Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 17., kedd 5. ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK... IX. Amiről az egri utcanevek mesélnek Az ókeresztény mauzóleum maradványai m A föld alatti rész. a szarkofág a festett képekkel (MTI-fotó — KS) Petőfi Sándor egri látoga­tását már nagyon sokan megírták. Nem kívánom számukat gyarapítani, ha­nem inkább lássuk, hogy' Zalár József költő- „Heves­vármegye aranytollú alis­pánja" hogyan emlékezett vissza erre az eseményre 14 esztendővel később, 1858-ban. „Egy hozzám több oldal­ról intézett fölszólításnak engedek, midőn azon há­rom napról, melyeket Pető­fi 1844-ben Egerben töltött, mindazokat, mik még em­lékezetemben vannak- föl­jegyezem. Petőfi ezen há­rom napot a papnöveldében töltötte, melynek épen Pe­tőfi ottlétekor én is növen­déke voltam. Az 1844-ik februárisban jó kemény hideg volt. Esik . .. fehér a föld ... a debreceni úton egy ifjú kö­zeledik Eger felé ... Fur­csa ember lehet, hogy tél­nek idején oly könnyű öl­tözetben, egy kis gallérkö­penyben, útnak indul; va­lami nagyon melegítheti lel­két, hogy hideggel keveset gondol. Be-betér egy-egy csárdába s valamit jegyez- get — nem tárcájába, ha­nem apró papírdarabokra. Eléri végre Andornakot, meglátja az egri szőlőhegye­ket . . . megdobban a szí­ve .. . s ott a hóval borított országúton nagy gyorsaság­gal írni kezd . . . »Áll a határzat, áll erősen. Be kell Egerbe mennem! Mert ennyi édes vonzerőnek Szívem nem állhat ellen.« Be is ment Egerbe, s mert hirtelenében jobbat nem te­het, megáll a lyceum előtt... Néz, néz szanaszét... meg­lát végre egy papot, s utá­na iramodik. — Főtisztelendö úr! hol lakik itt Pájer? — Bizony, édes barátom, az nem lakik itt, hanem Fü­zesabonyban. Mi jóért ke­resi? — Hát — csak szerettem volna meglátogatni. De — Tárkányi itt lakik? — Igen! a papnöveldében. A megszólított pap még sokáig utána nézett ezen kü­H eti umor ét elején — Bocsásson meg, véletle­nül két nappal később -engedjük ki magát — mond­ja a börtönigazgató a sza­baduló fogolynak. — Nem tesz semmit, majd legközelebb két nappal előbb engednek ki. ★ — Képzeld, egyszerre két férfi kérte meg a lányom kezét. Egy könyvelő és egy mérnök! — fis kinek gratulálhatunk a szerencséjéhez! lönös ifjúnak ki gyors lép­tékkel sietett a megmutatott papnövelde felé. II.-Itt van Petőfi!- e sza­vak zengenek minden aj­kon az intézetben, minden­ki igyekszik őt rögtön lát­ni. egész búcsú járást tarta­nak Tárkányi szobájában. Költeményei után természe­tesen mindenki tüzes, szilaj, bátor ifjúnak képzelé őt, mily nagy lett azonban meg­lepetésük, ki azt mondá ma­gáról, hogy ő — Petőfi. Vol­tak, kik gyanúsan rázták fe­jüket, s nem tartották egé­szen kétségtelennek, ezen el­ső találkozás után: hogy ő Petőfi. De következett az ebéd. Gondoskodva volt jó egri borokról, s alig ivá ki Pe­tőfi poharát, már egyik-má­sik tele tölté azt. Az ebéd kezdetén még mindig szóta- lan s bátortalannak mutat­ta magát: de lassanként be­szédes kezd lenni, lankadt fejét mindinkább magasbra emeli, s vele beszélőkkel far­kasszemet kész nézni; majd büszkén tekint körül az ét­teremben, egyikkel-másikkal vitába bocsátkozik; e köz­ben magas eszmék teremnek agyában, melyek dobogásba hozzák szívét, s tán a miat­ti bosszonkodásában, hogy rögtön le nem írhatá azokat, villámokat lövellenek szét­lelkesült szemei; egyszerre csak fölugrik ülőhelyéből s elragadó hűséggel kezdi sza­valni, hogy: »Hányadik már a pohár?« Természetes, hogy többé senki sem kételkedett azon. hogy ő Petőfi. Ebéd után költeményeit olvasá föl, melyek még meg nem jelentek volt; majd ismét szavalásba fogott, s a »Honfidal«-t és »Végszó .. .«- hoz címűt érzéssel mondá el. »Ivásközben« című ver­sének szavalása egy mulat­ságos jelenetre adott al­kalmat; t. i. a mint nagy hűséggel utánozva a részeg embert, végre a tizedik stró­fát mondaná, mely így kez­dődik: — A könyvelőnek! A lá­nyom a mérnök mehlett dön­tött! it Franke úr felháborodottan reklamál a szülészeti klini­kán a főnövérnél: — A feleségem kisbabája fekete! Itt csak csere tör­ténhetett! • — Minden bizonnyal! De még kilenc hónappal ezelőtt! ★ — A feleségem, kínai dié­tát tart. Csak csirkelevest eszik! — Metélttésztával? — Nem, evöpálcikával! ★ — Te Anton, én azt hi­szem, Riebel borkereskedő »Hol is hagytam?...« a buzgón hallgató kispapok egyike komolyan vevén a dolgot — odasúgja neki a kilencedik strófa végszava­it, hogy »egy mérföldig tar­tana«. Természetes, hogy néme- jek az iskolai órákon kívül minden idejüket Petőfi tár­saságában töltötték, ki most már szívesen s igen érde­kesen beszélgetett minden­ről, főképp katonaéletéről. Igen sajnálta, hogy Pá- jerral, kit nagyon becsült, nem találkozhatott; szerette volna őt, mint mondá fő­leg a »Szittyivirágok«-ért üdvözölni, melyek annyira megtetszettek neki, hogy egy almanachból, melyben meg­jelentek, kiírá azokat. A harmadik nap Petőfi már nagyon nyugtalan volt. mindenkép menni akart, nem lehetett tovább tartóz­tatni. El volt határozva, hogy másnap indulni fog. Másnap csakugyan elin­dult, s a többi versszakot az úton írá meg. így termet­tek az »Egri hangok«. — És nehogy úgy kényteleníttes. sék menni Egerből Pestre, mint Debrecenből jött Eger­be, t. i. gyalog: úti költsé­gül honoráriummal lepték meg az »Egri hangok«-ért" Két hónappal később Tár­kányi Bélához írt levelében így emlékezett vissza Eger­ben töltött napjaira: „Oh Béla barátom! be szép na­pok voltak, melyeket körö­tökben tölték; istenemre so­hasem feledem." A róla el­nevezett utca a Vörösmarty utcából nyílik és „neki visz" a Heves Megyei Tanács V, B. Csecsemőotthonának, s a srand előtti tér is az ő ne­vét viseli. Végül azok támogatását szeretném kérni, akik tud­ják, hogy a Tóth József, il­letve a Nagy László utca ki­nek az emlékét őrzi, mert e két utcanévadó kilétéről semmit nem sikerült kiku­tatnom. A segíteni tudók és szándékozók jelentkezését a 10-674-es vagy 10-177-es te­lefonszámon, levélben pedig a 3301 Eger, pf.: 30 Címen várom. érdeklődik az egyik lányunk iránt! ■ — Ez nagyszerű. Remélem, hogy mint szakember, az ■idősebb évjárat mellett dönt! ★ — Azelőtt mindig azt mondtad, hogy én vagyok a napsugár az életedben! Most meg minden este kocsmába .mész, Heinrich! — Tudod, drágám, a nap­sugártól megszomjazik az ember! ★ — Tudod kik takarítják meg a legtöbb áramot? — Nem. Kik? — A bűnügyi tisztviselők. Mindig a sötétben tapoga­tóznak. Adóm és Éva Sopianaeban Ókeresztény sírkamra Pécsen Új látványosság Pécsen, a Székesegyház előtti téren: nemrég megnyitották a nagyközönség számára az ókeresztény sírkápolna és mauzóleum restaurált ma­radványait bemutató múzeu­mot. Sopianae. Pécs városának római kori elődje a mai bel­város déli felében húzódott. A kereszténység a III—IV. században jelent meg a vá­rosban. A keresztény temető a mai Geisler Eta utcától a Dóm térig terjedt, számos sírt már korábban megta­láltak a régészek, néhány ókeresztény sírkamra tavasz­tól őszig meg is tekinthető a Janus Pannonius Múzeum kiállításaként. Az elmúlt kétszáz év alatt számos kü­lönböző típusú sírt ástak ki és írtak le a régészek: az egyszerű sírkamrától a föld alatti kamra fölé épített ká­polnáig többfajta sírépít­mény előfordult. Ilyen ket­tős sírt találtak például 1780- ban a székesegyházhoz csat­lakozó Szathmáry-palota el­bontásakor, majd az 1920-as évek elejétől másfél évtize­dig folyt az úgynevezett kor­sós sírkamra, majd a három- karéjos kápolna (cella trí- choria), a hétkaréjos temp­lom (cella septichora) és több más ókeresztény sír feltárása. A most bemutatott mau­zóleum nyomára dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum tavaly elhunyt fő­igazgatója. Pécs római kori régésze bukkant 1975 nya­rán, amikor a Székesegyház előtti Séta tér nevezetes víz­lépcsőjét helyre akarták ál­lítani, de előbb a téren ása­tásokat kezdtek. A Séta tér utcaszintje ma négy méterrel van magasab­ban, mint az egykori római kori térszint. Ezen az ere­deti szinten láthatók ma a kápolna kiásott és helyreál­lított alapfalai. Az épület egyhajós templom volt íves szentéllyel: mérete 18,2X9,5 méter. A kápolna alatt van a sírkamra, amelyben dúsan díszített márvány szarkofág látható sérült állapotban. A régészek megállapították, hogy annak idején az építők félig készen Rómából hoz­ták a szarkofágot, faragását itt fejezték be, majd a sír­kamra elkészülte után épí­tették föléje az itt elteme­tett vértanú emlékét őrző templomot. Az építés idejét a IV. század ötvenes-hatva­nas éveire teszik, a romok között ebbőd az időből való pénzeket találtak. A kápol­na és a sír a népvándorlás korában sérült meg. Miköz­ben a kutatóknak viszony­lag pontos képük van az építményről és koráról, ma­radt még megfejtendő rej­tély: így például a kápolná­hoz tartozó temetőben 36 sír került elő, s ez mai is­mereteink szerint túlságosan nagy temető az egykori So­pianae nagyságához képest. Elfogadott magyarázat erre még nincs, csak különböző hipotézisek. A sírkamra falait meglepő­en jó állapotban fennmaradt bibliai témájú festmények díszítik: Ádám és Éva a pa­radicsomban, Dániel az oroszlánok vermében stb. Ezek a seccók ritkaságnak számítanak, és nagymérték­ben segítik kiegészíteni a kor művészetéről kialakult eddigi képet. A helyreállítás arra töre­kedett, hogy a szakmai ér­dek a legkevésbé se csorbul­jon, de minél többet meg­mutathasson a nézőknek, és hogy az építmény ne zavar­ja meg a Dóm tér. a Séta tér kialakult építészeti rend­jét. A munkálatokat az Or­szágos Műemlékfelügyelőség irányította Bachmann Zol­tán és Vezér Csaba tervei szerint. A bazilika alapfala­it és a lejáratot félkörben budafai mészkőből kiépített díszes támfal határolja, a sírkamra előterébe vezető lépcsők fölé üvegtetőt épí­tettek, Az előtérben a város korabeli történetét ismertető és az ásatásokat bemutató kiállítás fogadja a látogatót. A sírkamra megóvása, a helyreállítás folyamata iz­galmas vállalkozás volt, amely számos technikai ér­dekességet hozott, nem új, de a hazai gyakorlatban rit­ka-megoldásokkal. A sírkam­ra falai mellől eltávolították a földet, föléje vasbeton boltíveket építettek, de előbb az egészet ólomlemezekkel elszigetelték a talajtól. A sírkamra fala és az új bolt­ív között helyezték el a klí­maberendezést, amelynek tervei a pécsi Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán ké­szültek. A szerkezet szűrt friss levegőt szív be a fel­színről, ezt utraibolya suga­rakkal sterilizálja, a hőmér­sékletet és a páratartalmat állandó szinten tartja. A sír­kamrában tartózkodó láto­gató testének kipárolgásától üvegbúra védi a falakat. A festmények a feltárás ide­jén vesztettek keveset erede- t: színűkből, de a restaurá­lás — Pintér Attila munká­ja — és a klímaberendezés segítségével meg lehet óvni a további romlástól. Az ókeresztény mauzóleum közelében, a dóm előtt ta­valy nyáron nagy munkák folytak: a korábban már fel­tárt korsós sírkamrát állí­tották helyre úgy, hogy majd a közönség számára is meg­közelíthetővé váljék. A ter­vek szerint a következő évek­ben fokozatosan restaurál­ják és megnyitják a látoga­tók előtt az ókeresztény kul­túra itt található becses emlékeit. G. T. Kiss Péter ÁLLÁSAJÁNLATA: műszaki osztálya (Eger, Dobó tér 2.) részére. A pályázatok elbírálási ideje: 1987. április 30. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad: Farkas Imre osztályvezető­főmérnök. Tel.: 10-144. HM-I AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. EGER VAROS TANACSA V. B. MŰSZAKI OSZTÄLYA: Eger, Dobó tér 2. Pályázatot hirdet FŐÉPÍTÉSZ munkakör betöltésére. Feltételek: építészmérnöki végzettség; legalább 10 éves szakmai gyakorlat; középfokú politikai végzettség. A pályázat tartalmazza a pályázó szakmai önéletrajzát. Bérezés a 11/1983. (XII. 17.) ABMH sz. rendelkezés alapján, megegyezés szerint. A pályázatokat 1987. március 30-ig kell benyújtani Eger Város Tanácsa V. B. Felvételre keres utókalkulátort; gépjárművezetőt; karosz- szérialakatost; raktárába targoncavezetőt. Verpeléti szer­vizébe felső- vagy középfokú szakirányú végzettséggel, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező szervizvezetőt alkalmaz. Érdeklődni lehet a vállalat főmérnökénél. MÁTRA ÉLVEGY EGRI FIÓK: Eger, Lenin út 198. Felvesz középfokú végzettséggel rendelkező szállítási elő­adót; adatrögzítőt; férfi-női áruösszeáliitót; általános karbantartót. HÁÉV: Eger, Lenin út 142/B. Egri munkahelyre asztalos szakmunkást keres felvételre. Ózdi munkahelyre felvesz lakatos és kőműves szakmun­kásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. HEVES MEGYE TANACSA V. B. IPARI OSZTÁLYA: Eger, Kossuth utca 9—11. Pályázatot hirdet — közgazdasági egyetemi végzettséggel — közgazdasági feladatok ellátására, önálló munkakör betöltésére. Bérezés a 11/1983. (XII. 17.) ABMH sz. rendelet alapján. A pályázatot önéletrajz csatolásával a fenti címre kell megküldeni. EGER—TARNAVÖLGYI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS TALAJVÉDELMI TÁRSULAT: Eger, Torok köz 5. Kistályai úti géptelepére jó kereseti lehetőséggel felvesz többéves gyakorlattal rendelkező autószerelőt és nehéz- gépszerelőt. Jelentkezés a géptelep vezetőjénél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents