Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. február 18., szerda Tévédrámák dicsérete Fölértékelődött mostanában a televíziós játék. Több szempontból: a közönség mind nagyobb része csak a 'képernyőn találkozik hazai gyártású mozgóképijei, azt is ott nézi meg, amit a moziban láthatna; másfelől egyes alkotóink olykor a televízióban lelnek önmagukra, meghaladva legutóbbi mozifilmjeik színvonalát. (Ez történt — a kritikusok egyöntetű megállapítása szerint — a jeles Gaál Istvánnal, aki Szabó István novellái nyomán az Isten teremtményei című tévéfilmjében igazolta ismét művészetének valódi nagyságrendjét.) S olykor még egy-egy veszteség is növeli valamely tévédráma jelentőségét. Pá- ger Antal az utolsó szerepét játszotta el Mihályfi Imre irányításával Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című remekművének televíziós változatában. Páger „meghalt” már egyszer ebben a szerepben: amikor hajdan a Makk Károly rendezte mozifilmben alakította Sebők Imrét; most azonban „igazán” eltávozott a forgatás munkálatai közepette, s a kényszerűségből még inkább kamaradrámára szűkített-sűrített előadásban a kitűnő Cserhalmi György (Sebők Zoltán) és a szerepre nem ideális, de hozzá rokonszenvesen felnőni igyekvő főiskolás, Hegyi Barbara (Mira) Páger Antal helyett, immár csak a kamerához intézhették a 75 éves, bölcs tudósnak szánt mondataikat. Mindebből— a tragikusan váratlan esemény ellenére — szívünkig ható, meggondolkodtató példázat született a „megváltás” örökké adódó lehetőségéről, a boldogság folytonos ígéretéről. S bár nem televíziós drámáról van szó, meg kell említeni azt a tényt, hogy az elmúlt időszak legjelentősebb dokumentumfilmje volt, a Bábolna, mely múlt és jelen tanulságos összevetésével figyelmeztetett arra; valódi eredmények csakis a tehetséges emberek időben történő fölismerése, méltó feladathoz juttatása révén születhetnek. S ha nincs ez „intézményesítve”, a Burgert Róbertek hályogkovács módjára láthatnak csak munkához, saját kárukon okulva. Jelentős teljesítmények okvetlenül indokolt visszaigazolása mellett (Esztergályos Károly: A végtelenek a párhuzamosban találkoznak, Nóra; Ruszt József számos — színházi ihletésű — rendezése stb.) érdemes arra is figyelni: mit tesznek a televíziós alkotók egy korszerűbb „tévéköznyelv” kialakítása érdekében? Vannak erre valló törekvések Még a Linda-sorozatban is, ahol Görbe Nóra szerencsés megtalálása révén egy cselekvő nő- és hőstípus elfogadtatásának — nagyon időszerű — folyamata kezdődött meg, eléggé ügyesen észrevett hazai negatív jelenségek erőterében. A baj legfeljebb az, hogy a sorozat rendezője, Gát György, s a forgatókönyv írói változatlan formában vették át e kalandműfaj túlmerevített szabályát: miszerint a főhős, s a többiek minden alkalommal csakis ugyanabban az alaphelyzetben léphetnek elénk. Tehát Linda állandóan tétlenségre kárhoztatva, apró-cseprő ügyekkel baj- molódva talál rá valamilyen nagyobb szabású gaztett elkövetőjére, igazolja nagyszerű fizikai és szellemi tulajdonságait — ám mindez a szakmai előrejutása, megbecsültsége tekintetében semmifélé előnnyel nem jár. (Vagy talán nagyon is az életet másolja ez a sorozat.) Számottevő nyereség mutatkozik az említett televíziós köznyelv megőrző-továbbfejlesztő kezelésében a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiójának alkotóinál, munkáiban. Nem titok: a tévékritikusök ez évi díjkiosztó vitájában komoly hangsúllyal merült föl a gondolat, hogy ezt a tevékeny, újításra kész műhelyt díjjal kellene jutalmazni, ám ez a szokás — intézmény, s nem személyek teljesítményének elismerése — egy idő óta nem divatozik. Szót érdemel itt Molnár György munkássága: a negyven küszöbén. hazai gyakorlatunk szerint fiatalnak minősíthető rendező új, merész hangvételű, történelemfaggató közéleti kabaréjával (Lódén-show) keltett annak idején figyelmet; legutóbb pedig osztatlan elismerést az Örökkön-örökké című tévéfilmjével. Mai öregekről szólt benne, némi érzelgős felszínességet nem kerülve el ugyan, de művészi fölfedezésekben sem szűkölködve. Jó tempójú filmje végül is valósághű képet adott az idős Magyarország rétegeiről, a derűs és kevésbé derűs nyomorúság változatairól. S például a Túrái Idával készített pompás jelenet a humor klasszikus elemeinek megújító célzatú, tehetséges hasznosításáról tanúskodott. Dokumentum és művészi kitalálás vegyült e stúdió Alpári történet című produkciójában (El Eini Sonja .rendezése), mely — a második műsor késő esti adásidejével sújtva — egy vélhetőleg megtörtént bűnügyet rekonstruált a kamera előtt, valódi vagy helyettesítő szereplőkkel. Különösen a süketnéma fiatalember, a gyilkos férkőzött közel hozzánk — hiszen a tett, amelyet elkövetett, megbocsáthatatlan bár, de ugyanúgy rádöbbentett gyakori érintkezési zavarainkra, balul megnyilvánuló, eltorzuló érzelme5 nkre. mint néhány éve Xantus János talányos, ízlésmintáinkat semmibe vevő, mégis ekként fölrázó mozifilmje, az Eszkimó asszony fázik. Ki-tó folytathatná ezt a gondolatsort a maga — képernyőről vett — példáival. Tévédrámáink dicséretére vállalkoztam, hibákat sem hallgatva el. A jelenség nem becsülhető túl kellőképpen, hiszen mozgóképi kultúránk alapjairól van szó. K. Zs. Megjelenés után — A küldetés Kriston Béla új regénye Meghatározó helyszín: Eger Kriston Béla neve nem ismeretlen olvasóink előtt, számos írását adtufk közre a Népújság hasábjain. Foglalkozását tekintve a Miskolc— diósgyőri Lenin Kohászati Művek gyártörténésze. írásai elsőként a két gyár — a Diósgyőri Gépgyár és az LKM — hetilapjában, a Diósgyőri Munkásban jelentek meg. Szélesebb körben ismerhették meg nevét, amikor Fazola Henrikről írott drámáját a Miskolci Nemzeti Színház bemutatta, majd az előadásról készített hang- felvételt a Magyar Rádió is sugározta. Színpadi sikere után, három évvel ezelőtt, 1983-ban, A megszállott címmel, a világhíres egri lakatosmester, a diósgyőri vasgyárat megalapító Fazola Henrik életútjának. hősies küzdelmének regényét tette le az Olvasók asztalára. Köz- művelődési folyóiratunk, a Hevesi Szemle már tavaly hírt adott Kriston Béla második készülő könyvéről, s abból mutatványként hosz- szabb részletet is közölt. Az új regény azóta elkészült, nyomdába került, s hamarosan kézbe kaphatjuk a Népszava Kiadó gondozásában. A küldetés — ez a címe az új regénynek, amelyben ezúttal a gyáralapító fiának, Fazola Frigyesnek életútját rajzolja meg. Erről az új művéről beszélgettünk a szerzővel: — A küldetés megjelenése végső stádiumához érkezett — mondotta. — Viharos előzmények után — Miskolcon, a Borsodi Nyomdában a kötet elkészült. Minden jó úton haladt eddig és remény van arra. hogy a regény a téli könyvvásárra boltokba kerüljön. — Mindenképpen megnyugtató és boldogító érzés. — Valóban, de számomra nem kevésbé szorongató kérdés: vajon milyen lesz a fogadtatás? Máskülönben elmondhatatlanul jóleső érzés. mennyien érdeklődnek új regényem után. Sokan olvasták A megszállott-at, érthetően kíváncsiak a folytatásra is. Legfőképpen Tekla sorsa érdekli olvasóimat, de nem kevésbé Fazola Frigyes alakja, életútja, akiről méltatlanul oly keveset tudnak még Diósgyőrben, Miskolcon is, pedig apjához hasonlóan a magyar és az európai ipartörténet egyik legmarkánsabb alkotó-vezető egyénisége. — Mit tudhatnánk meg Fazola Frigyesről most anélkül, hogy a regény tartalmát érintenénk? — Fazola Frigyes regényes-romantikus személyiség, aki végrehajtva anyai küldetését, továbbfejlesztve apja művét, mindvégig megőrizte vezetői tisztességét, vállalva a bukást, a fétreál- líttatást, a fizikai megsemmisítés kockázatát, mintsem a bécsi udvarral való becstelen megalkuvást. A francia forradalommal egy időben kezdődik pályafutása, hajójának vitorláit a napóleoni háborúk sikereinek szele röpíti előre, csillaga együtt ragyog Napóleonéval és egyszerre is hull alá. Szinte egyszerre is indulnak száműzetésbe — Napóleon Szent Ilona szigetére, Fazola Frigyes pedig Diósgyőrből Rónitzra. Halála egybeesik a magyar szabadságharc bukását jelentő világosi fegyverletétellel. A regény több helyszínen játszódik: a Bükk vadonábán, Diósgyőrben, Egerben, Selmecbányán, Bécs- ben. Megelevenednek a regény lapjain például a sel- meci diákszokások, -hagyományok is. — Két könyv született eddig a két Fazoláról, ezek mintha trilógiát sejtet nének(?). — Valóban trilógiát terveztem. Harmadik könyvem témája a szabadságharc korszaka lesz, középpontjában Péch Antallal, a magyar és az európai ipartörténet óriási személyiségével, akinek ugyancsak sokat köszönhet a diósgyőri vaskohászat. Kriston Béla új regényét, A küldetés-t — megjelent 20 ezer példányban, 270 oldalon, borítólapjain a Hámori-tóval és a vasmű első pecsétjével — hamarosan olvashatjuk. Pataky Dezső A Nagyváradi Napló egykori szerkesztősége. Falán emléktábla (Fotók: KS — Marián Antal felv.) m/1. Ady-emlékek között Nagyváradon Végigmegyek a hársfasoron. A hosszú hársfasoron. S lüktet, dobol bennem a régi vers: „Poros a hosszú hársfasor, / Holdfényes a püspöki udvar, / Simulnak a városi párok, Vasúthoz futnak a kocsik.” Igaz, most deres, zúzmarás ősz van, a városi párok sem az utcán sétálnak, de az utca ugyanaz, a hársfasor ugyanaz, és ugyanúgy futnak a kocsik, legfeljebb vén fiákerek helyett gépkocsik szaladnak a vasúthoz, amely hozza, röpíti messze ma is a máshova vágyókat. Ady emlékeit keresem Nagyváradon. A lakóházak Sok helyen, sokfelé lakott. A Körös utca elején, a Körös partján már nincs meg az az épület, ahol a Nagyváradi Napló szerkesztősége állt, s amelynek egy fekete bőrdíványán annyiszor aludt, ha nem akadt máshol helye. Gyönyörű áruház épült a régi Kőfaragó utca elején a régi házak helyett, s lebontották azt az épületet is, ahová egy csontkamrai látogatás után megriadva az ablakon mászott be a költő. Áll azonban egy lakása még, s körülbelül ugyanúgy, mint ahogyan a század elején állhatott. Fáy Rezső egykori bádogosmester házában Kemény L. Ignác nyomdai művezető volt a bérlő, s ők adták ki Ady- nak egyik külön bejáratú szobájukat. Jákó Elemér közli Kolontháry János emlékezéseit, s ebben olvashatjuk az alábbiakat: „A költő, ha nagy ritkán otthon tartózkodott, behúzódott »elefántcsonttornyábaMagában és magának üldögélt, többnyire a Körösre nyíló ablak előtt... Cigarettázva írogatott.” A ház mondom megvan ma is. Az utcát, ahol áll, valamikor Pokol utcának nevezték, az emlékezet nem őrizte meg a névadás okát. Aztán Szent János utca lett most Breiner Béla utcának hívják és a 28. számú házról van szó. Bemenni meg sem kísérlem, ki tudja, hallottak-e az itt lakók Ady Endréről. Másfajta házak Amikor Pásztor Bertalan közbenjárására Ady Endre Debrecenből Nagyváradra, a Vér városába, a Pece-parti Párisba került, a Szabadság szerkesztőségében kezdett el dolgozni. Abban a szerkesztőségben, amelynek korábban Krúdy Gyula is tagja volt. A szerkesztőség a papírraktárral és a nyomdával együtt a Kossuth Lajos utca 3. számú házban volt (most Independente utca). Természetes, hogy Ady itt is aludt a viaszosvászonnal bevont díványon, itt is párt. fogókat talált. Az első emeleten volt a szerkesztőség. Emléktábla sehol, a lakók idegenkedve nézegetik a hívatlan vendégeket, akik tétován nézegetnek a Bihar Megyei Takarékpénztár egykori épületének udvarán. A másik szerkesztőség, ahol igazán otthonra talált, a Nagyváradi Napló épülete ugyancsak a Breiner Béla utcában van, a 11. szám alatt. Alacsony, földszintes, de szépen rendben tartott épület, falán a tábla: „Ebben az épületben dolgozott a Nagyváradi Napló szerkesztőségében 1901—1904 között Ady Endre költő." Ady emlékének írásban is kifejezett nyoma megnyugtat. S keressük sorban az épületeket, amelyekhez itteni élete kötődött. Mindenekelőtt a vendéglőket, kocsmákat. Megvan a Fekete Sas épülete, a Bodega is, megvan a Müllerei, s tán a házak őrzik Gyula cigány emlékét is. aki legszebben Adynak hegedült. Sőt, az egykori Behmer. ma Köztársaság téren, a színházhoz közel az Astoria Szálloda és Kávéház falán ott a román és magyar nyelvű emléktábla is. „Ebbe a házba járt megpihenni, barátaival beszélgetni a nagy forradalmár költő. Ady Endre, a kapitalizmus és feudalizmus elleni küzdelem harcosa és az együtt élő népek testvériségének hirdetője." A betűk fakók, kísérőmmel együtt sem bírunk velük. Mokány, fekete srác segít az olvasásban. Emlékek háza Áll még Lédáék modern, ma is ízléses háza a hosz- szú hársfasor elején. Csak a nagy szalonból vettek el egy részt, utca nyílt ott. S közel az egykori Európa Szálló és Étterem, ahol Ady annyiszor megszállt bolyongásai között, hogy visszatérhessen Lédához. A köny- nyék asszonyának egykori háza ma vasutasok klubja, a ház mögül felmagasodnak az egykori kert gyönyörű fái. Kalauzom magyarázza a kisebb változtatások nyomait, de bennem már bizonyosság él: ebbe a házba lépve indult el Ady Lédájával Párizs, a költői nagyság, az egyetemesség irányúba. Az Ady-múzeum környéke most csöndes. Csak a költő szobra őrzi az épületet. Az egykori Müllerei, nagy-nagy vigadalmak helyszíne, íme végleg a költő szolgálatába szegődött. Belépve Szervátiusz Tibor gyönyörű fekete Ady-szobra köszön a vendégnek. Most magunk vagyunk a költő emlékeivel. Máskor hangosabb a ház, évenként húsz-hu- szortkét ezer ember látogat ide, találkozni a költővel. Nyomaiba lépek mindenütt a nagyváradi utcán. Látom a vármegyeházát, amelyre „fölszállott a páva”, s keresem, keresem Ady lába nyomát. Igen „én a sírokat töröm”, s remélem, ebben tévedett a költő, e bús, babonás tájon nem átkozott, ki a sírokat töri. Hiszen csak emlékekbe szeretne kapaszkodni. S a fagyott földben is a gyökereket keresi. Bényei József (Következik: 2. Szükség volt valakire) Házimuzsika Albinoni, Vivaldi, Bach .. . a zeneművészet nagy alakjai. Ki ne hallgatná szívesen szívet gyönyörködtető muzsikájukat, felemelő művészetüket ki ne értékelné. A zenerajongók most Egerben káprázatos művekkel ismerkedhetnek meg: ugyanis a Megyei Művelődési Központ minden hónap egyik vasárnapján délelőtt 11 órakor a zenetörténeti korszakokat bemutató koncertet rendez. A matinéelőadás címe: Házimuzsika. Első ízben február 22-én délelőtt 11 órakor az egri zeneiskola művésztanárai lépnek pódiumra. A közönség a barokk muzsikával ismerkedhet meg ezúttal. A következő program valóban ünnepi esemény lesz. március 8-án — talán nem véletlen, hogy éppen a nők köszöntésére — Kocsis Albert, a világhírű hegedűművész lép föl, az Egri Szimfonikus Zenekar Kamara- együttesének kíséretében. A koncertpódiumon partnere Szoboszlay Etelka hegedű- művész; többek között Bach műveivel ajándékozzák meg majd a közönséget. Újabb faluházak Zalában Az országos hírű Zala- szentlászlói Faluház után újabb zalai községekben lé- tesíitenek hasonló célú intézményt. Bagódon és Bakon már épül a falu háza. a búcsúszentlászlóinak pedig elkészültek a tervei, s hozzáfogtak a területrendezéshez is. Az utóbbi településen különösen nagy szükség van rá, mert jelenleg nincs megfelelő otthon a kultúrának, a közösségi életnek. A hosszú hársfasor Ady Endre szobra, háttérben az Ady-múzeum
