Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. február 26., csütörtök A nyíltságnak nem kampánynak, hanem normának kell lennie Mihail Gorbacsov beszéde a Szovjet Szakszervezetek XVIII. kongresszusán A Szovjet Szakszervezetek XVIII. kongresszusán, szerdán szólalt fel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A Szovjetunióban folyó át­alakítás menetéről, a szov­jet szakszervezetek ezzel kapcsolatos legfontosabb fel­adatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről mondott beszédet szerdán a Szovjet Szakszervezetek XVIII. kongresszusán Miha­il Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Beszédének elején emlé­keztetett arra, hegy egv év­vel ezelőtt ült össze az SZKP XXVII. kongresszusa, egy hónappal ezelőtt tartotta legutóbbi ülését az SZKP Központi Bizottsága és - alig több mint egy hete rendezték meg a moszkvai Kremlben a békefórum résztvevőinek találkozóját. Ezek az események tükrözik korunk felgyorsult ütemét, amelyet a hatalmas kezde­ményezések, az értékrend módosulása, az erősödő re­mények, a társadalmi fel- emelkedés és az újnak a ré­givel vívott kérlelhetetlen harca jellemeznek. A főtitkár kifejezte meg­győződését. hogy a kor szel­leme fogja áthatni a szak- szervezeti kongresszus mun­káját is. Mindannyian azt akarjuk — folytatta —, hogy a job­bat hozó változások minél előbb bekövetkezzenek. A párt által meghatározott célok a gazdaságban, a tár­sadalmi és politikai életben mind erősebbé váló válto­zások olyan jelenséghez ve­zettek. amelyet „a várako­zások forradalmának" le­hetne nevezni. Sokan türel­metlenek, gyors szociális és anyagi eredményeket vár­nak. A gyorsítást, az egész élet minőségének javítását csak egy módon lehet elér­ni: hatékony, termelékeny munkával. Semmiféle elosz­tási és újraelosztási mecha­nizmus önmagában véve nem hoz létre semmit. Vi­lágosan kell látni: ahhoz, hogy jogos anyagi és szociá­lis várakozásaink, igénye­ink beteljesüljenek, időre és erőfeszítésekre, gyakorla­ti tettekre van szükség. Az SZKP Központi Bizott­sága felismerte: nem lesz gyorsítás, ha nem kezdjük meg a társadalmi élet át­alakítását, nem tesszük egészségesebbé az országban, a pártban, a társadalomban kialakult légkört. Így vető­dött fel egy olyan központi bizottsági ülés szükségessé­ge, amely kidolgozza az át­alakítás elméletét és meg­határozza a káderpolitika időszerű feladatait. Ez volt a januári KB-ülés fő fel­adata. Előkészítése nehéz munkának bizonyult, ele­gendő megemlíteni, hogy háromszor halasztottuk el az ülést, mivel nem kezd­hettünk hozzá anélkül, hogy ne tisztáztunk volna min­den kérdést. Mélyebben kellett elemezni, a helyzetet, és a fékező mechanizmust a gyorsítás, az átalakítás mechanizmusával kellett fel­váltani. A munka a párt irányí­tásával folyik, ,az SZKP te­kintélye növekszik — mon­dotta Mihail Gorbacsov, majd leszögezte: nem eltá­volodunk a szocializmustól, hanem az átalakításon ke­resztül kibontakoztatjuk és megerősítjük annak poten­ciálját. A demokráciának a dolgozók érdekében történő kibővítése irányában hala­dunk. Lemondhatunk-e minderről, lemondhatunk-e a szocializmusról, a nép ér­dekeiről csupán azért, hogy kielégítsük azokat, akiket kellemetlenül érint és újfaj­ta gondolkodásra kötelez az' átalakítás? — tette fel a kérdést. Majd kijelentette: az ilyen eljárás nem politika, hanem egyes személyek érdekeinek .és ambícióinak kiszolgálása. Nem értünk egyet és a tár­sadalom gém ért egyet az ilyen magatartással. Min­den, ami a szocialista ál­lamban történik, a népre tartozik. Ezért van szükség az ügyek nyilvános intézé­sére. A nyíltságnak nem kampánynak, hanem normá­nak kell lennie. A demokrácia elmélyítése természetesen nem egyszerű. Nem kell megijedni, ha nem megy minden simán. Társa­dalmunk érett, pártunk erős. A szocialista rend a nép tá­mogatásának szilárd alap­jára épül, és éppen a de­mokratizmusból meríti ere­jét. Minél szélesebb körű lesz a demokrácia, annál gyorsabban haladunk előre az átalakítás, a szocialista megújulás útján, annál erő­sebb lesz a rend és a fegye­lem. A kérdés tehát ma ez: vagy demokratizálás vagy társadalmi tehetetlenség és a konzervativizmus. Harma­dik út nincs. Furcsa lenne — mondot­ta a szovjet vezető —, ha az átalakítás mindenkinek meg­felelne, a becsületeseknek és a becsteleneknek, a szorgal­masaknak és a lógósoknak egyaránt. Az ellenzők kö­zött azonban vannak önzet­len, becsületes emberek is. akik egyelőre a régi elkép­zelések foglyai, nem isme­rik fel a társadalom prob­lémáinak kiéleződött, kriti­kus voltát. Őket meg kell győzni, az ügy igazsága ré­vén kell kivívni bizalmukat A nyíltság légköre azt is napvilágra hozza, ki kicsoda, de nem beosztása tekinteté­ben, hanem valójában: meg­világítja az átalakításhoz való viszonyát. Az átalakítás mindenkit érint: a KB Po­litikai Bizottságának tagjait is, a kormány tagjait is, a munkásokat, kolhozparasz­tokat, az értelmiséget is. A szakszervezetek felada­taira áttérve Mihail Gorba­csov hangsúlyozta, hogy az elmondottak természetesen a szakszervezetek munkájára is vonatkoznak. A kong­resszuson folyó vita közép­pontjában éppen az a kér­dés áll, hogy mik ezzel kap­csolatban a szakszervezetek legfontosabb feladatai. A feladatok és megoldási mó­dok két, egymással össze­függő szemszögből vizsgál­hatók. Az első: a szakszer­vezetek szerepe a társada­lom egészében, alkotmányos jogaik és kötelezettségeik, viszonyuk a párttal, az ál­lammal és annak szerveivel — a minisztériumokkal és a főhatóságokkal —, továb­bá a többi társadalmi szer­vezetekkel. A másik: ä szakszervezeteknek közvet­lenül a dolgozók kollektí­váiban végzett tevékenysége, a tömegekkel, az emberek­kel való mindennapos és sokrétű kapcsolata. A szovjet vezető részle­tesen szólt a szakszervezetek közreműködését is igénylő szociális feladatokról, köz­tük az egyik legfőbbről, a lakásprobléma megoldásáról. Emlékeztetett arra a kitűzött célra, hogy a következő há­rom ötéves tervidőszakban minden családot önálló la­káshoz vagy házhoz kell jut. tatni. A szocialista munkaver­seny kérdéseire térve rámu­tatott. hogy már sokszor esett szó az e területen mutatkozó formalizmusról, ugyanakkor változások alig érzékelhetők. Mint mondot­ta, a munkaversenyre ma mindenekelőtt azért van szükség, hogy fejlesszék a munkások alkotókedvét, a kezdeményezőkészséget, a tudatosságot, a tehetséget, a szervezés tudományát és a leghasznosabb tapasztalatok elsajátítását. A szakszerveze­tek belenyugodtak. hogy nincs valódi versengés, meg­elégedtek a látszateredmé­nyek kei. a versenyformák olyan sokféleségével, ame­lyet a közönséges ember már nem is tud áttekinteni. Né­ha már úgy tűnik, hogy a szakszervezetek segítségével a munkaversenyben beindult valamiféle „papíron létező motor", amely képes attól függetlenül is működni, hogy léteznek-e az egymás­sal versengők vagy sem. A munkaversenyt „vissza kell hozni a földre", a műhe­lyekbe, a brigádokhoz, s se­gítségével valóságos és je­lentős feladatokat kell meg- cídani. Figyelmet érdemelt a Szov­jet Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának az a javasla­ta, hogy a szakszervezetek­nek legyen joguk megaka­dályozni az olyan döntések végrehajtását, amelyeket részvételük nélkül hoztak a bérezésre vagy a munka és pihenés rendjére vonatkozó­an. A szakszervezeteknek tevékenyen részt kell ven­niük a különféle termékek és szolgáltatások árainak ki­alakításában. Lehetőséget kell számukra adni, hogy ha­tározottan felléphessenek, ha az újonnan épült üzemek­ben hiányoznak a szociális létesítmények, a környezet- védelmi berendezések. Beszédének befejező ré­szében az SZKP KB főtit­kára a nemzetközi élet főbb kérdéseit tekintette át, han­goztatva, hogy azok a leg­közvetlenebb módon kap­csolatban vannak az ország belső fejlődésével. Az „át­alakítás” és a „nyíltság" sza­vakat különösen a januári KB-ülést követően világszer­te a „haladás" és a „béke" sajátos szinonimáiként érté­kelik. Külföldön helyesen ismerték fel a legfontosab­bat: az az új gondolkodás, amely a párt irányvonalá­nak alapjául szolgál, az SZKP válasza az idő kihí­vására. amely ma az embe­riség előtt álló feladatok megoldásához minőségileg új viszonyt követel meg. Kü­lönösen erős visszhangot kel­tettek a tömegpusztító fegy­verek felszámolását, az egye­temes biztonsági rendszer létrehozását célzó szovjet kezdeményezések. Sok közü­lük két- és többoldalú és tár­gyalások, párbeszéd alapjá­vá vált. A fegyverkezési hajsza azonban folytatódik, a nuk­leáris fenyegetés továbbra is valóságos, mert az ame­rikai imperializmus némcsak nem akar leszerelni, hanem még növeli is támadó erőit. A nemzetközi helyzet való­ban veszélyes; a nukleáris fegyverek korlátozásáról fo­lyó szovjet—amerikai tár­gyalások az amerikai veze­tés hibájából egy helyben topognak, és súlyos veszélyt hordoznak magukban a re­gionális konfliktusok. Erő­södik ugyanakkor a nem­zetközi kapcsolatok légköré­nek változása. Változik a közvélemény, az egyszerű emberek és sok államférfi viszonya a ma legfontosabb kérdéséhez, a háború és bé­ke kérdéséhez. Ezt bizonyí­totta teljes egyértelműséggel a moszkvai békefórum, amelynek eredményei azt mutatják, hogy a világban új, nagyon széles, sokrétű és erős mozgalom van kibon­takozóban az emberiség fennmaradása érdekében. A Szovjetunió védelmi erejéről szólva Mihail Gor­bacsov végezetül hangsúlyoz­ta: az ország mindent meg­tesz a jövőben is a maga. barátai és szövetségesei biz­tonságának szavatolására, ám nem fejleszti a szüksé­gesnél jobban védelmi ere­jét. Nem ismétli automati­kusan és gondolkodás nél­kül az imperializmus fegy­verkezési lépéseit, s a jö­vőben is kész minden be­csületes lépésre a fegyver­zet korlátozása és csökken­tése. ennek megbízható el­lenőrzése terén, a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tása érdekében — mondot­ta a szovjet vezető. ★ Mihail Gorbacsov beszéde után a Szovjet Szakszerve­zetek XVIII. kongresszusán folytatódott a vita. A taL nácskozás szerdai munka­napján 15 küldött fejtette ki véleményét a napirenden szereplő kérdésekről. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy a szovjet társadalom átalakítása, fejlődésének meggyorsítása nem csupán a gazdaság változásait, ha­nem a tevékeny szociális politikát, az emberekről való fokozott gondoskodást és ér­dekeik védelmét is jelenti. A felszólalók hangoztatták, hogy a korszerű termelés­ben a hatékonyság mellett nagy szerepe van a bizton­ságos. egészséges és kultu. rált munkakörülményeknek, s szorgalmazták ezek foko­zottabb javítását. A vita résztvevői foglal­koztak a lakáskérdés meg­oldásának fontosságával Szorgalmazták,, hogy követ­kezetesen hajtsák végre a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának azt a ha­tározatát, amely szerint a szociális-kulturális célokra fordítható pénzalapok leg­alább felét lakásépítésre kell felhasználni. A küldöttek bírálták azo­kat a szakszervezeti aktivis­tákat. akik tehetetlenked- nek. nem akarnak élni jo­gaikkal vagy nem tudnak mit kezdeni velük. Számos külföldi vendég is felszólalt a szerdai ülésen Üdvözölte a kongresszust a csehszlovák, a kubai és a vietnami küldöttség vezetője Anton Benya, az osztrák szakszervezeti szövetség ve­zetője a kongresszuson szer­zett benyomásai alapján el­mondta: úgy látja, hogy a szovjet dolgozók nagy ered­ményeket értek el a máso­dik világháborútól sokat szenvedett országuk fejlesz­tésében és bizakodva néz­hetnek a jövőbe is. Szerdán előterjesztette je­lentését a kongresszus man­dátumvizsgáló bizottsága. Eszerint az 5000 résztvevő­nek több mint fele munkás és mezőgazdasági dolgozó; a tanácskozáson 2231 női kül­dött vesz részt — ez az arány minden korábbit fe­lülmúl —; o résztvevők az ország több mint hatvan né­pét és nemzetiségét képvise­lik. A kongresszus ma foly­tatja munkáját. rC Külpolitikai kommentárunk )~i Diplomáciai nagyiizem NEM SOK NYUGALMAT HAGYTAK az esemé­nyek a Közel-Kelettel foglalkozó megfigyelőknek az elmúlt napokban: a szír csapatok bevonulása a liba­noni fővárosba, az izraeli külügyminiszter egyiptomi (odahaza máris belpolitikai viharokat kiváltó) láto­gatása. a Közös Piac feltűnést keltő reagálása Gor­bacsov főtitkár rendezési javaslataira — e néhány kiragadott példa is érzékelteti talán, hogy most va­lóban „diplomáciai nagyüzem” működik a térségben és a térséggel kapcsolatban. A legjelentősebb fejlemény — bár a világsajtóban a bejrúti összetűzések, illetve a nyugalom helyre­állításának esélye egyelőre nagyobb teret foglal el — valószínűleg a Moszkva és az EGK között kibon­takozó véleménycsere. Ügy tűnik, hogy a nyugat­európai fővárosokban különös fontosságot tulajdoní­tanak annak a ténynek, hogy Gorbacsov személyé­ben első ízben fordult szovjet pártvezető a közel- keleti rendezést, a Szovjetunió által javasolt nem­zetközi konferenciát érintő kezdeményezéssel a kö­zös piaci államcsoport egészéhez. A nyugat-európai reagálásokban a jelek szerint az a felismerés is köz­rejátszik. hogy az Irangate szövevényével küszkö­dő Fehér Ház az utóbbi hetekben nem tudott fneg- felelő módon fellépni a robbanásveszélyes régióban Ezt jelzi: mind az egyiptomi elnök, mind a jordá- niai király elutasította, hogy Washingtonba utazzon A neheztelés oka mindkét esetben az amerikai fegy­verszállítások ügye. Más kérdés persze, hogy ameny- nyiben esetleg előrehaladnak az egyiptomi—izraeli, vagy az izraeli—jordániai kétoldalú megbeszélések (ennek lehetősége meglehetősen kétséges), akkor aligha kerülhető el a washingtoni egyeztetés. ÖVATOS MEGKÖZELÍTÉS JELLEMZI eközben libanoni eseményekkel kapcsolatos reagálásokat. Szá­mos forrás hangoztatott fenntartásokat Damaszkusz katonai jellegű döntése kapcsán, ám az is kétségte­len, hogy a hivatalos és félhivatalos visszhangok egy­behangzóan elismerik: aligha akad Szírián kívül mi­cro a térségben, amely alkalmas lenne a cédrusok földjén állandósult vérontás megfékezésére. Kéte lyek ide. alkotmányos megfontolások oda, úgy tű nik. hogy a bejrúti harcok hevessége, az emberrablá­sok megszaporodása túllépett az elviselhetőség szint­jén. így bármilyen kísérlet a megnyugvás elősegíté­sére nagyobb megértésre számíthat, mint a múltban bármikor. Szegő Gábor Peresz Egyiptomban Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter, szerdán Kairó­ba érkezett, hogy megbeszé­léseket folytasson egy re­gionális problémákkal fog­lalkozó nemzetközi értekez­let mechanizmusáról. Az iz­raeli munkapárti vezető lá­togatását kétnaposra tervez­ték, és a hírek szerint fo­gadja Pereszt az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak is. Az izraeli külügyminisz­ter szeptemberben már járt Egyiptomban. Akkor még miniszterelnök volt. Egy hó­nappal később — az úgyne­vezett rotációs megállapodás értelmében — átadta a kor­mányfői posztot a kabinet jobbszárnyát alkotó Likud- tömb vezetőjének, Jichak Samirnak. Samir ellenezte Peresz kairói utazását, és értésre adta azt, hogy a koalíciós kormány külügyminiszteré­nek nincs döntéshozatali fel­hatalmazása. A feszültség háttere, hogy amikor öt hónappal ezelőtt Alexandriában az egyiptomi államfővel tárgyalt, Peresz elfogadta egy nemzetközi konferencia multilaterális védnökségének gondolatát, és ezt vezető izraeli politi­kus személyében először mondotta így ki. A felek a konferencia jogkörét és ösz- szetételét természetesen még most is eltérően értelmezik. Egyiptom vezetői többször tettek hitet az ilyen konfe­rencia mellett. Jordánia és a PFSZ is ezt sürgeti. Az izraeli jobbszárny azonban meg akarja kerülni .ezt a stációt, azzal érvelve, hogy egy védnökség mindenkép­pen Izrael álláspontjával el­lentétes irányban fog hatni. A Szovjetunió kikapcsolása úgyszintén izraeli, és egy­szersmind amerikai ér­dek. A PFSZ megkerülése jelenleg az izraeli politika első számú feladata. Gyorslista az 1987. február 24-én megtartott februári tv-lottó jutalom- sorsolásról, melyen a februári tv-lottó szelvények és a feb­ruár havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használ­tuk : a) Vásárlási utalvány (3000 Ft), b) Dacia 1310 tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány, c) Skoda 120 L. tip. személy- gépkocsira szóló utalvány, d) Szerencseutalv. (30 000 Ft), e) Vásárlási utalv. (10 000 Ft), f) vásárlási utalv. (9 000 Ft), g) Vásárlási utalv. (7 000 Ft), h) Vásárlási utalv. (5 000 Ft), i) Vásárlási utalv. (4 000 Ft). A nyertes szelvényeket 1987. március 18-ig kell a Totó­lottó kirendeltségek, ae OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest. V., Münnich Ferenc utca 15.) eljuttatni. 5 867 641 d 5 875 858 h 5 933 377 i 5 941 594 i 5 949 811 g 5 958 028 g _ 5 999 113- h 77 552 749 d 77 577 400 d 77 385 617 e 81 020 323 g 81 069 625 h 81 118 927 f 81 135 361 d 81 143 578 i 81 151 T95 f 81 160 012 g 81 201 097 g 81 217 531 d 81 225 748 d 81 233 965 e 81 258 616 g 81 266 833 h 81 275 050 d 81 283 267 í 81 291 484 g 81 299 701 f 81 307 918 b 81 316 135 d 81 324 352 e 81 332 569 f 81 340 786 g 81 349 003 f

Next

/
Thumbnails
Contents