Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 37. szám ÄRA: 1987. február 13., péntek 1,80 FORINT A műhely becsülete Nagy tisztesség, rang volt egykor, ha valaki mű­helyt nyithatott. S merem hinni, hogy a többségnél még ma is sokat jelent. Azok vannak kevesebben, akik puszta szerencseva­dászatnak tekintenek egy- egy próbálkozást. Mégis aggaszt — nem tagadom —, amikor itt vagy ott teljesen váratla­nul leveszik a cégért, a táblát. Különösen nyugta­lanít, amikor egymás köze­lében, ráadásul pedig va­donatúj szolgáltatósoron, ketten is feladják a he­lyiséget, s ki tudja mi­lyen — de biztos, hogy az eredetitől merőben eltérő — szándékkal árulják az üzletet. Mert nem nehéz kitalál­ni, hogy aki ilyent, ekko­rát fordul, bizony messzi, nagyon messzi esett már azoktól, akik valaha más­ra is gondoltak az említett nyitásnál. Sajnos, nyomuk­ba sem léphetnek a hajda­ni mestereknek, a régen- volt alapítóknak. Náluk ugyanis korántsem csak egyszerű fellobbaoás, kí­váncsiság volt kiírni a ne­vet, s ezt vagy azt a tevé­kenységet. Az utcának, a falunak, városnak nagyon határozottan üzentek, s munkájuk_ egyben amolyan kihívás is volt a verseny­társaknak. Ígéretük fele­lősséget és kötelességet je­lentett a megrendelővel, a fogyasztóval szemben, meg­jelenésük, létük a folya­matosságot, a kitartást su­gározta a konkurencia fe­lé. Presztízse volt a sze­replésnek, általában a hellyel-közzel vagy még oly gyakran előforduló kudarc sem vezethetett a meghátráláshoz, visszavo­nuláshoz. Ha az elején, ne­talán közben valami mi­att nem ment a „bolt”, a tulaj számtalan ötlettel, ilyen-olyan „fogással” igye­kezett lendíteni magán, s a pályán maradni. S erre nevelte utódait is, akik á szakmát tovább vitték, leg­inkább pedig ugyanazon falak között. Mivel gyakran apáról fiúra, unokára szállt a műhely, az üzlet, s egy- egy cégtáblának az is adta /az értékét, hogy meny­nyi idő óta dolgoznak alat­ta. Hogyha éppen nem ez emelte mindjárt a legte­kintélyesebbé! S eszükibe sem jutott a bentieknek, hogy más valamivel kísér­letezzenek, mint, amit ta­nultak, amivel eredetileg eljegyezték magukat, ami­re az életüket tették. Nem ment a fodrász zöldséges­nek, a cukrász halasnak vagy asztalosnak a hentes. Mivel a maga módján tisztelt annyira minden foglalatoskodást, hogy hoz­zá nem értően bele ne üsse az orrát, kecsegtessen az akár lényegesebben többel is, mint amit emitt elérit. Vajon lesz-e megint, s mindenütt egyformán be­csülete a műhelynek? Mes­ter marad-e a vállatkwaó, akiben mindig bízhatunk? Reménykedjünk. Inkább azonban tegyünk érte! Gyóni Gyula Bízunk abban, huny meguldjuk feladatainkat Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja Heves megyébe látogatott Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Buda. pesti Pártbizottság első titkára, tegnap látogatást tett Heves megyében. Megérkezésekor a megyei pártbizottság székháza előtt Barta Alajos első titkár, Schmidt Rend, a megyei tanács elnöke és Gampel István, a Központi Bizottság munkatársa fo­gadta. A kölcsönös fid. vözlések után a Politikai Bizottság tagja a megyei pártbizottság vezetőivel tartott megbeszélést. Megérkezés a megyei pártbizottságra Barta Alajos első titkár elmondotta, hogy a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának feldolgozása, a feladatok meghatározása a megyében megtörtént. A megyei pártbizottság és a városi jogú pártbizottságok novemberben testületi ülése­iken vitatták meg a határo­zatot és az abból fakadó he­lyi tennivalókat. Ezt követő­en decemberben a párt- a lapszervezetek taggyűlése­ken tárgyalták meg a hatá­rozatot. Az idei munka a megbeszélések szellemében kezdődött meg. A megye 750 pártalapszervezetéből 350 termelő területen fejti ki tevékenységét, és a politikái munka főként erre a terü­letre koncentrálódik. Barta Alajos elmondotta, hogy a megye közhangulata bizako­dó, de ugyanakkor aggályok is felmerülnek, hogy végre tudjuk-e hajtani a Központi Bizottság határozatát. Aggo­dalmat keltett a megyében, hogy az Országgyűlés téli ülésszakán a pénzügymi­niszter bejelentette, hogy 45 milliárd forintos költségve­tési hiányt tervezték erre az évre. Sokan szóvá teszik, hogy igen nagy az ország adósságállománya, nem ki­elégítő a nyugdíjasok és a műszaki értelmiség helyze­te. Ugyanakkor a Központi Bizottság határozata nyomán erősödött a dolgozók tettre- készsége is. Az eltelt más­fél hónapról azt lehet el­mondani, hogy a gépipar ter­melése növekedett, ugyanak­kor a kemény téli napok mi­att elmaradt a teljesítménye a viHamosenargia-ipamák, az építő- és élelmiszer-iparnak. A tél Okozta 100 mi'llió fo­rintos termeléskiesés pótlá­sára megtörténtek a kellő intézkedések, és a kiesést az első vagy a második ne­gyedévben mindenütt be lehet pótolni. Barta Alajos azt is elmondotta, hogy a megye termelő üzemeinek 1987. évi terve összhangban van a népgazdasági tervvel. Grósz Károly az elmon­dottakkal kapcsolatban ki­fejtette, hogy ezt az utóbbi tényt különösen nagyra érté­keli. Jó hallani, hogy a me­gye politikai hangulata ked­vező, a közhangulat kielé­gítő. Mint a Politikai Bizott­ság tagjának, számára igen jelentősek a különböző, me­gyékben tett látogatások, mert a tapasztalatokat a testületi munkában jól tud­ja hasznosítani. A következőkben az egri városi pártbizottságon kon­zultációs megbeszélésre ke­rült sor, amelyen a megye töhb gazdasági egységének vezetője vett részt Kócza Imre, a Pinomszerel vény­gyár vezérigazgatója arról beszélt, hogy a gyár az el­múlt öt évben igen dinami­kusan fejlődött. Várhatóan így lesz ez a mostani terv­időszakban is. Termékeik­ből egyre többet exportál­nak a fejlett kapitalista or­szágokba is. Gondot jeleni számukra, hogy partnercé­geik a nyersanyagokat, al­katrészeket nem tudják idő­ben szállítani, így jelentős a ■túlkészletezés. Másrészt, amíg a világban a kohászati 'termékek ára csökken, ad­dig Magyarországon nő, és a tőkés exportnál ezt nem tudják érvényesíteni. A több­letköltségek erősen rontják a jövedelmezőséget. Kifejtet­te azt is, hogy az elvekkel ellentétben a támogatások most sem a jól prosperáló cégekhez mennek, hanem fordítva. Czakó Jánosné, a Gyöngyösi Ruházati Ipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy össztermelésükből az export 75—80 százalékot tesz ki. Ennek 70 százaléka rubel-, a többi konvertibilis elszámolású. Ez év másfél hónapjában, az exportot 10 százalékkal tudták növelni, ezen belül különösen a kon­vertibilis elszámolású emel­kedett. A jó eredmények el­lenére, egyre nagyobb gondol okoz, hogy a központi elvo­nások miatt a műszaki fej­lesztésre alig van tehetőség. Ha ez nem változik, akkor már rövid távon belül is igen nagy gondjaik kelet­keznek. Rohánszki Ferenc, a Gyöngyszöv Áfész elnöke kifejtette, hogy a KB no­vemberi határozatát igen jó­nak tartják, és most már a (Folytatás a 3.. oldalon) Tanácskozás a negye vezetőivel Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács megtár­gyalta az 1986. évi népgaz­dasági terv végrehajtásáról, a pénzügyi-gazdasági ellen­őrzésről. valamint a népi el­lenőrzés 1986. évi munkájá­ról és ellenőrzési tapasztala­tairól szóló jelentéseket. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a lakásépítés minőségéről, a szavatossági kötelezettségek teljesítéséről adott jelentését. Ennek kap­csán megállapította, hogy az elkészült lákások minősége éls a szavatossági kötelezett­ségek teljesítése sok tekin­tetben továbbra is kifogásol­ható. Utasította az illetéke­seket a szükséges intézkedé­sek meghozatalára. A Minisztertanács tudo­másul vette a tankötelezett­ségi törvény végrehajtásáról szóló beszámolót és megbí­zást adott a tapasztalatok hasznosítására. Borisz Sztukalin sajtótájékoztatója A Szovjetunió országépí­tő munkájának feladatairól, a társadalom mélyreható át­alakításának folyamatairól tájékoztatta csütörtökön a magyar sajtó munkatársait a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában Borisz Sztu­kalin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Az SZKP Központi Bizott­sága januári ülésének tük­rében szólt a tennivalókról. Miként elmondta, a testület tanácskozásán felmérték az SZKP XXVII. kongresszusán elhatározott gyorsítás prog­ramjának eredményeit, mély­rehatóan elemezték a kibon. takozást gátló tényezőket, s konkrét feladatokban fo­galmazták meg a fejlődés irányait. A Központi Bi­zottság önkritikusan, elvi megközelítésben értékelte a folyamatokat, s a vélemé­nyék ütközésének is teret engedő élénk vitákban ala­kította ki a helyzet meg­ítélését és a fejlődés irá­nyait rögzítő határozatát. A testület állást foglalt amel­lett, hogy tovább kell foly­tatni a gazdaság és a társa­dalom átalakításának prog­ramját, s ennek legfonto­sabb eszközeként a nyilvá­nosság erősítését, a szocia­lista demokrácia átfogó ki­bontakoztatását, a káder­munka színvonalának eme­lését jelölte meg. A demok­rácia kiteljesedésének fo­lyamatába illeszkedve több olyan új törvénytervezetet dolgoztak ki, illetve készíte­nek elő, amely széles körű társadalmi vita után emel­kedik törvényerőre — mon­dotta Borisz Sztukalin, s végezetül megköszönte a magyar sajtó munkáját, amellyel figyelemmel kíséri az SZKP politikáját és tá­mogatja a szovjet bel- és külpolitikai törekvéseket. Bővülő magyar-szovjet élelmiszer-gazdasági kapcsolatok Csütörtökön a magyar— szovjet mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműkö­dés eddigi eredményeiről, továbbfejlesztésének lehető­ségeiről tájékoztatta a saj­tó képviselőit Doboczky Ist­ván mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes. Elmondotta, hogy a Szov. jetunióba irányuló magyar exportban az élelmiszer-gaz­daság termékeinek aránya a VII. ötéves terv folyamán eléri a 16 százalékot, vagy­is arányaiban 4 százalékkal lesz magasabb, mint az elő­ző tervidőszakban. Számot­tevően bővül az értékesebb, a jelentős szellemi teljesít­ményt tartalmazó termékek kivitelé. így a korábbinál több vetőmagot, tenyészálla­tot, kész technológiát szál­lítanak a magyar gazdasá­gok, s számos helyen együtt­működnek különböző ter­mesztési rendszerek honosí­tásában. Mindinkább előtér­be kerülnek a kapcsolatok új formái; a közvetlen vál­lalati együttműködés, a ter­melési kooperációk, legújab­ban pedig néhány közös vállalat létrehozásáról is tár­gyalásokat kezdtek. A gaz­dasági együttműködéshez kedvező feltételeket teremt az a kormányközi megálla­podás is, amely lehetővé te­szi, hogy hazánk és négy szovjet köztársaság — Uk­rajna, Moldávia, Grúzia és Azerbajdzsán — közvetlenül is fejlessze együttműködését. A MÉM az Orosz Föderáció Agráripari Állami Bizottsá­gával kötött együttműködé­si megállapodást, támogatva a gazdaságok közvetlen kap­csolatainak fejlesztését. Mindezek eredményeként a múlt /esztendőben 17 szovjet gazdaságban összesen 1700 hektáron folytattak kísérle­teket 'magyar hibridkukorica- vetőmagvakkal. A magyar korai érésű hibridkukorica- fajták jól vizsgáztak a ked­vezőtlen éghajlati viszonyok között, s így a kísérleteket az idén szélesítik. Tárgyalá­sokat kezdtek arról, hogy a vetőmag-előállítás bővítésé­re magyar technológiával működő közös vállalatot hoz­nak létre a Szovjetunióban vagy hazánkban. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát — amely eddig a Szovjetunióban öt baromfi- ipari komplexumot épített fel — jelenleg a Sztavropoli Broiler Termelési Egyesülés­sel fejleszti együttműködését. Ennek keretében évente 11 millió darab naposcsibe szál­lítására vállalkozik, s a te­nyésztéshez szükséges tech­nológiai berendezéseket is ex­portálja. A magyar Merik- lon Egyesülés vírusmentes szövettenyésztéses növény- nemesítési technológiát ér­tékesít a Szovjetunióban. Az idén magyar nemesí- tésű és kikészítésű vető­magvakkal kezd termelési kísérleteket Ukrajnában a Bácsalmási Állami Gazdaság, a Mairtonvásári Kísérleti Gazdaság és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. A Gyümölcs- és Dísznövény- termesztő Fejlesztő Vállalat az Ukrán Kertészeti Tudo­mányos Kutatóintézettel az iparszerű kertművelés tech­nológiai kimunkálására dol­goz ki kutatási programot. Magyar és szovjet szakem­berek a gyümölcsfeldolgozás és az üdítőital-gyártásban kialakítandó kooperációról is tárgyalnak. A magyar szellemi termé­kekért cserébe több szovjet technológiát is vásároltak a hazai gazdaságok, így töb­bek között megvették a fo­lyamatos pezsgőgyártási tech­nológiát, a kubányi rizster­mesztési rendszert, valamim az észak-kaukázusi kefir­gyártási eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents