Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 7., szombat A LAKOSSÁGI KÖTVÉNY ÜRÜGYÉN . ; Sokrétű tervek az iparcikk kiskernél Manapság egyre több Heves megyei vállalat él a lakossági kötvények kibocsátása révén adódó hitelszerzési lehetőséggel. Jól jár az értékpapírt árusító cég. mert forgatható pénzeszközhöz jut, de megéri a vásárlónak is, hiszen kedvező kamattal fekteti be pénzét. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a közeljövőben szintén a kötvénykibocsátók sorába lép. Ez esetben az üzletnek egy harmadik nyertese is van: a fogyasztók széles tábora. Tele a raktár .. . (Fotó: Tóth Gizella) Három éve is ugyanannál az asztalnál ültünk a Fehér Szarvasban Konkoly György üzletvezetővel. Akkor a Magyar Ojságirók Országos Szövetsége gasztronómiai szakosztályának elismerése után beszélgettünk: Ma már a „trófeák között” fő helyet foglal el a védnöki tábla. A vendégkönyv olasz, francia bejegyzéseit bogarásztuk. Most pedig egy patinás, mégis modern, korszerű budapesti szállodában, az Erzsébetben tartott ünnepség után vagyunk. A Képes 7 főszerkesztője ott adta át a lap Inkognitóban cimü rovata által az ország legjobb első osztályú étteremnek járó elismerést, az erről tanúskodó díszes táblát. A siker nyomában a Fehér Szarvasban Hogy miként? Erről kérdeztük Haász Tamásné igazgatót. — A kötvény önök által is megfogalmazott célja a termékkínálat bővítése. Mit jelent ez tervszámokban? A múlt esztendőben százhárom üzletünk éves forgalma megközelítette a kétmilliárd forintot. Az idén ennél közel nyolc-tíz százalékkal. többet szeretnénk elérni. Ennek egyik alapvető feltétele a nagyobb árukészlet, szélesebb választék. E cél érdekében adunk ki kötvényt húszmillió forint értékben. — Az elképzelések megvalósítása alapos piackutatást feltételez ■ .. — Természetesen településenként is jól átgondoltuk a feladatainkat. Volt kérdőíves felmérésünk is, de nem mulasztottuk el a szóbeli informálódást sem. Néhány cikk fogyasztói árának emelkedése pedig sajátos módon alakította a vásárlói szokásokat. A viszonylag drága készruhák, no meg a „butikárak'' miatt jelentősen nőtt a kereslet a méteráruk iránt. Például ott van az egri, Széchenyi utcai üzletünk! Pár méterrel arréb az áfész hasonló boltja kínálja portékáját. Ennek ellenére nem csökkent, hanem az utóbbi időben is fokozatosan nőtt a mi árudánk forgalma is, olyannyira, hogy a keresletre reagálva még ebben az évben bővítjük az eladóterét. felújítjuk a berendezését . . . — Ha már itt tartunk, milyen további terveik vannak a megyeszékhelyen? — Jelenleg igen kicsi a választékunk sportruházatból. Több nagykereskedelmi céggel tárgyalunk a kínálat szélesítéséért. Hasonló a helyzet a gyermekkonfekcióból. A hetvenes évek demográfiai hullámát most érezzük. Több divatos és praktikus holmit szeretnénk a tíz-tizennégy éves korosztálynak kínálni. Szerencsés helyzet —, hogy a lánykaruhákat kivéve az ipar is termel e cikkekből elegendőt. A mi dolgunk. hogy többet és többfélét áruljunk. A fenti elképzelések a Juventus Áruházat érintik döntően. Gondolunk a legkisebbekre is. Terveink közt szerepel egy széles választékú bébibolt megnyitása. A Do- mus Áruházban pedig a fia. tál házasokra gondolva, egy úgynevezett tartós fogyasztási cikkeket árusító részleget alakítunk ki. Így az őket illető kedvezményes vá_ sárlási kölcsönből egy helyen bútort és háztartási eszközöket egyaránt vehetnek. Ami már nem csak elképzelés! A régi piacon megnyitottuk a Fáklya Árucsarnok helyén Műárt (Műszaki Árukat Értékesítő Vállalat) márkaboltunkat. Ami a műszaki cikkeket illeti! Azt hiszem, a mélyhűtőládákat kivéve valamennyiből van elegendő, s többféle. Ma már a vevő nem úgy megy be mondjuk a Mágnes Áruházba, hogy valamilyen színes tévét akar venni, hanem tizenötféléből válogathat, igénye szerint Ezt a választékot szeretnénk megőrizni, sőt néhány termék esetében, például videóból növelni is. Az említett áruházban más újdonsággal is szolgálunk. Jelenleg tárgyalunk az Intertouristtal arról, hogy a Mágnes földszintjén nyitnánk meg a dollárboltot. — Vannak hasonló terveik a megye más városaiban is? — Nagy problémát jelentett eddig, hogy a műszaki cikkeknek, vasszerelvények' nek Hatvanban mindeddig nem volt megfelelő értékesítési lehetősége. A meglévő üzletek kicsik, nem bővíthetők, E célból raktáráruházai nyitunk. Tulajdonképp a vásártéren eddig is meglévő raktárunkat alakítjuk át, s nyitjuk meg a nagyközönségnek. A közkedvelt méteráruüzlet felújítására, bővítésére is van konkrét elgondolásunk. Gyöngyösön, a hetedik ötéves tervben a Fő tér teljesen megújul, afféle „sétálóutca” lesz. Ezen a területen jelenleg nyolc üzletünk van. A városi tanáccsal egyeztetve ezeket úgy szeretnénk átalakítani, hogy korszerű, a helyhez méltó legyen valamennyi. Az elképzelésekről dióhéjban annyit: bövßl a gyermekruházat, a férficipő szaküzlet, átváltozik a méterbolt és a Fenyő Áruház termékkínálata is módosul. S ami eddig megoldatlan: Gyöngyösön a bútor és a lakástextil forgalmazásának korszerűbb módját szeretnénk megtalálni — Az elmondottak. már jócskán meghaladják a kötvényből várható bevétel kereteit . . . — Természetesen saját pénzeszközeinkből eddig is igyekeztünk meglévő boltjainkat korszerűsíteni, változtatni. Most viszont nagyobb arányú fejlesztésre törekszünk. Erre kényszerítenek bennünket a versenytársak, és ezt követik a fogyasztói elvárások is. Jámbor Ildikó — Mennyire volt képes inkognitóban maradni az újság gasztronómiai szakcsoportja? — Én rendszeres olvasója vagyok ennek az újságnak — mondta az üzletvezető —, s így tudtam erről. Amikor azonban először meglátogattak bennünket még a vacsora végeztével sem jött oda hozzám senki, azt sem tudjuk tulajdonképpen pontosan melyik nap voltak nálunk. A második alkalommal szereztünk tudomást arról. hogy a maximális 99 pontot kaptuk. Akkor bemutatkoztak, elmondták, hogy mi járatban vannak, megnézték mindent. A bök- szokat, a mosdót, a tisztasá>- got. Váratlan érkezésük okozott némi izgalmat, de nem jöttünk zavarba. Még akkor sem. ha Dolezsál Mária újságíró kíséretében olyan szakemberek voltak, mint a Fórum Szálló igazgatója dr. Niklaí Ákos, vagy a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztályának képviselője Wider Ferenc. Idézet a Képes 7-ben megjelent, Dolezsál Mária által írt oikkből: „Míg mi böngésztük a dús választékot kínáló menükártyát, addia meg is érkeztek italaink. A behütött Unicum — kívánságunk szerint — „csak” jéggel, a Campari és az Egri víz, amelyet „jégpáncélba” foglalt üvegből töltött pincérünk a pohárba. Ez utóbbiról felszolgálónktól megtudtuk: a 18. század második felében a katolikus papok mintegy harmincféle gyógyfüböl készítették — a gyomorkeserű elődjeként —, így ,,természetesen” gyógyszerként fogyasztották ... Ma már aperitifnek isszák az Egri vizet, s nem kolostorban állítják elő.” — Mitől van sikere immár évek óta a Fehér Szarvasnak? A Kedves Olvasónak, ha ezekben a hóförgeteges, fagyos napokban szerencséje van, már reggeli közben belepillanthat napilapjába, de legtöbben délután, papucsba bújva szeretik kézbe venni remélhetőleg környékünkön minél többen a Népújságot. A tisztánlátás érdekében kértük Pető Miklósáénak, a Posta megyei hírlapterjesztő osztályvezetőjének kalauzolását. — Az ofszet technika bevezetése óta, mintegy öt éve folyamatosan emelkedett a megrendelők száma. Míg a hetvenes évek elejéig csupán kétezerrel több olvasó igényelte mindennap postaládájába 'a Népújságot. 1976 és 1986 között majd hatezerrel többen fizették elő. Külön büszkeség a számunkra, hogy az elmúlt öt évben nem volt rendkívüli terjesztési akció sem. Ennek következtében hétköznapokon is negyvenezren felüli a nyomdából kikerülő lappéldány száma, szombaton pedig még ötezerrel többen érdeklődnek a megye politikai, kulturális gazdasági hírei, történései iránt. Mégis azt kell mondanom, koránt sincs itt az ideje annak, hogy megelégedetten karba tegyük kezünket. A megye lélekszámúhoz viszonyítva — Adott a hely. annak hangulata. Tapasztaljuk, hogy itt szívesen elnézelődnek a vendégeink. Sok régi edény, vadásztrófea, hur- katöltő, kávépörkölő, szivarkínáló készlet jelenti a díszletet. A bejárati ajtót mindig nyitva tartjuk, hogy az utcáról is jól látható legyen a feldíszített több száz éves faprés. Ez mindig az évszaknak megfelelő „öltözetet” kap. Tavasszal — amit már nagyon várunk — orgona nyílik. Nyáron a búza érik itt. Aztán nagyon odafigyelünk az ízekre, s az adagokra. Az azonban ma már kevés, hogy sokat, s jót adunk. Foglalkozni kell a vendéggel, kell egy kis „show”. Ehhez tartozik például az, hogy a pincér topóból tölti a pohárba a bort, ami ha belegondolunk nem is kis dolog. Egy csepp sem mehet az asztalra, arról nem is beszélve, hogy ne adj isten a vendég ruhájára. Sokakat vonz az étterem közepén lévő látványkonyha is. Itt a vendég előtt készülnek a faszénben sült ételek, látható maga az alapanyag, s az egész folyamát. Idézet Dolezsál Mária írásából: „Az 1. osztályú Fehér Szarvas Vadásztanya valamennyi helyiségének tisztasága, a személyzet szakmai felkészültsége, a kiszolgálás. az ételek ize. az adagok nagysága, esztétikuma, az itatok szervírozása az udvariasság, a zene — egyszóval az összhang nem hagyott semmi kívánnivalót maga után. Kitűnő minősítést kapott." Mindez két látogatás után. — Hová látogattak még el, mely első osztályú helyeket keresték fel a szakemberek, az újságíró társaságában? — Ma már«-nem is emlékszem mindegyikre. de voltak a budapesti Erzsébet Szállóban, a szintén fővárosi Park Szállóban, a Thercsak 37 százalékos az olvasottság. Az ország többi megyei lapjait ennél az adott körzetekben jóval többen igénylik'. Véleményem szerint az ideális arány a 40—45 százalék lenne, s remélem, hogy nemsokára sikerül ezt elérnünk. — Hallhatnánk arról is, hogy hol keresik a legtöbben lapunkat? — Érdekes módon Heves megye alföldi részén, Hevesen és környékén várják a legtöbben postai kocsink érkezését, legkevesebben pedig Gyöngyösön. De eljut a lapokból 15 darab az ország legmagasabb pontjára. Galyatetőre is és olyan kis településen is kiváncsiak a megye életére, mint Kisfüzes, ahol 25 házba viszi el a postás. — Vannak-e olvasóink a megye és esetleg az országhatáron túl is? — Hogyne, összesen 320 lap utazik vonaton nap mint nap az ország és a világ különböző pontjaira. Elsősorban azok a vállalatok és intézmények járatják rendszeresen. amelyek gazdaságilag munkakapcsolatban állnak Heves megye egy- egy üzemével, gyárával, vagy szűkebb hazánkból kerültek el. Sőt. a diplomáciai testületek sajtófigyelő szolgálata is figyelemmel kíséri azt. hogy hogyan tükrözik az újságírók örömemül Szállóban, a Vörös Sárkány kínai étteremben, a Dunakorzó étteremben. a veszprémi Vadásztanyán és egy szentendrei étteremben is. — Az elismerés most már kötelez. Milyen újdonságokra számíthatunk a jövőben az egri Fehér Szarvasban? — Az étlapon változtatnunk kell. Ez annál is inkább szükséges, mert télen is állandóan telt ház van, amit kevés üzlet mondhat el magáról. Ez jelzi, hogy az egriek is előszeretettel jönnek hozzánk. Több apró újdonság mellett szeretnénk újra megnyitni a borozót, ami tulajdonképpen egy pinceág, s a régi törzsvendégeink még emlékezhetnek rá Valamikor 1,975 körül zártuk be, hogy miért, erre már én sem emlékszem. A színvonalat mindenképpen tartani, egy picivel növelni igyekszünk. Való igaz, erre kötelez a MŰOSZ védnöki tábla, a Képes 7 elismerése, de maga a szakma, annak szeretete is. — A siker kovácsa gondolom, maga a csapat. . . — Nagyon jó gárda van együtt. Staudinger Péter a főszakácsunk, akinek vezetésével minden túlzás nélkül mondhatom, remek összhang uralkodik a konyhában. De ugyanez mondható el a Vasas Zoltán irányította pincérbrigádról is. Mindenképpen szólni kell a zenekarról. Danyi Zoltán és Gál Gaszton mesterei a hangulatteremtésnek. Velük együtt összesen tizenketten vagyunk, s nem egy hónap után kasszírozunk egymillió forintot. Ilyen színvonalon csak baráti közösségben lehet dolgozni, s erre vagyunk a legbüszkébbek. Ha lehet a siker titkáról beszélni akkor ezt említhetném első helyen . . . Kis Szabó Ervin inket, gondjainkat és mi foglalkoztatja környékünk dolgozóit, nyugdíjasait. A Szovjet Nagykövetség és az Amerikai Egyesült Államok Diplomáciai Képviseletének sajtóattaséi két példányra fizettek elő. Ezenkívül jó néhány lap száll repülőre, hogy elvigye a megye hírét országhatárainkon túlra is Úgy tűnik, egy Algériában dolgozó Heves megyei orvos a híres fehér tevék, a Meharik földjén sem felejti el pátriáját és olvassa lapunkat. De jut belőle Cse- bokszáriba. az NDK-beli Haliéba, a hegyekkel ölelt Balkán országaiba, Romániába és Bulgáriába is. Mi több, most már nem vagyunk meglepődve azon sem. hogy a Szabad Európa rádió olyan jól értesült az itt történtekről, mert a bajorok híres sörvárosába, Münchenbe is jut belőle, akárcsak északi rokonainkhoz, Finnországba. Ezenkívül még távolabbi, egzotikusabb földrészeken is kíváncsiak a honi eseményekre. A távoli afrikai köztársaságban, Leso- tóban is van olvasónk, egy ENSZ-diplomata személyében. Az USA fővárosában pedig az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárában sok magyarul értő kutató veszi kézbe a Heves Megyei Népújságot. Soós Tamás Milyen lapot szeret az olvasó? Séta — saját portánkon Zsúfolt polcok a Műárt-márkaboltban
