Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

2* NÉPÚJSÁG, 1987. február 13., péntek Magyar felszólalás Marchais cikke Georges Marchais, az FKP (főtitkára, a L’ Humanité sza­lmára írt cikkében elemezte a párt helyzetét a januári ■KB-ülés után. Hangsúlyozta, hogy a pol­gári sajtóban zajló hangos ikammunistaelienes hadjá­rat és rágalmak ellenére az iigazság az, hogy az FKP-ban nincs válság és nem foly­nak ,,tisztogatások”. Senkire sem ragasztottak címkéket, senki Sem „gyanús” Marcel Rigout és Claude Poperen saját elhatározásából mon­dott le KB-tagságáról, amit a KB sajnálattal vett tudo­másul. A pártban jelenleg is termékeny vita folyik a bel­politikai helyzetről, a fellen­dülőben levő társadalmi küz­delmekről, a párt helyzeté­ről, s természetesen az em­lített két lemondásról is. Ennek során természetesen véleménykülönbségek is je­lentkeznek, de ezek egyre kevésbé a nagy kérdések kö­rül forognak. A francia tár­sadalom mai osztályviszo­nyainak, a legutóbbi. 25. kongresszuson kitűzött irányvonalnak az alapvető ■tételeit egyre kevesebben vi­tatják az FKP-ban. Azok, akik nem érik be különvéleményük hangozta­tásával, hanem likvidátori tevékenységet folytatnak, a párt ellen, egyre jobban el­szigetelődnek az FKP-ban, gyakorlatilag az összes kom­munista elítéli őket — han­goztatja Marchais. i A mai társadalmi valóság­ról szólva az FKP főtitkára aláhúzza, hogy az elmúlt hetekben kibontakozott bér­követelő mozgalmak nyomán jelentkeznek az első ered­ményei annak a politikának, amelyet az FKP folytat a takarékossági, a nadrágszíj- meghúzó irányvonal ellen egy másféle válságellenes politikáért. Marchais emlé­keztetett arra, hogy az FKP fezzel a stratégiával a mun­kásosztálynak, a népi erők­nek szánja a vezető poli­tikai szerepet. A legutóbbi nagy bérharcok résztvevői i— vasutasok, metrósok, vil­lamos erőműviek — azóta közelebb érzik magukat az iFKP-hoz, sokan be is léptek a pártba. Szinte általános az egyet­értés a leszerelési bizottság­ban, hogy az elsőrendű cél az atomfegyver-kísérletek, illetve a vegyi fegyverek el­tiltása, valamint az űrhadvi­selés megelőzése. Erről be­szélt a testület csütörtöki ülésén Meiszter Dávid ma­gyar nagykövet, rámutatva: a fegyverkezési versenyt szí­tó atomfegyver-kísérletek el­tiltása nélkül meddő min­den erőfeszítés a nukleáris leszerelésre. A Szovjetunió immár másfél éves egyoldalú moratóriuma jó alapot te­remtett a megállapodáshoz — annál sajnálatosabb, hogy az Egyesült Államok éppen újabb kísérlettel. Nagykövetünk szólt arról, hogy megfelelő elhatározott­sággal idén be lehetne fe- a leszerelési ülésszak meg­nyitásának napján válaszolt jezni a munkát a vegyi fegy­vereket eltiltó egyezmény­nyel, majd hangoztatta: a nemzetközi szerződések je­lenlegi rendszere nyilvánva­lóan nem elegendő ahhoz, Londonban rendkívül szo­katlannak és figyelemre méltónak minősítették azt a tényt, hogy Margaret Thatcher torit kormányfő szükségesnek találta nyilvá­nosan figyelmeztetni Reagan elnököt szövetségesi kötele­zettségeire a csillagháborús program felgyorsítására irá­nyuló amerikai terveket il­letően. Brit megfigyelők sze­rint a nyugat-európai or­szágok nyugtalanságának mértékére jellemző, hogy Thatcher asszony Bettino Craxi olasz kormányfővel tartott szerdai közös sajtó- értekezletét használta fel arra, hogy európai partne­reit „közös álláspont” ki­alakítására sürgesse a „lét- fontosságú érdekeiket érintő SDI-program tárgyában”. „Thatcher asszony várat­lanul nyers figyelmeztetés­ben részesítette a Reagan- kormányzatot amiatt, hogy az minden jel szerint eltö­hogy megakadályozzák a fegyverkezési verseny átter­jedését a világűrre. Ezért újra fel kell állítani a lesze­relési bizottság illetékes tes­tületét, hogy haladéktalanul konkrét rendszabályokat dol­gozzon ki. A leszerelési bizottságban, a világ negyven országának egyedülálló fórumán a nem­rég nyílt idei ülésszakon jó a légkör, ám tgyakorlati meg­állapodásokra egyelőre vál­tozatlanul nem látszik re­mény. Előtérben áll a ve­gyi fegyvereket eltiltó egyez­mény, amelyről 18 éve tár­gyalnak a testületben. Míg a megállapodást — akár­csak más leszerelési fóru­mokon — sokáig főként az ellenőrzés kérdése akadá­lyozta, Genfben most sajá­tos helyzet alakult ki: a Szovjetunió gyakorlatilag hajlandó elfogadni minden eddigi, a helyszíni ellenőr­zésre vonatkoifl nyugati ja­vaslatot, módot nyújtva még arra is, hogy más államok a vegyi fegyverek gyártásá­nak puszta gyanújára hivat­kélte a csillagháborús fegy­verek világűrbeli kikísér lé­tezését — tekintet nélkül szövetségeseinek ellenzésére” — állapítja meg csütörtöki jelentésében a brit konzer­vatív kormányhoz közelálló The Daily Telegraph diplo­máciai főmunkatársa. Londonban emlékeztetnek arra, hogy Thatcher asszony két alkalommal vitatta meg (igen részletesen Reagan el­nökkel — legutóbb tavaly novemberi Camp David-i ta­lálkozójukon —, hogy az SDI-program milyen ve­szélyekkel járhat a fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokra. Thatcher asszony Reagan el­nökhöz intézett szerdai nyil­vános üzenetét közvetlen válasznak tekintik az ame­rikai elnök fegyverzetkorlá­tozási főtanácsadójának alig néhány órával korábban el­hangzott kijelentéseire. Ken­neth Adelman rendkívül durván visszautasította az európai szövetségesek „ille­kozva betekinthessenek szov­jet vegyi üzemek munkájá­ba. Az viszont kitűnik, hogy az ilyen gyakorlat éppen annak indítványozói szá­mára elfogadhatatlan: a ve­zető tőkés országok kormá­nyai nem akarnak, vagy nem tudnak kötelezettséget vállalni arra, hogy a gyár­tási titkait féltő, magánkéz­ben lévő vegyipar nemzet­közi ellenőrzés alá kerüljön. A tanácskozás köreiben ugyanakkor általános a vé­lemény, hogy az Egyesült Államok nem kíván lemon­dani új típusú, kételemű vegyi fegyvereinek gyártá­sáról. A washingtoni tör­vényhozás akkor járul vég­legesen hozzá az új fegy­verkezési lépéshez, ha eb­ben az évben nem születik megállapodás a vegyi fegy­verek eltiltásáról. Az ame­rikai taktika ezért a továb­bi időhúzás, miközben a szövetségesek, köztük első­sorban az NSZK, még min­dig kompromisszum kidol­gozásával próbálkoznak. téktelen belebeszélését” az 1972-ben kötött szovjet— amerikai ABM-szerződés ér­telmezésébe. „A brit diplo­matákat meglepte Adelman kijelentéseinek — legeny­hébben szólva — zabolát­lan hangneme, közvetlenül azután, hogy az amerikai kormány biztosította szövet­ségeseit véleményük kikéré­séről” — írja a The Daily Telegraph. „Nyugat-Európát súlyo­san aggasztja, hogy az SDI- fegyverkísérletek kiterjesz­tése a világűrre komoly ká­rokat okozhat a kelet—nyu­gati kapcsolatokban" — ír­ja a The Times. A befolyá­sos londoni napilap ennek tulajdonítja azt a „figye­lemre méltó” tényt, hogy Thatcher asszony ezúttal nem bizalmas csatornákon fordult Reagan elnökhöz hanem szükségét érezte, hogy nyilvánosan is hangol adjon aggodalmainak. Thatcher figyelmezteti Reagant Népszavazás Egyiptomban Csütörtökön népszavazást tartottak Egyiptomban. A referendumnak azt kell meghatároznia, hogy a sza­vazók egyetértenek-e a par­lament feloszlatásával. A Népi Gyűlést — az első kamarát — Hoszni Mubarak elnök február 4-én, amikor a re­ferendumot kiírta, gyakorla­tilag berekasztette. Az elnöki dekrétummal az ellenzéki pártok egyetértet­tek. Ez még valószínűbbé iteszi azt a máskülönben is szinte biztos feltevést, hogy Mubarak rendelkezését az ötvenmilliós ország voksolás­ra jogosult tizennégy millió­nyi választója jóvá fogja hagyni. A referendum a délutáni órákban rendzavarások nél­kül folyt, kezdetben látha­tólag alacsony, később élén­külő részvétellel. A csütörtöki népszavazás, illetve a parlament bere­kesztésének oka az, hogy magas szintű alkotmányjo­gi bírósági fórumok az 1983-ban hozott választási törvények legalitásának az ügyét vizsgálják. Ezek a tör­vények részrehajlóak voltak a 448 választott tagú népi gyűlést ellenőrző, kormány­zó Nemzeti Demokrata Párt javára. Az említett törvé­nyek alapján rendezték meg a több ellenzéki párt boj- kottálta országos választá­sokat 1984-ben. A paragra­fusokat decemberben némi­képpen módosították, de az új törvény együttes alkotmá­nyos voltát is vitatják. Az ellenzék azt szeretné, ha az új választásokig eltelő időszakban, amikor Muba­rak rendeleti úton fog kor­mányozni és átveszi a tör­vényhozás szerepkörét, az elnök ezt a rendeletmódosí­tást is finomítaná az oppozi- ció javára. Ez viszont, már kétes dolog. Hoszni Mubarak 1981 ok­tóberében lett alelnökiből elnökké, akkor, amikor An­var Szadatot megölték. Az elnöki megbízatás hat évre szól. Mubarak mandátuma ilyenformán az idei év Ok­tóberében járna le. A poli­tikai megfigyelők úgy vélik, ihoigy újra akarja magát je­löltetni. Az elnök és a Tower-bizottság Reagan elnök szerdán újabb megbeszélést folyta­tott az úgynevezett Tower- ibizottsággal, azzal a három­tagú testülettel, amelyet a Nemzetbiztonsági Tanács ap­parátusának az iráni titkos fegyverüzletben és a nicara- guai kontrák törvényellenes támogatásában betöltött sze­repe kivizsgálására hozták létre. A Fehér Ház közlése szerint a több mint egy­órás megbeszélésen az elnök válaszolt a bizottsági tagok minden kérdésére. Reagan egyébként rendelkezésre bo­csátotta személyes feljegyzé­seinek néhány oldalát is, amelyek az Iránnal kapcso­latos döntéseikre vonatkoz­nak. Reagan másodszor is meg­hosszabbította a bizottsági jelentés elkészítésére erede­tileg megszabott határidőt: John Tower volt szenátor­nak és tót társának most február 26-ára kell beter­jeszteni vizsgálati összegzé­sét. A Fehér Ház egyébként hevesen tagadta azt, hogy Washington változatlanul kapcsolatot keresne az iráni kormánnyal, ahogyan azt Ráfszandzsani, az iráni par­lament elnöke közölte egy beszédében. Rafszandzsani szerint közvetítők útján ren­delkezésére bocsátották még Reagan elnök .titkos telefon­számát is a kapcsolatfelvétel erdőkében. —( Külpolitikai kommentárunk )— Tábor memento Palesztin gyerekek, akiknek sikerült kijutniuk a síit* Amal-milicisták által több mint négy hónapja ostrom­zár alatt tartott Burdzs El-Baradzsne menekülttáborból. A gyermekek már Elias táborban kaptak menedéket, amelyet a Dzsumblat vezette drúz milicisták tartanak ellenőrzésük alatt. A fiatalok megmenekültek a fenye­gető éhhaláltól (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) TEL ZAATAR. E név egy messzehangzó tragé­dia emlékét idézi fel az újságolvasóban. Aki a het­venes évek közepén is figyelt már a világ dolgai­ra, aligha törölhette ki emlékezetéből azt a pa­lesztin menekülttábort, amelyet heteken át ostro­moltak a libanoni keresztény erők osztagai. A fa- langista milíciák, a mai elnök, Amin Gemajel ap­jának, Perre Gemajelnek utasítására rontottak rá a bejrúti keresztény negyedben fekvő két mene­külttáborra, hogy kifüstöljék onnan a palesztin fegyvereseket. A körülzárt nyomortelepek lakói harcosaikkal együtt mindenre elszántan védekez­tek, míg végül az éhség és a betegségek olyan szörnyű helyzetet teremtettek, hogy Tel Zaatar és a másik tábor elesett. De amíg betelt a végzete, ezernyi iszonyú hír és fénykép járta be a világot bekötözetlen, súlyos sebesültekről, éhen halt gyere­kekről, összeaszott, csonttá soványodott élőholtak­ról. A falangisták kíméletet nem ismerő blokádján csak a teljes pusztulás előtt pillanatokkal volt ké­pes áthatolni a nemzetközi felháborodás küldte se­gítség. NOS, 12 ESZTENDŐVEL KÉSŐBB, Bejrútban ismétli magát a történelem. Újra palesztin mene­kültek táborai vannak áthatolhatatlan blokád alatt. Több tízezer ember hónapok óta nem jut megfe­lelő élelemhez, hosszú hetek óta sem gyógyszer, sem kötszer nem került be az ostromlott táborok­ba. Éhínség pusztít, járvány fenyeget, a Tel Zaata- rinál is iszonyatosabb tömeghalál rémét jövendö­lik a jelentések. Az ostromlók ezúttal nem a ke­resztény falangisták, hanem a palesztinokkal azo­nos vallású, mohamedán Amal-gárdisták. Az Amal a Libanonban egyre nagyobb erőt képviselő síita muzulmánok legnagyobb harci szervezete, amely úgy látszik eltökélte, hogy a maga módján dönti el a palesztin kérdést az országban. Minden nemzetközi közvetítés hiábavaló volt ed­dig: a vöröskeresztes autók az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokkal rendre visszafordulnak a táborok közeléből. A síita ostromlók nem lazí­tanak a blokádon. Odabentről pedig rémületes hí­rek jönnek. Állítólag a bezártak közül sokan a múlt héten már feloldozást kértek papjaiktól, hogy megszeghessék a szigorú vallási tilalmat, amely a poklot ígéri az emberhúst evőknek! EZEN A HÉTEN MÄR HANGOS LETT a világ neves politikusok, kormányok próbálnak közben­járni a végső pusztulás szélén álló több tízezer pa­lesztin érdekében. Eddig mindhiába — az Amal nem enged. Sok idő pedig már nincs — még né­hány nap, esetleg egy hét, és egy még szörnyűbb tragédia fogja elhomályosítani Tel Zaatar me- mentóját. Avar Károly Kistermelők részére bábolnai naposcsibék eladók! naposcsibeboltban házhoz szállítva Ár: Ft/db TETRA-82 húshibrid 9,70 9,90 TETRA-SL tojóhibrid 20,50 20,70 TETRA—H háztáji 10,50 10,70 TETRA—SL kakas 5,00 5,20 Az árakban a csomagolási költség is szerepel. 500 db felett a naposcsibék házhoz szállítását vállaljuk. 500 db alatti mennyiségeket a szendrői és budapesti naposcsibeboltunkban lehet átvenni. A megrendeléseket a következő címre kérjük elküldeni: Mezőgazdasági Kombinát Baromfikereskedelem és Szaktanácsadás 2943 BÁBOLNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents