Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 42. szám ARA: 1987. február 19., csütörtök 1,80 FORINT Udvariasan Furcsa, kettős arcú emberek vagyunk. Ugyanaz a személy az egyik esetben tud nagyon figyelmesen viselkedni, előzékeny lenni, másik esetben viszont ugyanő olyan durva lesz, mint a pokróc. Rá sem lehet ismerni. Arról, hogy a durvaság és a közönségesség eléggé terjed napjainkban, sokan és sokszor szóltak már. Nem tudok velük vitatkozni. Csak abban nem értek velük egyet, hogy ezt a fajta magatartást a Nyugat hatásaként emlegetik. Szórják a szitkot a nyugati filmekre, a Nyugatról megvásárolt tv-műsorokra, amelyek többségükben a rablást, a gyilkosságot, az útonállást, a verekedést, a tülekedést és az önzést tűzték lobogójukra. Ezek valóban tények, ha a filmeket, a tv-müsorokat, a könyveket emeljük ki a sorból. Nincs mit vitatkozni velük. De azt már nem hiszem el, hogy csupán ezeknek a hatására található meg nálunk is a durva viselkedés és a durva beszéd. Azt gondolom, ez bizonyos fajta jelenség. Jellemző bizonyos korosztályokra és bizonyos életkörülményekre. Mert arra is emlékszem, hogy annak idején, amikor én is még fiatal voltam, a velem egykorúak sem Arany János nyelvén szóltak egymáshoz olykor-olykor. De mintha azt is olvastam volna, hogy bizonyos nehéz fizikai munkát végzők köznyelvi kifejezése sem a középkori dalnokok szonettfordulatait hordozza. Itt meg is állhátnánk és meg is nyugodhatnánk, ha nem tudnánk példát hozni a magas végzettségű személyek „sajátos” szókincsére is, amely ugyancsak teletűzdelt zaftos szófordulatokkal. Hogyan is vagyunk tehát a jó modorral, a szép beszéddel és az udvariassággal? Mielőtt erre a kérdésre választ keresnénk, engedtessék meg, hogy idézzem azt a történelmi személyiséget. akit ügyes-bajos dolgainkban sokat szoktunk emlegetni. Ö hívta fel a fi- j gyelmemet arra, hogy a húszas évek elején a káderok körében elterjedt a durva beszéd. Intő szóval figyelmeztetett erre a forradalmárhoz nem illő jelenségre. Az ok tehát valahol mélyebben keresendő, nem a köznapi felszín tünékeny habjain. Azt gondolom — tessék megcáfolni, ha tévedek —, hogy az egyén valamiféle rosszul értelmezett „kiteljesedésének” a védelme rejtőzik a tünet gyökereinél. Mintha ezzel á „szókimondó" önáltatás- sal és a „fínomkodással" azt akarnánk igazolni, hogy minket a kispolgári nyavalyák nem fertőztek meg. Pedig az udvariasság, a tiszta beszéd, tükör is. Ma- igunkat láthatjuk meg benne. G. Molnár Ferenc FELSZÓLALT DR. KOROM MIHÁLY, A KB TAGJA Közös összefogással - újabb eredményekért Zárszámadó közgyűlés Detken Fennállása óta a hu- szonhetedik alkalommal vontak mérleget a gazdálkodásról és fogalmazták meg az újabb tervfeladatokat a Detki Magyar— Bolgár Barátság Termelőszövetkezet közgyűlésén. Ezt szerdán délelőtt tartották a községi művelődési ház nagytermében. A vendégek között volt dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Ország- gyűlés alkotmányjogi bizottságának elnöke, Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, dr. Jakab István, Heves Megye Tanácsa vb-titkára, valamint Sramkó László, a Teszöv titkára is. Dr. Korom Mihály: — Az ország célja világos, hiszen van programunk A közgyűlés résztvevőit Kiss Ferencé, a párta lapszervezet titkára köszöntötte, majd Szabó Imre, a közös gazdaság elnöke terjesztette elő a szövetkezet vezetőségének beszámolóját. Emlékeztetett arra, hogv 1986- ban a szélsőséges időjárás nagyban befolyásolta a terméseredményeket. Az aszálykárokat igyekeztek ellensúlyozni mindenekelőtt fegyelmezett technológiával és növényvédelemmel. Nagy gondot fordítottak a talajerő- visszapótlásra is. Búzából hektáranként 4,5 tonnát, napraforgóból 2,2 tonnát takarítottak be hektáranként. Az állati termékeket a tervnek megfelelően értékesítették, amelyekből teljes egészében kihasználták az exportlehetőségeket is. A szövetkezetben hagyománya van a szőlészeti és borászati tevékenységnek. Ennek ellenére az utóbbi két évben a termésátlag elmaradt a megszokottól. Ezt a fagykár befolyásolta előnytelenül. A szőlő-borágazat pénzügyi tervét így is jóval a tervet meghaladva teljesítette. Szabó Imre szólt arról is. hogy a kertészetben dolgozók sokat szorgoskodtak és a kedvezőtlen időjárás ellenére is igyekeztek ellátni az üzleteket árukkal. Hangsúlyozta. hogy az elért termelési eredményekből derekasan kivették részüket a gépjavításban közreműködők. A folyamatos karbantartás, javítás mellett ott voltak a betakarításban is. mint kom- bájnosok. traktorosok. a szárítóberendezések kezelői. Kiemelte, hogy a szövetkezet eredményeit jól segítették a melléküzemágak. Mindenekelőtt a sörpalackozás, a műanyagüzem és a hal- majugrai keksztársulás. A gazdálkodást elemezve az elnök elmondta. hogy árbevételük 1986-ban megközelítette a 195 millió forintot, a mérleg szerinti nyereség pedig meghaladta a 17 milliót. Jelentős feladatuknak tekintették a fejlesztést az elmúlt évben. Erre csaknem 21,5 millió forintot költöttek. Mindezt szőlőtelepítésre. gépvásárlásra. vörösborén esztőre. méregraktárra és a sertéstenyésztés korszerűsítésére fordították. Köszönetét mondott a tagságnak, a szakembereknek áldozatkész munkájukért, azokért az erőfeszítésekért, amelyeket az eredmények eléréséért tettek, megküzdve az időjárás viszontagságaival. A továbbiakban az idei tervfeladatokat ismertette. Rámutatott, hogy legfontosabb törekvésük a költségek csökkentése, a takarékosabb gazdálkodás anyaggal, energiával. illetve a tagság élet- és munkakörülményeinek további javítása. Arra összpontosítanak, hogy többet adjanak a népgazdaságnak, az elvégzett munka alapján többen részesüljenek a tagok és több áru kefüljön a detki szövetkezetből is a külpiacokra. A beszámoló után vitára került sor. Kugyelka László állattenyésztő, a szövetkezet KISZ-bizottságának titkára a fiatalok nevében szólt. Kiemelte azt a gondoskodást, amelyet a gazdaságban a vezetők tesznek az ifjakért. Söregi Balázsné szőlőmunkás az újabb telepítésekre hívta fel a figyelmet- A további szorgalmas, példamutató munkára buzdított. Felszólalt dr. Korom Mihály, a párt Központi Bizottságának tagja is. Bevezetőjében arra utalt, hogy országszerte most tartják a közös gazdaságok zárszámadásaikat és meghatározzák az idei tervfeladatokat. — Az elmúlt évek erőfeszítése ellenére sem volt teljes az öröm a gazdaságokban — mondta —, hiszen a fagy, az aszály mérsékelte az eredményeket. A detkiek mégis példát mutattak azzal. hogy ,kenyérgabonából. tejből, szőlőből lés borból igyekeztek növelni hozamaikat. A vezetőség és a tagság együttműködése ebben az üzemben példamutató. Közös tudással, szakértelemmel fáradoztak az eredményekért. Ebben benne van a felelősségvállalás, a7. akarat. Elismerés ezért a közösségnek. A továbbiakban szólt a negyedszázados szövetkezeti mozgalomról, ebben az alapítótagok szerepéről. akik nem kevés vajúdás után vállalták a közös gazdálkodást. Az MSZMP agrár- és szövetkezetpolitikáját eddig is jól szolgálták a nagyüzemek, amelyet az eredmények bizonyítanak. Beszélt arról is, hogy az elmúlt években népgazdaságunk a nehezebb körülmények között is talpon maradt. A Központi Bizottság múlt évi novemberi határozata cselekvési programot adott a XIII. kongresszus határozatainak megvalósítására. A mezőgazdaság ebben jelentős szerepet játszik, hiszen az idén a terv ötszázalékos fejlesztést irányoz elő. Ehhez a feltételek adottak. Fontos azonban, hogy javuljon a termékek minősége, többet elemezzenek az üzemekben, mit. mennyiért termelnek. — Az ország célja világos — hangsúlyozta befejezésül —. hiszen van programunk, amelynek megvalósítása á dolgozó emberek cselekvésén. tenniakarásán. jobb munkáján múlik. Ehhez kívánt sikereket. A közgyűlés végén megjutalmazták a 10—15—20— 25 éves törzsgárdatagokat. Mentusz Károly Kedvező sajtóvisszhang Lázár György római tárgyalásairól Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, aki Bettino Craxi olasz kormányfő meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Rámában, szerdán fogadta Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság elnöke. A magyar kormányfő találkozott a törvényhozó testület két házának. a szenátusnak és a képviselőháznak az elnökével. Megbeszéléseket folytatott az olasz gazdasági és pénzügyi élet vezető képviselőivel. Francesco Cossiga államfő a Quirinale Palotában fogadta Lázár Györgyöt. A két politikus méltatta a kétoldalú kapcsolatok eredményes fejlődésének nemzetközi jelentőségét. Üdvözölték, hogy a 'kelet—nyugati kapcsolatok javításáért mindkét ország aktívan tevékenykedik. Lázár György, a Palazzo Madamaban a szenátus épületében találkozott Amintore Fanfanival, a szenátus elnökével. Ezt követően a 'képviselőházban, a Montecito- rióban megbeszélést folytatott Nilde Jotti asszonynyal, a képviselőház elnökével. Minden olasz napilap beszámolt szerdán Lázár György magyar miniszterelnök és Bettino Crajci olasz kormányfő római tárgyalásairól. A nemzetközi diplomácia eseményeivel foglalkozó rovatokban tömör és tárgyszerű tudósítások ol - vashatók a megbeszélésekről, amelyek a „szívélyes légkörű” és az „építő jellegű” minősítéseket kapták Az olasz újságok kiegyensúlyozottan tükrözik a Rómában lezajlott kormányfő: tárgyalásokat. amennyiben egyaránt foglalkoztak a találkozó politikai és gazdasá. gi vonatkozásaival. Különleges figyelmet szenteltek annak a gondolatnak, amely szerint a magyar—olasz kapcsolatok fejlődése jól bizonyítja: két, egymástól eltérő társadalmi berendezkedésű, más és más szövetségi rendszerhez tartozó ország között is létezhetnek közös nézőpontok, létrejöhet gyümölcsöző együttműködés Az olasz sajtó nagy hangsúlyt helyezett arra is, hogy a két tömb „közepes nagyságú” államai is hatást gyakorolhatnak a nemzetközi kapcsolatok alakulására, elősegíthetik nemzetközi szinten a bizalom erősödését, a jobb légkör megteremtését. Kádár János fogadta az Indiai Köztársaság új nagykövetét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára bemutatkozó látogatáson fogadta Satinder Kumar Lambah- ot, az Indiai Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Marjai József Athénban Athénban tárgyal Marjai József. a Minisztertanács elnökhelyettese. Szerdán megbeszélést folytatott Kosztasz Szimitisszel, a görög kormány nemzetgazdasági miniszterével. A találkozón megvitatták a görög—magyar gazdasági kapcsolatok helyzetét, fejlesztésük lehetőségeit. Véleményt cseréltek a kelet—nyugati, valamint a KGST és a Közös Piac közötti gazdasági együttműködésről. A magyar kormány elnökhelyettese a nap folyamán tárgyalt Anasztassziosz Peponisz görög ipari, energiaügyi és technológiaügyi miniszterrel Marjai Józseffel együtt magyar vállalatvezetők is érkeztek Athénba, akik egyidejűleg az együttműködés konkrét kérdéseiről, az üzleti lehetőségekről tárgyalnak a görög fél képviselői - vei. Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése 1990-re fejeződik be a lakásépítési program A tavalyi lakásépítési feladatok teljesítéséről, valamint az idei tervekről tárgyalt Stadinger István elnökletével szerdai parlamenti ülésén az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A képviselők elé terjesztett írásos beszámolóhoz Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta. hogy tavaly 69 ezer 346 lakás épült az országban, közülük 7630 otthon állam; forrásból került tető alá. Ez a teljesítmény felülmúlta a várakozást, ám az eredményt reálisan kell értékelni. az 1985. évinél ugyanis háromezerrel kevesebb lakás készült el. A tervezettet meghaladó lakásszám nagyrészt annak köszönhető, hogy a magánerős lakásépítés — a népgazdasági tervvel összhangban — tovább fokozódott. Az idei népgazdasági terv 60—61 ezer lakás felépítését tűzi célul — mondta a miniszter. Állami erőből várhatóan hatezer, magánkivitelezésben pedig 54—55 ezet lakás készül. A személyi tulajdonú lakásépítés segítésére a lakossági hitelállomány összességében 32 milliárd forinttal emelkedhet. Szociálpolitikai kedvezményben részesülhetnek ezentúl a lakásépítők a felsőfokú oktatási intézménybe előfelvételi nyert, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesítő gyermekek után is. A miniszter emlékeztetett arra, hogy 1990-ben befejeződik a második 15 éves lakásépítési program, s még az idén elkészül az ezredfordulóig szóló koncepció Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a lakásépítési és -gazdálkodási feladatok között hangsúlyosan szerepel a lakásmobilitás elősegítése Végezetül hangoztatta, hogy a mennyiségi lakáshiány felszámolásához előreláthatólag még két ötéves tervidőszakra van szükség. A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Tóth Gizella)
