Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 7., szombat {• Huszonöt esztendő Ahogyan a Hatvani Lenin Tsz vezetői megítélik A Hatvani Lenin Terme­lőszövetkezetben huszonöt esztendeje zajlott le az első zárszámadó közgyűlés. Keve­sen vannak már, akik ama régi számvetésnek személyes résztvevői lehettek, s volta­képpen megvetették a nagy­üzemi gazdálkodás alapjait. Ahogy telt-múlt az idő, úgy változott egyébként a gaz­daság felépítése is, hiszen előbb a helyi csoportok lát­ták előnyösebbnek, ha egy erős maghoz csatlakoznak, majd kilenc évvel ezelőtt Heréd, Boldog, Nagyköké­nyes kisebb gazdaságai is a társulás mellett döntöttek. így formálódott ki a mai Lenin Termelőszövetkezet a maga bő nyolcezerhektár­nyi földjével, amely küzdel­mesen bár, de az utóbbi idő­ben évről évre eredménnyel haladt a huszonöt esztendeje választott úton mi. több: a megye egyre erősödő gazda­ságai közé dolgozta fel ma­gát. Vágó József több minőség­ben volt részese irossznak, jónak. Előbb állattenyésztő gyakornok, később — a vá­sárhelyi főiskolán szerzett diplomával a zsebében — szakosított tehenészeti telep­vezető, az egyesült tsz-ben szarvasinat ha-teny észtési ágazatvezető. Aztán pártve- zetőségi titkárként hasznosí­totta tapasztalatait, negyedik éve pedig elnök, s egyik mun- kálója mindazon sikernek, amelyek nyomán a közös­gazdaság kikerült a korábbi hullámvölgyből, s a február 12-i küldöttgyűlésen, majd az ezt követő részközgyűlé­seken adhat számot, hogy az 1986-os gazdasági évet húsz­millió forint feletti nyereség­gel zárta a termelőszövetke­zet, termelési értéke pedig 400 millió forint felett vár­ható. Amikor a kétségtelen eredmények háttere, netán titkai felől érdeklődtünk, az elnök így summázta a jő teljesítményekhez vezető lé­péseket, a vezető testület döntéseit. — Ott kezdem, hogy a saját magunkhoz mérete­zett, másutt esetleg alacsony­nak minősített eredményünk jelentős! Tagjaink az el- rr.űüt évek gondjai, bajai után ezt örömteli büszkeség­gel fogadják, egyben pedig a szövetkezet nagyobb ará­nyú kibontakozásának a zá­logát látják benne. Talán az is sokaknak furcsa lehet ugyanekkor, hogy egy nagy alaptevékenységű szövetkezet épp a legaszályosabb évben tudott terveihez, önmagához mérten magasabb netto ered­ményt kihozni. Mi rejlik e- mögött? Döntőnek tartom, hogy az 1983-as esztendőben a megyei vezető szervek ál­tal tartott vizsgálat eredmé­nyeit, tapasztalatait felhasz­nálva tudtuk kezdeni a munkát. Elsőként nagyfokú szerkezetátalakítást haj­tottunk végre az egész gaz­daságban. így például a nö­vénytermesztésben megszün­tettük az eredményt nem hozó kultúrákat, s annak szerkezetét a föld klimati­kus. illetve magunk gépi környezetének rendeltük alá. Ezt különben a jövőre néz­ve is olyan folyamatnak kell tekinteni, hogy kisebb mó­dosításokhoz bármikor hozzá merjünk nyúlni . .. ! Az ál­lattenyésztésben hasonló volt a helyzet, így meg kellett találnunk azt az optimális jószágállományt szarvas- marha-, sertés-, baromfiága'- zatainkban, ami adottsága­inknak leginkább megfe­lel . . . Elmondotta később Vágó József, hogy ez a szerkezet- módosítás igazán 1985 végé­re sikerült, és hosszú évek múltán így 1986-ban lehe­tett nyereséges a Lenin. To­vábbá hallhattuk tőle: az alaptevékenységen kívüli ipa­ri területeken is sürgetővé vált a rendtétel! Ezért há­rom éppen induló üzemet azonnal leállított a vezető­ség, további tíz melléküzem- ági tevékenységet pedig fo­lyamatosan, a piaci igény­től függően szorított vissza. Eme intézkedések helyes döntésre utalnak, hiszen a megmaradt nyolc üzem mind eredményes, sőt azok belső hatékonysága egyre nő. Ilyen például a boldogi faüzem, a herédi tűzoltókészülékjaví- tó, vagy éppen a Palkó-ta- nyán, a központ mellett mű­ködő nyomda. Ezt követően mintegy befejezésként, így fogalmazott Vágó József el­nök: — Ügy érzem, szükséges arról is szólnom, hogy mi­ként alakult e néhány év so­rán a tagság, illetve azon dolgozóink száma, akik ter­mékeinket előállítják. Érde­kes összefüggés, hogy szö­vetkezetünk bruttó árbevéte­le 400 millió forint körüli, ami szinte nőtt valamelyest az előző időszakokhoz viszo­nyítva, miközben dolgozói létszámunk csaknem négy­százzal csökkent, s akiknek egynegyede nem termelői munkát végzett. Azt szintén céltudatos, lényegre törő „húzásnak” vélem, miszerint végre minden vezető-, irá­nyítóhelyre szakmailag, em­berileg jól helytállni képes fiatal munkatársakat sike­rült találnunk. És ma el­mondhatom, hogy a gépüze­mi főmérnök Tóth János, a főagronómus Horváth Sán­dor, vagy az ipari fő-ágazat- vezető Bartha Antal éppúgy az 1940-es évjárathoz tarto­zik, mint jómagam, vagy pártbizottságunk titkára Jó­zsa Pál, akikkel már húsz esztendeje dolgozunk együtt jó összhangban. Fürdő hószakadásban Józsa Pál, a Lenin Terme- . lőszövetkezet pártbizottsá­gának titkára, aki 1964-ben fogatos brigádvezetőiként kap­csolódott a szövetkezet éle­tébe, természetes módon nagy körültekintéssel bír nemcsak a gazdálkodás, a termelőmunka, hanem a jó munkahelyi légkör, s az ezt feltételező szociális vívmá­nyokra is. Amikor ezeket szálaztuk, elsőként a mun­kásszállítás „meghonosodá­sát” említette. — Köztudott, hogy négy település dolgozóinak napi közlekedtetési gondjait kell megoldanunk hétről hétre, s függetlenül az évszakoktól, az időjárás szeszélyeitől. De ma már nyugodtan elmondha­tom, hogy az aktív dolgozói létszám jó ötven százalékát érintő szállítás immár zök­kenőmentesen megoldott, mégpedig úgy, hogy jármű­parkunk lehetővé teszi tag­jaink, munkásembereink egyéb irányú igényeinek ki­elégítését is! Gondolok itt a szocialista brigádokra, mun­kahelyi közösségekre, ame­lyek alkalmi kirándulásokat szerveznek ismereteik gyara­pítására, vagy csupán szóra­kozás, kikapcsolódás végett. De szolgálják ezek a buszok alkalmasint a vezetőség ál­tal előkészített hazai, netán külföldi tanulmányutak si­keres lebonyolítását, kapcso­latunk ilyetén bővítését is! Ez utóbbi tekintetében kü­lönösen a szlovákiai, füleki állami gazdasággal létrejött együttműködésünket vélem gyümölcsözőnek, amely a termelés szempontjából ugyancsak sok előnyt jelent mindkét félnek, s e kapcso­latot ápolnunk kell .. . Kiemelten foglalkozott Jó­zsa Pál a szövetkezeti dol­gozók lakásellátásával kap­csolatos lehetőségekkel, se­gítő gesztusokkal is. Elmon­dotta, többek között, hogy a gazdaság, miként az ipari 'üzemek, vállalatok, mind többet törődik azzal, hogy kamatmentes kölcsönök jut­tatásával támogassa a szak­emberek, a többgyermeke­sek, a fiatal házas szövetke­zeti dolgozók lakásépítkezé­sét. Teszik ezt annál inkább, mivel ezek az emberek így kötődnek jobban a munka­helyükhöz, így várható el tőlük, hogy hatékonyabban dolgozzanak a közösség ér­dekében. Ez a kölcsönösszeg az 1970-es években tagonként húszezer forint volt, de 1985-től, amikor a gazdaság anyagi helyzete már meg­engedte, ötvenezerre emel­kedett . . . — Ami a szervezett üdül­tetést illeti, elsőként hadd említsem a termelőszövetke­zetek által Harkányban lé­tesített szállót, amelynek ala­pításából részt vállalt a Hatvani Lenin Tsz is — jegy­zi meg a pártbizottság tit­kára. — Itt évente százöt­ven dolgozónkat tudjuk el­helyezni jelentős kedvez­ménnyel, ami érvényes a Debrecenben, illetve. Zsóri- fürdön létesített üdülőkre is... ! Nos, ilyen célokra gazdaságunk tavaly már csaknem háromszázezer fo­rintot áldozott, a különböző jellegű segélyek értéke pe­dig közel egymillió forintra rúgott, s igen sok család vá­ratlan gondján-baján köny- nyített. De ugyanígy a szo­ciális gondoskodás bizony­sága a kedvezményes étkez­tetés, amely szinte minden munkahelyre kihat, s részel­nek belőle a betakarításban dolgozók éppen úgy. mint akik például a kerekharasz- ■til gépüzemben, vagy a Csá- nyi úti sertéstelepen dolgoz­nak. Vagyis... A lehetőségek adottak a szociális ellátás tekintetében, aminthogy ezt erősítette néhány gépüzemi brigádtag véleménye is. De hogy hosszú távon-e . . . * Magabiztos mosollyal igent bólint a kérdésre Józsa Pál, amikor az ajtóban elválunk egymástól. Akire gyakran néznek sanda szemmel A Lenin Termelőszövetke­zet gazdálkodását, számviteli rendjét vigyázza 1981 óta Kontsits Pál belső ellenőr, akire igen sok gond, feladat hárul e munka közepette a gazdaság nagy mérete mi­att. Tevékenységét — miként megjegyzi — éves munkaterv alapján végzi, s ebben a legfontosabb területek vizs­gálata szerepel. Tavaly egyik ilyen rázós feladata volt a szállítási ágazat menetleve­leinek átvizsgálása, de föl­említhetjük a bontóüzem átalányelszámolását is, ami­vel kapcsolatban a korábbi évek során hiányosságokat tapasztaltak. Ügy tudom mel­lesleg, Kontsits Pál annak idején öntözéses üzemmér­nökként került e gazdaság­ba, s feladatát tizenkét éven át látta el. Hogyan lesz egv mérnökből végül is belső el­lenőr .. . ? — A gazdasági vezetők kérésére vállaltam a mun­kát, egy csoport tagjaként, s pontos feladatom a gépésze­ti, agronómiái jellegű ellen­őrzések végzése volt. ' így ment ez 1984-ig, miközben elvégeztem Debrecenben egy felső szintű szakmai tanfo­lyamot, s miután adminiszt­ratív létszámcsökkentést fo­ganatosított a gazdasági ve­zetés, rám maradt mind az a munka, amelyet azelőtt többen végeztünk. Hozzá kell tennem persze, hogy ennek egy személyben képtelen lennék megfelelni, ha ma­guk a vezetők nem végezné­nek hasonló munkát saját területükön, s amit a jövő­ben még csak fokozniuk szükséges. — Milyen egy belső ellenőr tekintélye gazdaságon belül? — Tapasztalatból, Őszin­tén mondom: a szövetkezet­ben bármely munkahelyre bekopogtathatok különböző éllenőrzési céllal, mindenütt illő a fogadtatás, mindenki megfelelő segítségben része­Pillanatkép a korszerű sertéstelep fialtatójárói A sertéstelep takarmánysilói (Fotó Perl Marton) A Hatvani Lenin Tsz elnöke: Vágó József sít. Vonatkozik ez a7 adat­szolgáltatások, a bizonylatok és nyilvántartások bemuta­tására éppen úgy, mint a feltett kérdések hiteles meg­válaszolására. A dolgok lé­nyegéhez tartozik természe­tesen, hogy gyakran sandán néznek ugyan rám az első pillanatban, de hamar fel­oldódik a feszültség, a bizal­matlan légkör, amikor tisz­tázódik, hogy közös, mind­annyiunkat érintő célból je­lenik meg a belső ellenőr. Azt hiszem, az is könnyíti1 helyzetemet, hogy általában nyugodt a természetem, s ha bárhol élőbb tán éles hangot ütnek meg velem szemben, ez mihamar kiik­tatódik együttlétünkből. — Á gazdaság vezetői miként értékelik a belső el­lenőri tevékenységet, köze­lebbrőli Kontsits Pál mun­káját? — Mivel közvetlenül az elnök alá vagyok rendelve, a belső ellenőri vizsgála­tokról elsőként őt értesítem. •Ha viszont több vezetőt érintenek tapasztalataim, akkor a jelentésem másola­tát ők is megkapják, hogy a kellő intézkedéseket elin­díthassák. Egyébként évente egy alkalommal írásban számolok be ténykedésem­ről, s ezt a vezetőség min­dig megvitatja. De annak is eleget kell tennem, hogy bi­zonyos alkalmakkor a szö­vetkezet párt-végrehajtóbi­zottságát tájékoztassam kü­lönböző észleléseimről. — Milyennek látja mun­kája jövendőjét a belső el­lenőr? — Gazdasági nehézsége­ink minden területen pon­tosabb munkavégzést, na­gyobb bizonylati fegyelmet, hatékonyabb vezetői ellenőr­zést, felelősséget feltételez­nek, illetve támasztanak ve­lünk szemben. Ezt szolgálja a mi továbbképzésünk is, amelynek során az újabb gazdasági formák ellenőrzé­sére készítenek fel bennün­ket ... De jövendőmben, a belső ellenőrzés következő fázisaiban feltétlenül ott la­pulnak, alapként, mindazok a konkrét felderítések, amelyek a rosszat gyengítették illet­ve a jó irányba lendí­tették több munkahely ténykedését, s így belesegí­tettek például a múlt gaz­dasági év jó zárásába. Ez ad hitet az embernek, ezért vár még több sikert a jöven­dőtől . ..! Múltból felvillanó arcok Egykori elnökök: Kepes Lajos, Magabíró Mihály, Kollár Ferenc, Basa István, Horváth Sándor. Majd a négy település szövetkezete — a Lukács Dezső vezette boldogi, a Magasvári Gyula által irányított herédi, köké- nvesi — egyesül, s immár Lenin nevét viseli Élére pedig előbb Rabecz Lajos, majd Szűrszabó Gusztáv ke­rül, hogy — miként az elő­dök — hittel szolgálja a szocialista mezőgazdaság megerősítésének ügyét. Kö­zülük sokkal együtt dolgo­zott Pete János, a mai Le­nin elnökhelyettese, akitől most mégsem a hajdani ve­zetők, inkább néhány egy­szerű munkásember felől érdeklődünk: villantaná fel a múltból arcukat. Elsőként Árki János nevét ejti ki. Mint mondja, ő trak­torosként került a szövetke­zeti mozgalomba már a kez­det kezdetén, s mindmáig tisztességgel megfelel a vele szemben támasztott követel­ményeknek. És nemcsak két­kezi munkáját látja el, ha­nem mindenről véleménye van, s azt ki is mondja bárhol, bármikor. Esze­sen kritikus alkat a jobbítás érdekében bírál! Nem oly rég történt például, hogy új kombájnok kerül­tek a gazdaságba, s gyári szerelési hiba akadályozta üzemeltetésüket. Na erre mérnökök. agronómusok vették őket vizsga alá, kevés eredménnyel, mígnem Árki Jábos nagy gyakorlata vitt a sikeres „operációhoz” ... Majd még egy embert em­lít Pete János! A szaryas- marhatelep ehetőjét, Gulyás Jánost, aki régi, tősgyökeres tsz-családból került mellé­je. Anyja, akit Tera néni­ként emlegettek, vezetőségi tag is volt a följebb való időkben, s akkortájt a test­vérei szintén a tsz-ben dol­goztak. Mi rögződött Gulyás Jánosról leginkább az el- elnökihelyettes emlékezeté­be? Felelősségérzete, szak­maszeretete, ami nélkül nem megy a kényes, számtalan apró fogást igénylő munka, az elletés. Szinte csodába illő dolgokat mesélnek róla! Minden tehenet „személye­sen” ismer. Családi vonásaik birtokában azt is megmond­ja, hogy melyik borjú me­lyik anyától származik. Az­tán még valamire felhívja a figyelmünket Pete János: Gulyásnak. Radics József el­lető társával együtt annyi szakmai ismerete van, any- nyira érzi mindazt, amire vállalkoznak, hogy éves szinten minimális az elhullás. Utóbb, legalább három hó­napja valahány borjú épen. egészségben látta meg a napvilágot:... Megbecsülés? Általában a Lenin élenjáróinak az elis­merése? Most csak kette­jükre szűkítjük az igen szé­les tablót. Árki János a termelőszövetkezet „Kiváló Dcügozó” kitüntetésének birtokosa, Gulyás János pe­dig annak az aranykoszorús Vörös Csillag szocialista bri­gádnak a tagja, amely 1986- ban kiérdemelte Hatvan Vá­ros Tanácsa elismerő pla­kettjét. Moldvay Győző *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents