Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
8. NÉPÚJSÁG, 1987. február 28., szombat A boldog költő Hetven éve született Devecseri Gábor Megszülettünk hirtelen Megszülettünk hirtelen, egyikünk se kérte. Kérve kérünk, szép jelen: meg ne büntess érte. Kérünk, kurta pillanat, ne vess tűzre, lángra, szép olajfa-lomb alatt várhassunk halálra. Hadd teljék az életünk — mint lehet — szelíden, gyolcsban zengjük életünk, ne csalános ingben. T alálóan választott Goethétől idézetet a pályatárs-barát. Somlyó György, Devecseri Gábor hátrahagyott verseihez írott előszavában: „Az a legboldogabb ember, aki életének végét össze tudja kapcsolni a kezdetével." Hiszen a kezdet boldogsága Devecseri- nél vitathatatlan. Tizenévesként jelentkezett (1932-ben) Karinthy Gáborral közös •verseskötetben. A bevezetőt a nagy példakép, Somlyó Zoltán irta. Somlyó. aki kedvtelve mondogatta. ha tehetséges költeményre bukkant: „ez vers. sőt versvers- versversvers!” • Aztán megnyílt Devecseri előtt a Nyugat című folyóirat is. Babits egy ízben arra érdemesítette, hogy a saját írógépét fölkínálva tisztáztatta le Devecserivel azon melegiben az ifjú poéta legfrissebb verseit, amelyek — ahogyan fölolvasta őket — megnyerték a költőfejedelem tetszését. S fölfigyelt rá József Attila, kit Devecseri a mesterének tartott; a Szép Szó is közölni kezdte munkáit. E kapcsolatnak volt szomorú mozzanata — de nem lezárása — József Attila halálakor Devecseri Gábor emlékverse, melyben a „zárt s nyitott" fiatal költő immár a boldogok közé sorolta példaképét. Göiög mértékben, alkaioszi strófában íródott Devecseiinek ez a költeménye. Nem pusztán göröglatin tanulmányai ösztönözték erre, hanem az antik verselésiől folyt közös beszélgetések is. S emlékezhetett Devecseri: hajdan József Attila is ebben a versformában köszöntötte Juhász Gyulát, a mesterét, és Petőfi születésének centenáriumán József Attila Petőfi tüze című verse ugyancsak Alikaiősz mértéke szerint lüktetett. Örömmel fedezte föl Devecseri Gábor a bizonyítható kölcsöhatást József Attila s a maga költészetében: az alku nélküli helytállás közös motívumát. Boldogan indult el a pályán Devecseri, s boldogan távozott, pedig iszonyú betegség sodorta őt a halál felé, amikor A hasfelmetszés előnyei című — részint írott, részint diktált vagy hangszalagra mondott — könyvében így vallott: „ez a legyengült, de alkotásra kész. szinte semmi mást, mint a lelket és az alkotóerőt épségben tartó állapot engem iföltétlenül jóindulatúvá tett. hogy csak a szépet, a jót, csak a gyöngédséget lássam meg és terjesszem." Nem tudta őt legyőzni a Sors — melyet Karinthy Frigyes az övével mélyen rokon szellemében Sorsocskának becézett — élete végén Devecseri Gábor megint az alkotás igazi csúcsaira jutott. A Sors — Sorsocska — mintha gunyoros fintorral cserélgette volna a számjegyeiket Devecseri Gábor földi •létének határpontjain: 1917 ,—1971. Ami az emberi-alkatéi boldogság e két szélső időszaka közé esett, nem kevésbé jelentős, csak talán az arányok módosultak, a súlypontok helyeződtek át. Versei zenéje, világlátásának mozarti derűje mit sem változott — miközben egy új társadalom építésébe vetette magát a költő szenvedélyesen —, de a tudós, a műfordító Devecseri Gábor teljesítménye lett a meghatározóAz, ahogyan magyarra ültette át Homérosz hőskölteményeit, világszerte csaknem páratlan fegyvertény — s emellett még hány, egész fordítói életműve) fölérő munkája volt! Catullus az ő nyelvén szól hozzánk, görög és római vígjátékok sorát ajándékozta nekünk magyarul; az angolt Shakespeare, a perzsát Firdauszi kedvéért tanulta, és kortárs nagyságok tolmácsaként is •sokat tett a költészet egyetemes ügyének szolgálatáéban. Számos alkotása — az ,Odüsszeusz szerelmei című színdarab. A meztelen isten. inő és a vak jövendőmondó című, bájosan erotikus esz- széregény. Homéroszi utazás című útikönyve. kötetnyi, pompás tanulmány — mind- imind e világirodalmi bolyongások következménye. S persze a magyar irodalomról, főként az általa személyesen megismert írókról, •költőkről is volt tartalmas mondanivalója. ) Ezek az anteuszi találkozások növelték meg erejét az 1960-as évektől. Spanyol- országi út — s végül is egy film élménye — késztette őt a Bikasirató megírására. Különös oratórium ez. világirodalmi szintű; tiltakozás az újra fenyegető erőszak ellen „Bikapárti", mégsem „torreádorellenes"; közös kiszolgáltatottság forrása magának a bikaviadalnak az intézménye. Utolsó verseskönyvének cimadója. A múlandóság cáfolatául, az értelem és szépség lebírhatat- ilanságát. az öröm törhetet- lenségét hirdeti. Devecseri Gábor legfontosabb üzeneteiként. Kőháti Zsolt Edény (Na/.ca kultúra) (i. sz. 50—650) ,V\'' ' ■■ • , * Egv nemes, figurája (Peru-inka kultúra — Cuzco) Perui szőttes (Nazca figurákkal) Spanyo A madrid A nyolcszáz műtárgy, majd' minden periódust ?•> stílust képviselve ötezer év kultúrájáról ad számot. A nyolcszáz műtárgy — régészeti leletek, festmények, textíliák, agyag- és kőszobrok. használati tárgyak, ezüstedények, aranykincsek. Latin-Amerika kultúr- hagyományait képviselik. A nyolcszáz műtárgy Madridból. az Amerika Múzeumból érkezett, hogy Spanyolok az Újvilágban címmel március 22-ig a Magyar Nemzeti Galériában — Bécs után ás Köln előtt — a magyar közönség is megcsodálhassa. A cím némileg megtévesztő, mert nemcsak Kolumbusz hajójának megérkezésétől. a spanyol hódítók megjelenésétől tárja elénk a több ezer esztendős indián kultúrák tárgyi emlékeit. A legrégibb műtárgy egy nőalak szobra éppen i. e. 3200- ból Ecuadorból való. S minden valószínűség szerint ez a legrégibb újvilági lelet, amely a Valdivia-kultúra magas színvonalát jelzi. Viszont az indián kultúra felfedezése. sőt továbbfejlesztése. mégis a spanyol, hódítókhoz kapcsolódik. akik ugyan elpusztították az indián birodalmakat, megszüntették államszervezetét KRISTON BÉLA '>Ű> ' „ ^ - c« . Egy görbe este... Péter és Pál tárcájába rejtette a két-két darab ezrest és sietve hagyták el a pénztárat, elgondolva, milyen jól is jött számukra ez a váratlan újítási díj. Mintha a derült égből pottyant volna az ölükbe. A gyárudvaron szembe találkoztak egy elevenszemü. kecses járású, ringó bögyú fruskával, akinek csábos tekintete kacéran villant feléjük. A két barát egyszerre fordult utána, a leány is- visszapillantott és verőfényes mosolyára a bartókos bankjegyek ficánkolni, muzsikálni kezdtek a zsebükben, összenéztek és szinte egyszerre született meg az elhatározás a két-két darab ezres sorsát illetően, mely szerint, az összeg felét ifjú hitvesükre költik, felét pedig megzenésítik . . . Ogy, ahogyan azt régen tették megboldogult nőtlen korukban .. . Mert ők nemcsak a naptárban voltak elválaszthatatlan jó barátok, hanem az élet minden területén. Együtt végezték a technikumot. az egyetemet, egy munkahelyre kerültek, együtt legénykedtek mindaddig, míg az anyakönyvvezető előtt nem találták magukat. Elhatározásukat az is erősítette, hogy újításukat még házasságkötés előtt adták be közösen, igy jogosan formálhattak jogot legalább a fele közös elköltéséhez. . . — Azt mondta az édesapám, hogy férfiembernek legalább hetenként egyszer kell csinálnia szabadprogramot, s jobb. ha ezt mindjárt a mézeshetekben bevezeti, ha nem akar besavanyodni az asszony szoknyája mellett. . . — mondotta Péter. — Okos ember volt az apád! — mondotta Pál. Péter felesége aznap otthon volt, ízletes ebéddel várta férjeurát. és már a második fogást tálalta, amikor így szólt: — Péter... ma este színházba megyünk... Váltottam jegyet a Csongor és Tündére ... Ugye. jól tettem? Péternek hirtelen keresztbe akadt a torkán egy csigatészta. és percekig nem tudott szólni. Közben elgondolta, hogy itt van az a fontos pillanat, amikor nem hátrálhat meg. Különben is visszaút nincs. Pali várja. — Hát nem jól tetted Katicám a megkérdezésem nélkül, mert sajnos, ma éppen nem mehetek veled színházba . .. A várandós fiatalasszonynak ugyancsak kerekre nyíltak dióbarna szemei: — És. ha szabad kérdeznem, miért nem? — Azért, mert egy kis összejövetel lesz Lillán . . A fiatalasszony gyorsan váltott: — Jó. akkor elküldjük a színházba anyámékat, és kimegyünk Lillára .. . Úgyis rég voltam már ott. . . Péter nem tudta, hogy mitől- verejtékezik a homloka: az erős paprikától-e. avagy a várható vihartól, de nem hátrált meg: — Bármilyen furcsán hangzik is szivem. de ezúttal nélküled vagyok kénytelen elmenni . . . — Nélkülem?! — felhösödött el a fiatalasszony arca. — Igen. nélküled! Ugyanis tisztán férfitársaság lesz ott .. . Az egyik kolléga újítási pénzt kapott, és meghívta az 'osztály férfitagjait egy görbe estére . . . — Egy görbe estére?! Nahát! Ez a teteje mindennek! Szép kis férj vagy mondhatom! Az én apám húszéves házassága alatt sohasem csinált magának külön utakat, te pedig már az első fél év után görbe estére indulsz! — Igen rendes ember az édesapád, de ne állítsd elém követendő példaképül! Olykor-olykor illik barátaimmal, munkatársaimmal is összejönni, fehér asztal mellett! Különben is útban a gyermekünk, ha előrehaladottabb állapotban leszel, nyilván nem hagyhatlak magadra ... Katicát azonban nem lehetett meggyőzni! Tekintete elborult, homlokára viharfelhők gyűltek, mert szerinte, ahol férfiak vannak, ott nők is! Ahol zene. ott tánc is! És ahol tánc. onnan már csak egv lépés a kaland! Egész délután dúlt-fúlt. haragos arccal járt-kelt. szemei esőre- hajlóan csillogták. Ügy öt óra tájt taktikát változtatott odasimult férjéhez, aki a Népsportba temetkezett: — Ugye. csak tréfáltál Péterként. . . Csak bosszantani akartál? Ugye, nem tudsz te elmenni nélkülem?! Péter akaratlanul is elmosolyodott ezeken a negédes szavakon, összehajtotta az újságot, és így szólt: — Nem tréfáltam Katicám. .. Fájó szívvel bár, de e! kell mennem ... — És hogy szavainak hitelt adjon, villanyborotvájával gyalulni kezdte a képét, mire a fiatal- asszonyt elöntötte az indulat második hulláma. Megtalálva csípőjét, sziszegte fenyegetőn: — Űgv! Rendben van! Mire hazajössz, engem nem találsz itthon! Visszamegyek a mamámhoz! — Ahogy akarod . . . De. jól gondold meg. mert érted nem megyek ... Ebben az én apám a példaképem. Egyszer hagyta ott jóanvám, visszatérve a szüleihez, cipelhette oda is. meg vissza is a bőröndjét . . . A fiatalasszony tekintete még egyet villámlott, azután rántott egyet a vállán, eltűnt a szobában, bevágva maga után az üvegajtót . ★ Péter és Pál a székesegyház elölt taxiba ült és a színesedő Bükkön át vitették magukat Lillafüredre, ahol a Palotaszálló Mátyás-termében először is jól bevacsoráztak A fatányéroshoz burgundit ittak, amitől még a fülük is betüzesedett. A zongoránál egy agyonfestett, vánvadt ar
