Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 18., szerda S. „Helyhez és szentélyhez kell kötni a KISZ-minkát” Beszélgetés három évtized ürügyén Az ifjúsági szövetség elmúlt harminc esztendejére visszaemlékezők között ezúttal Kónya Lajost, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkárát szólaltatjuk meg. Személye és tevékenysége kapcsolódott a Dolgozó Ifjúsági Szövetséggel, de — éppen gimnazista évei alatt — igen szorosan a KISZ-szel is. Olyannyira, bogy 1910 és 1913 között ö maga irányította első titkárként a megye szervezeteinek életét, munkáját. A kérdéseinkre adott válaszaiból az is kitűnik, különösen szívéhez nőttek Gyöngyös és környékének eredményesen dolgozó KISZ-esei. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezésekor, tu­domásom szerint, már gaz­dag mozgalmi tapasztalatok­ra tekintett vissza. Kérem, beszéljen erről az időszak­ról. — Noszvajon az általános iskolában úttörőcsapatta- nács-titkár voltam. A nyol­cadik osztály befejezése előtt több társammal együtt fel­vételt nyertem a DISZ-be, a Dolgozó Ifjúsági Szövet­ségbe. Abban az évben, 1954- ben, kezdtem tanulni az eg­ri Dobó István Gimnázium­ban. Negyvenen jártunk az osztályba, de csak ketten voltunk tagjai a DISZ-nek. Az év végére létrehoztuk ön­álló alapszervezetünket, s engem választottak meg tit­kárnak. — Az ellenforradalom ide­jén azonban megszűnt ez a szövetség. Az újabb fel­adatot már a zászlóbontás jelentette. Miként emlékszik erre? — Mindjárt 1957 első nap­jaiban dr. Szolnoki János igazgató és Vadócz József tanárunk 'irányításával a megyében, de országosan is az elsők között szerveződött nálunk a Dobóban előbb a Diákszövetség, amelynek is­kolai szintű elnöke lettem. Március 21-én teremtettük meg a KISZ-szervezetet, a titkár a gimnáziumban ak­kor Tuza Lajos volt, én is bekerültem a vezetőségbe. A soron 'következő tisztújításnál kaptam a megtisztelő tit­kári megbízatást. Érettségi után az Egri Lakatosáru- gyárban tanultam géplaka­tosnak, s ugyanakkor Nosz­vajon voltam alapszervezeti titkár. Majd 1960 júliusában az egri városi KlSZ-bizott- ságon lettem politikai mun­katárs. Négy évvel később titkárnak választottak meg. Ezután volt némi szünet: 1966 őszén „megöregedtem” — a megyei pártbizottságra kerültem. Ezt követően 1970 szeptember végétől dolgoz­tam a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára­ként egészen 1973 augusz­tus végéig. Azután kezdtem meg tanulmányaimat a Po­litikai Főiskola nappali ta­gozatán. — A több mint másfél év­tized bizonyára számos él­ményt, fáradságot hozott. Hallhatnánk róluk? — Még most iis élnek ben­nem az ellenforradalom utá­ni eszmei tisztulást segítő KISZ-es akciók, mint: for­radalmi dalok éneklése Eger utcáin, jelszavak festése az éj leple alatt, a tanulmányi mozgalmak. Részese voltam többek között Fábián Pistá­val, Bessenyei Atival, Búzás Lalival, Lőcsei Jóskával az első építőtábornak, a Han­ság lecsapolásának. Az él. mények közé kívánkoznak a KISZ-vezetöképzö táborok Balatonalmádiában, Síkfö- kúton, Nógrádverőcén. Ott lehettem a világ haladó if­júságának találkozóin: 1968- ban Szófiában, 1973-ban pe­dig Berlinben. Mindezeket megelőzték a Heves megyé­ben rendezett úgynevezett mini-VIT-ek. Soha nem fe­ledkeztünk meg ama alap­vető célkitűzés teljesítéséről, hogy tagjainkat a marxiz­mus—leninizmus szellemé­ben neveljük. Olyanokká, akik képesek a színvonalas alkotó munkára. Ehhez nél­külözhetetlen az életkori sa­játosságokat is figyelembe vevő rendszeres, tartalmas szervezeti élet! — Említene példákat is? — Biztos nem tart senki elfogultnak, ha Gyöngyösről és körzetéből hozok példá­kat. Követendően jónak mi­nősíthető az ifjúsági szövet­ség tevékenysége a Gagarin Hőerőműben, a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában, a MÁV Ki térőgyártó Üzemben. Nagy hagyományai vannak ennek a munkának a Berze Nagy Já­nos Gimnáziumban és a 214. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. Utóbbinál a kollégiumi nevelést orszá­gosan is jegyzik. Kiemelke­dő még az adácsiak és a visznekiek tettrekészsége. A kereskedelemben dolgozó fiatalok is mindinkább fel­hívják magukra a figyel­met, így például a Gyöngy- szöv Áfész KISZ-esei. — Mindez azt bizonyítja, azért vannak, lesznek való­ra váltói a XI. kongresszus megújulási programjának. De mi az ön véleménye a tavaly elhatározott törekvés­ről? — Nagy felelősség e szán­dékról, a főbb tennivalók­ról szólni. Azt hiszem, ez­zel is úgy vagyunk, mint a focival. Ehhez is mindenki ért, tehát ehhez is tud min­denki valamit mondani. Ügy vélem, a program jó keret lehet a még színvonalasabb tevékenységhez. — Közelebbről mit értsünk ez alatt? — Amikor a megújulás­ról beszélünk, akkor azt nem szabad „általában" ke­zelnünk. A fiatalság, a KISZ sincs lombikba elzárva az országban jelenlévő folya­matoktól. Az elmúlt két év­ben a számítottnál lassab­ban emelkedett a nemzeti jövedelem, a tervezettnél na­gyobb volt a keresetkiáram­lás, a követelmények alatt maradt a teljesítmény. Rom­lott a népgazdaság egyen­súlyi helyzete, nőtt az Adós­ságállományunk. Szinte min­den munkahelyen lazult a munkafegyelem, az állam­polgárok egy része — köz­tük a fiatalok is — nem tisz­teli megfelelő módon tör­vényeinket. Egyes esetekben ideológiai fellazulás is ta­pasztalható. Munkánkat, a KISZ tevékenységét tehát konkrétan helyhez és sze­mélyhez kell kötni. Ellen­őrizhető és számonkérhető feladatokat kell mindenki­nek adni. Akkor tudjuk tár­sadalmi méretekben is a pá­lyakezdők, a fiatal családo­sok helyzetét, ebben például a lakáshelyzetet is fokoza­tosan megoldani, ha válto­zik, kedvezőbben alakul az ország helyzete. E téren minden KlSZ-fiatalnak meg­van a sajátos teendője, le­gyen az tanuló, dolgozó. Sz. Z. Modern Miki (avagy a kaméleonzene sztorija) A nemrégiben a kezembe akadt egy fotó, amiről Fe­nyő Miklós „vicsorított” rám, jellegzetes amerikai stílusú reklámmosolyával, a kezé­ben az öröm oka: egy arany­lemez, „Szív, zene, szerelem” címmel. Miki mosolyog, vi­dám és elégedett, nem úgy mint a televízió popmaga­zinjaiban interjúvolt hazai profi zenészek, akik arról panaszkodnak, hogy itthon nincs lehetőség, rossz a kö­zönség (mert nem veszik a lemezeiket), és a koncertek­re a kutya sem megy be. Ja, hogy Fenyő aranylemezt csi­nált és a koncertjeire nem lehet beférni az más, neki könnyű, ő állandóan „kop­pint”, és ráadásul kommersz zenét játszik! Pénzt. időt, fáradságot nem kímélve te­lefonon felhívtam egynéhány egri lemezboltot Modern Hungária-lemez után érdek­lődve, de az eladó minden esetben sajnálattal közölte, hogy sajnos nincs, pedig már nagyon sokan keresik. A telefont letéve azon gon­dolkodtam, hogy lehet az, hogy a néhány évvel ezelőtt „magyaros breaket” játszó ■Ciki Mikiből újra a sikeres és népszerű Modern Miki lett. Elkezdtem számolgatni, hogy az elmúlt évek alatt (lány stílust, hány fazont vál­tott, míg a Modern Hungá­riáig eljutott, de az egy ke­zem is kevés volt hozzá. Kezdjük a 60-as évek vé­gével, amikor egy új együt­tes tűnt fel a magyar pop­vizeken. Hungária együttes néven futottak, a vezetőjük egy kölyökképű, fiatal fiú volt, a neve: Fenyő Miklós. Az új együttes matyó blúz­ban játszott (akkoriban min­den menő magyar zenekar tele volt népi hímzésekkel), és a nagy slágerük, a Repül a varázsszőnyeg, ami már akkor gyanúsan emlékezte­tett egy akkoriban népsze­rű Monkees slágerre, de mi örültünk, hogy értjük a szö­vegét és tudjuk énekelni. A második nagy sikercsúcs a 70-es évek eleje. Jön a rock és Miki ezt jól felis­merve. elkészítette a Hungá­riával a Koncert a Marson című nagylemezét, ami még mai füllel hallgatva is egé­szen jó zene. Rolli rock, Hej- rolli-rolli. Csavard fel a sző­nyeget: fergeteges rock and roll-lemez, ez a következő állomás is. Ez is siker. Né­hány év csend, míg 1975 után „10-es erősségű” nosz- talgiahúllám söpört végig a popvilágban és minden lé­tező rádióállomás régi Beat- les-slágereket játszott. Fe­nyőt nem hagyja el akkor sem a különleges ráérzés, és még fel sem ocsúdtunk, már­is összeáll a „Magyar Beat­les” a Hungária együttes tagjaiból. Gombafrizura, sö­tét öltöny, és eredeti Beat- les-slágerek. Az eredmény: nem lehet bejutni koncert­jeikre. Amikor a dolog kezd „kifújni”, Miki gondol egyet és csinál egy rock and roll- csapatot. A fazonváltás is­mét tökéletes, hátrafésült, le­nyalt haj, kockás zakók, pál­mafás nyakkendők, jampi szöveg és máris kész a bom­basiker, az új Hungária, új „rock and roll”-lemeze. A következő korong a Hotel Menthol még nagyobb siker, de a harmadik, az Aréna már nem tudja felülmúlni az első kettőt. Személyi ellentétek, vesze­kedések után felbomlik a Hungária. Szikora Robi fer­getegesen nyit az R-GO nevű zenekarával, de Dolly is ott van a „spiccen” a Dolly Roll-lal. Miki újra sminket és fazont vált, jön a break, ami akkoriban Amerikában óriási siker. A breaklemeze óriási bu­kás, bár a zene nem rossz, csak éppen kevés ember kí­váncsi erre a zenei stílusra. Rengetegen elpártolnak tő­le, sokat veszít népszerűsé­géből. A sajtó és a rádióka­baré „cikizi”, innen a Ciki Miki név. 1986: Fenyő bejelenti a Modern Hungária létezését és bemutat egy dalt az ép­pen készülő nagylemezről, címe: Elfújja a szél, ami tel­jesen olyan, mintha vala­melyik Modern Talking szá­mot magyar szöveggel éne­kelnék. A lemez többi nótá­ja viszont egyáltalán nem „egykaptafa” Modern Tal- king-zene. Ritmusos. dalla­mos slágerek, szellemes szö­vegekkel, olyan nagy négyes osztályzatot érdemelnek, amelyékből soha nem lesz nagy sláger, de mindegyik nóta, szakmai szóval „jól meg van csinálva”, a leme­zen nincs is üresjárat. . . (Ta­lán ez az egyik titka, ho­gyan kell ma Magyarorszá­gon aranylemezt készíteni.) A szákmai reagálás ter­mészetesen nem maradt el, és jó magyar szokás sze­rint, ha valaki egy jó le­mezt készít, ez a többi ze­nészt nem arra sarkallja, hogy ő még jobbat csinál­jon, hanem inkább elkezdi fúrni azt, aki sikert ér el és megpróbálja kicsinyíteni az eredményeit. Fenyőt ez egyáltalán nem zavarja, hisz’ ő már meg­szokta, hogy fellépéseivel mindig is polarizálja az em­bereket. Lehet őt szeretni vagy utálni, a zenéjét sze­retni vagy sárba tiporni, de az új lemezével ismét bebi­zonyította, hogy ért a siker- csináláshoz és ezt még a leg­nagyobb ellenségei is kény­telenek elismerni. Zsibi N. Zoltán KISZ-ES KISSZÖVETKEZET GYÖNGYÖSÖN Mennyit hoz a szürkebarát? Akinek van hobbikertje, szőlője, gyümölcsöse, az tud­ja, milyen sokat kell fára­dozni csupán azért, hogy a saját konyhájára megter­meljen valamit. Az utóbbi időben mégis egyre több fia­tal kényszerül a plusz jöve­delemszerzés ilyen formájá­ra. Manapság szükséges is a hasznos és nem utolsósorban jövedelmező foglalatosság. Gyöngyösön, az országban elsőként a városi KISZ-bi- zottság kezdeményezésére jött létre a Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdaság szőlőtelepítő KlSZ-szakcso- portja, amelyet mozgalmi berkekben KISZ-es kisszö­vetkezetnek is neveznek. Az ifjúsági mozgalom korábbi és jelenlegi vezetői mellett pedagógusok, bányászok, mérnökök és adminisztráto­rok a tagjai. A többségében nem szakmabeli fiatalokból álló közösség izgalmas fel­adatra vállalkozott. — Három évvel ezelőtt hallottuk, hogy akad ilyen lehetőség — mondja Hiesz György, a szakcsoport elnö­ke. — Bőven akadt jelent­kező, ezért a városi KISZ- bizottságnak kellett dönte­nie, ki kerülhet a 18 fős csapatba A tennivaló pedig: tegyünk művelésre alkal­massá egy 5,4 hektár nagy­ságú szántóföldi területet. A gazdaság biztosította a Csókási-tanya közelében. Nagy lendülettel fogtunk hozzá a helyenként erdős, bokros, cserjés részek hasz­nosításához. Kezdetben csak kézzel tudtuk végezni a munkát. Hivatalosan 1985 májusában alakult meg cso­portunk, ekkor választottunk intéző bizottságot. Azóta baráti kapcsolat alakult ki valamennyiünk között. jó közösség kovácsolódott ösz- sze a gárdából. A földet a szürkebarát-fajta szőlővel beültettük. Tavasszal pedig az ikertőkék elkészítéséhez látunk hozzá. Mindehhez az állami gazdaság és a fő­iskola tanüzeme ad segítsé­get számunkra. Ha termőre fordul az ültetvény, 50—60 ezer forint évenkénti plusz, jövedelmet várunk. A ter­mést a gazdaságnál értéke­sítjük, minden esztendőben az adott ármegállapítás alap­ján. A szakcsoport tagjainak többsége nem szakember. Nem okoz ez gondot? — Igyekszünk szert tenni a szükséges ismeretekre. Az elkövetkezőkben szakmai ta­nulmányúinkat szervezünk A szakirodalom beszerzésére is szeretnénk nagyobb gon­dot fordítani. Némi fenn­akadást jelent a támberen- dezés és tartozékainak be­szerzése, mert a külső szál­lítók nem tartják be az ígért határidőket. Jó lenne, ha ez is mihamarabb ren­deződne, s a tennivalókkal az előírt technológiai sor­rendben haladhatnánk. Ta­valy a meglévő mellé kap­tunk még közel egy hektárt. Tehát tagcsoportunk három fővel bővülhet az idén. El­képzeléseink közé tartozik még, hogv a parlagon ma­radt kis részeken zöldséges­kerteket alakítunk ki. Az­az: szívügyünknek tekin­tünk minden talpalatnyi föl­det, Korcsog Béla Pályázat — fiatal diplomásoknak A KISZ Heves Megyei Bizottsága mellett működő Értelmiségi Fiatalok Taná­csa pályázatot hirdet Heves megye területén élő és dol­gozó értelmiségi fiatalok számára három témakörben. Korhatár: 35 év. 1. Témakör: „Értelmisé­ginek lenni” című szo­ciografikus. az egyéni élet mindennapjait bemutató maximum 12 gépelt oldal terjedelmű írásmű készítése, amely például szólhat a dip­loma szerzéséről, pályakez­désről, munkahelyi beillesz­kedésről, vezetővé válásról stb. 2. Témakör: Művészettel foglalkozó amatőrök számá­ra vers, próza kategóriában. Eddig még nyomtatásban meg nem jelent munkák közül vár a bíráló bizott­ság maximum öt verset, il­letve három prózai alkotást, amelynek terjedelme egyen­ként legfeljebb 12 gépelt ol­dal. Az ÉFT a művészileg értékes alkotásokat össze­gyűjti és egy kiadvány for­májában a nyilvánosság elé bocsátja. 3. Témakör: Képzőművé­szet kategóriában; amatőrök számára. Egy pályázó maxi­mum három alkotással sze­repelhet. Beküldhető szo­bor, kisplasztika, akvarell, grafika, festmény, rézkarc, tűzzománc, kollázs, fotó stb. A díjazott alkotásokat kiállításokon mutatjuk be. A beküldött alkotásokhoz kérjük mellékelni az alkotó nevét, pontos címét, vég­zettségét, munkahelyét. A pályázatokat a megyei KISZ- b izottság címére várjuk: Eger, Széchenyi u. 18. Be­küldési határidő: 1987. szep­tember 1. A pályázat díjazására 12 000 forint áll rendelke­zésre. • • Uvegcsiszolók lesznek A Parádi üveggyárban — melyet II. Rákóczi Ferenc feje delem alapított hajdanán — sokat tesznek azért, hogy meg­őrizzék az itt készült nívós termékek manufakturális jelle­gét, s értékét. A gyárban közel negyedszázada folyik szer­vezett tanulóképzés. Az eltelt időszak alatt szakavatott üvegcsiszoló-mesterek „keze alól” több mint száz jól kép­zett szakmunkás került ki, egy új nemzedéket, utánpótlást teremtve e régi mesterségnek, a tanműhelyből. Képünkön Kiss Erika, Asztalos Krisztina üvegcsiszoló-tanulók vizsga­munkájukat készítik (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents