Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 23., hétfő A KNEB VIZSGÁLATA NYOMÁBAN Hatvanezer lakásper A kormány február 12-i ülésén megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati jelentéséi a lakáskivitelezések minőségiéről és a szavatossági kötelezettségek teljesítéséről. Az országos ellenőrzés 13 megyében és a fővárosban ösz- szesen mintegy tízezer lakásra terjedt ki. A felmérés, elemzés összegző megállapítása: a lakásépítés mennyiségi, minőségi hiányosságainak megszüntetése, javítása évente mintegy 500 millió forint többletköltséget okoz a szervezett lakásépítőknek. A magánerős kivitelezésű lakások évi minőségi kára óvatos becslések szerint legalább másfél milliárd forint. Tehát összesen nem kevesebb, mint kétmilliárd forint kár éri évente az országot, a lakosságot a hanyag, fegyelmezetlen, gondatlan munka miatt. Nem szólva a sok-sok bosszúságról. amely az új lakástulajdonosok örömét megkeseríti. Bírált és dicsért vállalatok Az új lakások minőségi hibáit, azok megszüntetése körüli huzavonát mind élesebb és határozottabb társadalmi elegedetlenség kíséri. A tényleges helyzet jobb is, rosszabb is, mint amit a növekvő feszültség és tiltakozás tükröz. Az elkészült lakások minősége változatlan, bár a kimutatott hiányosságok értéke, a kötbérek, az árengedmények, a garanciális javítási költségek összege növekedett. A lakáshoz jutás felételei és anyagi terhei lényegesen nehezebbé váltak, a közhangulat nyomása felerősödött, s egyre „keményebb” magatartásra kényszeríti a lakásértékesítésre specializált építtető szervezeteket. A tanácsi bérlakások beruházóinál azonban az érzékelhető javulás ellenére még mindig előfordul a „megértő nagyvonalúság”. Nem az egész szervezett lakásépítciparral, hanem annak csupán egy részével van baj. A kifogások döntő többsége a 43. Sz. ÁÉV, a Dutép. a Délép, és a VÁÉV által kivitelezett lakásokat érinti. Ezek a házgyáras vállalatok nem voltak képesek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, helyzetük megrendült. Gazdálkodási-vállalkozási gondjaik egyik megnyilvánulása csupán a hiányos, gyenge •minőségű kivitelezés. A másik póluson szintén négy vállalat: az Alba Regia, a Baranya, a Győr, a Hajdú Megyei ÁÉV található. Ök viszont alkalmazkodtak a megváltozott feltételekhez, és évről évre egyre jobb minőségű lakásokat adnak át. A GYAÉV például jelenleg is annyi lakást épít, mint 1981-ben. bátran átlépi a megyehatárokat, saját kockázatára épít és készen érértékesít lakásokat. Az Álba Regia 1974-től a kijelölt bérlők, vevők szín- és minta- választása alapján végzi el a befejező tapétázó- és burkolómunkákat. Amíg a szervezett (állami, szövetkezeti) kivitelezésű lakóépületek szerkezetileg, statikailag kifogástalanok, s főként a befejező munkák Hiányosak és hibásak, addig a magánerővel épült lakásoknál éppen fordított a helyzet. A magánkivitelű új lakások 30 százalékánál alapvető szerkezeti (állékonyságot veszélyeztető), illetve hő- szigetelési hiányosságok tapasztalhatók. Időhúzás a kivitelezőknél Ezek a hibák jellegüknél fogva nem annyira szembe- tűnőek, mint a befejező szakipari munkáknál tapasztaltak. be rejtve maradnak azért is, mert a laikus építtető gyakran csak magát okolhatja, .a minőségi követelmények és a felelősség érvényesítése ugyanis szinte lehetetlen a magas arányú alkalmi és illegális munka miatt. ötven-hatvan évvel ezelőtt még a „paraszti jogosítványba” belefért a korabeli lakásépítés: a vertfal, a vályogvetés, a tetőgerenda kifagarása stb. Napjaink zömmel házilagos kivitelezésű családi háza viszont már milliós értékű, nagyméretű, többszinten, sokrétűen felszerelt, műszakilag bonyolult alkotás. Kivitelezése magas szakmai felkészültséget, hozzáértést igényel, kifogástalanul nem végezhető el a hagyományos kalákában Mégis a megfelelő építőszervezetek és műszaki szakemberek hiánya, de a magas munkadíjak megtakarítása miatt is gyakorta laikus a szervezés és szakmailag kontár a kivitelezés. A tervező többnyire ma már felkészült, de nem figyel a kivitelezésre, az építési hatóság ellenőrzése, átvétele formális. A hibás munka értékcsökkentő, illetve költségnövelő hatásával az építkező eleve kénytelen számolni. A szervezett kivitelezésű lakásoknál a tapasztalt hibákat, hiányokat az építőipari vállalat köteles kijavítani. illetve, ha nem javítható, árengedményt adni, vagy másikra kicserélni. A hibák egy részét a kivitelező áthárítja az alvállalkozókra. illetve a felhasznált anyag, berendezési tárgy szállítóira. A felelősségi rendszer csak akadozva működik. Jelzi ezt a folyamatban lévő ötezer szavatossági per. Mintegy 60 ezer lakás és milliónyi hiba ügyében perelnek a beruházók. A kivitelezők nem pert akarnak nyerni, hanem időt Egyes perek esetenként 4—5 évig is elhúzódnak, s a lakó elveszti türelmét, és saját költségére kijavítja a hibát. Tíz százalék visszatartható Az 1987-től bevezetett teljesítmény-elszámolási rendszer lehetővé teszi a vállalkozási összeg tíz százalékának visszatartását a hibák, a hiányosságok kijavításáig. Egy félmilliárd forintos lakás beruházása esetében ez 50 millió forint, jelentős összeg. De vajon megszűnik-e az új lakások átadá- sánál-átvételénél — különösen ez év végén — sokfelé érvényesülő liberális gyakorlat? S növekszik-e a beruházások és a kivitelezők érdekeltsége a kifogástalan minőségű munkában? (Jelenleg például a lakásépítő fizikai dolgozók és műszaki irányítók jövedelmének 2—5 százaléka függ a minőségtől és az átadási határidő teljesítésétől.) Sokan kételkednek az új intézkedés eredményességében, a tartós fogyasztási cikkekhez hasonló lakásjótállás bevezetésétől várják a peres ügyek számának lényeges csökkenését. A lakáspiaci helyzet az utóbbi években ott javult (Fejér, Győr, Nógrád és Hajdú megyékben), ahol stabil a gazdálkodás, a szakmunkáslétszám, s hatékony ösztönzés révén emelkedtek a teljesítmények. Másutt a szervezett lakásépítés ütemének jelentős csökkenése ellenére fennmaradtak a túlfűtött beruházási időszakokra jellemző feszültségek. Különösen erőteljes volt a kapacitások leépülése, a követelményszint csökkenése Bu. dapesten. Legsúlyosabb a helyzet a befejező szakipari munkáknál. A maximált lakásárak, az alacsony jövedelmezőség ellensúlyozására az átadott lakásonként tavaly 20—24 ezer, 1987-től pedig Budapesten 50 ezer forint adó- kedvezmény illeti meg a kivitelező szervezeteket. így a tervezett állami, szövetkezeti kivitelezésű lakásszám remélhetően a vidéki vállalatok jelentős segítségével az idén már teljesül a fővárosban. A minőségi követelmények következetes érvényesítése a házilagos és a szervezett lakásépítkezéseken azonban döntően nem jogi és gazdaságszabályozási, nem is kizárólag építőipari feladat, hanem az építési hatóságok, a tervezők, a lebonyolítók, a kivitelezők és a háttéripar tevékenységének egyidejű összehangolt fejlesztését igényli. K. J. Inotaj laskagomba A Sárszentmihályi Állami Gazdaság inotai üvegházi kertészetében szedik a laskagombát és a csiperkét, amelyből több mázsa mennyiség kerül hetente az ország asztalára (MTI-fotó: Arany Gábor) SELYPI ETERNIT: A megfogott por nyomában Veszély fenyegette a sely- pi tűzálló cement gyártását, amely az utóbbi időben évente 3—4 ezer tonna exportképes áruhoz juttatta az Eternit Azbesztcementipari Vállalatot. Ebből a hazai igények mellett jutott mindig tőkés- és szocialista piacra is. De, amit Selyp kínált, az ugyanakkor importkiváltó tevékenység is volt, hiszen a VI. ötéves terv során megközelítően egymillió dollárt juttatott a népgazdaság asztalára. A kitermelési mutatója szintén kedvező! Például tavaly az olasz piacon 34, a görögön 31, a svéden pedig 47 forint volt egy dollár hányadosa, amin még javítani szeretnének. Mi miatt fájt mégis gyakorta a gyár irányítóinak a feje? ★ • Ahogyan Bauer György igazgató fogalmaz: a növekvő környezetvédelmi követelményeket, amelyek természetesen szükségszernek, a gyár utóbb már mm tudta követni. Illetve parancsoló szükséggé vált egy olyan nagymérvű beruházás, amely kielégítheti minden szempontból a környezetvédelmi igényeket. Am, honnan ehhez az a huszonhatmillió forint, amiből rendezhető a probléma? A vállalatvezetés tehát most azon fáradozik, hogy a szükséges összeget mielőbb a selypiek rendelkezésére bocsássa. illetve biztosítsa. Az elképzelések szerint ugyanis, még az idén meg kell venni, be kell építeni a klinkerégető forgókemence portalanító berendezését, hogy 1988 áprilisától már üzemképes állapotban legyen. Erre a tempóra annál inkább szükség van, mivel az ÉVM és a Minisztertanács csak ilyen feltétellel engedélyezte az idei esztendőben a tűzálló- cement-gyártást tűrt állapotban, jelenlegi körülmények mellett! ★ Huszonhatmillió forint a por megfogására! Sokan úgy vélhetik. hogy voltaképpen inproduktiv, kizárólag környezetvédelmi érdekeket szolgáló beruházásról lesz itt szó. Az igazgató viszont ellentmond. Mert. bár való igaz, hogy a tetemes forint- összeget ki kell izzadni, ám, a megfogott óriási mennyiségű porból olyan tűzálló aluminát cementterméket állíthatnak elő, amely éves szinten — háromezer tonnás termelés mellett — közel hatmillió forint nyereséghez juttatja a gyárat. Tehát. ha úgy vesszük: megtérülő beruházással állunk szemben. Ugyanakkor a külföldi piacokon, a minőség megtartása mellett, versenyképes árpolitikát tudnak folytatni a selypiek. ★ Ha már a megfogandó por nyomában ide látogattunk, az iránt is érdeklődtünk, az Eternit gyáregységnél. hogy miként zárták a VII. ötéves tervciklus első esztendejét. Ennek kapcsán elmondotta Bauer György igazgató, hogy három fontos termelési águk van: az azbesztcement nyomócső, a tűzálló aluminát cement, továbbá a szipernit tűzálló- tűzgátló lemez gyártása. Nos, a mutatók igen kedvezően alakultak a 362 embernek munkát adó üzemben. Erre vall. hogy nyomócsőből a tervezett 1300 kilométernyivel szemben 1380-at értékesítettek, s egy termékszerkezetváltás kapcsán új, öt atmoszférás üzemi nyomású csövekkel is megjelentek a piacon. Ami az aluminát cementet illeti? A tervben szereplő kétezernél 1708 tonnával termeltek többet, amiből 556 tonnát tőkés. 570-et pedig a KGST keretében értékesítettek. Jól hasznosult a szipernit is, hiszen a terv szerinti kétszázezer négyzetméterrel szemben 221 ezer négyzet- méternyit gyártottak belőle. Mindezek alapján a selypi üzem a 341 milliós tervezett termelési értékét 335- re teljesítette. a 28 millió forint nyereségelvárással szemben pedig csaknem 53 milliónyi nyereséget ért el. S mindezekkel hozható ösz- szefüggésbe ama tény. miszerint a gyár életében először egymillió forint fölé nőtt az egv főre eső termelési érték. ★ Az igazgató befejezésként szükségesnek tartotta azt is megjegyezni, mégpedig hangsúllyal, hogy az eredmények mögött jó csapatmunka húzódik meg. Általában emelkedtek a minőségi mutatók, az azbesztcement nyomócső-gyártó munkásközösség pedig az 1985. évi 1,43 százalékos selejtet 1,16 százalékra csökkentette. Végül a bérszínvonalról! Igaz, a tervezett 69 ezer forint egy személyre eső bért betartotta a gyár. Ez azonban a dolgozók törekvéseivel, eredményt hozó munkájával nincs éppen kedvező arányban. Vagyis, itt egy új gond, ami szintén fejfájást okozhat az „eternites” termelőmunka irányítóinak, a vállalat felelős szerveinek ... ! Moldvay Győző A VÉCÉPAPÍRTÓL AZ INJEKCIÓS AMPULLÁKIG MINDENT ELLOPTAK Pézsma - füzesabonyi vasutas módra Különleges adóformát eszeltek ki a füzesabonyi vasútállomás egyes dolgozói. Mégpedig fordított kötelező fizetést: csaknem híz hónapon át ugyanis a népgazdaságot kényszerítették ennek lerovására, llgy is nevezhetjük az egészet: dézsma — vasutas módra. A 31 éves MÁV-raktár- nok, Antal Gáspár füzesabonyi lakos vezérletével egy nyolctagú társaság folytatta múlt év áprilisától üzelmeit. Végül is már ebben az esztendőben, január 8-án buktak le végérvényesen. Mind- annyiójukkái szemben lopás és más bűncselekmények miatt folytatják az eljárást. Az eddig felderített károk ösz- szege meghaladja a 100 ezer forintot, de minden bizonynyal ez gyarapodni fog. ★ Bűnös tevékenységük színtere a füzesabonyi MÁV-ál- lomás 14. vágánya volt, ahová a tehervagonokat vitték ki. úgymond kocsi rendezésre. Általában — normális körülmények között — ez tulajdonképpen a kocsik tologatását jelenti. Az említett Antal Gáspár azonban annak örült leginkább, ha sérült. úgynevezett zárhiányos vagonokból álló szerelvények érkeznek a 14-es sínpárra. Az is tény, az elmúlt csaknem tíz hónap alatt fura módon megszaporodott a hibás kocsik száma. A módszer rendkívül egyszerű: tolatásnál nagyobb erővel kell lökni á szerelvényt, így a leplombált zárak egyhamar leszakadhatnák. Ennek irányításában nagymester volt a raktárnok. Neki már csak azért is könnyű volt a dolga, mert ö tudta — az előzetesen megküldött szállítólevelek alapján —. mi található a vonatokon. Első alkalommal például női cipőkre fájt a foga, meg is kérte a szintén raktárnok, helybeli Kriston Lászlót. hogy segítsen neki néhány pár eltulajdonításában. Ez alkalommal két papírzsáknyi topánkát vittek el. A legjobb rejtekhelynek nővére, Nagy- né Antal Mária lakása bizonyult. Tulajdonképpen az asszony lett az ellopott árucikkek közvetítője az értékesítésben, A férfi önvallomása szerint is összehozta őket a kompolti ABC vezetőjével, Nagy Jánossal, aki a látszat ellenére semmiféle rokonságban nem volt velük. Megkérdezték a boltvezetőt. tudna-e értékesíteni különféle holmikat. A beleegyezés után kéthetente „szállítottak” neki. Így például 140 baltát, különböző késeket, több karton fogkrémet, cumisüvegeket, zoknikat, spray-ket, fésűket, zipp- zárakat. Az üzlet mintegy 70 ezer forint értékű volt, ám a vasúti dézsmálok csupán 40 ezret kaptak érte. A 30 ezer forint volt Nagy János „tiszteletdíja’'. Bekapcsolódott az illegális kereskedelmi forgalomba a füzesabonyi Kerekes Kálmán, a kerecsendi termelő- szövetkezet gépkocsivezetője is, aki Antal nővérének élettársa volt. ö is hordtavitte a lopott cuccokat az orgazdákhoz. ★ Azt hinné az ember, nem volt igazán szerencséjük a tehervagonok dézsmálóinak. hiszen több alkalommal is rajtakapták őket, amint a „sérült” vagonokat fosztogatják. így például, amikor a női cipőket pakolták zsákjukba, Sári Zsuzsa füzesabonyi kocsifelíró érte tetten őket. Hogy hallgasson, neki is adtak két párat. Egy másik alkalommal, amikor valamelyik teherkocsiból éppen a már eltulajdonított 56 dzsekit rakták át a személyautókba, akkor Szűcs László egri lakos, építésvezető figyelt fel rájuk. A módszer ezúttal is az volt, mint előbb: a férfi kapott két kabátot, s ö is „befogta a száját”. Harmadik esetben — ekkor női csizmák vándoroltak Antal Gáspár kocsijába — a szintén raktárnok Bollók Józsefné füzesabonyi lakos szeme láttára csenték el az árucikkeket. A hallgatásnak három pár női lábbeli és egy karton fogkrém volt az ára .. . ★ A Füzesabonyi Rendőrkapitányság klubtermét e napokban akár egy üzleti raktárhelyiségnek is tekinthetnénk. A körülbelül háromszor négyméteres szoba telis-tele van azokkal a holmikkal, amelyeket Antal Gáspárék vettek ki a vagonokból. Található ott hőálló cumisüveg, dzseki, vasaló, öt asztali foci, játékautók tömkelegével, női cipők, egy láda balta, több karton fogkrém, rengeteg borotvafelszerelés, étkészlet. De ugyancsak a tettesektől lefoglalt bűnjelek között vannak robotgépek. vécépumpák, toll- seprők, sőt, egy tűzoltókészülék is. Mániákus fosztogatni vágyásuk odáig fajult, hogy egy Csehszlovákiába irányított segélyszállítmányból am puliás injekciókat is elloptak. Mint kiderült — mert nem magyarul volt ráírva —, a szép dobozokról azt hitték, valami különlegességet tartalmaznak. Csak amikor felbontották az ajándéknak szánt holmit, derült ki. hogy az bizony gyógyszer ... A Füzesabonyi Rendőrkapitányság az ügyben tovább folytatja a vizsgálatot. Ám egyáltalán nem megnyugtató az, hogy — a legújabb eredményes nyomozás szerint —, nem Antal Gáspár és társasága az egyetlen vagondézsmáló banda a füzesabonyi vasútállomáson. Szalay Zoltán
