Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. január 14., szerda Weinberger és a csillagháború Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szerint már az 1990-es évek elején hadrendbe lehet állítani az amerikai űrvédelmi rendszer első részét. Olyan világűrbe telepített fegyverrendszert, amely a támadórakétákat röppályájuk középső szakaszában semmisítené meg. Weinberger a szenátus hadügyi bizottsága előtt tett nyilatkozatában lehetségesnek tartotta, hogy a telepítést viszonylag rövid időn belül megkezdik, és esetleg még Reagan elnök hivatali idejében kiadják erre az utasítást. Az amerikai űrfegyverrendszert három összetevő, bői tervezik: az első rendszer a támadórakétákat felszálló szakaszban küzdené le világűrbe telepített fegyverekkel. a megmaradt rakétákat vagy a középső szakaszban kellene elfogni, vagy a leszálló ágban kellene megsemmisíteni földi indítású ellenrakétákkal és lézer- fegyverekkel. Weinberger külön aláhúzta, hogy nem újabb, földi indítású rakétaelhárító rendszer telepítéséről beszél, s az új — egyelőre csak részleges — fegyverrendszer „nem földi létesítmények, hanem az Egyesült Államok egész területe” védelmét látná el. Ez egyértelműen ellentétes az érvényben lévő ABM- szerződés rendelkezéseivel. Weinberger igen kétkedve nyilatkozott a leszerelési megállapodások lehetőségéről. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak az űrvédelem eszközeivel is ki kell egészítenie „elrettentő erejét” és ezt nem szabád feladni a leszerelési megállapodások kedvéért. A ballisztikus hadászati, illetve a középtávú atomrakéták számának csökkentéséről, vagy azok teljes felszámolásáról szóló megállapodásról azt mondta, hogy erre csupán akkor kerülhet sor, ha megfelelő ellenőrzést lehetne kidolgozni, de aláhúzta, hogy az Egyesült Államok még ez esetben is megőrizné atomfegyvereinek jelentős részét, és csupán a ballisztikus rakétákat kívánja felszámolni. Honecker és Nakaszone tárgyalásai Erich Honecker, a Némel Szocialista Egységpárt KR főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke és Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő kedden délelőtt Berlinben folytatta tárgyalásait. A megbeszélésen a két államférfin kívül részt vettek az NDK párt- és állami vezetésének más tagjai, illetve a japán miniszterelnök kíséretében lévő személyiségek is. A japán kormányfő hétfőn érkezett az NDK-ba Erich Honecker és a japán vendég még hétfőn megtartotta első találkozóját. Heves harcok Jaruzelski a pápánál Az iraki harmadik hadtest egységei hétfőn kiszorították az iráni katonákat arról a Bászra környéki terep- szakaszról. amelyet Irán a Kerbela—5 fedőnevű hadművelet első napján, a múlt pénteken foglalt el — jelentették be Bagdadban. Egy hétfői teheráni kormányközlemény ezzel szemben újabb iráni területnyerésről számolt be. A Kerbela—5 hadművelet célja a kulcsfontosságú déliraki város. Bászra bekerítése. Első szakaszában az iráni erők 10 kilométernyire megközelítették a várost. Öbölbeli diplomáciai források szerint ez a hadművelet nem azonos a Teherán által már többször kilátásba helyezett „döntő rohammal”, hanem csak annak előkészítése; az az iraki védelem sebezhető pontjainak kipuhatolása. A Bászra körüli harcokban — hétfőn közölt iráni adat szerint — 16 500 iraki katona esett el vagy sebesült meg a hadművelet kezdete óta. Az iráni veszteségekről nincsenek adatok. Kedden reggel — huszonnégy órán belül másodszor — rakétatalálat érte Bagda- dot — jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuter hír- ügynökség. Sebesülésekről, károkról nem érkeztek jelentések. A hasonló rakétacsapásokat Teherán rendszerint azzal indokolja, hogy velük torolja meg az iráni városok elleni iraki légitámadásokat. Merénylet a kolumbiai nagykövet ellen Kedd délelőtt egy eddig ismeretlen személy fegyveres merényletet követett el Enrique Parejo Gonzalez. a Kolumbiai Köztársaság budapesti nagykövete ellen, a diplomata lakásánál. A nagykövetet súlyos sérülésekkel a mentők kórházba szállították. A bűnügyben a rendőrség szakértők bevonásával folytatja a nyomozást. 11. János Pál pápa kedden a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta Wojci- ech Jaruzelskit, a lengyel Államtanács elnökét, a LEMP KB első titkárát. Jaruzelski korábban már találkozott a katolikus egyház fejével lengyel földön, de először tanácskozott vele a Vatikánban. A hetven percig tartó négyszemközti találkozón — amint a Vatikán közleménye hírül adta — a pápa és vendége „komoly, elmélyült" megbeszélést folytatott a lengyel társadalmi helyzetről, a lengyel állam és egyház viszonyáról, valamint a világbéke kérdéseiről. A magánkihallgatás után a szentatya a lengyel delegáció többi tagjával is találkozott. Előttük elmondott rövid beszédében II János Pál „kétségtelenül történelmi jelentőségűnek nevezte Jaruzelski látogatását. Kifejezte reményét, hogy a lengyel államfő látogatása „gyümölcsöző les/. Lengyelország és Európa száTnára”. Vlagyimir Petrovszkij sajtóértekezlete Julij Voroncovot, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesét nevezték ki a nukleáris és űr- fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének kérdéskörében folytatott genfi tárgyalásokon részt vevő küldöttség vezetőjévé — jelenhette be kedden Moszkvában tartott sajtóértekezletén Vlagyimir Petrovszkij külügyminiszter-helyettes. A sajtóértekezletet a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek teljes, az évszázad végéig történő felszámolását meghirdető szovjet program január 15-i évfordulója alkalmából tartották. Petrovszkij hangsúlyozta: a Szovjetunió véleménye szerint a tárgyalások január 15-én kezdődő hetedik fordulója döntő szakasz kezdete lehet. A küldöttségvezetés szintjének emelése új lendületet adhat a tárgyalásoknak, amelyeken most az a cél, hogy a reykjaviki megállapodásokat a nemzetközi politika valóságává változtassák. E cél érdekében a Szovjetunió korábban már minden tehetségeset megtett, a reykjaviki találkozón létrejött megállapodásokat és az amerikai álláspontot figyelembe véve tette meg november 7-i javaslatát Genfiben. Erre azonban nem érkezett kedvező amerikai válasz. Nem járt eredménynyel a december eleji szakKeagan amerikai elnök (jobbról) Max Kampelmant. a genfi szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások vezetőjét külügyminiszteri különtanácsadónak nevezte ki (Népújság-telefotó: AP— MTI — KS) értői megbeszélés sem. Ezért a Szovjetunió január 8-án javasolta, hogy emeljék első külügyminiszter-helyettesi szintre a küldöttségek vezetését. Az Egyesült Államok a javaslatra úgy válaszolt, hogy Max Kampelman küldöttségvezetőnek a külügyminiszter tanácsadójává történt kinevezése megemelte a vezetés szintjét. A külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a Szovjetunió nem tett újabb konkrét javaslatot szovjet—amerikai csúcstalálkozóra vonatkozóan. A csúcstalálkozóval kapcsolatban a szovjet álláspont változatlan: konkrét eredményekkel kell járnia, ami jelen esetben a reykjaviki eredmények gyakorlatba való átültetését jelenti. Hangsúlyozta, hogy az izlandi fővárosban ismertetett szovjet javaslat- csomag az engedmények egyensúlyát biztosítja, éppen „csomag” mivolta tette lehetővé, hogy a találkozó során olyan magas szintre jussanak a nukleáris fegyverek felszámolásának kérdéskörében, így a „csomag szétbontása értelmetlen lenne, elképzelhetetlen. Januárban egész sor tárgyalás kezdődik, illetve a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó konferencia már folyik is Genf ben. Január 22-én szakértői szintű megbeszélések kezdődnek az atomfegyver-kísérletekről. rC Külpolitikai kom mentarunk~~y~n Lesz-e béke Afganisztánban? A KABULI BEJELENTÉS SZERINT január 15-én egyoldalú tűzszünet lép életbe Afganisztánban. A kormány csapatok — és értelemszerűen szovjet szövetségeseik is — visszavonulnak bázisaikra, s nem indítanak új hadműveleteket. Ezzel a lépéssel akarja az afgán vezetés megerősíteni új nemzeti megbékélési politikáját, s elérni azt, hogy véget érjen a több, mint hét éve tartó öldöklés. Tavaly nyáron, amikor Afganisztánban jártam, magam is tapasztaltam, mit jelent a háború ennek a nagyon szegény, s egyben nagyon gazdag országnak. Nemcsak az afgán és szovjet katonák jelenléte, az éjszakánként hangzó ágyúdörgés, és az alkalmi rakétabecsapódások mutatták: háború van. A harcok miatt sok a rokkant és sebesült, visszaesett a gazdasági fejlődés, elszigetelődtek egymástól az ország egyes vidékei. Csak a légiközlekedés volt akkor többé-kevésbé biztonságos, a hegyi utakon legfeljebb megerősített konvojok közlekedhettek a nagyvárosok között. Igaz, a légiközlekedés biztonságát Is kérdésessé tette, hogy a dusmánok (így hívják Afganisztánban az ellenforradalmárokat) hozzájutottak az igen korszerű amerikai Stinger, vállról indítható légvédelmi rakétákhoz. Ezekkel a fegyverekkel nemcsak az afgán és szovjet harci gépeket és helikoptereket támadják, de a polgári szállítógépeket is. AZ AFGÄN FORRADALMI VEZETÉS különösen tavaly május óta, amikor Nadzsibu vette át a kormányzó afganisztáni Népi Demokratikus Párt vezetését, nagy erőfeszítéseket tesz a megbékélésre, több olyan tekintélyes párton kívüli politikust, kereskedőt, törzsi vezetőt vontak be a forradalmi tanácsba, akiknek jelenléte mutatta: szakítottak a múlt hibáival. Nadzsibu főtitkár hangsúlyozottan építette a kapcsolatot a vallási vezetőkkel, gyakran látogatja a mecseteket, nagyobb összegeket juttatott a muzulmán szenthelyek karbantartására. Ez ebben a mélyen hívő iszlám országban különösen fontos, hiszen az ellenforradalmár szervezeteknek két fő jelszavára támaszkodnak; 1. Afganisztán szovjet megszállás alatt áll; 2. Kabulban hitetlenek kormányoznak. Az első jelszót illetően. A szovjet csapatok, vagy ahogy hivatalosan nevezik őket, a „korlátozott létszámú szovjet kontingens” létszámának csökkentése, nevezhetjük a csapatkivonás kezdetének, már tavaly ősszel megtörtént: akkor hat ezred távozott Afganisztánból. A csapatkivonásról már évek óta tárgyal Genfben Afganisztán és Pakisztán Diego Cor- dovez ENSZ-diplomata közvetítésével. Most az várható — ezt az afgán ENSZ-nagykövet New Yorkban jelentette be, hogy a korábbinál sokkal radikálisabb kivonási menetrendet tesznek közzé. A Szovjetunió több ízben kifejtette, hogy távozni kíván Afganisztánból. Nem akarja viszont, hogy csapatai távoztával déli határainál veszélyes helyzet alakuljon ki, s Afganisztánban elmélyüljön a válság. Az is nyilvánvaló, hogy a különböző ellenforradalmár szervezetek, amelyeket a nyugat és néhány arab olaj- ország pénzel, miféle rendszert hoznának létre, milyen szövetségesi elkötelezettséget vállalnának. Mindez tehát megfontoltságot, jól megalapozott döntéseket követel. AZ AFGÄN VEZETÉS KINYILVÁNÍTOTTA: kész a kormányzatot kibővíteni, koalícióra lépni azokkal a pártokkal, amelyek most külföldön szervezkednek, ha ezek elfogadják az ország el nem kötelezettségét a Szovjetunióval való jószomszédság elvét, s az ország társadalmi-gazdasági fejlesztése mellett vannak Hírek szerint néhány fegyveres csoporttal sikert is értek el a tárgyalásokban. Kérdéses, miként válaszolnak majd a fő dusmán szervezetek vezérei? Ezek ugyanis visszautasították az ajánlatot eddig. A helyzet tehát nyitott. Az elkövetkező hat hónapban eldőlhet majd, hogy a tűzszünetből béke lesz-e Afganisztánban. Elefántcsontparton tárgyal Shultz körútja Iráni kapcsolat Az elnök mindenről tudott George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn este Nigériából hat afrikai országot érintő kőrútjának ötödik állomására, Elefántcsontpartra érkezett. Shultz kedden találkozott Félix Houphouet-Boigny államfővel, a magánvállalkozáson és külföldi tőkebefektetéseken alapuló gazdaság- fejlesztés afrikai ..mintaországának'' vezetőjével. Az amerikai külügyminiszter nigériai látogatásán a kétoldalú kapcsolatok témakörén kívül az afrikai válsággócok kérdését is megvitatta vendéglátóival, köztük Ibrahim Babangida államfővel. A dél-afrikai és a csádi helyzetet eltérően ítélték meg. Nigéria egyrészt hatékonyabb gazdasági szankciókat szorgalmaz a pretoriai rezsim ellen, másrészt pedig ellenzi Francia- ország és az Egyesült Államok katonai beavatkozását a csádi polgárháborúba. Shultz lagosi tárgyalásainak egyik fontos témája volt a két ország együttműködése a kábítószer-csempészés elleni harcban. A dél-ázsiai országokból az Egyesült Államokba csempészett kábítószer egy részének Nigéria a közbeeső állomása. Megdöbbentő jelentéssel áht. elő hétfőn este a CBS ame.ikaí televíziós társaság: híradójában megbízható forrásokra Hivatkozva azt közölte, hogy Oliver North alezredes, az „iráni kapcsolat" központi figurája halállal fenyegette meg az egyik nagy nemzetközi fegyverkereskedőt arra az esetre, ha elárulná a titkos üzleteket másoknak. A CBS szerint North ezt egy iráni fegyverkereskedőnek, Ghor- banifarnak mondta, kijelentve: „Megadja neki az alkalmat, hogy mártír legyen". Egy másik furcsa leleplezés az ügy másik főszereplőjétől, Robert McFarlane volt nemzetbiztonsági tanácsadótól származik, ö az NBC televíziónak jelentette ki, hogy Reagan elnök szerepének kisebbítésére North- tal és John Poindexter akkori nemzetbiztonsági tanácsadóval együtt meghamisították a tényeket, s ő maga egy hamis feljegyzést készített ennek alátámasztására. McFarlane eddigi nyilatkozataiban ellentmondások voltak abban, tudott-e az elnök már 1985-ben az Izrael által Iránnak amerikai megbízásból teljesített fegyverszállításokról. A kérdés igen fontos lehet a vizsgálatban abból a szempontból, hogy történt-e törvény- sértés. McFarlane kezdetben azt mondta, hogy az elnöknek nem volt tudomása erről, egy szenátusi bizottság előtt viszont utólag kijelentette, hogy Reagan nemcsak tudott minderről, hanem szóban jóvá is hagyta az üzletet A Fehér Ház szerint Reagan csak jóval később. 1986 januárjában engedélyezte mindezt. McFarlane, aki személyesen nem jelent meg a képernyőn. most azt mondta a televíziós társaságnak, hogy a botrány napvilágra kerülte után North összeállította a Fehér Ház számára az események időrendi táblázatát, s ebben benne volt az 1985 augusztusi megbeszélés is. A három főszereplő azonban másnap úgy döntött, hogy csökkenteni kell az elnök szerepét. McFarlane ezért hamis feljegyzést készített, North pedig törölte feljegyzéséből a korábbi jóváhagyásra vonatkozó részeket. Reagan november 19-i sajtókonferenciáján határozottan tagadta, hogy korábban tudott volna izraeli fegyverszállításokról.