Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 45. szám ÁRA: 1987. február 23., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA DÖNTŐ A TERVSZERŰ MEGELŐZÉS - AZ IDEI ÖSSZEG: 55 MILLIÓ FORINT - BEAVATKOZÁS OSTOROSON IS - KÍVÁNALOM A GAZDASÁGOSABB TÁMFALÉPÍTÉS Pinceprogram, 1987 Ez az év is jól kezdődött azoknak, akik Egerben a pinceveszély elhárításán fáradoznak. Január 2-án érkezett a bejelentés a Vécsey utca 34. számú ház gazdájától: a vízvezeték főelzáróját akarta kinyitni, s meglepve tapasztalta, az épület alatt hatalmas üreg tátong. A szobányi légtér mellett csak az a kis fagyott talaj tartotta a mindenséget. A váratlan beszakadásokkal tehát az idén is számolnunk kell. A város alatti folyosók, lyukak — együttvéve 132 kilométeres hosszúságban — továbbra is bőven adnak munkát. Mi tartozik az 1987-es esztendőben ebbe a pinceprogramba? Egyebek között ennek összegzésében volt segítségünkre Fekete Mihály főmérnök, a városi tanács műszaki osztályának mélyépítési csoportvezetője. Gyors felismerés Ismerősömék már több mint .tíz esztendeje egy OTP-s lakásban laknak. Többé-kevésbé elégedettek is voltak, akárcsak az épületben élő többi család. Aztán két éve elkezdődött a mai napig tartó kálvária. Történt ugyanis, hogy a ház tetőzete, nem bírván ellenállni a csapadéknak, beázott. Jelentették is, s a szakemberek megállapították, hogy ez a valamikori kivitelezői munka hanyagságának egyenes következménye. A családok fellélegeztek, gondolván, most már nincs akadálya a hiba felszámolásának. Tévedtek . . . Szakértők jöttek-men- tek, nézegették, vizsgálgat- ták a „bűnös” tetőt, hüm- mögtek, bólogattak, aztán ígérgettek is. Levelek indultak meg ehhez meg ahhoz a szervhez, intézményhez, vállalathoz, azok meg rövidesen válaszoltak. Az írások különféle határidőket jelöltek ki, s megint csak nem szűkölködtek a biztatásokban. A lakók újfent reménykedtek, bár már csak mérsékeltebben. Aztán még úgy se . .. Tavaszt nyár követett, nyarat ősz, őszt a tél. Megindult a havazás, s a víz már a legfelső emeleten jelentkezett. Az emberek hovatovább lemondtak mindenről. — Magyar sajátosság ez, kérem — hajtogatják, s jókorákat legyintenek. Nem tudom, ez utóbbi megállapítás mennyire igaz. Az viszont tény, hogy hazánkban a felismeréstől a cselekvésig iszonyatosan hosszú idő telik el. Olybá tűnik, mintha a „húszfilléres' a normálisnál sokkalta később esne le. Képtelenek vagyunk azonnal intézkedni, ehelyett tízszer- húszszor körbejárjuk az adott dolgot, aktákat, jelentéseket gyártunk, nyilatkozunk. elmélkedünk. A látszatténykedés mögött pedig valójában ott áll a nagy semmi. Hamar munka ritkán jó — tartja a mondás, s valljuk be, van is benne valami. A fejvesztett kapkodás, az átgondoltságot, tervszerűséget nélkülöző megoldások majd mindenkor súlyos károkat okoznak. Dőreség lenne tehát azzal előhozakodni, hogy a ténylegesen szükséges perceket. órákat mellőznünk kell. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala Az idő pénz — idézhetjük a másik megszívlelendő bölcsességet. Ezek a mindenkorra érvényes szavak talán soha nem voltak annyira aktuálisak, mint napjainkban. A pillanatnyi helyzet — s itt az élet bármelyik területére utalhatunk — nem csupán igényli, hanem megköveteli az igazán gyors felismerést. s az ehhez kapcsolódó, szinte azonnali cselekvést. Ha ezeket nem tartjuk szem előtt, ha egyszerűen nem tudunk váltani, nagyobb sebességre kapcsolni, akkor igen súlyos kö- í vetkezményekre kell szá- I mítanunk. Mert az „üres- ! járatokat”, az elhullajtott . napokat többet már lehe- I tetlen pótolni. Sárhegyi István Az országban hét település — megyeszékhelyünkön kívül Pécs, Szekszárdi, Szentendre, Nagymaros, a főváros XXII. kerülete, Budafok és a közeli Ostoros — küszködik a miénkhez hasonló gondokkal, összesen, az előirányzatnak megfelelően, 165 millió forint jut az idei feladatok megoldására. Eger kiemelt támogatásban részesül: 55 millió forintot áldozhat erre a tevékenységre. A döntő szempont — akárcsak Pécsett és Szentendrén — a tervszerű megelőzés és a városrendezési tervekhez való alkalmazkodás. Az előzetes számítások alapján a legnagyobb összeget -— 24 millió forint — a pincék feltárására, megerősítésére, megszüntetésére fordítják. A fő cél a már megkezdett munkák mielőbbi befejezése. Ez a most következő tennivaló az Arany János és a Trinitárius utcák alatti pincerendszer esetében, ahol a falazás már megtörtént. s az utolsó munkálatok vannak hátra. A vízvágat elkészítésének befejezése kerül sorra a Telekessy utca 10. számú ház előtti aknáig, a 4-es számú épületig pedig a vízvágat kihajtása és megépítése. A Csiky Sán. dór utcában lévő üregeknél már 80 százalékos a készenlét. a vakolás, a világítás kialakítása még a feladat, vagyis hasznosításra alkalmassá tételük. Ezeket az igazgatási osztály kijelölése alapján kiskerttulajdonosok bérlik majd, és zöldség-gyümölcs tárolására használják Régebben folynak a munkák a Széchenyi utca 55-ben Itt még tart az épület helyreállítása, ezt követi a szerkezetmegerősítés. a belső burkolás. így várhatóan 1988 végére megnyílhat majd a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat új vendégcsalogatója, a Szerb étterem. Emellett nem feledkeznek meg a Dobó utcában a Pa- nakoszta-ház alatti, a várfal alá nyúló pincékről sem. Fontos része az idei programnak az a tevékenység, amellyel a megrongálódott támfalak helyreállítására vállalkoznak. Az erre szánt keretből igyekeznek megvalósítani a vár környezetében található rossz állagúak egy részének biztosítását, továbbá — az ott lévő épületek megóvása érdekében — a Darvas és Bárány utcák közötti szakaszon a korábban az udvarba szakadt támfal megépítését, egészen a Bérc utcáig. Vizsgálják ezentúl a Bérc és a Bárány utca közötti szabadpartfal állékonyságát is. Az ilyenfajta munkákra egyébként országos tervpályázatot írnak ki, cél a költségkímélő, minél gazdaságosabb megoldás. Gondolni kell a pincekárok elhárítására is. Ebben közérdekű teendő az utak folyamatos karbantartása, illetve a hibásak felújítása. A múlt évről húzódik át a Dobó, a Türk Frigyes és a Bárány utcák, valamint a Dó- nát építésének befejezése. Idén kezdődik a Bástya utcában a Mekcsey utcától a Gárdonyi-ház parkolójáig terjedő szakaszon a rekonstrukció. Ugyancsak az év végére készül el a tervek szerint a Mekcsey utcai sorompónál a gyalogos-aluljáró megerősítése. amire már csak azért is szükség van, mert idegen- forgalmi terület, s a főiskolai hallgatók közlekedése is biztonságosabbá tehető. Ostoros erre az évre 5 millió forintot kapott pince- programjának teljesítésére. Mindenekelőtt a közterületek és az értékes családi házak veszélyeztetettségét kívánják megszüntetni. Az árváltozások folytán elsősorban a tavalyi feladatok teljes valóra váltására törekszenek. Folytatják a Hősök terén, a Gárdonyi és a Honvéd utcában a szabatos geodéziai felméréseket. Az előbbi két helyen összesen 4—6 pincét erősítenek meg. A végére kívánnak jutni a Hősök tere 10—12. szám alatt a támfal építésének, s megkezdik az általános iskola udvaránál lévő munkáit is. Az úthelyreállításon, a felszíni vízelvezetésen belül a Gárdonyi utca fölötti és a szépasszony- völgyi övárok kialakítása szerepel terveik között. A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat pinceklubja is a hasznosítás eredménye. A létesítmény szombaton a harmadéves szakmunkások gombavatójának adott otthont (Fotó: Perl Márton) „Szocializmusunk a valóságra épül, s van programja a jövőre is” Befejeződött az országos elméleti tanácskozás A szocializmus fejlődésének időszerű, hazai kérdéseiről rendezett háromnapos országos elméleti tanácskozás szombaton befejeződött. Az elméleti konferencia* záró plenáris ülését Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós- és propagandaosztályának vezetője nyitotta meg. Ezután a pénteki szekcióülések vezetői számoltak be a munkacsoportokban elhangzott felszólalások főbb témaköreiről. A „Történelmi utunk és a közgondolkodás" című szekció munkáját Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója foglalta össze. Mint mondta: a szocialista fejlődés hazai története nem választható el a nemzetközi összefüggésektől, ezt többféle közelítésben hangsúlyozták a vita résztvevői. Szinte valamennyien kiemelték az SZKP XX. kongresszusának történelmi jelentőségét, s annak a magyarországi fejődésre gyakorolt hatását. Jó szellemű, segítőszándékú, kritikus vita bontakozott ki a gazdasági útkeresés problémáival foglalkozó munkacsoportban — mondta . összefoglalójában Sípos Aladár akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. Kulcsár Kálmán akadémikus. az MTA főtitkár-he-' lyettese összegezte a „Társadalomkép és társadalmi folyamatok a '80-as években" című szekció munkáját. Elmondta, hogy különösen élénk vitát váltott ki a tulajdonviszonyok és az irányítás összefüggésének gondolatköre. A „Politikai intézményrendszerünk működésének hatékonysága" című szekció vezetője Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője nagy aktivitásról, közeledésre és konszenzusra törekvő vitáról adhatott számot. A felszólalók különös felelősséggel szóltak a pártról, amelynek munkájára a legnagyobb figyelmet fordították, megfogalmazva azt is, hogy a nagyobb figyelem társadalmi igény is. Sokoldalúság és nyitottság jellemezte, konstruktív szellem hatotta át a „Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok. társadalompolitika" című szekció munkáját is. Benke Valériának, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága elnökének vezetésével a résztvevők arra törekedtek. hogv véleményükkel segítséget nyújtsanak az elméleti megújuláshoz. A háromnapos tanácskozáson elhangzottak első ösz- szegzésére Berecz János, az MSZMP- Központi Bizottságának titkára vállalkozott. — Ez^ konferencia az előkészítő munkát is figyelembe véve. nagy szellemi erőt mozgósított, s jelentős ismeretanyagot halmozott fel — mondotta. — Érdemi vitában csengtek egybe vagy ütköztek meg a nézetek, oly-, kor szenvedélyesen is. Párt, ideológia, politika — említette a vita címszavait a Központi Bizottság titkára, s hozzátette: talán nem is baj, hogy értelmezésükben nem mindig teljes az. egyetértés tudós és politikus, az elméleti műhelyben munkálkodó kutató, s a gyakorlatban dolgozó pártmunkás között. Egyetlen követelményt azonban, akár tétele- lesen is megfogalmazhatunk: a tudománynak és a politikának együtt kell munkálkodnia! A helyzetfeltáró társadalomtudományok és a döntést hozó politikai szervek, intézmények között, feltétlenül lennie kell egy közösen művelt területnek, s ez a politikai ideológia. Egyik fontos tapasztalat a Magyar Szocialista Munkáspárt felismerte, hogy a társadalomban több területen pluralizmus van. Amikor kimondta, hogy a marxizmus—leninizmus hegemóniájára törekszik, egyúttal azt is elismerte, hogy a társadalomban többféle ideológia létezik. Ma már világosan látjuk például, hogy lényegesebb munkamegosztást kell teremteni a párt és az állam között. Nemcsak a józan felismerés, hanem körülményeink is ezt diktálják. A gazdasági reform további ki bon takoztatása óhatatlanul konfliktusokat is hoz a társadalomban, ám minden érdekütközést nem vállalhat fel egy-egy párt- szervezet. A konkrét gazdasági intézkedések konkrét következményekkel járnak, a döntések olykor érdeket sértenek. Ezt figyelembe kell venniük az állami szerveknek. gazdasági szervezeteknek. A döntés előkészítésében a párbeszéd ma már kiküszöbölhetetlen. az csak az érintettek, az emberek bevonásával lehetséges. A mi társadalmunk ma már nem fogad el megmagyarázatlan döntéseket! A Központi Bizottság titkára újabb két címszót idézett a vitából: vállalkozás, kezdeményezés. — Ezeket — húzta alá — szocialista elveknek tartom, mert a szocializmus nem képzelhető el a döntéseknek csupán végrehajtására kötelezett emberekkel. Jog és lehetőség a vállalkozás, gondolkodó, újító, többre törekvő emberek, közösségek alkotnak csak nagy dolgokat. Minden kezdeményezés. vállalkozás — ha nemcsak az anyagi érdekeltség, hanem a belső tisztesség is fűti — bizonyítani tudja társadalmi hasznosságát! — Van-e szocializmusképünk. szocializmusfogalmunk? — Sokszor elhangzott/ ez a kérdés a három nap alatt. Van szocializmusfogalmunk: a mi szocializmusunk a valóság talajára épül, figyel a világra, s van programja a jövőre is — zárta beszédét Berecz János. A honvédelmi miniszter üdvözlő távirata Kárpáti Ferenc vezérezredes. honvédelmi miniszter táviratban köszöntötte Szer- gej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját. honvédelmi minisztert a Szovjet Hadsereg és haditengerészeti flotta napja, a szovjet fegyveres erők megalakulásának 69. évfordulója alkalmából. Szovjet vendég Egerben. Szombaton Egerbe látogatott Anatolij Pavlovics Vavilov, az SZKP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese. A vendéget a megyei pártbizottságon Asztalos Miklós titkár fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, 'kulturális helyzetéről, feladatairól. A fogadáson részt vettek azok a megyében dolgozó pártmunkások, akik a moszkvai Politikai Főiskolán végezték tanulmányaikat. A fogadás után Palcsó Pálnak, az egri városi pártbizottság titkárának kíséretében Anatolij Pavlovics Vavilov megismerkedett a megyeszékhely látnivalóival, és az esti órákban visszautazott Budapestre.
