Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 41. szám •ARA: 1987. február 18., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az alapok Nemcsak pedagóguskö­rökben beszédtéma az Or­szággyűlés kulturális bi­zottságának legutóbbi ülé­se. Ezen drámai felszólalá­sok hangzottak el: egyre nyomasztóbb súlyú, hogy sokan szinte írástudatlanul kerülnek ki az általános iskolákból. Nem éri el a kívánatos szintet a nyolc osztályt végzettek művelt­sége, s viszonylag sok azok­nak a száma, akik eleget sem tesznek kötelezettsége­iknek. Akadt, aki már nem is új megállapításként ele­mezte ezeket a tényeket, hanem emlékeztetett arra, hogy hosszú évekkel ez­előtt is hasonló hangnem­ben figyelmeztettek ezekre a jelenségekre. Mindhiába, mert ezek nem változtak alapvetően, sőt bizonyos tekintetben súlyosbodott a helyzet. Valójában mi lehet az ok, miért nem sikerült el­érni a kívánatos szintet? Nagy hibát követnénk el, ha a pedagógusokat okol­nánk ezért a lemaradásért. Többségük nagy hivatástu­dattal és felelősséggel fog­lalkozik a rábízott gyer­mekekkel, legjobb tudása szerint igyekszik megtaní­tani tantárgyát. Elsőtől nyolcadikig a szakemberek nagy erőfeszítéseket tesz­nek, hogy megvalósítsák a tantervben foglaltakat. Ha őket kérdezzük az okokról, általában a körül­ményekre hivatkoznak. Az, aki az első két osztályt okítja, azt mondja: a har­madik osztályban fordul a kocka, nehezedik meg úgy minden, hogy azt nem le­het a kicsiknek követni. Az, aki a harmadik-negye­dik osztályt tanítja, már az iskolaérettségi vizsgálato­kat kérdőjelezi meg, mert véleménye szerint túlságo­san alacsonyra teszik a mércét. Máshol felsorakoz­tatják az összetevőket: a tantestület túlnyomó több­sége nő, sokan gyesen van­nak, rengeteg a túlóra. Az élet felgyorsult, a szülők elvesztik á kapcsolatot gyermekeikkel, csak a ta­nárakra bízzák fejlődésü­ket. Minél több pedagógussal beszélgetünk, annál in­kább érezzük, hogy számos apróbb-nagyobb feszültség keletkezett az általános is­kolai oktatásban. Hosszú éveken át mintha elfeled­keztünk volna az intézmé­nyek és a szakemberek helyzetéről, nemzetközi ösz- szehasonlításban keveset fordítottunk e területre. S miközben — ahogy a kul­turális bizottság ülésén is elhangzott — szavakban ki­nyilvánítottuk az oktatás fontosságát, aránylag szű­kösen áldoztunk rá. Nincs más út, mint szí­vósan és következetesen át­gondolni a kialakult hely­zetet, nem kézlegyintéssel elintézve a látszólag apró problémákat sem, melyek válságos állapothoz vezet­hetnek. Az általános isko­lai oktatás gondjai egy tő­ről fakadnak gazdasági és társadalmi feszültségeink­kel, csak a hatékonyság és a minőség segíthet át a buktatókon. Gábor László Az eddigi legjobb évet zárták — Ötvenmillió gépbérletre — Keres­kedelmi hitel és váltó: műtrágyára, növényvédő szerre Az Agroker és partnerei Az új vállalatirányítási for­mára .'való áttérést követő­en az Egri Agroker Vál­lalatnál nemrég vezetőségi ülésen értékelték és jóvá­hagyták az 1986-os ered­mények mérlegét, illetve meghatározták az idei terv­feladatokat. {Megállapítot­ták, 'hogy a múlt évben negyedszázados fennállá­sát ünneplő cég a legjobb esztendőt zárta. Mindezt úgy érték el, hogy la köz- gazdasági környezet ' nem a 'legjobban kedvezett a gazdálkodásra, hiszen '. a mezőgazdasági üzemek vá­sárlóereje oem növekedett. Ezek a traktorok nagyüzemi „bevetésre" várnak Mint Somodi Lajos igaz­gatótól megtudtuk 1986-ban 980 millió forintot forgal­maztak és 20 milliós nyere­séget értek el. A közgazda- sági környezet arra kénysze­rítette a vállalat vezetését, dolgozóit, hogy a piackutató munkát javítsák. Mindezt megfelelő választékkal, az igények és az áruféleségek jobb összhangjának fokozá­sával sikerült elérniük. Mi­után a mezőgazdasági üze­mek beruházási keretei ta­valy tovább szűkültek, így fokozott takarékosságra tö­rekedtek, és mérséklődött az igény a kémiai anyagok és az alkatrészek iránt. Ez a körülmény intenzív munkát igényelt a vállalat dolgozói­tól a piac megtartására, a vevőkör bővítése érdekében. Az eredményesség érdeké­ben sokféle intézkedést tet­tek. Tovább növelték az üze­mek gépbérleti lehetőségét 20 millió forinttal, amely a korábbiakkal együtt ma már 50 milliót tesz ki. Ez elő­nyös az Agrokernek és a gazdaságoknak egyaránt! Éltek a kereskedelmi hitel­lel és a váltóval, így köny- nyítették meg az üzemek­nek a műtrágyák és növény­védő ■ szerek beszerzését. Mindezek ellenére még in­dokolatlanul nagy ,az ide­genkedés egyes gazdaságok­nál a váltótól, amely pedig a korszerű pénzgazdálkodás egy lehetősége. Az eredmények fokozá­sára 1986-ban is arra töre­kedtek, hogy a vállalat eg­ri, Kistályai úti tele­pén a szabad tárolótereket megfelelően hasznosítsák. Bértárolást végeztek az Eger—Mátra Vidéki Borgaz­dasági Kombinátnak, az Agroteknek és a VastHU Nagykereskedelmi Válla­latnak is. Bővítették a kap­csolataikat a termelési rend­szerekkel, amelyben nagyobb szerepet kapott a kölcsönös előnyök kihasználása. mint korábban. Bővült a partne­reik száma. ma már a me­gyében és megyehatáron túl több százra tehető. Az alkatrészforgalom nö­velésére, a vevőkör gyara­pítására szélesítették a saját gyártatás körét. Így alkat­részeket készítettek a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­dasággal, a Mátra Volánnal, valamint a Szolnoki Mező­gép horti gyárával is. Ezen­kívül hosszú távú szerződést kötöttek csehszlovák part­nereikkel a Zetor és Tátra motorok, illetve fődarabok felújítására, forgalmazásá­ra. Ezeket a felhasználók kedvezően fogadták. Szem előtt tartva a háztáji és ki­segítő gazdaságok jelentősé­gét, tovább növelték a kis­kereskedelmi árukínálatot. A szervezettebb ellátás mel­lett, telephelyükön 320 négyzetméterrel bővítették az eladóteret. 1986-ban a vevők bizal­mának erősítésére önálló szervizszolgáltatást valósí­tottak meg. Ebben az ered­mények biztatóak. Javult a garanciális ellátás színvona­la. Változatlanul gondot je­lent viszont, hogy a szocia­lista országokból, főleg az NDK-ból és a Szovjetunió­ból ütemtelenül érkeznek a gépek. A hazai gépgyártók pedig kevés alkatrészt ké­szítenek és biztosítanak az éllátáshoz. Mindezek ellené­re az eredményekhez nagy­ban hozzájárult a vállalatnál a belső érdekeltségi rend­szer korszerűsítése. T avaly csaknem tízszázalékos ke- resetszint-növelést valósítot­tak meg, s az elvégzett munkára célprémiumot tűz­tek ki. amelyet hamarosan ki is fizetnek. Az elért ered­mények a kollektíva hangu­latára kedvezően hatottak és várhatóan egyhavi része­sedést biztosítanak a dolgo­zóknak. 1987-ben az elkezdett úton kívánnak tovább haladni. A párt Központi Bizottsága múlt év novemberi határo­zatának szellemében dolgoz­ták ki feladataikat. Sarka­latos kérdés a munkaidő­alap jobb kihasználása, a fegyelem szigorítása, a jobb szervezés. Ebben az évben szeretnék elérni az egymil­liárdos forgalmat és a nye­reségtervet 22 millióban ál­lapították meg. Míg 1986-ban a mozgóbért alapvetően a terv teljesítésére fizették ki, ebben az évben ezt a terv túlteljesítésének ösztönzésére fordítják. A mezőgazdaság tavaszi rajtjának sikeres elősegítésé­re rendelkeznek a folyama­tosan szükséges gépekkel, kémiai anyagokkal, alkatré­szekkel. Mindezeket az üze­mi igények felmérése alap­ján szerezték be. Dolgozóik körében 1987-ben tízszáza­lékos keresetszint-növelést irányoztak elő. Terveik kö­zött szerepel, hogy az Eger környéki mezőgazdasági üze­mekkel gazdasági társulást hoznak létre egy közös fo- lyékonyműtrágya-telep lét­rehozására a vállalat tele­pién. Ez nagy fegyelmet kö­vetel és új technológia meg­honosítását a gazdaságoktól, amely az ország más része­in már bizonyította létjogo­sultságát. Az éleződő ver­seny miatt tovább folytat­ják az aktív reklám- és propagandatevékenységet és még inkább előtérbe helye­zik a nagyobb eredményt biztosító árufélék beszerzé­sét. illetve értékesítését. Mentusz Károly A háztáji ellátására gépi kapák, szőlőprések kellő választéka várja a vásárlókat (Fotó: Perl Márton) Lázár György tárgyalásai Olaszországban Bettino Craxi és Lázár György a római repülőtéren (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Kedden hivatalos látoga­tásra Rómába érkezett Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke és kísérete. A magyar kormányküldöttséget a római Ciampino repülőté­ren Bettino Craxi kormány­fő, valamint az olasz mi­niszterelnökség és a külügy­minisztérium képviselői fo­gadták. A Minisztertanács elnökét a magyar és az olasz nem­zeti zászlókkal díszített lé­gikikötőben katonai tiszte­letadással köszöntötték. Az ünnepélyes fogadtatás, majd a két kormányfő rövid meg­beszélése után a magyar vendégek gépkocsiba ültek, és szálláshelyükre indul­tak. Ütjük a Via Appián át a belvárosban levő Grand Hotelbe vezetett. A hivatalos magyar—olasz tárgyalások a késő délutáni órákban kezdődtek meg a miniszterelnöki hivatalban, a Chigi-palotában. Este Bet­tino Craxi díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére az olasz kormány vendégházá­ban, a Villa Madamban. Marjai József Görögországba utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a görög kormány meghívásá­ra kedden hivatalos látoga­tásra Athénbe utazott, ahol a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­ről folytat tárgyalásokat a görög kormány, valamint a gazdasági és üzleti élet ve­zetőivel. A kormány elnök, helyettesének elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Pentelis Economou, a Görög Köztársaság buda­pesti nagykövete. Befejeződtek a magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Kedden a Parlamentben be­fejeződtek a magyar—cseh­szlovák gazdasági tárgyalá­sok. Marjai József és Pavel Hrivnak miniszterelnök-he­lyettesek, a Magyar—Cseh­szlovák Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság társel­nökei áttekintették a két testvérpárt vezetőinek és a magyar és a csehszlovák kormány elnökeinek legutób­bi találkozóin elért megál­lapodások, valamint a bizott­ság előző, 21. ülésszakán ki­tűzött feladatok teljesítésé­nek helyzetét. Megállapítot­ták, hogy a határozatok tel­jesítése jól halad, ami elő­segíti a két szomszédos, ba­ráti ország előtt álló gazda­sági és társadalmi feladatok megoldását. A miniszterelnök-helyet­tesek áttekintették a gab- cikovo (bős)—nagymarosi vízlépcsőrendszer közös megvalósításával kapcsola­tos munkák helyzetét, és megállapították, hogy a nagyberuházás a közös ütem­terv szerint halad. A két kormány elnökhe­lyettesei a gazdasági együtt, működés több folyó ügyét is megvitatták és döntéseket hoztak azok rendezésére. Az elnöki találkozóról Mar­jai József és Pavel Hrivnak kedden emlékeztetőt írt alá. (MTI) MSZBT-tanácskozás ülést tartott az Országházban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A tanácskozást Apró Antal elnök nyitotta meg (Népújság-telefotó: MTI — Soós Lajos felv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents