Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

4* NÉPÚJSÁG, 1987. február 17., kedd A szultán első felesége, a trón­örökös anyja, szolgálóval Írnok Újból a törökök sok képpel Hegyi Klára—Zimányi Vera: Az oszmán birodalom Európában Török szerenád Mostanság Buda felsza­badítása, s a török kiűzése évfordulója okán sokat be­szélünk, olvasunk a hajda­ni oszmán birodalomról. Könyvekben, filmekben, ké­pekben elevenedtek meg a számunkra győzelmet hozó- a török uralomnak véget vető csaták. De egyre többet hallunk arról is, hogy a török nem­csak hódított, nemcsalj pusz­tított Európában. Másfél év­százados uralma alatt jelen­tős műveket hozott létre — építészetben, (fürdők, me­csetek), irodalomban, a tu­dományokban. a művésze, tekben. Nyilván ez az emlékezés adta az apropóját a Corvi­na Kiadónál megjelent Az oszmán birodalom Európá­ban című munkának, amely­nek szerzői, Hegyi Klára és Zimányi Vera érdekfeszí­tően és sok szép reproduk­cióval mutatják be az osz­mánok múltját- történelmét, hódításait és bukását. Megtudjuk, hogy az osz­mán krónikák szerint mind­össze négyszáz családból ál­ló törzsük oguz-török ere­detű volt, s a mongoloktól üldözve jutottak a XII. szá­zadban Turkesztán sztyeppéi­ről Kis-Ázsiába. A szeldzsuk szultán telepítette őket bi­rodalma peremére, Burszá- tól délkeletre, a meggyen­gült Bizánc szomszédságá­ba — s ez kiváló lehetősé­get nyújtott a terjeszkedés­re „Az új jövevények — ír­ják a szerzők — élnek a lehetőséggel; a majdani di­nasztiának és birodalomnak nevet adó Oszmán (1299— 1326) vezetésével sorra fog­lalták el a határmenti ki­sebb bizánci településeket. Egy évtizedes zaklatás után, 1326-ban megadja magát az első jelentős város, Bursza, az államalapító fia Orhán (1326—1362). itt rendezi be az új állam első székváro­sát." Es ezután már csak újabb területi hódítások, s az ál­lamszervezetben a nagyha­talom megalapozása követ­keznek. 1361-ben kezükbe kerül Drinápoly, amely Edir- ne néven újabb fővárosuk lesz. S innen és a környező területekről indulnak pusz­tító hadjáratokra, nyugat felé. Sorra török kézre ke­rülnek a balkáni államok. Bulgária, Szerbia (rigómezei csata 1389), majd tovább terjeszkednek Görögország. Havasalföld, Moldva felé, s Magyarország is elesik. De még mindig nincs vége a hódításoknak: 1529-ben Bé­cset ostromolják, miközben a Földközi-tengeren is dúl a háború Velencével. El is hódították a törökök Le- pantot, az égei-tengeri szi­getvilágot, s eljutnak Algír­ba, Tuniszba, Egyiptomba S rettegésben tartották Dél- 1 táliát. Szicília és Korzika partmenti településeit. Am a törököket is elérte a világhódítók végzete, biro­dalmuk hanyatlása, terület- vesztése Azonban e félévezredet át­fogó történelem mögött meg­annyi kultúrtörténeti mű­vészeti emlék sorakozik A könyvben megismerkedhe­tünk az oszmán államszer­vezet kialakulásával és in­tézményeivel. a hadsereg felépitésével, vallásukkal, gazdálkodásukkal. visele­tűkkel, hétköznapjaikkal és ünnepeikkel. A pazar kép­anyagot a londoni British Múzeum, az osztrák és a párizsi Nemzeti Könyvtár, a Louvre, a velencei Nem­zeti Könyvtár, a Correr Múzeum, á Topkapi Seray Múzeum, az isztambuli Egye­temi Könyvtár és számos magyar múzeum és könyv­tár anyagából válogatták. Köztük gyönyörű korabeli térképek, csatajelenetek, vá­rosképek, miniatűrök talál­hatók, s különlegesek a vi­seletábrázolások, a szőnye­gek, a sátorbelsők, kincstá­rak féltett remekei, kerá­miák. fürdők, mecsetek, dzsámik rajzai, fotói S. E Magyarországi várak ábrázolása a török időkben: Tata Eger IRINA MLADENOVA: Tüzetes terápia Mindketten fehérben vol­tak. Egyikük feküdt — a másik pedig mellette állt. Az ágyon fekvő nehezen szedte a levegőt, és könyör­gő szemeket meresztett a mellette állóra, aki így szólt; — Már értem, mi juttatott ide. Jó családban nevelked­tél, és megvolt mindened. Édesanyád és édesapád a lelkűket kitették érted, mi­vel egyetlen gyerekük vagy. iMár kiskorodtól fogva ego­ista voltál. Kitűnő ered- /ménnyel végezted el a7 ál­talános iskolát, mivel a szü­leid meghitt kapcsolatban álltak az osztályfőnököddel és az igazgatóhelyettessel. Protekcióval vettek föl az egyetemre. Alig-alig tudtad letenni a vizsgáidat, és föl- ímentettek az építőtábor alól iis. Kaptál egy autót, hogy ne kelljen vonaton zötykö­tődnöd. ha a tengerpartra akarsz utazni. Két-három .évvel 'később fejezted be a tanulmányaidat, és magától értetődik, hogy nem volt mi­ért büszkélkedned az okle­veleddel, az apád azonban elkezdett futkosni fűhöz-fá- ihoz, hogy jó állást szerez­zen neked. Könnyű munká­dhoz jutottál, állandóan kül­földre jártál kiküldetésbe, és csábos kolléganők zsongtak (körül. Egyikük-másikuk las­sanként igen közeli viszony­ba került veled. Ezután ön­álló lakást követeltél ma­gadnak. A szüleid találtak ,is egyet valamelyik csöndes kerületben a belváros köze­lében, és barátságos szom­szédok mellé kerültél. A ré­gi autód teljesen tönkre­ment. ezért vettek neked egy újat, mely olyan sebe­sen száguldott, mint egy .versenyautó. A következmé­nyek már ismeretesek. Ilyen életet éltél idáig, öcsém. Az ágyon fekvő felsóhaj­tott, és fáradtan becsukta a szemét. A mellette álló foly­tatta: — Persze mindez másképp is alakulhatott volna. Ha van egy öcséd vagy egy hú­god. már kiskorodtól kezd­ve megszokod, hogy gondju­kat viseld, és mindenedet megoszd velük. Arra is rá­jössz, hogy egy fabatkát sem ér az élet iskola nélkül, ál­landóan a könyvek fölött görnyedsz, és lassanként szor­galmas. bölcs ember válik belőled. Minden bizonnyal komoly eredményeket érsz el, és hasznára válsz a tár­sadalomnak Az öcséd vagy a húgod rólad vett volna példát. Kiváló tanuló lehet­tél volna a gimnáziumban és az egyetemen. Tisztességes pályázat alapján elfoglalocl azt a beosztást, melyre föl­tetted az egész életed, és hozzájárulsz a tudomány és a technika fejlődéséhez. Ha­sonló érdeklődésű és képes­ségű lányt veszel feleségül, és szilárd, összeforrott csa­ládban élnél, ahol gyerek egy szekérderéknyi, de mind­egyikőjüket lelkiismeretesen (nevelitek föl. Így is meg lett volna mindened, de tisztes­séggel, becsületes úton, és nem kellene szégyenkez­ned ... — Professzor úr — szakí­totta félbe az asszisztens —, (megállt a beteg szívműkö­dése. A professzor kitágult szemmel meredt rá, majd lodanézett a műtőasztalon he­verő testre, és így szólt: — Nem hallgatott végig, érthető, hiszen senkinek sem ésik jól, ha kritizálják, de ímeg vágyók győződve, ha nem hal meg, új életet kezd. — Minden bizonnyal, pro­fesszor úr — helyeselt az asszisztens. — ön valóban mindent megtett, de nem .kellett volna az operációval j kezdenünk? Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán ^láclióft^eíú 1 Ki ül a székbe? Fekete Sándor író az O.i Tükör főszerkesztője volt a vendége a Magyar Rádió­nak a Mikroszkóp Színpa­don. A beszélgetést Mester Ákos vezette olyan felké­szültséggel és biztonsággal, amely csak a legkiválóbb riporterek sajátja lehet. A műsor ismétlésének apropó­ját az író 60. születésnapja adta. A szombati adás is iga­zolta, hogy egy ember élet­útját megismerni annyit is jelenthet, mint a történelem egy részét birtokba venni. Főleg akkor, ha olyan élet­pályáról van szó, mint a Fekete Sándoré. Lévai Béla vezette be az adást hangsú­lyozva, hogy félig odafigyel­ve is hallgatható műsor he­lyett most olyan sorsot is­merhet meg a hallgató, mely nem nélkülözheti a feszült figyelmet. Sokszínű egyéni­ség, aki — felidézve törté­neteit — lebilincselő szelle­mi izgalomba hozza az ér­deklődőket. A némi , isme­rettel rendelkező gyanútlan hallgató kérdéseit tette fel a beszélgetőtárs- ezzel elő­segítve az időrendben fon­tosabb állomásokról szóló történetek, események jobb megértését. Tulajdonképpen hol áll az a Fekete Sándor, aki fiatal korában ellenál­ló, majd rovatvezető, 1958- ban kilenc évre elítélik. 1973-ban József Attila-díjat kap? Mind erre — és sok másra is — bölcs derűvel az elkötelezettség kicsengé­sével — többször konoksá- gát is hangsúlyozva — adta meg a válaszokat. A Gondo lat-jel vasárnapi adásában ismét mikrofon elé kérte az írót ezúttal Györffy Miklós Gyanítom legfőbb oka az volt, hogy az Elet és Iroda­lom ez évi harmadik szá­mában nagy érdeklődést keltő cikket írt az írószö­vetség jelenlegi helyzetéről A másik két ok a születés- napi gratuláció, valamint Sajtó és szabadság című könyvének megjelenése. Az évfordulót nem tekinti má­gikus jelentőségűnek, nyug­díjba sem készül, miután néhány művelődéspolitikai kérdésben exponálta magát további vitakészségét jelez­te. Könyvében történeti ta­nulmányokat közöl a sajtó- szabadságról, gondolatsza­badságot. íróként tágítani igyekezett a sajtószabadsá­got körülvevő korlátokat, szerkesztőként több konflik­tust élt meg. Ezért is ösz- szegezte a forradalmak tör­ténetén végigvezetve mind­ezek szerepét. Egy pálya­kép egésze elevenedett fel a két műsorban, nem kevés ismeretet nyújtva, sok ta­nulsággal. Lövei Gyula Élő örökség Fizikai voltában nemrég búcsúzott tőlünk Dénes Zsó­fia, hogy szellemi létében velünk maradjon. A tech­nika — feladata kizárólag a magvas értékek következe­tes szolgálata — jóvoltából azonban az elmúlt hétfő es­tén, a Kossuth adón. is­mét „jelentkezett”. Ezzel az összeállítással a rádiós kollégák tisztelegtek emléke előtt. Major Anna hangfelvételekből állította össze a kétségkívül kerek- ded blokkot- amely egy sok­oldalú egyéniség tündökle­tes karakterét villantotta fel számunkra. író-zsurnalisztaként — va­laha ez a két hivatás nem különült el egymástól, ma azonban csak a kivételes adottságúak esetében talál­kozik — édes, szerelmetes anyanyelvűnk mesterévé nőtt. Jelenünkben ritka az ilyesmi, hiszen a szakmabe­liek kéziratai is hemzseg­nek az iskolás jellegű ba­kiktól. Ö azonban nem elé­gedett meg a tehetsége és szorgalma révén kiművelt adottsággal, hanem arra is törekedett, hogy szóban is árnyaltan, ízesen, egyénien, zamatoson fejezze ki magát. Erről győződtem meg sze­mélyes találkozásunkkor és legutóbb is. Amit mondott nemcsak gondolatgazdagsá­gával bűvölt eb hanem gyorsíróként is jegyezhette volna az, aki elsajátíotta az effajta tájékozottságot. Ajándéka — s ezt ismét bizonyította — nem heve­nyészett szózuhatag, hanem arányérzékkel csoportosított, hatásosan taglalt, szervíro- rozott esemény anyag. En­nek köszönhető, hogy ka­lauzolásával végigsétálhat tunk az egykori Párizs ki állításain, s elénk léptek a régvolt nagy piktorok. Az tán Adyt emlegette, akinek zsenialitását rögvest érzé­kelte, akit önzetlen barátsá­gával számos buktatón se­gített át. Téveszméket osz­latott el, méghozzá megka­pó tényekkel érvelve. Ekkor is a lélek harmó­niáját csodáltam- azt a ki­egyensúlyozottságot, amit ki­zárólag az átérzett küldetés tudata hitelesít. Egyszer megjegyezte: csak a felelős­ségérzettől áthatott munka dacol a mindent mardosó pusztító idővel, csak a cél­irányos cselekvés, a mások­nak is kamatozó ügy kép­viselete adhatja az arasznyi lét — neki ennél sokkal több jutott — értelmét, sa­vát, borsát. A főhajtás nem maradt el. de ennél is fontosabb az, hogy nem hiába volt, mert hagyatékát nemcsak becsül­jük, hanem — szerencsére nem is kevesen — tovább gazdagítjuk, s így testáljuk az utánunk következőkre, akikben hasonló érzéseket kelt. Jó leírni: ezt óhajtotta, kívánta, akarta, s az is szív- melengető, hogy leghőbb vá- qya teljesül. Pécsi István Heti könyvajánlat Akadémiai Kiadó Elekfi László: Petőfi ver­seinek mondattani és for­mai felépítése. Európa Könyvkiadó Biblia. Válogatás a Vizso- lyi Bibliából. Ford. Káro­lyi Gáspár 1590. (A világ- irodalom klasszikusai) Viktor Szosznora versei. (Űj Pegazus) Gondolat Könyvkiadó Bakó Ferenc: Palócföldi lakodalom. Magvető Könyvkiadó Endrődi Sr.abó Ernő: Lelet — verskötet-rekonstrukció (Jak-füzetek 24) Mándy Iván: Mi az öreg' Zsámboky mozija. Régi idők mozija. (Mándy Iván művei) Sinka István: Lovasok opál mezőkön. Válogatott ver­sek. Medicina Könyvkiadó Panoráma Polonyi Péter: Kína (Úti­könyvek) Mezőgazdasági Könyvkiadó Domokös Lajos: A lovag­lás alapjai Zöldségfajtáink.

Next

/
Thumbnails
Contents