Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 17., kedd 3 AZ ÁLLAMPOLGÁR ÉS A HIVATALOK X/7. Jogorvoslatok a hatósági eljárásokban FELELŐSSÉGGEL A MUNKAMEGOSZTÁSBAN Gazdaságunk a felszínen és mélyebben Egy sikeresnek nem mondható gazdasági év zárása, s az új esztendő indítása jókora (eladat elé állított bennünket. Rendeletek, állásfoglalások sokaságát tanulmányozhattuk, amelyek a közelmúltban léptek érvénybe. Ki-ki érdekei és érdeklődése alapján más-mást részesített előnyben, hiszen megismerésükre fordítható időnk véges. Volt, aki a munkahelyi alkoholfogyasztással és -árusítással kapcsolatossal kezdte, voltak, akik a bankrendszer átalakításait kisérték figyelemmel, vagy az állami költségvetés 1981-re szóló mérlegét figyelték. Akadtak, akik az év végi munkanap-áthelyezések miatt bosszankodtak, és akik még mindig értetlenül álltak a kormány áprilisig érvényes „bérfagyasztó" állásfoglalásával szemben. A hivatalok évente millió számra hoznak döntéseket, adnak ki határozatokat. A statisztikai adatok tanúsága szerint az eljárások döntő hányada törvényes, az in- tézkédéseket az érintettek tudomásul veszik, végrehajtják. Az ügyeknek csak néhány százalékában fordul elő. hogy rosszul állapítják meg a döntés alapjául szolgáló tényállást, egyoldalúan mérlegelik a körülményeket, helytelenül értelmezik és tévesen alkalmazzák a jogszabályokat, és okoznak ezzel jog- és érdeksérelmet. Az ilyen hibákat orvosolni kell, mert kárt okoznak a társadalomnak és az egyéneknek egyaránt. A törvényességet és az érdekek helyes sorrendjének érvényesülését szolgálják az állampolgárok által előterjeszthető, és a felettes szervek, illetve az ügyészségek rendelkezésére álló jogorvoslati eszközök. Ha kisebb, például név-, szám- vagy számítási hibát vétettek, az eljáró állam- igazgatási szerv a határozatot vagy más okiratot kijavíthatja, illetve kicserélheti. Amennyiben pedig valamilyen lényeges kérdésben nem döntött, az ügyfelek kérelmére, vagy hivatalból határozatát kiegészítheti. Saját hatáskörben történik a hiba korrigálása azokban az esetekben is, amikor a hivatal maga ismeri fel. hogy határozatát visszavonja, illetőleg módosítja. Elenyésző kivételekkel minden első fokú határozat ellen fellebbezni lehet. A fellebbezés benyújtásának helyéről és határidejéről az alapeljárásban hozott határozat ad tájékoztatást. A fellebbezés alapján az első fokú hatóság felülbírálhatja korábbi döntését, és egy alkalommal módosíthatja, vagy visszavonhatja határozatát, ha a következő két feltétel fennáll. Az egyik, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél, a másik pedig, hogy a határozat közlése óta még nem telt el egy év. Akkor, ha az első fokú hatóság kitart álláspontja mellett, az iratokat és a fellebbezést a felettes szervhez küldi meg másodfokú döntés végett. A fellebbezésben célszerű pontosan megjelölni a határozat vitatott pontjait, és a kifogás indokait. A jogban járatlanok sincsenek azonban hátrányos helyzetben. A törvény ugyanis előírja: a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot, és az azt megelőző eljárást arra való tekintet nélkül vizsgálja felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A fellebbezés alapján tehát az egész eljárás és a teljes határozat átfogó, az összes jogi szempontra kiterjedő felülvizsgálata történik, nemcsak a fellebbezésben kifogásolt részeké. A fellebbezés elbírálásáig csak akkor kell az első fokú határozatot végrehajtani, ha az azonnali végrehajthatóságot elrendelték, egyébként nem. A fellebbezés nyomán viszont jogerős, és végrehajtandó határozat születik. így nincs halasztó hatálya a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemnek sem. Felülvizsgálati kérelmet csak az ügy érdemében hozott határozat ellen lehet benyújtani, az érdemi döntést megelőző eljárási jellegű, például bírságot kiszabó határozatok ellen nem. A jogorvoslati eszközök igénybevételénél a fokozatosság elve érvényesül. Ha például valaki nem fellebbezett, bár erre a határozatban felhívták a figyelmét, a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani. (Ugyanúgy, ha a felülvizsgálati kérelmet a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nyújtották be, vagy ha ugyanabban az ügyben ismételten terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, és ez nem tartalmaz az ügy elbírálása szempontjából lényeges új tényt, körülményt.) Be kell tartani a fokozatokat az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadása esetén is. Ha az első fokú határozat ellen volt helye fellebbezésnek, úgy mielőtt a bírósághoz kereset benyújtására kerülne sor, a fellebbezési jogot ki kell meríteni. Felülvizsgálati kérelmet azonban nem kell, pontosabban nem lehet előterjeszteni, mert a bírói út és a felülvizsgálati kérelem alapján lefolytatandó eljárás egymást kizárják. Ha ugyanis a jogszabály lehetővé teszi a határozat bíróság előtti megtámadását, nincs helye a felülvizsgálati kérelemnek. Sor kerülhet a törvény- sértés megszüntetésére anélkül is, hogy azt az érintettek kérnék. Jogszabálysértés észlelése esetén a felettes szervek kötelesek felügyeleti intézkedésben gondoskodni a jogszabályszerű állapot helyreállításáról. Hasonló funkciója van az ügyészi intézkedéseknek. A megalapozott jogorvoslati kérelmek nyomán nem pusztán a törvénysértés és az érdeksérelem megállapítására kerül sor. A kifogásolt határozatot meg is semmisítik, vagy meg is változtatják, illetve a határozat hatályon kívül helyezése mellett új eljárás lefolytatását rendelik el. Dr. Bálint Tibor Következik: A végrehajtási eljárás Árualap és vásárlóerő Az 1987. január 1-én életbe lépett, a gazdasági életre vonatkozóan négy törvényerejű, tizenkét minisztertanácsi és huszonnégy miniszteri rendelet (a számok természetesen az állás- foglalások nélkül értendők!), minket, mind munkavállalókat, mind fogyasztókat, jövedelemmel, esetleg vagyonnal rendelkezőket és termelőeszköz-tulajdonosokat nyugtalanít. Nem csak azért, mert egyre kevésbé leszünk képesek saját viszonyaink megismerésére, miközben a „lenn és fenn” közös felelősségét hangoztatjuk. Azért is növekszik nyugtalanságunk, mert hittük: a gazdaság ön- szabályozó képességét is felhasználhatjuk irányításunkban, amely a legbensőbb biztosítéka az ésszerű gazdálkodásnak, s ezáltal nem lesz szükség olyan rendeletekre, állásfoglalásokra, amelyek természetüknél fogva csak a felszíni jelenségek megragadására képesek. Hittük és meggyőződésem, hogy hisszük ma is: nem a kormány „bérfagyasztó” állásfoglalásának és a kibúvókkal szembeni „neheztelésük” érzékeltetésének kell az árualap- és a vásárlóerő egyensúlyát megteremteni, hanem annak a gazdálkodási rendnek, amelyben a jövedelmek képződése (személyi és vállalati egyaránt) a Egy reggel két izgatott fiatalember kereste fel szerkesztőségünket. Elmondták: nemrég költöztek új lakásba, ám örömük nem tartott sokáig. A falakat lassacskán penész lepte el, és hogy ennek szaga van. A kisszobá- ban konyhai panel található, ami abban különbözik a szobaitól, hogy ezen négy szellőzőnyílás van. Továbbá, hogy össze-vissza fűtenek és gyakran hideg a radiátor. Mindezeket szinte fél perc alatt közölték, s ennyi hiba felsorolása már eleve nem tűnt mindennaposnak. Az említett ház Egerben áll. Címe: Rákóczi út 45. A legfelső emeleten először Szilágyiékhoz csengettünk be. A lakás „egyébként” igen tetszetős: óriási étkező, külön bejáratú helyiségek, egyszóval kényelem. A falakon azonban hamisítatlan penész, s ez egy új épületen kissé szokatlan. A kisszobában, mint látjuk, valóban konyhai panel van, négy szellőzőnyílással, hisz a konyhában annyi van. Ám az újféle felhasználás miatt ezeket a nyílásokat betömték, mert nincs rájuk szükség. Logikus. — Egy kevés gond adódott a konyhában is. Itt ugyanis nincs szellőző. Állítólag a Tigáz — előírásainak, szabályzatának nem felel meg, hisz biztonság- technika is létezik ... Ha kinyitjuk az ablakot, bejön a levegő, de akkor meg a szél elfújja a lángot. A folyosó másik végében Keszthelyi Istvánéknál is hasonló kép fogad. Igaz. itt „tőkeértékesülés” függvénye. S nem a társadalmi munkaidőalap védelmében, illetve az alkoholfogyasztás és -árusítás munkahelyi tiltására hozott rendelet teremti meg a kívánatos viszonyulásunkat a munkához, hanem a gazdaságnak az a működési mechanizmusa, amelyben nem lehet nem észrevenni, hogy létfeltételeink alapja „összműködésünk” eredményessége. Legyen az vállalat, vgmk. gmk, kis- és nagyszövetkezet, vagy bármely gazdálkodó szervezet, amelynek minden dolgozója a munkamegosztásban betöltött helyének megfelelően konkrét feladatkörrel, felelősséggel és érdeT kéltséggel rendelkezik. Nemi általában felelősséggel, hanem a feladatnak megfelelő körben. Akkor nincs szükség külön rendeletekkel szabályozni a munkaidő-kihasználást. Mostanában elég gyakori, hogy egyesek a szabályozásban vélik felfedezni annak okát, hogy a vállalatok jelentős részének működése elmarad a kívánalmaktól, Mások általában fölöslegesnek, sőt zavarónak tartják a sokféle és gyakran változó rendeleteket. Az utóbbi időben már az állam és a vállalatok közötti kapcsolatban bizalmi válságról is beszélnek. Gazdasági nehézségeink láttán olyan vélemények is megfogalmazódnak, amelyekben az áru- és pénzviszonyok jelenlegi szea zöld-fekete penész már nagyobb _. felületet hódított meg. Különösen a gyerekek szobájában nagy és csúnya a folt. Ebben a helyiségben egyébként már szaga is van mindennek, ezt a belépő azonnal megérzi. A lakók szerint ez a levegő nem épp kedvező a kicsiknek. S ha tudjuk, hogy ezekben a lakásokban három-, sőt négygyerekes családok élnek, a dolog még nyugtalanítóbb. Keszthelyiék azt is elmondják; gyakran hideg a radiátor, gyenge a fűtés és hogy ők úgy tudják, a hőközpontot még át sem vette az IKLV. Van úgy, hogy kibírhatatlan a meleg, és előfordul az is, hogy hideg van. A ház kivitelezője a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat. A minőségi osztály vezetőjével, Varga Nándorral, a következő napon a helyszínen találkozunk. Mikor belépünk a lakásba, Varga Nándor rögtön megjegyzi, hogy itt érezhetően sokkal magasabb a páratartalom, mint a szokásos érték. A szakember jelenlétében szinte magától adódik az első kérdés: — Egy hónappal a beköltözés után miért penészesek a falak? — Konkrét és pontos okot azonnal természetesen nem tudok mondani. Az biztosnak látszik, hogy a magas páratartalom az oka a penészedésnek. — És miért a nagyarányú páralecsapódás, s így a penészedés? — Megtörténhet, hogy a tervezésnél — a hőszigeterepét is túlzottnak ítélik, másók pedig erőteljes piacirányítást javasolnak Versenyben maradni E viták kereszttüzében élünk. Tanulmányozzuk azokat, s nem vesszük észre, hogy jó részük csupán gazdaságunk felszíni jelenségeire utal. A „mélyfúrások" által kirajzolódó kép sokkal bonyolultabb annál, mint ami 1986 87. év fordulóján megváltoztatható lehet. A baj az, ha nem látjuk a jelenség mögött meghúzódó lényeget. Mi másnak tekinthetnénk azokat a vállalati reagálásokat, amelyek a január 1-vel életbe lépett munkaügyi szabályzatra úgy reagálnak, hogy a vállalat ellenőrzési csoportját osztállyá szervezik, hogy felveszik a kapcsolatot az alkoholizmus elleni megyei bizottsággal a konkrét intézkedési terv kidolgozására. Pedig a vállalati belső mechanizmus feladatra irányított átalakítása, a folyamatos ellenőrzést is természetesen magába foglaló lánc konkrét felelősséget feltételező működtetése az értelmes munkavégzésnek hosszabb távon is hatékonyabb módszere az előzőnél, s gazdálkodásunk lényegi jegyeiben jelent új minőséget. Egy gazdaság, amely a világgal versenyben akar maradni, annak gazdasági pozíciókban kell gondolkodnia. Ebbe bele kell férnie annak, hogy jelentéktelenebb „mécseseket" időnként elveszítünk, hogy vannak olyan időszakok, amelyek csendesebbek, a „sorok rendezését” szolgálják. De semmiképpen sem fér bele néhány részlet harsány látszatmegoldása. Nem fér bele az sem, hogy nem játsszuk le „mérkőzéseinket”. Tisztán kell látnunk: rendeleteink. állásfoglalásaink lés kiszámításánál — csúszott be a hiba, de lehet, hogy a kivitelezésnél. Az is könnyen elképzelhető, hogy mind a két területen hibáztunk, ez együttesen okoz. ta a bajt. Kétségtelen: mulasztások történtek, hisz ennek a nyoma jól látható. — Hogy kerültek a konyhai panelek a szobába? — A tervező azt eredetileg is oda tervezte. Az ottani négy szellőzőnyílást eltömítettük, mert erre ezután már nem volt szükség. A legnagyobb gond a penész. Persze, azt is meg kell jegyeznem, hogy a szomszédos háznál a terven felül plusz 66 négyzetméter szigetelést alkalmaztunk térítés- mentesen. Ebben a házrészben — a Rákóczi 45-ben — a terv szerinti mennyiséget, az előírt szigetelőanyagot építettük be. A hibákat az érintett szakemberek bevonásával a lehető legrövidebb idő alatt megpróbáljuk feltárni és megszüntetni. A fűtés ügyében Bereczki Alberttól, az IKLV távfűtő- müvének üzemviteli technikusától érdeklődtünk■ — Igaz-e, hogy önök nem vették át a hőközpontot? — Ez így nem igaz, magát a központot átvettük. Minőségi problémák azonban vannak. Magát a működtetési folyamatot, a beszabályozást nem fogadtuk el. minderről a jegyzőkönyvet sem kaptuk meg a HÁÉV-től. A beszabályozás munkálatai még mindig folynak. Emiatt a hő úgymond nagy szórást mutat: egy emeleten mérhető 22. de 26 egy része a gazdaság állapotát jelző „barométer" kényszerű kibillentésének szükségszerű kövétkezménye. A műszer javításra szorul, ha az tönkrement, de a gazdaság belső folyamatai, gazdálkodásunk minősége is legfőképpen javításra szorul, hogy ekkora kilengések ne tegyék tönkre újra „műszereinket". Minősíthető, de nem mérhető Tisztán látni nem köny- nyű. A valóságos folyamatokat megzavarhatják kényszerű, a negatív jelenségeket a felszínen megakadályozni kényszerülő szabályozások. Túlzottan is összekuszált gazdasági értékrendünk, a számításainkat gyakran hitelvesztetté teszi az ár-, adó- és támogatási rendszerünk, de akkor is mélyebbre kell látnunk a felszínnél! Infláció, költségvetési hiány, a munkaidő krónikus kihasználatlansága gazdasági életünk negatív jelenségei, de nem magának a gazdaságnak a lényege. Megoldásuk csupán a jelenség szintjén nem hozhat tartós megoldást. Elhanyagolásuk viszont nehezíti a lényegi változásokat. A gazdálkodás belső folyamataiban szükséges az a változás, amely mentes minden egyoldalúságtól, néhány kiemelt mutató túlzott előtérbe kerülésétől. Olyan változásra van szükség, amely sokszor statisztikai adatokkal ki sem fejezhető. Mert a gazdasági folyamatok egy része minősíthető ugyan, de nem mérhető, de amelyért felelősséget vállalhatunk hosz- szú távon. Természetesen nem egyforma mértékben, hanem a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt _ helyünkből adódó felelősségünk alapján. Palcsóné dr. Zám Éva főiskolai docens Celsius-fok is és ez a különbség túl nagy, nem minősíthető normálisnak. Mi egyébként a helyszínen mértük a hőmérsékletet, amely meg is felel az előírásnak. A lakók akkor is panaszkodnak, ha megvan a kellő hőmérséklet, ám a radiátor hideg. Ezért sokan csak úgy érzik, mintha hűvös volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs meg a kellő hőmérséklet.. A beruházó részéről Kiss Sándort, a Heves Megyei Beruházó Vállalat műszaki osztályvezetőjét kerestük fel: — Az átadásnál a szigetelési gondok sajnos nem derülhettek ki, a penészesedés később keletkezett. Az ok minden bizonnyal az, hogy az épületnél úgynevezett hő- híd van; például ha benn 20 fok van, kint mínusz 5. akkor a pára lecsapódik a hőhíd miatt. Ettől a penész. Mindez épületfizikai problémákra vezethetők vissza A hőszigetelés hiányosságai kereshetek a tervezők, a panelgyártás és a kivitelezés folyamatában egyaránt. Napokon belül egy vizsgálat hivatott eldönteni, hogy hol történtek hibák, s hogy elegendő volt-e a szigetelés. Valószínűleg az is kiderül, hogy került a konyhai panel a szobába. S ezután remélhetőleg gyorsan helyrehozzák a mulasztásokat. A lakókat azonban most nem elsősorban a felelősök érdeklik. Érthető. Ök csupán egy lakható, egészséges otthonban szeretnének élni minél előbb. Erre vártak hosszú éveken át. Ügy. hogy ebbéli óhajuk — több mint jogos. Havas András Új tisztító Berentén A borsodi szénbányák berentei központi szénosztályozó művében új, korszerű vagonürítö-tisztító berendezést mutattak be a bányaipari szakembereknek, s ezzel megkezdődött a gép tavaszig tartó kísérleti üzeme. A sínek fölötti hidra szerelt berendezés négy vagonbuktató álláshoz fér hozzá (MTI-fotó: Kozma István felv.) Penész az új falakon
