Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. február 23., hétfő Egy /lét... A KÉPERNYŐ ELŐTT Vérszegény krimik Sok sznobbal ellentétben vallom, hogy a krimi egyenrangú a legmarkánsabbnak tekintett irodalmi műfajokkal. Kizárólag a szerzők képességeitől függ, hogy milyen szintű alkotásokkal ajándékozzák meg az olvasót. illetve a tévénézőt. Dürrenmatt e téren is remekelt, s bebizonyította, hogy minden megnyilatkozási forma nagyszerű lehetőséget kínál az átlagon felüli adottságok kibontakoztatására. Sajnos, a toliforgatók zöme meg sem közelíti ezt az irigylendő, ezt az egészséges versengésre serkentő magaslatot. Többen még a szórakoztatás minimális követelményeinek sem tesznek eleget, s a szó nemesebb é’rtelmében vett rutin kívánalmait se teljesítik. Erről győződhettünk meg az elmúlt héten is. Ekkor fejeződött be A „D”-tényező című svájci bűnügyi sorozat, amely vontatottságával, olykor csigalassú tempójával gyötörte idegeinket. Ebből az anyagból az öt helyett legfeljebb egyrészes produkciót illett volna csinálni, kiaknázva a számítógépes bankrablás motívumának viszonylagos újszerűségét. Szombaton este a Tetthely következő blokkja fárasztott minket. Bosszankodtunk a sablonos szituációk miatt Nem véletlenül, mert valamennyi darab egy kaptafára készült. Megismerjük a történet szereplőit, ott vagyunk a bűneset elkövetésénél, s végigkísérhetjük a nyomozás hosz- szú, elnyújtott fázisait, hogy aztán horogra kerüljön a hal, vagyis a vétkes elnyerje méltó büntetését. Értjük a pedagógiai célt, de hát a készülék előtt nem efféle okításra vágyunk. A fúl didaktus jelleg miatt egyébként a nevelőhatás is kétségbe vonható. Mindnyájan szellemi leleményekre szomjúhozunk, logikai játékra, meghökkentő fordulatokra, mással össze nem téveszthető, érzékletes karakterű detektívfigurák- ra áhítozunk. Az sem árt. ha kirajzolódik a társadal-' mi háttér, ha összecsapnak az ellentétes indulatok, ha izzanak a konfliktusok, ha szurkolhatunk a kézzelfogható igazság diadalmaskodásáért. ha vérbeli, hamisítatlan katarzis részesei lehetünk. Tudjuk: hazai terepen ilyen kincsek közt aligha válogathatunk. Külhonban annál inkább! fgy hát joggal kérjük: a filmvásárlók ne feledkezzenek meg a példamutatókról, hiszen az ízléscsiszolásnál aligha létezik szebb küldetés . . . Pécsi István A gyorsítás Az egyik legjobban szerkesztett és legpergöbb műsor a televízióban a Panoráma. Chrudinák Alajos fő- szerkesztő irányításával olyan összeállításokkal állnak elő munkatársai, amelyek megérdemlik figyelmünket. Sokszor szó szoros értelmében a tűzvonalból hoznak tudósításokat, a képek objektivitását legtöbbször személyes tapasztalatokkal támasztják alá, árnyalják tovább. A múlt heti adás sem cáfolta meg az eddig kialakult gyakorlatot: a jól sikerült szignál után most is lenyűgöző kép- és gondolatsor következett. A Szovjetunióban végbemenő változásokról volt szó ezúttal, ráadásul azért vált még izgalmasabbá a téma megközelítése, mivel a szovjet televízió műsorait állították középpontba. fgy sokkal mozgalmasabb. színesebb lett Sugár András összeállítása, nemcsak beszélgetések követték egy; mást. hanem helyszíni riportok, színes, tudósítások is élénkítették a látottakat. Ezért aztán nemcsak értelmünkkel és logikánkkal követhettük a fejleményeket, de érzelmeinkkel is. Különös volt látni azt a pódiumot, amelyet egy moszkvai külvárosban állítottak föl, .s mindenkit megszólaltattak ,az adásban a helyi problémákról, akinek véleménye volt. Nem köntörfalaztak. nem kozmetikázták a fölvetéseket, hanem szembesítették a maguk nyersességével a közvéleményt az ottani vezetőkkel. Igaz, sokszor kevésbé jól- fésülten, s körültekintően fogalmaztak mindazok, akik hangjukat hallatták, de nem is ez volt a cél. Hanem az, hogy a gondok napvilágra kerüljenek. S nem köny- nyen felejthette a néző ezeket a perceket, mert feltárult előtte, hogy mit is jelent a gyorsítás fogalma. Óriási energiák szabadulnak ma fel a Szovjetunióban, s a külső szemlélő talán még követni sem tudja, hogy évtizedek óta megmerevült formák és kóros beidegződések milyen gyors ütemben tűnnek el. Persze szó volt itt a nehézségekről is, hiszen egyik napról a másikra nehezen lehet minden akadályt ‘ kiküszöbölni. Azzal sem lehet számolni, hogy rövidesen mindenki a saját bőrén érzi ott mindennek a kedvező hatását. De valami megmozdult. s szinte jégzajlás- szérűén hozza maga után- egyik váLtozás a másikat. Emlékezetes volt újra ez a csütörtöki Panoráma, bizony nem keveset ad szemléletünkhöz. mivel sokoldalú megközelítésre vállalkozik. Ez pedig a _ figyelem lekötésén túl azt is jelenti, hogy nem papírízű igazságok tárulnak fel előttünk, hanem a valóság, a maga sokar'cűságával. Gábor László Indul a vidám menet . . . Egy kissé csúszik ... A beretválás ceremóniája . . . Farsangi népszokások Parádsasváron A Mátra hegység szlovákok lakta községében — Parádsasváron — ma is hagyománya van a farsangi mulatságoknak. A helybéli fiatalok mókás jelmezekben vonulnak fel a település utcáin, élen a „borbéllyal" és „segédjével”, s ha a férfinép útjukba kerül, jelképesen meg beret váljak a cifra faborotvával, ezért természetesen fizetség is jár. Estére bálba csalogatják a kuncsaftokat. Itt az. ingyenes painpuska. a forralt bor a menü. Üveges, parádi módra ... (Fotó: Szabó Sándor/ Havassy Péter: Heves megye középkori tisztségviselői Az Egri Dobó István Vármúzeum Studia Agriensia sorozatának 6. köteteként látott napvilágot Havassy Péternek, a múzeum történészének s tudományos titkárának müve, mely egy eleddig merőben ismeretlen területre derít elemző kutatási eredményeként fényt. A munka azért is értékes, mert tanújelét adja annak, hogy megyénkben a fiatal generáció soraiban is van középkori témákkal foglalkozó kutató, melyből sajnos, még országos vonatkozásban is egyre kevesebbel találkozunk, az ördöngös latin nyelv buktatói folytán. Havassy módszeresen építi fel müvét. Mintegy bevezetőként áttekintést nyújt Heves vármegye kialakulásáról, mely kérdés még oly sok ismeretlent rejt, de eredményt is kínál. A kis kötet sorra veszi a megye tisztségviselőit, ismertetve hivatalukat, tisztségüket, s az egyes személyekre vonatkozóan felderíthető adatokat. Az egyes fejezetek végén pedig gondosan és nagy-nagy szorgalommal összeállítja a források vizsgálata alapján az egyes tisztségek viselőinek listáját, megadva hivatali idejük tartamát is. A sort Heves vármegye Mohács előtti ispánjai nyitják meg természetszerűen. A Havassy által megállapítható első hevesi ispán Péter volt, 1323-ban. De fény derült arra is, hogy Becksns- loer János, mint egri püspök viselte elsőként a vármegye ispáni tisztét. — Az alispánok követik a sort, 1333-ból ismert Mihály és László mesterekkel. Megtudjuk. hogy már a XIV. században négy szolgabirá- ja volt Heves vármegyének. Nemigen kutatott a megyék országgyűlési követeinek személye. De Havassy- nak ez sem kerülje el a figyelmét. s tőle tudjuk, hogy az elsőként megállapítható követek 1447-ben Dormáni János és Recski Miklós voltak. Megyénkben nem elhanyagolható a várak élén álló várnagyok személye sem Az érdeklődő, sőt . a témát kutató is hasznosan forgathatja a kötetnek ezt a fejezetét. hiszen képet kap Eg?r. Sírok, Debrö, Nána és Szarvaskő várnagyairól is. S ebben az összeállításban figyelmet keltő, hogy milyzn jelentős személyek voltak a siroki vár várnagyai. A kötetből. — mintegy függelékként — az okleveles anyagból feltárható vármegyei közgyűlésekről kapunk tájékoztatást. Kiderül. hogy a leggyakoribb esetben Ver- peléten gyűltek össze a megye nemesei, d? Kompolt. Szihalom. Tiszaörvény. s Heves is adott otthont közgyűlésnek. Sajnos, ' nincs adatunk arról, hogy miért vesztette el Heves, a hevesi vár oly hamar központi vezető szerepét, noha nevet adott a megyének. A közel 90 oldal terjedelmű munkát gazdag illusztrációs anyag egészíti ki. címerek, pecsétek, oklevelek, síremlékek fényképeivel. Kétségtelen, aki bárminő vonatkozásban is foglalkozni kíván Heves vármegye középkori történetével, kézbe kell, hogy vegye ezt a hasznos müvet. Örömünkre szolgál. hogy a Vármúzeum megtalálta a módját, hogy könyvkereskedelmi forgalomba hozza kiadványait. Sugár István Hogy a** viselkedjünk? A vállalatok, intézmények elkészítették a tavalyi esztendő gazdasági eredményeinek mérlegét, a közeli hetekben, hónapokban tudatják munkatársaikkal, hogy a végzett munka alapján menynyi nyereségrészesedés, áprilistól mekkora fizetésemelés és egyéb jutalom jár. Mivel a gazdasági vezetők számára ez az időszak a megdicsőülés, avagy a fal melletti közlekedés és bujkálás ideje, nem mindegy, hogyan viselkednek dolgozóik előtt. íme, néhány jó tanács! Abban az esetben, ha legalább egyhavi fizetésnek megfelelő összeg jut minden dolgozónak nyereségrészesedésként, emelt fővel lépjünk be a főbejáraton. Fogjunk kezet a portással, veregessük vállon, tegyünk fel neki néhány banális kérdést, köztük azt. hogy hogy ityeg a fityeg, meg mi újság a Futrinka utcában, mit csinál a család odahaza. Mosolyogjunk mindenkire, aki szembejön velünk, sőt. magabiztos tekintetünkből olvassák ki a dolgozók sikerektől duzzadó véleményünket. hogy na, látjátok csonkáim. így kell ezt csinálni. Az öltözködésre is gondosan ügyeljünk. Raktárunkból nem hiányozhat a dagadó mellre méretezett zakó — lehetőleg kisipari munka! —, a büszkeségünket erősítendő, legalább két számmal nagyobb mellény, és a betyáros pörgekalap. Lábunkat könnyű, szellős. püha bőrből készült cipő takarja. s lépkedjünk úgy. mintha nem Itt a földön, hanem fönt, a fellegek közt járnánk angyalok kíséretében. Abban az esetben, ha legalább 15 napi munkabért kap minden vállalati dolgozó nyereségként, sétáljunk végig a legjobb . termelési eredményt elért műhelyen, aztán a személyzeti osztálytól és a szakszervezettől kapott lista alapján beszélgessünk el néhány kiváló dolgozóval. A nagyobb hatás kedvéért mondanivalónkba keverjünk olyan kifejezéseket. mint a piacorientált gyártmányfejlesztés, az exportpiaci manőverezőképesség. a megromlott cserearány kivédéséhez konjunkturálisán alkalmazkodó termékváltás, no meg azt. hogy Sic itur ad astra. magyarul Szemesnek áll a világ! Rendkívül szimpatikus mozzanatnak számít, ha odamegyünk valamelyik fúrógéphez, esztergapadhoz. és néhány percre átvesszük a munkát a gépkezelőtől, bizonyítván. hogy nem csupán nyakkendős irodakukacok vagyunk, hanem a gyakorlati munkához is értünk.. Abban az esetben. ha csak 5 napi munkabérnek megfelelő összeg lesz a nyereségrészesedés. legjobb, ha a hátsó kapun megyünk be a gyárba. Köszönjünk előre még az udvari segédmunkásnak is. vegyük fel a Bocsánat. hogy élek! elnevezésű pózt. A kebelt dagasztó nagy mellényt vigyük be a bizományiba, helyette célszerű munkaköpenybe bújni, és segíteni a takarítónőnek a lépcsőház felmosásában. Lógó orr. szürke nyakkendős félgyász, félárbocra engedett vállalati zászló, szomorkásán legyintő kézmozdulat ezekben a napokban kötelező. Panaszos szavaink közé keverjük be a beszűkült piac, a bennünket sújtó szabályozórendszer és az ököljog érvényesülése kifejezéseket. Célszerű megvárni az esti sötétedést, s csak akkor' induljunk haza. nehogy a felhecceit ipari tanulók és művezetők nyers tojással dobálják meg a fekete vállalati gépkocsinkat. Ajbban az esetben, ha a vállalat nem oszt nyereség- részesedést. sőt, áprilisban a bérfejlesztés is elmarad, legjobb menedékjogot kérni valamelyik baráti ország budapesti nagykövetségén. Megyeszékhelyen, nagyabb településen átmeneti megoldásként sürgős esetben egy távolabb fekvő borospince is megteszi. Ha a vállalat dolgozóinak felháborodása elmúlt. költözzünk új lakásba, és ki zárólag este, fal mellett közlekedjünk postásnak, tűzoltónak öltözve. Még a szanálás bejelentése előtt intézzük el. hogy érdemeink elismerése mellett mentsenek fel tisztségünkből, s aztán — új munkahelyet keresve — saját lelkiismeretünk megnyugtatására haladéktalanul kérjük vissza az iskolapénzt. Természetesen csak akkor, ha olyan iskolába jártunk, amely vállalatvezetésre jogosít. Kiss György Mihály
