Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1987. február 19., csütörtök Parlamenti választások Írországban SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ MOSZKVÁBAN Új gondolkodás és stílus Az SZKP Központi Bi­zottságának januári ülése és a moszkvai békefórum ugyanannak a politikának két oldalát képviseli — ál­lapította meg többek között Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára a szocia­lista országok Moszkvában akkreditált tudósítóinak tar­tott szerdai tájékozta­tóján. Vagyim Medvegyev a januári KB-ülésről, az ott hozott határozatok végrehaj­tásáról és más időszerű po­litikai kérdésekről beszélt az újságíróknak. Medvegyev a KB-ülésről. és a moszkvai békefórum­ról elmondta, hogy azok tükrözték a szovjet politika új gondolkodásmódját és stílusát. Egyfelől a szocia­lizmus erőinek teljes feltá­rásához és kiaknázásához — amellyel az SZKP KB ülé­se foglalkozott — a Szov­jetuniónak szilárd békére, jó nemzetközi feltételekre van szüksége, másfelől a szovjet átalakítási folyamat megfelel az egész világ ér­dekeinek is. Rámutatott, hogy véleménykülönbségek mellett a két esemény je­lentőségét senki sem vonja kétségbe. Vagyim Medvegyev a KB- ülés előzményeit ismertetve elmondta, hogy a napirend­re tűzött kérdéscsoport — az átalakítás és a káderpo­litika — fontossága miatt igen alapos felkészülésre volt szükség, amelynek so­rán az SZKP KB Politikai Bizottsága több alkalommal is hosszan foglalkozott elő­terjesztésének anyagával. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Med­vegyev kifejtette, hogy a szovjet demokratizálási fo­lyamat a párt életére is ki­terjed. sőt bizonyos érte­lemben ez a közvetlen po­litikai feladat. A KB hatá­rozata szerint elsősorban a választott pártszervek szere­pét kell megerősíteni a vég­rehajtó szervekkel szemben. A pártdemokrácia fejleszté­sének intézkedéseit a terve­zett országos pártkonferen­cia vitatja majd meg. Az iraki—iráni háború kérdésében Kína semleges marad Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök szerdán kije­lentette. hogy Kína követ­kezetesen kitart álláspontja mellett, amely szerint szi­gorú semlegességet tanúsít az iraki—iráni háború kér­désében és annak érdeké­ben munkálkodik, hogy mi­előbb megbékélésre kerüljön sor a két ország között. Csao Ce-jang azon a talál­kozón fejtette ki kormánya álláspontját, amelyet a hi­vatalos látogatáson Peking- ben tartózkodó Taha Jasziv Ramadannal, Irak első mi­niszterelnök-helyettesével tartott. A kínai kormányfő értékelte Irak arra irányuló készségét, hogy hajlandó a háború beszüntetésére és a megbékélésre. Hozzátette, hogy Kína támogat minden nemzetközi közvetítési és békekezdeményezését, amely arra irányul, hogy mielőbb véget vessenek a háború­nak. Írországban kedden rend­kívüli parlamenti választá­sokat tartottak. A mintegy 2,5 millió választópolgárnak több mint 75 százaléka adta le szavazatát. A választásokat azért kel­lett előrehozni, mert gazda­sági nézeteltérések miatt fel­bomlott Garret Fitzgerald miniszterelnök koalíciós kor­mánya. Ebben a Fine Gael (ír Család) mellett a kis ír Munkáspárt vett részt. A magas választási részvé­tel megfigyelők szerint a Charles Haughey vezette el­lenzéki Fianna Fáil (Sors Katonái) pártnak kedvez. Kampelman Madridban Max Kampelman, aki a nukleáris fegyverzet csök­kentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon az Egyesült Államok küldöttsé­gét vezeti Genfben, szerdán a spanyol kormányfőt tájé­koztatta Madridban. Ez az első alkalom, hogy Wa­shington megbízottja a le­szerelés témakörében folyó tárgyalások menetéről be. számol a madridi vezetés­nek. Max Kampelmant fo­gadta Felipe González spa­nyol miniszterelnök. Párizs — készültségben Az ír belpolitikát a két nagy polgári párt „váltógaz­dálkodása" jellemzi. Garret Fitzgerald és Charles Hau­ghey az elmúlt nyolc évben két-két alkalommal töltöt­te be a miniszterelnöki posz­tot. A választási kampány fő témái az ország rendkívül súlyos gazdasági helyzete — 35 milliárdos külföldi adós­ság, a rekordösszegű költ­ségvetési hiány, 19 százalé­kos munkanélküliség — a növekvő kivándorlás és az észak-írországi kérdések vol­tak. Párizs számos közintézményét megerősített rendőri alakula­tok védik ezekben a napokban, miután bejelentették, hogy a jövő héten kezdődik meg egy ismert libanoni származású terrorista bírósági tárgyalása. A képen: felfegyverzett rend­őrök az igazságügyi palota előtt (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Szivjet—algán tárgyalások A Kremlben szerdán szov­jet—afgán tárgyalások kez­dődtek. A megbeszéléseken részt vevő küldöttségeket Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, szovjet minisz­terelnök és Szultán Ali Kist- mand, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, afgán; kormányfő ve­zeti. Kistmand a szovjet kor­mány meghívására kedd óta tartózkodik munkalátogatá­son Moszkvában. flJKSZ elnökségének döntése A JKSZ KB elnöksége határozatban utasította el az ún. szolidaritási alap lét­rehozását, amit a közelmúlt­ban egy belgrádi értelmisé­gi csoport kezdeményezett. Az elnökség állásfoglalása megállapítja: az „alap" meg­szervezését javasló okirat aláírói között a jugoszláv közvélemény előtt szocialis- taellenes tevékenységükről ismert személyek is vannak. Az „alap” létrehozásának kezdeményezői — visszaélve az önigazgatási szocialista demokráciával, — úgy sze­retnének feltűnni a világ közvéleménye előtt, mint akik a Jugoszláviában állí­tólag veszélyeztetett demok­ratikus szabadságjogokért harcolnak. A határozat fel­hívja a kommunista szövetség szervei és alapszervezetei figyelmét: az „alap" meg­szervezésére tett kezdemé­nyezés támogatása össze­egyeztethetetlen a párttag­sággal. Végül pedig aláhúz­za: az alkotmányos rend el­leni szervezett tevékenység ellen az illetékes állami szerveknek szükség esetén a törvényes keretek között fel kell lépniük. —( Külpolitikai kommentárunk )— A bomlás jelei? ENYHÉN SZÓLVA zűrzavarról, vagy pontosabbat fogalmazva hevesebbé vált hatalmi csatározásról ta núskodnak a nicaraguai ellenforradalmárok vezérka­ráról érkező legfrissebb hírek. Sőt, egyes megfigye­lők — még kritikusabb éllel — egyenesen a kontrák vezető triumvirátusában megfigyelhető bomlás kez­deti jeleként értékelik azokat a jelentéseket, amelye két az elmúlt napokban Miamiban tettek közzé. Ne héz is lenne persze másként jellemezni a fejlemé­nyeket, hiszen a nemegyszer egymással is feszült vi szonyban lévő, ám egyaránt Managua-ellenes tévé kenységről ismert politikusok közül előbb a viszony lag mérsékelt Arturo Cruz, mäjd — az előző hír cáfolva — a jóval szélsőségesebb Adolfo Calero je­lentette be lemondását. Anélkül, hogy elhanyagolhatónak tekintenénk .. sandinista kományzat ellenfelei között meglévő el lentéteket, úgy tűnik, a belvillongásnál sokkal j.- lentősebb a kontravezérek és a washingtoni kormány zat viszonya, vagy — még tágabban megvonva kört —, a Reagan-adminisztrációnak a közép-ámen kai válsággal kapcsolatban tanúsított álláspontja. Jó néhány szakértő mutatott ugyanis rá. hogy a mos­tani miami hatalmi kötélhúzás időben egybeesik a kontrák katonai segélyezésének újabb, közelgő tör vényhozásbeli vitájával. A Fehér Háznak a múltban is többször okozott nehézséget a dollármilliók meg- , szavaztatása, és a hónapok óta gyűrűző Irangate-bot rány a maga nicaraguai vetületeivel aligha könnyíti meg az elnök feladatát. EMLÉKEZHETÜNK, hogy az iráni titkos fegyver- szállítások bevételeinek egyik végállomása épp a kontrák ellátását biztosító (ugyancsak titkos) pénz­alap volt, így érthető, hogy minden további kontra­segély várhatóan merevebb ellenállásba fog ütközni az immár demokrata többségű kongresszusban és szenátusban egyaránt. Igencsak valószínű tehát. hog> a kontrák vezérkarában folyó helycserék épp e tör­vényhozásbeli kilátásokkal függnek össze. A mérsékel­tebb Cruz maradása, a radikális Calero távozása a Fehér Ház szándékai szerint „szalonképesebbé" kell hogy tegye a nicaraguai rendszer ellen küzdő erőket, elősegítve ezzel a törvényhozás „akadékoskodó ele meinek" leszerelését. Más kérdés, hogy néha a kö­zép-amerikai fejlemények is (például a Managua-el­lenes célzattal összehívott hétvégi San José-i csúcs- találkozó látványos kudarca) elegendő okot: szolgál­tatnak a fejfájásra. Ügy tűnik, emellett a kontrák belharcai sem igen könnyítik meg a washingtoni i! letékesek dolgát. Szegő Gábor Gatest meghallgatták A szenátus felderítési ügyekkel és titkos akciókkal foglalkozó bizottsága szer­dán folytatta a Központi Hírszerző Hivatal kijelölfúj vezetője, Robert Gates meg­hallgatását. Bár a bizottság valószínűleg elfogadja Gates kinevezését William Casey utódjául a kémügynökség élére, tagjai kedden szinte kivétel nélkül élesen bírál­ták a CIA közreműködését az iráni fegyverszállítások és a nicaraguai ellenforradal­márok törvénybe ütköző fel­fegyverzése ügyében, s fi­gyelmeztették az új igazga­tót, hogy a törvényhozás a leghatározottabban érvénye­síteni kívánja felügyeleti jo­gát a CIA fölött. Gates elsősorban azzal vé­dekezett. hogy a titkos ügye­ket nem .a kémügynökség, hanem a nemzetbiztonsági tanács apparátusa bonyolí­totta le, de elismerte, hogy azok egy részében a CIA- nak is kulcsszerepe volt.----------------------------------;---------------------------------\ L akása gáz-, központi fűtési és vízszerelési MUNKÁIVAL FORDULJON A THERMO KISSZÖVETKEZETHEZ EGER Tevékenységünk: tervezés, elosztó gázvezetékek is — kivitelezés és a beruházás bonyolítása. Megrendeléseket: EGER, Vörösmarty u. 27. sz. 3301 Pf. 269 címre várjuk. _____________________________________________ A szerződés félremagyarázása „szerződésszegés” Mihail Gorbacsov e sza­vai. amelyek a moszkvai nemzetközi békefórum rész­vevői előtt hangzottak el, kemény tiltakozást jelentet­tek az 1972-es szovjet—ame­rikai szerződés „kiterjesztő értelmezése" ellen, amelyet Washington most törvénye­síteni akar. Lassan másfél évtizede, hogy megszületett a SALT-rend szer keretében a rakétaelhárító védelmi rendszerekre vonatkozó két­oldalú megállapodás, ame­lyet a korlátozás tárgyának angol neve (Anti-Ballistic Missile) után ABM-szerző- désnek is szoktak nevezni. A „magas szerződő felek" abból indultak ki, hogy, ha sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem ren­delkezik a két ország egész területére kiterjedő rakéta­védelmi rendszerrel, akkor a felek mindegyike számot vet azzal, hogy amennyiben atomcsapást mér a másikra, a válaszcsapás — legyen akár „csökkent értékű" — helyrehozhatatlan kárt okoz neki, vagyis a háborúban nem lesz győztes. Ha viszont valamelyikük kiépít egy át­fogó ellenrakétarendszert, akkor olyan aggodalmat ébreszt a másikban, hogy egyetlen célja van: ha el­ső atomcsapást mér. a ren­delkezésére álló rakétavéde­lem révén „elviselhető szin­tűre" gyengítheti a válasz­csapást. Az 1972-es ABM-szerző- dést sugalló logika időtlen, így a szóban forgó megálla­podás érvényességét sem kötötték határidőhöz. Ez tömören a szerződés szelleme. A mai amerikai vezetés „erkölcstelennek" kiáltja ki az ABM-szerződést. Az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezés" je­lenlegi elgondolása megsér­ti ezeket, az annak idején egyeztetett elveket, mint ahogy a gyakorlati munkála­tok is ellentétben állnak ezekkel az elvekkel. A „meg­szorító" és a „kiterjesztő” értelmezés körüli vita fel­fogható úgy, hogy az Egye­sült Államok most nem szánja rá magát a szerződés felmondására. tehát úgy­mond „ragaszkodik" az 1972- es szerződéshez. Saját ha­dászati szükségleteihez ido­mítja viszont az ABM-meg- állapodás rendelkezéseit, anélkül, hogy hajlandó len­ne a módosításban a Szov­jetunióval megállapodni. Az Egyesült Államok ve­zetése gyakorlatilag 1985 ok­tóbere óta, amikor „jogilag helyes értelmezésnek minő­sítette a neki nem megfe­lelő rendelkezések figyel­men kívül hagyását, a ra­kétavédelem kérdésében kél széken ül. Őrzi a nemzet­közi jogrendhez való ragasz­kodás felszínes látszatát, közben megállíthatatlanul készíti elő csapásmérő űr­fegyverek rendszerbe állítá sát. A szerződésszegési szán­dékhoz idomított bármilyen értelmezés egyenlő a meg- szegési eltökéltséggel. gya­korlatilag, — ahogy a szov­jet vezető fogalmazott — az ABM-megállapodás felrúgá­sával. egyszersmind az 1985- ös genfi csúcstalálkozó kö­zös nyilatkozatának lábbal tiprásával.

Next

/
Thumbnails
Contents