Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? XXXVIII. évfolyam. 28. szám ARA: 1987. február 3.> kedd 1,80 FORINT Robotvezérlés közös fejlesztéssel - Újabb cukorrépa-fajtajelöltek - Szénminőség-vizsgálat izotópokkal — Tésztalapnyújtás géppel Vállalatok és a kutatóintézetek A műszaki fejlesztés igazi színtere a vállalat, a szö­vetkezet. Az elmúlt időszakban szorosabbá váltak a kutatóintézetek és az egyetemek kapcsolatai az említett termelőegységekkel. A műszaki fejlesztés finanszíro­zásában a vállalatok döntési szabadsága bővült. Az új megoldások jelentős kutató-fejlesztő munka eredmé­nyei. Ésszel és szívvel Országos vitatéma, lett a Rába kontra Rába riport- i műsor kapcsán a munka- * erömo^gás. A széles körű eszmecsere óhatatlanul fel­veti a kérdést;' jó, helyes-e ez így, hasznunk vagy ká­runk származik-e abból, hogy mindenki mondja a magáét, ami a szívemen, az a számon — alapon. A viták természetesen nem mentesek a szélsősé­gektől sem, hiszen akad­nak, akik egyenesen ke- i gyetlenséggel, munkásel- lenességgel vádolják a Rá­ba kemény szavú, határo­zott igazgatóját és becsa­pott szerencsétleneknek tartják a tv-riportban sze­replő munkásokat, akik igencsak meggyőző érvek- < kel bizonygatták saját iga- j zukat. A kérdésre az igenlő vá­lasz azért is indokolt, mi­vel azt a vitát maga az élet, a ma, és még inkább a holnap várható és elke­rülhetetlen gyakorlata bon­takoztatta ki, parancsolta képernyőre, a szereplők hús-vér emberek, akik sa- ! ; ját bőrükön érzik a zseb­be és szívbe vágó fájdal­makat, amelyekhez termé­szetesen közük és vélemé­nyük van. Nem mindegy azonban, hogy a vitatkozók a társa­dalmi szükségességet be­látva, értve tárgyalnak-e egymással, vagy ezt nem ismerve, kizárólag szemé­lyes érdekeiket védelmezik szenvedélyesen. A gazdasá­gi megújulás elkerülhetet­len, a helyes szándékot, az ezzel járó kényszerű dön­tések szükségességét ala- ! posan, távlataiban kell is­mém iök a munkáskollek­tívákban ahhoz, hogy mód­juk legyen érteni az elke­rülhetetlent. Azt, hogy át kell képezniük magukat, vagy éppen másutt kell szerencsét próbálniuk a ré­gi szakmával, mert nincs más út. Ehhez nem elég, ha a munkások csak „sej­tik" azt, amit a vezetők akarnak! A magyar mun­kások elvárják, sőt, köve­telik a nyílt, őszinte be­szédet és elég értelmesek - ahhoz, hogy — ha fogcsi­korgatva is —, tudomásul vegyék a kényszerítő kö­rülményeket. A gazdasági áttörés — benne a munkaerő mozgá- ‘ sa — minden bizonnyal csak világos beszéd és nyílt cselekvés során vezethet célhoz. Miként is lehetne várni az érzelmek felszín­re törésének elfojtását, vagy az azzal való megbékélést, ha az értelem meggyőző erejével elmulasztottak, 1 vagy elfelejtettek előruk­kolni? A vezetőknek, akik a gazdaság átalakítását irá­nyítják, fel kell tételez­niük, hogy észérvek alap­ján. ha nem könnyen is. de el lehet jutni az embe- < rek szívéig. Ebben a témá- : ban — sportnyelven szól- j va — a siker reményében ; i csakis egy kapura lehet J I játszani: Szalay István A VII. ötéves tervben az egész gazdaságot átfogó di­namizálási folyamat megva­lósítása döntő fontosságú. Ezt erősítette meg az MSZMP Központi Bizottságának 1986 december 28-i ülésén elfo­gadott állásfoglalása a mű­szaki fejlesztés gyorsításáról és a tudományos kutatás eredményességének fokozá­sáról. Ezt figyelembe véve érdeklődtünk megyénk né­hány üzeménél, vállalatá­nál. mit tesznek a kutatási eredmények felhasználásáért. Robotok és a csomagolástechnika A gyöngyösi Mikroelektro­nikai Vállalatnál Petrahai Ferenc igazgató arról tájé­koztatott, hogy tavaly szer­ződést írtak alá a Miskolci Műszaki Egyetem számítógé­pes tanszékével. Abban álla­podtak meg, hogy a Mikro­elektronikai Vállalatnál gyár­tott robotokat miként tehe­tik alkalmassá csomagolás- technikai célra. Ennek ki­dolgozása az egyetem fel­adata. amely felméri ennek magyarországi lehetőségeit. Több évre szóló program megvalósításáról van szó. amelynek részeredményei már az idén is várhatók. A vállalat a megvalósításra 800 ezer forintot költ. Kez­deményezőképességüket jel­zi az is. hogy decemberben elhatározták, a Budapesti Műszaki Egyetem illetéke­seivel közös programot in­dítanak a robotvezérlés fej­lesztésére. Erre vonatkozóan a tárgyalásokat megkezdték, és várhatóan március végé­ig meg is kötik a szerződést. A korszerűbb cukorgyártásért Évek óta eredményes kap­csolatot alakított ki a Mát- ravidéki Cukorgyárak a szolnoki székhellyel működő Cukortermelési Kutatóinté­zettel. Ez két fő tevékeny­ségre irányul. - elsősorban a cukorgyártás technológiai folyamatrendszerének fo­lyamatos korszerűsítésére, amely eredményesebbé te­szi az energiagazdálkodást és csökkenti a vesztesége­ket. Ugyanakkor az intézet munkatársai által kinemesí­tett újabb répafajták elter­jesztését segíti elő a gyár közvetítésével a nagyüze­mek felé. Lichtenstein József, főmér­nök erre vonatkozóan a kö­vetkezőket mondta: — Az elmúlt években két- három új fajtajelöltet állí­tottak elő a kutatók, ame­lyeket a közös gazdaságok most próbálnak ki és álla­mi elismerés előtt állnak. A szolnokiakkal gyárunk szak­emberei közös szabadalma­kat fejlesztettek ki. Például olyan eljárást, amely a ré­pából kinyerhető cukormeny- nyiség fokozására irányul. Aztán olyan módszert is. amely a cukorlé szűrésére szolgál. Kapcsolatban va­gyunk a Veszprémi Nehéz- vegyipari Egyetemmel is. Ott dolgozták ki azt az eljárást, amellyel lehetőség van- a drazsírozott cukorrépamag­vak levegőben lebegtetett szárítására. Ezt vizsgáljuk és bevezetésének lehetőségeit mérlegeljük Selypen. Kap­csolatban vagyunk az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal a cukorgyártás szervezésének automatizá­lására. Az erre vonatkozó programot Selypen valósít­juk meg. Két hete írtuk alá a szerződést erre vonatkozó­an. Favágás számítógépes tervezéssel Eredményes az együttmű­ködés a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság, az Er­dészeti Tudományos, vala­mint a Faipari Kutatóinté­zet között. Ez utóbbi mun­katársai megrendelés alap­ján a faipari technológia ja­vítására dolgoztak ki mód­szereket. így például fűrész­ipari. illetve szárítási eljárá­sokat. Mint Fejes Dénes termelé­si igazgatótól megtudtuk, az Erdészeti Tudományos Inté­zet mátrafüredi állomásának munkatársai segítséget nyúj­tanak a gazdaságnak a fa­vágás számítógépes tervezé­sére. Ezenkívül a lucfenyő­szaporításhoz. továbbá az erdőkben lévő gyomok és cserjék irtásához szolgáló vegyszeres munkák irányí­tásához is módszert dől gőz =• tak ki. Az Érti sárvári állo­másával is szerződéses kap­csolatuk van erre az évre. mégpedig különféle magter­mő fafajok szaporítására, az észak-magyarországi térség­ben. A vállalat évente meg­közelítőleg egymillió forin­tot költ a termelőmunkát elősegítő kutatásokra. A lignitnemesítéstől — a brikett­készítésig A Mátraalji Szénbányák­nál olyan fejlesztéseket va­lósítanak meg. amelyek a teljesítmények növelésére szolgálnak. Ennek érdekében az elmúlt időszakban és a jövőben is több kutatóinté­zettől vesznek át hasznosít­ható eredményeket. — Szoros az együttműkö­désünk a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemmel — mondja Bácskai György műszaki osztályvezető. — Fo_ lyamatosan vizsgálják Vi- sontán és Bükkábrányban a szállítószalagokat. Ezenkívül bányaművelési technológiát ás kidolgoztak. Kísérleteket folytatnak a lignit nemesítés sére. szitálására, valamint brikettkészítésre. Vizsgála­taik eredményeit felhasznál­juk a bányavíztelenítésnél is. A miskolci egyetem szak­emberei segítséget nyújta­nak ahhoz is, hogy megte­remtsük az egercsehi bánya­üzemünkben a gazdaságos termelés lehetőségeit. Kap­csolatban állunk a Magya.r Tudományos Akadémia Izo­tóp Intézetével a szénminő­ség vizsgálatára. Rekultivá­ciós üzemünk pedig az MTA Talajtani és Agrokémiai In­tézetével tart fenn együtt­működést. 1986-ban a kü­lönböző kutatásfejlesztésre 26 millió forintot költöttünk. Vállalatunk részt vesz a Mi­nisztertanács által a VII. öt­éves tervidőszakra meghir­detett egyik országos közép­távú kutatásfejlesztési prog­ram megvalósításában is. Ez arra irányul, hogy az ener­giagazdálkodást ésszerűsít­sük. Ezt pedig a tüzelőanya­gok, így például a szénféle­ségek jobb hasznosításával érhetjük el. Hogy jobb legyen a kenyér Tavaly április 1-én hoz­ták létre a Sütőipari Kuta­tó-Fejlesztő és Szolgáltató Közös Vállalatot. Ez nyere­ségérdekeltségű. és olyan szolgáltatásokat végez, amely elősegíti az egyes tagválla­latoknál a legkorszerűbb el­járások bevezetését. A kö­zös cég alapítói között van a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat is. Igaz­gatója. Szipszer Imre így ér­vel : — A közös vállalat mun­katársai rendszeresen ren­delkezésünkre bocsátják azoknak a külföldi szakcik­keknek a fordításait, ame­lyek az újdonságokat tartal­mazzák. Emellett rendszeres fejlesztő munkával is se­gítségünkre vannak. így pél­dául korábban olyan auto­mata kovászkészítő' és da­gasztógépeket fejlesztettek ki. amelyek ma az egH és a gyöngyösi kenyérgyárban is működnek. Munkájukat jel­zi a citopános kenyérkészi- tés kidolgozása is. Jelenleg is foglalkoznak lisztjavító szerek előállításával, ezen­kívül a kenyér frissentartá- sát. morzsálódásának mér­séklését elősegítő módszerek­kel. Megbízásunk alapján kialakítottak egy tésztalap. nyújtó gépsort is. amelyet bemutattak működés köz­ben. Várható a bevezetése. Tehát az említett példák is jelzik, milyen fontos tevé­kenységet folytatnak korsze­rű. kutatóintézeti keretek között a vállalati igényeknek megfelelően. Meiitusz Károly Csehák Judit Varsóban Zbigniew Gertych lengyel miniszterelnök-helyettes meghívására hétfőn hivata­los látogatásra Varsóba ér­kezett Csehák Judit, a ma­gyar minisztertanács elnök­helyettese. A varsói repülő­téren Csehák Juditot Zbig­niew Gertych fogadta. Je­len volt Biczó György, Ma­gyarország varsói nagykö­vete. Csehszlovák képviselők magyarországi látogatása A magyar Országgyűlés meghívására hétfőn hazánk­ba érkezett a csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsé­ge. A delegációt Alois Ind­ra, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja ve­zeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós Istváji, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának .tagja, valamint az Országgyűlés több más tisztségviselője fogadta. Je­len volt Ondrej Durej Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. A csehszlovák küldöttség délelőtt, a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét. A Finomszerelvénygyár is csatlakozott az országos munkaverseny-felliíváslioz Ebben az évben ünnepel­jük a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfor­dulóját. A munkásmozgalom nagy jelentőségű jubileuma alkalmából a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa levél­ben tette közzé a Mátraalji Szénbányák Visontai Tho- rez Bányaüzemének Szep­tember 6. szocialista brigád­ja, s még több kollektíva munikaverseny-felhívását. A jubileum méltó megünnep­lésére kezdeményezett or­szágos munkamozgalomban hatékonyabb munkára, a növekvő gazdálkodási, ter­melési feladatok sikeres v megvalósítására szólítanak. 'Egerben, a Finomszerel­vénygyár szakszervezeti bi­zalmi testületi ülésén, ahol többek között napirendre került a vállalat 1987. évi terve. Papp János az Arany János szocialista brigád ve­zetője bejelentette: — A kompresszorgyáregy- ség 31-es forgácsolóüzemé­nek kollektívája csatlakozik az országos felhíváshoz és a számukra megfogalmazott feladatokon túl a vállalati tervben szereplő nyereség eléréséhez szükséges 18 mil­lió forint költségcsökkentés­hez járulnak hozzá: munka- selejt és szerszámköltség csökkentésével, import se­gédanyag kiváltásával éves szinten a huszonnyolc tagú kollektívájuk félmillió fo­rintot takarít meg. A vállalat kiváló brigád­jának vezetője csatlakozásra szólította a gyár többi kol­lektíváját is: többletválla­lásaik — különös tekintettel a nem rubelelszámolású export túlteljesítésére, a költségek csökkentésére — a munkaidő és a nagy ér­tékű termelőberendezések jobb kihasználására irá­nyuljanak. Az eseményen Magyar Balázs, a technológusok kép­viseletében főosztályuk 3 millió forintos anyagmegta­karítását garantálta Kicsiknek és nagyoknak A húsz tok körüli hidegben talán eszünkbe sem jut, hogy nemsokára tavasz lesz. Szerencsére az Agroker-központban másként gondolkodnak: a március elején tartandó hagyomá­nyos vásárra már most készítik a kiskereskedelmi hálózatba küldendő vegyszereket, kisgépeket. És hogy a közös gazda­ságokról is gondoskodnak, azt az is bizonyítja, hogy nem ke­vesebb, mint 300 millió forintos árukészlettel, a későbbiek­ben pedig növényvédőszer-újdonságokkal is várják az anyag- beszerzőket — ezt bizonyítják Szántó György felvételei.

Next

/
Thumbnails
Contents