Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. február 23., hétfő Pillantás a hétre HÉTFŐ: Az etióp fővárosban megkezdődik az Afrikai Államok Szervezete miniszteri tanácsának soros értekezlete. Az Addisz Abebába érkező külügyminiszterek előtt számos súlyos kérdés megvitatása áll, közülük is kiemelkedik azonban a kontinens déli részének helyzete. KEDD: Moszkvában összeül a szovjet szakszervezetek 17. kongresszusa. A tanácskozásnak ezúttal nemcsak szavakban tulajdonítanak nagy jelentőséget: az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése után ez lesz az első komolyabb belpolitikai eseménye — egyszersmind az átalakítás újabb lépcsőfoka. SZERDA: Genfben újrakezdődnek az afganisztáni—pakisztáni tárgyalások. Ezúttal is Diego Cordovez ENSZ-főtitkárhe- lyéttes közvetít majd a két fél között. Megfigyelők szerint az utóbbi hónapokban jelentős haladás történt az Afganisztán körül kialakult helyzetben, s így most fokozott várakozás előzi meg a megbeszéléseket. CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunióba látogat Andreotti olasz külügyminiszter. A két ország kapcsolatai jók, s a látogatás fő érdekessége az, hogy Andreotti részt vesz egy tudományos tanácskozáson is. Ez valószínűsíti, hogy főleg gazdasági és tudományos együttműködésről lesz majd szó a hivatalos tárgyalásokon. PÉNTEK: Genfben megkezdődik a Svájci Munkapárt XIII. kongresszusa. A svájci kommunisták befolyása főleg az ország francia ajkúak lakta körzeteiben jelentős. A legfelső pártfórum a következő évek irányvonalának kidolgozását tekinti legfontosabb feladatának. SZOMBAT: Egy éve, hogy Stockholmban a nyílt utcán meggyilkolták Olof Palme svéd miniszterelnököt. Ezen a napon világszerte megemlékeznek korunk egyik nagy humanista politikusáról. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem. hogy még most sem tudjuk, ki áll a merénylet mögött. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Olaszországban tett hivatalos látogatást Lázár György, s a Vatikánban fogadta őt a pápa is. A képen: megbeszélés vendéglátójával. Bettino Craxi kormányfővel (Fotó: — AP — MTI — KS) Costa Rica fővárosában a közép-amerikai válságról tárgyalt a térség négy államának vezetője, ám a legérdekeltebbet, Nicaraguát nem hívták meg. így nem is meglepő, hogy a megbeszélések eredmény nélkül végződtek. A képen: a részt vevő államrők (Fotó. Reuter — MTI — KS) Libanonból állandó harcokról érkeztek jelentések. Egy jó hír is volt: feloldották a palesztin táborok ostromgyűrűjét. A képen: palesztin nők és gyermekek élelmiszereket hordanak (Fotó: AP — MTI — KS) Az elmúlt héten fejeződött be Moszkvában a nagyszabású nemzetközi békefórum. amelyen beszédet mondott Mihail Gorbacsov is. A képen: az ezernél is több résztvevő a Kremlben az SZKP KB főtitkárát hallgatja (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) —{ KülpoíitJfa ko— Terrorkörkép PÁRIZSBAN MA REGGEL megkezdődik a legismertebb libanoni terrorista, Abdallah pere. A nem mindennapi biztonsági intézkedések közepette induló bírósági eljárás alatt a francia főváros valószínűleg egy ostromlott várra fog hasonlítani: géppiszto- lyos rendőrök, a központi épületek előtt páncélautók és homokzsákok, a repülőtéren szigorított ellenőrzés És, hogy teljes legyen a kép, még így sem lehet kizárni, hogy egy-egy pokolgépet nem sikerül időben hatástalanítani, s újabb áldozatokat követel majd a véres terror. A párizsi merényletek jó részét állítólag Abdallah kiterjedt családja és barátai hajtották végre az utóbbi időben. Ez azonban a dolgok végletes leegyszerűsítése volna. Aligha hihető, hogy csupán személyes bosszú motiválja a terrorizmust. A háttér legalább olyan összetett, mint amelyien homályos. Nem világos, hogy kinek a kezében futnak össze a szálak, s az sem bizonyos, hogy egyáltalán összefutnak. Bát az erre utaló jelek valószínűsítik a gyanút, perdöntő bizonyítékok mind a mai napig ne'm kerültek napvilágra. A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS leginkább szem előtt lévő ága most a libanoni. Körülbelül 2800 libanoni szerepel az eltűntek listáján, s közülük egyes becslések szerint 300 még életben lehet. Körülbelül harminc külföldi van az emberrablók fogságában, ám az ő számuk állandóan változik. Az országban dúló zűrzavar remek terepet nyújt a különböző irányzatok harcos képviselőinek a más nézeteket valókkal való leszámolásra. Ezt a helyzetet nyilvánvalóan kihasználja néhány állami titkosszolgálat — 'gy az izraeli Moszad és az amerikai CIA is. Ugyanakkor néhány átmeneti kudarca ellenére továbbra is aktív a baszk ETA és az észak-írországi IRA. Valamelyest visszaszorult az NSZK-beli és ax olasz terrorszervezetek tevékenysége, viszont újult erővel tombol a terror Latin-Amerika néhány orszá- ' gában és Afrika déli részén. Ez utóbbiért főleg a dél-afrikai hatóságok a felelősek, amelyek támogatnak mindenkit, aki kész fegyverrel harcolni a szomszédos országok törvényes kormányai ellen. A napokban kiszivárgott, hogy Reagan amerikai elnök jóváhagyott egy tervet, amely szerint az Egyesült Államok Libanonban „ellentúszokat" szedett volna cserébe az elrabolt amerikai állampolgárokért (AZ FBI ellenállása miatt az elképzelést nem valósították meg.) Csak terrorizmusnak lehet minősíteni a Tripoli elleni tavalyi légitámadást is, amelynek célja Kadhafi fizikai vagy politikai megsemmisítésé volt. ám ehelyett nőket és gyermekeket gyilkolt meg. ABDALLAH PERE kétségkívül hosszúnak, nehéznek — és jelképesnek ígérkezik. A józan közvélemény is nehezen türtőzteti felháborodását az álnok merényletek kapcsán, s bizony olyanok is vannak, akik a „szemet szemért” elve alapján már a bűnösség kimondása előtt a riyaktilót kérik számon a bíróságtól. Horváth Gábor A béke és biztonság őrhelyén A maga módján az amerikai propagandagépezet is felkészült a Szovjet Hadsereg február 23-i születésnapjára. Az Egyesült Államok televíziós állomásai éppen ezekben a napokban kezdték meg az Amerika cíiriü, több. mint 14 órás film sugárzását, amely minden eddigit felülmúló torz és hamis képet fest a Szovjetunióról, s kiváltképpen fegyveres erőiről. A film készítői minden bizonnyal az átlagamerikaiak meglehetősen hiányos történelemismeretére alapoznak. Az „utca embere”, s a felnövekvő nemzedékek alig, vagy semmit sem tudnak arról, hogy az annak idején éppenhogy világra jött szovjet hatalom első szava a béke volt. A lenini békedekrétum már 1917-ben mindenki tudtára adta: a munkások és a parasztok új típusú államától idegen bármiféle hódító vagy militarista szándék. Bár ez iránt a korabeli császári Németország vezetőinek sem lehettek igazán kétségei, mégis úgy döntöttek, ha lehet, már a bölcsőjében fojtják meg a fiatal proletárdiktatúrát. 1918 februárjában a keleti front egész hosszában támadást indítottak, s a fő csapás iránya Petrográd, a forradalmi vezérkar székhelye volt. A Lenin felhívására szerveződő Vörös Hadseregbe önként jelentkezők tízezrei — gyengén felszerelten, de a győzni akarás elszántságával — szálltak szembe az állig felfegyverzett támadókkal. Pszkov és Narva térségében sikerült feltartóztatniuk az előretörő német csapatokat, s február 23-án kivívták első nagy győzelmüket. Azóta ez a nap lett a Szovjet Hadsereg és haditengerészeti flotta születésének napja. Ez a kiemelkedő dátum a Szovjetunióban — és nemcsak ott — alkalmat ad az eddig megtett történelmi út számbavételéhez, egyúttal a jövő tennivalóinak felméréséhez. A múltra emlékezve, a szovjet emberek soha nem felejtik el, hogy 1941 nyarán, amikor a honvédő háború elkezdődött. ismét a német imperializmus agressziójával kellett szembenézniük. A szovjet nép és hadserege azonban — óriási anyagi és véráldozatokat hozva — nemcsak önmagáért állt helyt, hanem egy olyan egyetemes ügy szolgálatában is. amelynek végső célja a „barna pestis megsemmisítése, a világuralomra törő náci „harmadik birodalom” szétzúzása volt. Senki sem tagadja, hogy ebben a közös erőfeszítésben a Hitler-ellenes koalícióban részt vett más hatalmak is jelentős szerepet játszottak, a háború fő terheit még sem ők vállalták. Nyugaton sajnos. sokan vannak, akik a békeszerető szovjet külpolitikáról és az ennek alárendelten védelmi feladatait teljesítő Szovjet Hadseregről nem az igazságot terjesztik. Miközben a gyűlölet konkolyát hintik, egyetlen szót sem ejtenek például arról, hogy a szovjet kormány 1982-ben ünnepélyes kötelezettséget vállalt az atomfegyverek el- sőkénti bevetéséről való lemondásról. Pedig ennek a döntésnek a meghozatala — figyelembe véve az Egyesült Államok, a NATO „megelőző” csapásmérésre vonatkozó elképzeléseit — katonai szempontból egyáltalán nem volt problémamentes. Arról sem beszélnek, hogy a szovjet katonai doktrína kifejezetten védelmi jellegű. s mi sem áll tőle távolabb, mint bármilyen támadó harccselekmény kezdeményezése. Az 1985 augusztusában Moszkvában meghirdetett egyoldalú nukleáris robbantási moratórium. az 1986. január 15-én ismertetett nagyarányú leszerelési program —, amely lehetővé tenné a világ atomfegyvermentesítését az ezredfordulóig —. vajon nem elég tanúbizonysága-e annak, hogy a Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet a rakéta- nukleáris katasztrófa elhárításáért? A szovjet fegyveres erőknek — és a szervezetén belüli különlegesen nagy fontosságú feladatokat ellátó hadászati rakétacsapatoknak — nincs és ezután sem lesz más küldetésük, mint a" lehetséges támadó visszatartása á kookázatos katonai kalandoktól. Az új felfogásban ehhez a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve a NATO és a Varsói Szerződés szervezetének hozzávetőleges hadászati egyensúlya, az egyenlő és kölcsönös biztonság „elegendőségi foka” megfelelő garanciát nyújt, de ezt az indokolatlanul magas szintet a jelenleginél jóval alacsonyabbra kell leszállítani. A szovjet politikai és katonai vezetés azonban —, amint ez az SZKP KB legutóbbi plénumán megfogalmazódott — a jelenlegi bonyolult helyzetben. amikor az Egyesült Államok uralkodó körei igyekeznek felborítani a katonái egyensúlyt és megpróbálnak nukleáris előnyre szert tenni, szükségesnek tartja a gazdasági potenciál gyors növelését, az ország védelmi képességének és o. fegyveres erők harckészségének megfelelő szinten tartását, az állandó éberséget. S. L. Szokolov napiparancsa A szovjet fegyveres erők a Varsói Szerződés tagállamainak haderőivel karöltve őrködnek a szocializmus vfv- mányai felett. A szovjet nép bizton számíthat arra, hogy semmiféle támadás nem éri készületlenül az országot — hangsúlyozta Szergej Szokolov marsall, szovjet honvédelmi miniszter február 23.. b Szovjet Hadsereg és hadi- tengerészet megalakulásának 69. évfordulója alkalmából az oiszág fegyveres erőihez intézett napiparan- eáában. ■ • Összeurópai ifjúsági együttműködés Prágában tegnap záróközlemény elfogadásával befejezne munkáját az összeurópai Ifjúsági Együttműködés Keretszervezetének 4. konzultatív tanácskozása. A 21 országból érkezett résztvevők megvonták a keret- szervezet munkájának felújítása óta eltelt nyolc hónap közös rendezvényeinek mérlegét és döntöttek az 1987. évi akcióprogramról. Légi deszanl — légi szállítású alakulat — kirakodása az egyik repülőtéren
