Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 19., csütörtök

3

AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS A HIVATALOK X/9.

MUNKA, ÖSZTÖNZÉS, DIFFERENCIÁLÁS

I Mikor menjünk ügyvédhez vagy közjegyzőhöz?

!

Azon túl. hogy általános, mindenkire érvényes tanács nem adható, a címben feltett kérdésre akkor tudunk választ adni, ha tisztázunk egy fontos kérdést. Ez pedig nem más, mint annak elfogadása, tudomásulvétele, hogy a jog ismerete, illetve ezen alapuló hivatás- szerű, munkaként történő gyakorlása, szakma.

Az ügyvédek — mivel az ügyvédi szervezet az igazságszolgáltatás része — a hatóság munkáját is segítik, de az állampolgár számára az. amit nyújtanak, tulajdonképpen egy sajátos szolgáltatás. Egyes kivételes esetektől eltekintve magunk döntünk arról, hogy ügyvédet igénybe veszünk-e, vagyis általában nincs ügyvédkényszer, és ügyvédünket szabadon választhatjuk meg.

Elvileg bármilyen ügyben vagy eljárásban igénybe vehetjük az ügyvéd segítségét, ha az nem irányul a jogszabályok kijátszására, a joggal való visszaélésre. Ez a kapcsolatfelvétel a jog természetét tekintve nem más. mint megbízási szerződés az ügyfél és az ügyvédi munkaközösség között. Ennek keretében rögzíthetők a jogok

és kötelezettségek, továbbá megállapodnak a felek az ügyvéd díjazásában is.

Az ügyvéd elláthatja büntetőügyben a vádlott védelmét. Ilyen tevékenységre megbízást adhat a terhelt, törvényes képviselője és hozzátartozója. Az állampolgár megbízást adhat arra is, hogy képviseletét lássa el bármely hatóságnál, bíróságnál. Ezekben az esetekben az ügyvéd magára vállalja az adott ügy intézését, sőt, kevés kivétellel mentesítheti megbízóját a személyes megjelenéstől is.

Ha az ügy ellátására (képviseletre) nem ad az ügyfél megbízást, mert az ügyét maga kívánja intézni, a jogi kérdésekben tanácsot, felvilágosítást, tájékoztatást kérhet. Arra is van lehetőség, hogy kérésünkre az ügyvéd, illő díjazás ellenében elkészítse azokat a beadványainkat, amelyeket különböző hatóságokhoz kívánunk benyújtani.

Általános tanácsként adhatjuk, hogy okiratok, szerződések elkészítéséhez minden esetben jogi szákember segítségét vegyük igénybe, így későbbi gondoktól szabadulunk meg, jogvitákat.

pereket kerülhetünk el. ha ezek szakszerű elkészítésével ügyvédet bízunk meg. E szándékunkat erősítheti, bizalmunkat növelheti, ha tudjuk még azt is. hogy az ügyvédet a rábízott üggyel ösz- szefüggésben titoktartási kötelezettség terheli, továbbá az is, hogy az ügyvédi tevékenység során az ügyfélnek okozott kárért az általános szabályok szerint felel az ügyvédi munkaközösség, mint az ügyvéd munkáltatója.

Az igazságszolgáltatás szervezetébe tartozó intézmény keretében dolgozó közjegyzőhöz pedig akkor forduljunk. ha olyan okiratot, szerződést kell készíttetnünk, amelynél ez érvényességi feltétel (házastársak egymás közti ügyletei), vagy ahol az okirat bizonyító erejét kívánjuk növelni, vagy éppen az okirat hitelesítése szükséges. Közjegyzőnél végrendeletet is készíttethetünk és kérhetjük elveszett okiratok és értékpapírok (például takarékbetétkönyv) semmissé nyilvánítását.

Dr. Havasi Péter

(Következik: Bejelentést tesz az állampolgár)

FEBRUÁR 25-26-ÁN, EGERBEN

Üjoncbehívások előtt...

A szokottnál is mozgalmasabb napjainkban az élet a laktanyákban. Az „öregek", a 18 hónap katonai szolgálatot letöltött harcosak — mint ezt lapunkban is megírtuk — a napokban leszereltek és helyükre hamarosan bevonulnak az újoncok. A laktanyákban, a kiképzőbázisokon pillanatnyilag a sorkötelesek fogadásának előkészületei folynak. A behívásokat megyénkben az MN Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság végzi. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról kértünk tájékoztatást az egyik illetékestől, Jászberényi László főhadnagytól.

— Az érintettek már megkapták az értesítést, hogy készüljenek a február végi sorkatonai szolgálatuk megkezdésére — mondotta. Az értesítés felhívja a hadkötelesek figyelmét arra, hogy a rendelkezésre álló időben haladéktalanul jelentsék be a személyi körülményeikben beállott esetleges változásokat, saját és családjuk érdekében rendezzék azokat az ügyeiket, amelyek a szolgálat teljesítése alatt gondot okoznának.

— Mikor lesz Egerben bevonulás?

— Február 25-én és 26án a körcsarnokban, ahol a fiatalok rövidre vágott hajjal és az előírt okmányokkal kötelesek megjelenni. A hozzátartozók, a családtagok mindkét napon 10.30 órától foglalhatják el a helyüket a csarnok nézőterén, ahonnan megtekinthetik a fiatalok ünnepélyes búcsúztatását,

amelyre előreláthatólag 11 órakor kerül sor. Az ünnepséget követően lehetőséget biztosítunk, a hozzátartozók

és az újoncök találkozására is, amikor az érintettek megtudják, hogy melyik helyőrségbe vonul be a sorkatona és mi annak pontos postai címe.

— Milyen kedvezmények illetik meg a bevonulókat?

— Ha kéri, a bevonulás előtt két nap fizetés nélküli szabadságot kaphat; ha bemutatja a behívóparancsát, bevonulási segély illeti meg. ugyanúgy, mint katonai ideje alatt a szolgálati lakás is. Gyermekei a bölcsődei, óvodai felvételnél előnyben részesülnek, rendkívüli anyagi megterhelés esetén pedig az illetékes tanácshoz fordulhatnak segélyért. Ezen kívül a szakszervezet, illetve a munkáltató a hozzátartozókat saját kezdeményezésére támogathatja üdülői beutalóval, kedvezményes tüzelőbeszerzéssel stb.

Számítógépek a könnyűiparban

Az Ipari Minisztériumhoz tartozó 110 könnyűipari vállalat közül jelenleg 63-nál alkalmaznak műszaki területen számítógépet, ide értve a számítógéppel segített tervezést. gyártást és irányítást. A vállalatok különösen a gyártás előkészítésénél alkalmaznak számítógépeket, mert a modern berendezések segítségével a mintatervezés, a modellrajzok és az úgynevezett terítékrajzok készítése felgyorsul, a korábbi 2—3 hetes előkészítési idő 1—2 napra rövidül.

Több ilyen rendszer működük sikerrel a textil-ruhá- zatiipari vállalatoknál. így például a Zalaegerszegi Ruhagyárban. a Vörös Október Férfiruhagyárban, valamint a Május 1. Ruhagyárban. A kötőipan vállalatok közül a Budapesti Finomkötöttárugyárban számítógéppel vezérlik a kötőgépek nagy részét. és a festődében is e módszerrel dolgoznak.

Gondot okoz azonban, hogy a felhasznált számítógépek típusai és az alkalmazott módszerek igen eltérőek, így a társvállalatok nem képesek egymás esetleges szabad

kapacitásait kihasználni. Ráadásul a vállalatok nem is érdekeltek abban, hogy a sikeres számítógépi megoldásokat egymásnak átadják, együttműködjenek, holott erre megvolna a lehetőség Eddig néhány könnyűipari vállalat ismerte fel, hogy az együttműködés e területen is kifizetődő. A Budapesti Finomkötöttárugyár a Békéscsabai Kötöttárugyárral megállapodott abban, hogy a nála jól bevált számitógépes termelésirányítást — amely a rendelések nyilvántartásától a kötésen, a festésen át a szállítások ellenőrzéséig terjed — díjazás ellenében bevezeti a vidéki vállalatnál. A munkálatokat máris megkezdték. Most folyik a Magyar Selyemipar Vállalat kikészítőgyárának korszerűsítése. A festék- és vegyszeradagolást már számítógép vezérli, a további modernizáláshoz pedig az MSV a Pamuttextilművektől vásárolja meg annak számítógépre kidolgozott termelési programjait. Több vállalat pedig, például a Finomposztó, a Budaflax és a Budaprint számítástechnikai leányvállalatot hozott létre a legmodernebb eljárások kidolgozására, a szakágazati tapasztalatok elterjesztésére.

A számítógépek szélesebb körű könnyűipari alkalmazására. illetőleg a viszonylag egységes géppark és munka- módszerek kialakítására az Ipari Minisztérium koordinálásával még az idén gazdasági társulást hoznak létre. A közös anyagi érdekeltség alapján működő társulás tagjai a Könnyűipari Műszaki Főiskola, a Budapesti Műszaki Egyetem Könnyűipari Kara, a köny- ■nyűipar háttérintézményei közül pedig az Innovatex és a Bőr-. Cipőipari Fejlesztő Vállalat lesznek. A közös szervezetben szakágazatonként munkacsoportokat hoznak létre az egyes vállalatok és intézmények szakembereiből. akik kidolgozzák és a társulás rendelkezésére bocsátják a legmodernebb számítógépes gyártáselöké- szítési és termelési eljárásokat, munkamódszereket, programokat, és vállalják a már bevezetett rendszerek nyilvántartását is.

Gazdaságunk - nuakásszemmel

Gazdasagunk jövőjét alapvetően meghatározza, hogy miként oldjuk majd meg az MSZMP KB novemberi határozatában foglalt feladatokat. E követelmények értékelésére, az ezekkel összefüggő vélemények ismertetésére kértük a Gagarin Hőerőmű Vállalat négy dolgozóját. Juhász József blokkgépészt. Oomoszlai János üzemirányítót. Simon Dániel irányítástechnikai önálló külső szerelőt és Söregi Zoltán irányító fő szerelőt.

Domoszlai János

Simon Dániel

Söregi Zoltán

(Fotó: Berta László)

— Három, fontos feltételt mondok: első az eredményes munka, teljesítménynyel arányos jövedelmek, jobb ösztönzés. Mi jut ezekről az eszükbe?

D. J.: — Nálunk a munkát az mutatja, hogy hány megawattot termelünk, ez pontosan mérhető, itt nem lehet mellébeszélni.

S. D.; — A kiemelkedő, minőségi teljesítményt itt a csekkrendszerrel honorálják. Ez egyben ösztönöz is. Nem sok helyen találtak ki ilyet. Egy adott kerettel rendelkezik a műhelyvezető, s az utalványokat a négyszöggel egyetértésben osztják ki. Havonta egy-két csekket hozzá lehet tenni a fizetéshez, átlagosan kettőt. Van persze, aki egyet se kap . ..

J. J.: — Mi csak „mosolycsekknek" nevezzük. A feladat elvégzése után rögtön beváltható. Ez már differenciál is. Nem feleltétlenül kell mindet kiadni, a vezető tartalékolhat is.

S. Z.; — Ezt bizonyítja, hogy itt hamarabb ismerték fel. hogy a produkciót kell megfizetni, nem például a szépséget. Egy utalvány 500 forintot ér, s jó, hogy nem két-három hetet kell várni az összeg felvételére. A modell jó, bár biztos lehet még tökéletesíteni. Igaz, nemcsak ezzel lehet serkenteni, hiszen ott vannak a célfeladatok elvégzése után járó összegek is . ..

S. D..- — A csoportokon belüli differenciálás nem jellemző. Az együtt dolgozóknál nem személyekre bontják le a teljesítményt, hanem csoportátlagot állapítanak meg. Mindenki egyformán részesedik, aki jobban „húz”, s aki kevésbé.

S. Z.: — Szerintem ez

nem jó, hiszen a közösségekben vannak fiatalok, kisebb szaktudásúak, s öregek •is. Az előbbiek örülnek, mert ugyanannyit tesznek zsebre, az utóbbiak meg dohognak, hogy a többiekre is ők keresnek.

S. D.: — Na, jó, de így legalább kényszerítve vannak, hogy a gyengébbeket is mihamarébb a saját szintjükre hozzák... A fizetések itt attól függenek, hogy ki melyik kategóriába tartozik. Ez pedig függ az illető elméleti. szakmai tudásától, az iparágban eltöltött időtől.

— A tévében is vita folyt arról, mennyire kell figyelembe venni a valahol eltöltött éveket .. .

J. J.: — Ez addig igazságos, amíg ki nem derül, mire képes valaki. Ha rosszul dolgozik, nem mentség az idő. Ha jól, akkor azt pluszként lehet számításba venni.

D. J.: — Nagyobb pénzre nálunk csak úgy lehet szert tenni, ha az elméleti és gyakorlati ismeretek bővülnek. Ez egy csomó tanfolyamot, tanulást feltételez. Ehhez évek kellenek. A kategória csak a szakmai fejlődéstől változik, önmagában az időtől nem.

S. D.: — A villamosener- gia-ipar nem a legjobban fi- zető. A munkakörülményeket — piszok, por stb. — nemismerik el eléggé a forintokkal. Tíz éve vagyok itt. az alapom 4400.

J. J.: — Igen, az alapbérekre kellene jobban koncentrálni. Persze a pótlé- lokkal jobbnak tűnik a helyzet, ám ezeket azért kapjuk, mert egy bizonyos életformát vállalunk.

S. Z.: — Nézze, a mozgóbér esetenként eléri a fizetés felét. Ez egészséges dolog, ÍQV szerintem is az alapbérek emelése az elsődleges. Ha jól tudom, az iparágon belül ilyen tekintetben az ötödik helyen állunk. Ettől még nem ér fülig a szánk . . . Nem titok, hogy abban reménykedünk, hogy ha a rekonstrukció lezajlik, akkor már olyan termelésünk lesz, amely a borítékok megvastagodásához vezet.

— Köztudomású az a törekvés, hogy a munkaerőt ott kell foglalkoztatni, ahol ez a leghatékonyabban tehető meg. Ez persze nem mindenkinek lesz a legkellemesebb .. .

S. D.: — Az, hogy egyeseket elküldenek onnan, ahol a termelés nem gazdaságos, helyénvaló, szükséges. Értelmetlen lenne a semmiért fizetni. Fontosnak tartom viszont, hogy ilyenkor más munkahelyet ajánljanak fel Az sem mellékes, hogy egy- egy üzem nem csupán a munkások miatt kerül a tönk szélére. Ez idáig még csak azt hallottam, hogy ertnyi meg annyi melóst elbocsátanak, arról szó se volt. hogy esetleg vezetőket is . . .

S. Z.; — Valamit ezzel is léptünk előre, bár a következményeket még a nálunk okosabbak se tudják. Jó lenne, ha tényleg nemcsak azt mondanák, hogy itt nincs rád szükség, hanem azt is, hogy mehetsz ide meg oda. ott érdemi munkát végezhetsz. Valamikor kivívtuk a munkához való jogot, visz- sza azért ne lépjünk.

— A határozat nagy jelentőséget tulajdonít a munka szervezettségének is. Mi erről az önök tapasztalata?

S. Z.: — E téren nekünk is van tennivalónk, mert itt is — akárcsak másutt — ez a leggyengébb pont. Itt mindenki akar dolgozni, hiszen ezért jön be, nem azért, hogy a lábát lógassa. Ha pedig akar. akkor olyan feltételeket kell teremteni, hogy tudjon is.

J. J.: — Nekünk anyagilag is az a legkifizetődőbb

— tehát érdekeltek vagyunk —. ha a blokkok az optimális körülmények között mennek, azaz a legtöbbet termelik. Kétségtelen, szervezési hiányosságokból adódóan van, amikor csökken a teljesítmény. Ezeket igenis ki lehet küszöbölni.

S. D.: — Azért persze nem kell szégyenkeznünk, hiszen a munkaidő kihasználtsága a műhelyünkben 92 százalékos, s valahogy így van a cégen belül is. Az idén további 1 százalékos javulás a célunk, s hiszem, hogy ez sikerül majd. Remélem azt is, hogy a határozat teljesítése során olyan végeredményt kapunk, mint amit az ott leírtaktól várni lehet. Mert a zökkenőket általában az okozza, hogy menet közben derül ki: a végrehajtás feltételei nem mindenütt teremtődtek meg. Ez viszont az előkészítés hiányosságaira utal.

S. Z.; — Lehet, hogy naiv. vagy éppen türelmetlen vagyok, de én úgy képzelem el, hogy „kijön" egy határozat, aztán azt rögtön alkalmazni is kell, mert ez a dolgunk. Csakhogy ez nem mindig így van. Mi is itt beszélgetünk ezekről, pedig már csinálni kellene .. .

Sárhegyi István

Juhász József