérdése, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt, a társadalom vezető erejeként, hogyan tesz ele­get rendszerbeli funkciójá­nak. A pártnak alkalmazkod­nia kell a társadalom vál­tozásaihoz. Nem túl népszerű dolog manapság szóba hozni a stratégia és a távlati gondol­kodás kérdését vállalati ve­zetők körében. Pedig négy­öt évvel ezelőtt a vállalati stratégia vagy a stratégiai tervezés ugyanolyan diva­tos fogalom és vitatéma volt, mint korábban az innová­ció, és jelenleg a vállalko­zás. Ennek okait kutatja Bőd Péter Ákos. Tatai Ilona is a távlati gondolkodás háttérbe szo­rulásával foglalkozik. Rá­mutat: pillanatnyilag a rö­vid távú célkitűzések, az or­szág előtt álló sürgősen meg­oldandó problémák nem kedveznek annak, hogy a hosszabb távú koncepciók előtérbe kerülhessenek. A hagyományos vallási kultúra és értékrend leépü­lése ma sem tűnik egyértel­műen világjelenségnek. Mi­közben a szekularizáció gyors ütemben haladt előre az eu­rópai és amerikai keresztény kultúrákban, addig a világ más régióiban a hagyomá­nyos vallásosság szerepe nem változott, vagy jelentősége éppen az utolsó két évtized­ben megnövekedett. Ezt a jelenséget elemzi Horváth Pál. Szabó István áttekinti a magyar mezőgazdaság és a parasztság fejlődésének út­ját. Hangoztatja: mezőgaz­daságunk, termelőszövetke­zeteink és parasztságunk harmincéves útján több kü­lönböző szakaszra emléke­zünk. Az ötvenes és a hat­vanas évek eleje a nagyüze­mek szervezeti megszilárdu­lásának ideje. Az évtized vé­ge: a nagyüzemi gazdálko­dás műszaki, anyagi és vál­lalati önállóság alapjai le­rakásának kora. 1986 novemberében Bécs- ben megnyílt az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlet harmadik utó­találkozója azzal a nagy igényű feladattal, hogy átte­kintse a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósulá­sát, s ennek keretében meg­vizsgálja az előző, madridi utótalálkozó óta megtartót! szakértői tanácskozások, fó­rumok eredményeit, tapasz­talatait. Várkonyi Péter megvilágítja a bécsi érte­kezlet munkáját, az eddigi vitákat, a szocialista orszá­gok. közöttük hazánk törek­véseit Joghurt, kefir és „társai" . . . Tejipari újdonságok A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzeme — akárcsak a hason­ló cégek — hosszú távú, öt­éves szerződésben áll a neki szállító szövetkezetekkel. Amint azt Juhász Béla üzem­igazgató elmondta, kedvező változást remélnek attól. hogy a tej literenkénti fel- vásárlási árát január elsejé­vel harminc fillérrel emel­ték. Fontos tény volt, hogy a téeszektől beszerzett — el­ső osztályú -i- alapanyag aránya a tavalyi évben meg­duplázódott. Az egység lé-* nyegesnek tartja, hogy foly­tonosan új és új termékek­kel jelenjen meg a piacon. Az idei esztendő elejétől már a kereskedelmi forgalomba került a kaukázusi, illetve hevesi kefir, melyekből na­pi hatvan hektolitert állíta­nak elő. Tervezik, hogy 1987 végére „kirukkolnak" majd a flakonos csomagolású, úgy­nevezett ivóié joghurt-csa­láddal. Ugyancsak erre az időpontra ígérik a különfé­le ízesítésű tejszínhabok gyártásának megindítását Ehhez egyébként a szüksé­ges gépsort egy holland cég­től vásárolják meg. Az üzem­ben pillanatnyilag teljes re­konstrukció folyik. Március­ra befejezik a hűtőkamra építését, az év utolsó hónap­jaira pedig a feldolgozócsar­nok és az abban elhelyezett technológiai rész kialakítá­sát. Nem a cégtáblán múlik Alig változott valami a cégtáblán. Most már úgy ír­ják: Agromechanika Kisszö vetkezet. Nemrég még az. ..ipari’' szó is ott ékeske­dett a pecséten. Mondják is néhányan, hogy ez a gyön­gyösi szervezet „leértékelte” magát. Mintha a presztízsé­ből vesztett volna azzal a „kis” jelzővel. Pedig valamikor micsoda híre volt...! És manapság? — Tulajdonképpen az tör­tént, hogy a rendelkezések kínálta jobb lehetőségeket használjuk ki a „minősités- sel" — hallom a magyará­zatot Döhnis Richárdtól, az elnöktől. Miféle jobb lehetőségről van szó? A kérdés azonnal megfogalmazódik bennem Majd továbbfigyelek az el­nök szavaira. — A korábbi formában megkötött bennünket a bé­rezési előírás, amely csak a csoportos teljesítményt vet­te figyelembe. Most min­denki személy szerint azt a pénzt várhatja. amelyet megérdemel az elszámolható darabszám szerint. Micsoda különbség! Máris példát mond Varga János, műszaki vezető. — Azelőtt a kazettaszere- lö részlegnél jóval többen voltak, mint ma. A jelenle­gi teljesítményük mégis je­lentősen meghaladja a ko­rábbit. Igaz, a kereset is ímagasabb lett. Azt már csak úgy mel­lesleg jegyzi meg. hogy a kazetta egyes alkatrészeinek is megenőtt a becsülete. Oly­annyira, hogy egy reggel ar­ra döbbentek rá. a kimuta­tások szerint jócskán kélle. ne lennie még bizonyos al­kotóelemekből. de gyakorla­tilag mind egy szálig eltűnt a készlet. Hová lett? — No, asszonyok, szedjék csak elő a tartalékokat — adta ki az ukászt a műve­zető. Láss csodát: valahonnan, a „dugi helyekről” előkerült tekintélyes mennyiségben, az ami már „elfogyott". Min­denki „bespájzolt” magának belőle, hogy tudjon dolgoz­ni. — Egyébként is az üzem­vezető valóban a rábízott területnek a teljes jogú irá­nyítója lett — teszi hozzá az elnök. — Például a meg­rendelésért is tennie kell. ahogy az anyagok biztosítá­sát sem intézheti el egy váll­rándítással. De a foglalkoztatott dol­gozók száma is tőle függ. Még úgy is, hogy azt vesz fel. akit ö tart megfelelőnek. — El kellett döntetnünk azt is, hány személyt kell a szövetkezetünkben alkal­mazni — folytatja az elnök. — Végiggondoltunk mindent és kiderült, hogy lehetnénk kevesebben is úgy, hogy a teljesítményünk nem csök­kenne. de még növekedhet­ne is. Bizony még azt is megtet­ték. hogy az irodákban is Dähnis Richard körülnéztek Ennek kövei keztében néhány íróasztal elárvult. — Volt egy bizonyos mér­tékű kilépés is — toldja meg az előbbieket a műszaki ve­zető. — Hadd tegyem hoz­zá, a régi, kiváló szakmun­kásaink szinte kivétel nél­kül maradtak. Rögtön egy sor adatot hal­lottam. amelyek rendre azi bizonyították, hogy a szö­vetkezet (bocsánat: a kisszö­vetkezet) kikászálódott a hul­lámvölgyből. Volt egy szám, amely az elmúlt évhez ha­sonlította a teljesítményt Ezt alig merték- kimondani, nehogy hitetlenkedve fogad­ja bárki. De a terv teljesí­tése is jócskán túlszárnyal­ta a száz százalékot. Ebből az is következik, hogy a veszteségességet elkerülték és már tekintélyes nye­reséggel léphetnek a nyil­vánosság elé. Olyan jó egy ilyen kelle­mes fordulatról számot ad­ni. Lám, ahol akarnak, ahol gondolkoznak, ahol törik ma­gukat a vezetők is. a dolgo­zók is ...! Pedig még nem is olyan rég. sehogysem lehetett fel­lelni ebben a szövetkezet­ben a nagy-nagy összeboru- lást. Személyeskedésig men­tek el a nézeteltérések, vá­daskodások is keletkeztek, még a városi pártbizottság­nak is adtak vizsgálnivalót. Akkoriban úgy látszott, hogy teljesen „leül” majd a szövetkezet és elkerülhetet­lenek lesznek a személyi cse­rék. Aztán az események azokat igazolták, akik bíz­tak a gazdasági és műszaki vezetőkben, akik alkalmas­nak találták őket arra, hogy megújuljanak maguk is. de megújítsák a szövetkezet gazdaságát is. Ehhez segítséget is kap­tak. nem is keveset. Adós­ságaikat átütemezték. egy részét pedig a tartozásnak, juttatásnak minősítették át. Mindjárt könnyebben lehe­tett lélegezniük a gyöngyö­sieknek. De ezzel még nem értek a tennivalók végére. Megrendelés kellett, olyan, ami anyagilag is kedvező. Az adatok itt is készen állnak. Csak érdekességként említem, hogy gyártmányaik egy része még Kínába is el­kerül. A Diósgyőri Gépgyár­nak szivattyúkat szállíta­nak. amelyek szovjet szer­kezetekbe épülnek majd be. Varga János Több milliós a Gagarin Hő­erőmű rekonstrukciójához való hozzájárulásuk. Még a Központi Fizikai Kutatóinté­zet is a megrendelők sorá­hoz tartozik. Az újat mindig is kedvel­ték. Jó néhány műszaki si­kert értek már el. Most egy kicsit meg kell szenvedniük a jégbiciklivel. amelynek egyedüli hasznosítását meg­vásárolták. de az üzlet ren­geteg akadályba ütközik ma még. Megrendelőből sem len­ne hiány, ha a feltéte­lek .., ! De ez messzire ve­zetne. Könnyebbnek tetszik az úgynevezett zagyszivattyú­nak a bevezetése, amelynek minősítését a prototípus már lehetővé teszi. Ez a szi­vattyú a családi házakban jól alkalmazható a szenny- tárolók kiürítéséhez. A ker­tek trágyázását is lehetővé teszik ennek a szivattyúnak a közbeiktatásával. A ház­táji gazdaságoknak, a fóliá­soknak ugyancsak hasznos berendezése lehet, ha a . . . ! No. de várjuk meg a végét Az eddigi eredmények biz­tatóak. s Valamit el kell még mon­danom. Annak idején, ami­kor olyan rosszul állt a szé­nájuk. és néhányan igyekez­tek minél előbb, minél mesz- szebbre kerülni a szövetke­zettől. az egyik szakmunkás ezt mondta: — Én nem megyek seho­vá. Kiváncsi vagyok rá, mi­kor vonják felelősségre majd a vezetőket a terv nem tel­jesítése miatt. Ezt megvá­rom. Várhatta. Ma is ott van. Senki sem kérdi meg tőle: — No. megérte a várako­zás? Lehet, hogy azt válaszol­ná: / — Megérte. Most már nyu­godtan alszom én is. Ennek ellenére mégis min­denki kicsit „nyugtalan" a kisszövetkezetben. Mert be­bizonyosodott. hogy érdemes mindannyiuknak „törniük magukat. Pontosan ezért lett más az a pénz is. amit a borítékban kapnak kézhez Bebizonyosodott, hogy a cégtáblán semmi sem múlik Az ember az. aki minden jónak a forrása lehet és kell is lennie. G. Molnár Ferenc Már sorozatban készülnek — az importkiváltó — tartályautókhoz az elzáró szelepek (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents