Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 9., hétfő 1. AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS A HIVATALOK (X/1.) PARÁDI HELYZETKÉP . .. Ki ad jogosítványt a hatóságoknak? A hivatalnak többféle jelentése van. Megtaláljuk számos országos és helyi szervezet elnevezésében. Hivatalok azok. az intézmények, ahol mindennapi életünk ügyes-bajos dolgaival, különféle kérelmünkkel foglalkoznak, ahol mint ügyfelek megfordulunk, és hivatali formák között működik maga az a szervezet, amelyik ügyünk intézésére jogosult! A hivatalos ügyek intézésekor szerzett benyomások közvetlenül ugyan egy- egy hivatalnokról vagy hatóságról alakítanák ki véleményt, de a tét ennél nagyobb. A hivatalok és az állampolgárok találkozása a lakossági közérzet alakításán keresztül a gazdasági és társadalmi teljesítményeket befolyásoló tényező. Korántsem mindegy, hogy e közérzetet a türelmes vagy felületes magyarázat, a megoldásokat kereső segítőkészség, vagy a hányaveti. lelketlen akadékoskodás határozza-e meg. Ez adja az állampolgárok ügyes-bajos dolgaival foglalkozó hivatalok munkájának legfontosabb politikai követelményét és felelősségét. Erről egyetlen, a közösség érdekében intézkedő, önmagát és hivatását becsülő hivatali dolgozó sem feledkezhet meg. A szocialista társadalomban a munkásosztály és szövetségesei, a termelőeszközök társadalmi tulajdonára támaszkodva, választott szerveik útján juttatják kifejezésre érdekeiket. Állami vonalon a nép hatalmát az Országgyűlés, megyei és helyi szinteken a tanácstestületek képviselik. A képviselőket és a tanácstagokat■ illetve az általuk alkotott testületeket a választások alkalmával a társadalom egésze bízza meg a hatalom gyakorlásával. A képviseletek a legfontosabb, a meghatározó folyamatok átfogó, törvényi szintű szabályozását végzik el. és számon kérik végrehajtásukat. A döntéseik konkretizálására és megvalósítására pedig létrehozzák igazgatási szerveiket, a Minisztertanácsot, a minisztériumokat, a végrehajtó bizottságokat és szakigazgatási szerveket. A közigazgatás, és köztük a hatóságok tehát minden tekintetben a képviseleti testületek alárendeltségében állnak és működnek. Létrehozásukról, megszüntetésükről, funkcióikról, és az alkalmazható hatalmi eszközökről az állami hatalmat elsődlegesen megtestesítő választott szervek döntenek. A hatóságok ilyenformán kizárólag meg bízottjai a közhatalomnak. Általánosnak tekinthető: a közigazgatási szervek mindegyikének biztosítják, hogy hatóságként járjanak el Erről a szerv létrehozásakor, a feladat- és hatáskörök meghatározása alkalmából döntenek. A legmagasabb szintű hatóság a Miniszter- tanács, amely az állam igazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy valamely tagja által intézkedhet, és jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni. A dolog természetéből következik azonban. hogy a kormány egyedi hatósági ügyekben csak különösen indokolt esetben dönt. Ugyanúgy a miniszterek is, akik a Miniszter- tanács mellett az őket megválasztó legfelsőbb államhatalom testületéitől, az Or- szággyűIéstőL illetve az Elnöki Tanácstól arra kaptak felhatalmazást, hogy hatósági feladatok ellátásával köz. igazgatási szerveket bízzanak meg. Ennek megfelelően hatósági jogkörű szerveket, másrészt rendeleteik- ben a közigazgatás számára hatósági teendőket állapíthatnak meg, módosíthatnak, megszüntethetnek. Tanácsoknál a szakigazgatási szervezet létrehozásáról a. népképviseleti testületek döntenek. Meghatározzák. hogy az egyes ágazati szakigazgatási feladatokat melyik osztálynak kötelessége elvégezni, amellyel értelemszerűen együtt jár a törvényekben és rendeletekben szabályozott hatósági jogkörök gyakorlása is. Minden olyan államigazgatási. hatósági ügy, amelyet jogszabály nem utal más államigazgatási szerv hatáskörébe, a tanácsokra tartozik. Ha nincs külön meghatározva. hogy konkrétan melyik tanácsi szervnek kell intézkedni, az üggyel a tanács igazgatási szakigazgatási szerve (igazgatási vagy hatósági elnevezésű osztálya) köteles foglalkozni. Ha nem ismeretes, hogy az adott intézmény melyik egységéhez. részlegéhez kell először fordulnunk, akkor első fokon a legalsóbb fokú szerv jár el. A rossz közhivatali munka mindig bürokráciához vez^t. Nem minden bürokratikus jelenség okai azonban a hivatalok. A legjobban működő hivatalj gépezet sem tudja kiküszöbölni azt a bürokráciát, amely a korszerűtlen, indokolatlanul merev jogszabályi előírások következménye. Ilyenkor — ha úgy tetszik — maguk a hivatalok is szenvedő alanyai a bürokráciának. Vagy azért, mert felesleges többletmunkát kell végezniük, vagy azért, mert a társadalom negatív értékelése közvetlenül őket érinti. Jogos azonban az elmarasztalás. amikor felkészületlenség, a jogszabályok vagy az ügy körülményeinek hézagos ismerete miatt halogatják a döntést. Az újabb és újabb igazolások megkövetelése, a papírok mögé bújás. a hivatalok közötti koordinálatlanság, az állampolgári jelzések iránti érzéketlenség, a bizalmatlanság, mind-mind a bürokratikus munkastílus megnyilvánulásai. De hozzátehetjük még a nyíltság hiányát, a kioktató hangnemet, a kultúrálatlan hivatali fellépést, érzéketlen és cinikus magatartást. A hivatali munka és a bürokrácia fogalomként ösz- szetantozók, de nem törvényvén yszerűen együtt járónk. A bürokrácia eredetileg a közhivatalok és tevékenységük megjelölésére szolgált. Csak később kezdték használni jelzőként a hivatalok negatív megnyilvánulásaira, fonákságaira. Korántsem arról van azonban szó. hogy ami hivatalos, annak bürokratikusnak is kell lennie. A felkészültség, humanitás, az ésszerűségre való törekvés a bürokrácia legbiztosabb ellenszere. A másik félen — mindannyiunkon — pedig az múlik, hogy kevesebb munkát adjunk a a hivataloknak. Ehhez arra van szükség, hogy javuljon a munka- és közéleti fegyelem, érvényesüljön ä jogszabályok és együttélési normák tisztelete, az állam- polgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése. Dr. Bálint Tibor Következik: Mely hivatalok minősülnek hatóságnak ? A kiutat keresik az üveggyáriak Első József igazgató: — A kézi jellegű gyártás megtartása behatárolja fejlesztéseinket. A hatékonyságot kell fokoznunk Horváth Géza, szb-titkár: — Fontosnak tartjuk az üzemrészek közötti rugalmas létszám -átcsoportosítást m Sóti József: — Január 15-e óta a la borba „szellemek” járnak? (Fotó: Perl Márton) Csak néhány hónapja, hogy hírt adtunk róla: az a szóbeszéd járja Parádsasváron, hogy ötven embert elbocsátanak az üveggyárból. Tény, hogy a több évszázados tradícióval rendelkező üzem a múlt év végén értékesítési nehézségekkel küzdött. A tervezett nyolcszázalékos keresetnövekedésből csak háromszázalékos valósult meg. A dolgozókat 1—2 napos fizetés nélküli szabadságra küldték. Néhány emberük két hétig könyvragasztással foglalkozott a Révai Nyomda megrendelésére, bérmunkában. A vállalat tervezett 138 millió forintos tőkés exportjából csak 90 százalékot teljesített. Mindeddig nem fizették ki a dolgozóknak járó úgynevezett melegségi pótlékot és törzsgárdajutalmat. — Hogy ötven embert el- küldtünk volna? — Erről szó sincs, cáfolja a hírt Első József igazgató. — Any- nyi igaz, harmincötén elmentek magasabb kereset reményében, más munkahelyre, s nem vettünk fel újakat helyettük. Tény az is. hogy munkakörök átcsoportosítását tervezzük. Néhány esetben már el is kezdtük, s továbbiakra lehet számítani. Sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mi diktálhatunk a piacon. A vállalat termékeinek hetvenhárom százalékát tőkés exportra gyártjuk. Szigorú helyzetben kell helyt- állnunk a nemzetközi porondon. Azok a versenytársak, akik korábban gépesítettek, azonos minőségben, jóval olcsóbban kínálnak ólomkristályt. Érzékenyen sújt bennünket a dollár árfolyamváltozása is. A továbbiakban a kézi jelleg megtartásával az exkluzívabb egyedi termékeket' szorgalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy a jövőben még többször kell váltanunk, kis tételeket előállítani, a megrendelők igényei szerint. Eh. hez viszont gyorsan és jól alkalmazkodó szakember- gárdára van szükségünk. Csak egy kiút van, ha növeljük a hatékonyságot. Vállalni kell azt is, hogy valaki új szakmát tanuljon, vagy átmenetileg szakképzettségének nem megfelelő segédmunkát végezzen. Meg kell mondanom, hogy minden ilyen esetben, általában magasabb fizetéssel járó munkakört ajánlunk fel az illetőnek. Ha valaki ezt nem fogadja el, jogában áll, hogy elmenjen, de hangsúlyozom, a végső törekvésünk nem ez! A másik: eddig néhány nyugdíjast is foglalkoztattunk. A cég érdekében átmenetileg az említettek feladatait főállásúak látják el. Arra a kérdésre, hogy a kialakult helyzetért személy szerint mennyiben érzi felelősnek magát, az igazgató így töpreng: — Azt hiszem, előbb kellett volna felismerni, hogy gazdasági életünk ilyen nehéz feladat elé állít bennünket. A normaszigorítást korábban és nagyobb következetességgel kellett volna végrehajtanunk. Azután a szellemi értékek növelésére is több gondot fordíthattunk volna. Jó lenne, ha a szakemberek között idegen nyelvet tudók is lennének. A szakmunkások körében nincs igazi verseny, bizonyítani akarás. Egy kicsit megrekedtünk . . . Horváth Géza szb-titkár szerint is az üzemrészek létszámarányos átcsoportosítására régen megérett a helyzet. — Mi már az 1986-os tervtárgyalás során javasoltuk ezt a gazdasági vezetésnek. Előbb áprilisban, majd szeptemberben, de nem tettek semmit az irányítók. A fizikaiak jelezték: sok lógóst látnak a gyárban. A hutában, a csiszolóban dolgozókra, akik az alapműveleteket végezték, nagy megterhelés nehezedett. Nekik kellett ellátni u többieket munkával. Ez év elején az üzemi ötszög megfogalmazta: a vállalat sabiliizálása érdekében a létszámleépítéssel foglalkozni kell. Egyelőre a nyugdíjasok szerződését nem hosszabbítjuk meg. Ez 28 személyt érint. Hogy mi az elbocsátásokkal kapcsolatos pletyka oka? A dolgozóink között nagy a feszültség. Nem érzik a vezetést elég határozottnak. Itt van a melegségi pótlék ügye. Nem az volt a baj, hogy nem fizettük ki időben hanem hitegettük őket. Nem adtunk meg egy konkrét időpontot, hogy ekkor megkapják. A rossz üveg, a sok selejt miatt nem történt felelősségre vonás. A külső okok mellett, belső gyengeségeink is vannak. A szakszervezet ajánlásban is megfogalmazta: a feladatok megvalósítását ellenőrizni kellett volna. Lényeges a rendszeres tájékoztatás. Állítsuk vissza a hangosbemondót, hogy minden információt attól halljanak, aki legilletékesebb az ügyben. Hiányosságok vannak a középvezetők számonkérésében is. Sokan az önállóságot magárahagyatott- ságként élik meg. A közvetlen irányítók munkajogi kérdésekben nem járatosok. Talán ez az oka, hogy a munkások sok mindennel hozzánk fordulnak a párthoz, a szakszervezethez, amit a helyi főnököknek kellene megoldani. És még sorolhatnám tovább... A mindenáron való elbocsátásnak nem vagyunk hívei. Azok maradjanak, akik akarnak és tudnak is tenni, bizonyítani a vállalat érdekében, hiszen szükség van rájuk. Só ti József 1983-ban jött a gyárba, a kazincbarcikai vegyipari szakközépiskola elvégzése után laboránsnak. Időközben behívták sorkatonai szolgálatra. 1986 augusztusában szerelt le, azután munkába állt. Szeptember 11-én írásban értesítették, hogy 15-től más munkakörbe helyezik. Két hét betanulás után a korongcsiszolóban alkalmazták gépkezelőként. Egy műszakból háromba került. S igaz. hogy keresete nőtt. de végső soron szakmunkásból segédmunkás lett. A vállalat munkaügyi döntőbizottságához fordult, ahol számára kedvező határozat született Ezt követően a vállalat fellebbezett. A Munkaügyi Bíróság decemberben szintén neki adott igazat. Ám a munkáltató azzal érvelt. hogy január 15-ével a laboratórium megszűnik. Sóti Józsefnek négy munkahelyet is felajánlottak: azonban egyiket sem fogadta el. Későbbi terve, hogy technikusi minősítést szerez, csak két év laboránsi munka után valósítható meg. Jelenleg állást keres. Ha nem talál, kénytelen elfogadni a felajánlottak valamelyikét. Azt sérelmezi, bár őt arról értesítették, hogy a labor január tizenötödikén megszűnik. volt kollégái még mindig odajárnak dolgozni. Pedig már 30-a is elmúlt. Kapás Imre, laborvezető az esetről így vélekedik: — Korábban ketten, a két műszakban, a felmerülő feladatokat el tudtuk látni. A hiba ott történt, hogy, amikor egy-egy kolléga valamilyen okból átmeneti időre elment gyesre vagy a katonasághoz, nem szerződéses alkalmazottal helyettesítették, hanem mindenkit főállásba vettek fel. Egyébként január közepén a labor két női alkalmazottja is írásos értesítést kapott, hogy más munkakörbe helyezik. A felajánlott beosztást — legalábbis egyikük így nyilatkozott — nem fogadhatják el. így ütközik az egyéni és vállalati érdek. Hogy kinek van igaza? Valójában mindkét fél álláspontja megindokolható. Ami viszont nem mindegy: az átszervezés előkészítése, megvalósítása. Ebben a népgazdasági érdekek. s az emberé szempontok egyaránt fontosak. Jámbor Ildikó Alföldi nyulak - külföldre Szolnok megyében is megkezdték az élőnyúl-befogást. A tapsifüleseket külföldre, vérfelfrissítés céljából — főként Olasz- és Franciaországba — szállítják. Ütrava- lóként minden nyuszinak egy-egy takarmányrépát és két cső kukoricát adnak, hogy ne éhezzenek az úton Képünkön: ládákban utaznak a nyulak Franciaországba (MTI-fotó: Csíkos Ferenc felv.)
