Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Arcaink Százféleképpen lehet irigy az ember. Mert szociológusok, pszichológusok mélyrehatóan foglalkoztak a dologgal; éveken át gyűjtötték tapasztalataikat, és arra a megállapodásra jutottak: nincs Olyan ember, aki valakire vagy valamire ne lenne irigy. Persze, a fogalomnak különböző fokozatai, árnyalatai vannak. Egy kisfiú irigyelheti barátja BMX kerékpárját, egy barátnő a kolléganője piros mohair pulóverét. És vannak olyanok, akik egy munkahelyen, mivel a másik ötven forinttal több prémiumot kapott, képesek lennének őt belefojtani egy kanál vízbe. László Anna kitűnő szociográfiájában, a Vaspályában leírja, hogy a szerencsétlen légzésbénultak, akik a Heine-Medin kórban betegedtek meg, s közülük többüknek keze, lába sem mozog, nem irigyek például az egészségesekre. Bezzeg amikor az intézetben valaki egy gördülős modern tolókocsit kap, halálos féltékenység vesz azon erőt, akinek nem olyan van. Ugyancsak szociográfiában olvastam, hogy az irigységnek egyszerűen nincs ellentétpárja a magyar nyelvben. S valóban. Belegondoltam: van hűtlen és van hűséges, van hazug és van őszinte, de mit kezdjünk az iriggyel. Maradjunk az egészségesek körében. Bármennyire fáj is, hogy valaki szebb, okosabb, tehetségesebb, gazdagabb, mint mi vagyunk, — tudomásul kell venni, el kell viselni. Ügy gondolom, leginkább az a méltányos, ha belátó- ak vagyunk. Azaz nem ártunk a másiknak azzal, hogy esetleg valami nem tetszik benne. Akad-e kivétel? Elvétve. De titkon ők is fél éjszakát nem alusznak amiatt, hogy miért jobb a másiknak. mint nekem. ök az ártatlanok. Lehet, rágódnak, hamarabb teszik tönkre magukat, mint a többiek ... ’ Az igazán veszélyesek azok, akik úgy irigyek, hogy igenis ártani akarnak, és ártanak is vélt vagy valós ellenfelüknek. Minden munkahelyen tapasztalható kisebb-nagyobb intrika. Előfordul olyan is. hogy szinte vérre menő az ellentét. Senkinek nem vá- - lik hasznára, sem a támadónak, sem a vélt „ellenségnek". Csak a hangulat, a közösségi érzés, a munkahelyi közérzet romlik. Szükség van-e erre? Ügy hiszem költői a kérdés. Szerencsére a kisebb-nagyobb munkahelyi közösségek vezetői úgy igyekeznek megoldani a dolgot, hogy mindenki munkája és érdeme szerint részesüljön fizetésben, prémiumban, erkölcsi elismerésben, de nemcsak az ő éleslátásukra van szükség, hanem a mi önfegyelmünkre is, hogy nyugodtan dolgozhassunk. Mikes Márta Nyílt, politizáló légkörben Az MHSZ Heves megyei tevékenységéről, terveiről A szövetség szűkebb hazánkban végzett tevékenységéről, a szervezet előtt álló feladatokról tartottak tegnap sajtótájékoztatót Egerben, az MHSZ Heves Megyei Vezetősége központjában. Dr. Pintér István titkár a 173 honvédelmi és szakklubban történő folyamatos felkészítés, a hazafias honvédelmi nevelés mérlegét így vonta meg: „Az MHSZ a vállalt feladatokat teljesítette, megfelelve a társadalmi kívánalmaknak.” Az egri Dobó István Könnyűbúvárklub tagjai a gazdasági munka mellett nyáron az Adrián, télen a jég alatti merüléseken bizonyítják szakértelmüket A részletekről • is szolgáltak tényekkel: Tanfolyamainkon mintegy kilencszáz fiatal ■ sajátította el a könnyűbúvár, a gépíró, a géptávírász és az általános honvédelmi alapismereteket. Gépjárművezető-képző iskoláiban közel kétezren szereztek jogosítványt. Több minit 160 modellező, lövész, rádiós és közlekedési szakkörben, diákkörben csaknem négyezer általános és középiskolást foglalkoztattak, versenyeztettek rendszeresen. Tömegsportrendezvényeik tízezreket mozgósítottak. Hevesi színekben szerepelt kollektíva nyerte legutóbb a Honvédelmi -kupa Lövészverseny (HKL) országos csapatversenyét. A, mankazi Szilágyi Erik, a füzesabonyi Kovács Béla és az Egri 212-es Számú Szakmunkásképző Intézetben tanuló Bujáki János révén egyéni országos bajnoki címekhez jutottak. Szakklubjaikban az 590 igazolt sportoló közül, körülbelül háromszázan szereztek minősítésit. Repülőmodellezésben országos bajnokságot nyert a lőrinci Szabó Róbert, rádiós szakágban az egri Horváth Judit, valamint Heves megye többtusa felnőtt férfi és női. illetve távírász ifjúsági leánycsapata. A tárgyi-technikai feltételekben is gazdagodtak. Gyöngyösön modem fedett légpuskás lőtér épült társadalmi összefogással. A mát- raaljii mellett Egerben is korszerűsítették a városi lő- tereket. Visontán a korábban átadott lőtérihez immár mindlen igényt kielégítő kiszolgálóépület csatlakozik, a megyeszékhelyen a rádiósok bázisát korszerűsítették. A járműpark felújításával, az oktatásba bevont video- programokkal megteremtették a még színvonalasabb alapjait a gépjárművezető- képzésnek. Olyan jelentős események házigazdáiként is kitűnitek, mint a sárkányrepülő Európa-bajnokság szervezése és lebonyolítása, valamint a szocialista országok honvédelmi szervezetei vezetőinek Nősz vajon megtartott ideológiai tanácskozása volt. Kérdésünkre, hogy a klubtagság további növekedését mitől remélik, dr. Pintér István a következőket válaszolta: — Egyrészt tanintézeti klubok alapításával, mint tettük például már Egerben, a Gárdonyi és Szilágyi gimnáziumban, aztán szeretnénk növelni az MHSZ-en belül a nők képviseletét. Általában véve pedig hangsúlyoznám azt a törekvésünket. amely az eddigieknél is jobban kívánja, hogy klubjainkban nyílt, politizáló légkör teremtődjék. Azt akarjuk, hogy programjaink vonzóak legyenek, és a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltését jelentsék. Egy hasonlóan fontos téma kapcsán (Képesek-e saját bevételeik növelésére?) a titkár ezt felelte: — A tagság érdekében még szélesebb körben kívánunk munkára mozgósítani. A szakklŰBokban ez jól bevált gyakorlat, de nemcsak körükben kívánatos, hiszen az így szerzett pluszpénzt saját feltételeik javítására fordíthatják. Utóbbira pozitívként említhetem a Mikroelektronikai Vállalat honvédelmi klubját. Az MHSZ 1987. évi kiemelt Heves megyei rendezvényei között szeptemberben kettő is akad majd: Egerben rendezik a III. MHSZ Amatőr dia- és videofilmszemlét, Domoszlón pedig azt a női lövészversenyt, amelyre már most nagy érdeklődés mutatkozik a társmegyék bői. Jól tudják azonban, hogy a szövetség erejét a klubokban folyó tevékenység színvonala határozza meg. Budavári Sándor Makiáron újjáalakult a repülöklub (Fotó: Köhidi Imre) Havasi Ferenc megbeszélése Moszkvában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának; tagja, a KB titkára kedden Mosztkvában megbeszélést folytatott Vagyim Medvegyevvel, az SZKP Központi Bizottságának titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón véleménycserére került sor a magyar—szovjet együttműködés néhány időszerű kérdéséről. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja hazánk szovjetunióbeli nagykövete. ★ Moszkvában kedden találkozót kezdtek a KGST-tagálla- mok testvérpártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai. Tapasztalatcserét folytatnak a pártkongresszusaikon hozott határozatok megvalósításáról, a KGST-tagállamok 2000-ig szóló komplex programjának végrehajtásáról, valamint a mezőgazdasági termelésben való együttműködés szélesítéséről. A találkozón a Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára képviseli. Szűrös Mátyás Franciaországba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Francia Kommunista Párt meghívására kedden Pártosba utazott. Francia- országi tartózkodása során megbeszéléseket folytat az FKP vezetőivel, valamint a francia politikai élet más vezető személyiségeivel. Marjai József brüsszeli tárgyalásai Marjai József miniszterelnök-helyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnöke, hétfiőn és kedden tárgyalásokat folytatott a belga fővárosban. Fogadta őt Wilfried Martens belga kormányfő és Albert herceg, trónörökös, a belga külkereskedelmi hivatal tiszteletbeli elnöke, s tárgyalt a belga kormány több tagjával. A belga—magyar kétoldali kapcsolatok témáin kívül a nemzetközi gazdasági és politikai kérdések széles körét érintették, tekintettel arra is, hogy 1987 első felében Belgium tölti be a Közös Piac miniszteri tanácsa elnöki tisztét. A magyar miniszterelnökhelyettes találkozót és eszmecserét folytatott a Közös Piac bizottsága vezetőivel is. Mérlegen a külkereskedelem Veress Péter külkereskedelmi miniszter kedden sajtótájékoztatón ismertette nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink alakulásának elmúlt évi tapasztalatait és az idei feladatokat. Elmondotta, hogy a külkereskedelem célkitűzéseit 1986-ban csak részben sikerült teljesíteni. A rubel elszámolású forgalom kiegyensúlyozott volt, egyenlege a tervezettnek megfelelően alakult. Kedvezően hatott a hazai ellátásra, hogy a szocialista országokból több energiahordozó és tartós fogyasztási cikk érkezett, mint egy évvel azelőtt. A Szovjetunióval kötött export- és importszerződéseket mindkét fél az előző évinél magasabb színvonalon teljesítette. A konvertibilis elszámolású forgalomban azonban a tervezett aktívum helyett jelentős, mintegy 400 millió dollár behozatali többlet keletkezett. Az export értéke az előző évhez viszonyítva nem változott, miközben az import számottevően, 15 százalékkal emelkedett. A kedvezőtlen tendenciák okait elsősorban belső gazdálkodásunk gyengeségeiben kell keresni — mutatott rá a miniszter. Az exportálható árualapokat csökkentette a tervezettnél nagyobb hazai fogyasztás, s kivitelünkben változatlanul jelentős arányt képviselnek a külpiacokon kevésbé jó áron értékesíthető, anyagigényes, alacsony feldolgozottságú termékek. A kőolaj világpiaci árának esése, valamint az általunk nagy mennyiségben exportált élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek árának további csökkenése mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a cserearányok számunkra kedvezőtlenül változtak. A miniszter kiemelten foglalkozott a gép- és alkatrész- forgalom alakulásával. Elmondotta, hogy arányaiban változatlanul jóval több gépipari berendezést vásárolunk a tőkés országokból, mint amennyit oda exportálunk. Rámutatott arra a tendenciára is, hogy miközben az importberendezések nagyobb hányada a szocialista országokból érkezik, a javításukhoz, felújításukhoz szükséges alkatrészeket inkább a tőkés országokból vásárolják meg a vállalatok. Ennek okaként a hazai alkatrészgyártás és a belső kooperáció elégtelenségét is említette, hozzáfűzve, hogy a szocialista országokból is néha csak késve jutnak hozzá a szükséges alkatrészekhez a vállalatok. A tennivalókról szólva Ve. ress Péter kiemelte: a magyar gazdaság legfontosabb feladata az 1985—86-ban tar(Folytatás a 2. oldalon) Emlékezés Darvas Józsefre Darvas József Kossuth- díjas író, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb alakja születésének 75. évfordulója alkalmából kedden koszorúzá- si ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben lévő sírjánál. A kegyelet, a megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kállai Gyula és Benke Valéria, a KB tagjai helyezték el. Sírját megkoszorúzták a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Elnöki Tanács, a Művelődési Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége képviselői, valamint családjának tagjai, tisztelői. Orosházán, Darvas József szülővárosában az emlékháznál rendezett koszorúzással, s a múzeumban megnyílt kiállítással tisztelegtek az író emléke előtt. Az évforduló alkalmából ma megalakul Orosházán, a Darvas József Társaság, amely vállalja a Darvas-hagyomány ápolását, egyebek közt rendezvények és pályázatok szervezésével. Csütörtökön az orosházi Petőfi Mű- veflődési Központban Darvas - ülésszakot rendeznek, amelyen előadások hangzanak! el Darvas József politikai tevékenységéről és írói fejlődéséről; ezután irodalmi műsorban elevenítik fel műveit.
