Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 11. szám ARA: 1987. január 14., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOVÁBB GAZDAGODIK A MEGYESZÉKHELY Milyen lesz Eger 2000-ben? Város, két hegység szorításában. Kelet-Közép-Európában. . Püspökök, várkapitá­nyok, építészek, művészek, megszállott mesteremberek, erdei, és szólőmunkások települése. Ez Eger, — így ír róla a krónikás. Mit évszázadok teremtettek, s ami abból a sok-sok háborúskodás után fennmaradt, az utóbbi évtizedekben vissza­nyerte régi pompáját. A város ismét köz elebb került az európai településekhez. Kiegyensúlyozott élet zajlik intézményei, az új városnegyedek szellös, magas házai között. A történelmi Eger rekonstrukciója nemzetközi elismerést aratptt. Évente másfél millióan kíváncsiak rá nemcsak hazaiak, hanem a nagy számban Európá­ból és a más kontinensről érkezők is. Kíváncsiak a föld alól „kirégészkedett" várára, palotáira, templomaira, épületeire. Remekművű kovácsoltvas kapuira, ablak­rácsaira, múzeumaira, nyári színházi játékaira, fürdőire, minaretjére, kertjeire és nem kevésbé boraira, ittlakó embereire. Nem mindegy tehát, hogy ez az értékek­ben oly gazdag Heves megyei székhely hogyan fejlődik tovább, miként gyarapo­dik, gazdagodik 2000-ig az elkövetkezendő időszakban. Erről döntött nemrég Eger Város Tanácsa az előkészületi munkák után. Rendeletek A napokban az egyik megyei nagyvállalatunk pártbizottságának titká­rával a jövőről beszélget- tünik, az MSZMP KB no­vemberi határozatának kapcsán. Adatokkal tá­masztotta alá azon véle­ményét, hogy erre egyál­talán nem lett volna szük­ség. ha a korábbi évek el­határozásait megvalósít­juk. Azon kesergett, ha csak egy kicsivel jobban odafigyelünk, s egyes vész­jósló jeleket nem intézünk el egy kézlegyintéssel, ak­kor ma mennyivel köny- nyebb lenne. Nem a „spa­nyolviaszt” igyekezett fel­találni. amikor azt mond­ta: egy-egy rendelet csak annyit ér, amennyit meg­valósítunk belőle. Ez a már-már közhelynek tűnő megállapítás ránk nézve sajnos, még manapság is megállja a helyét. Az államkassza hiánya ugyanis gyors ütemben nö­vekszik, s ez sem volt elegendő figyelmeztetés. Amíg 1984-ben 3,6 milli­árd, 1985-ben 15,7 milliárd, tavaly az előirányzott 22,7 milliárddal szemben 40 milliárd forint körüli hi­ány mutatkozott. Az erre az évre előirányzott költ­ségvetési deficit pedig már olyan magas — 43,8 milli­árd forint —, hogy az to­vább alig „növelhető”. Rendelkezünk. A rende­letek, a határozatok egész sc-ra látott napvilágot az utóbbi hónapokban kis országunkban. Akár a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt novemberi határozatá­ra, akár a munkaidő jobb kihasználása érdekében hozott rendeletre gondolok, s lehetne tovább sorolni a jövőnk érdekében született intézkedéseket. Ma még mindezeket a szükség szül­te. reméljük, közel az idő. amikor ezek nélkül is bát­ran tervezhetjük a jövőt. A jó pedagógus azt tart­ja: a figyelmeztetést elke­rülve is minden diákja tudja, s teszi dolgát. Igaz lehet ez a munkahelye­ken, a gyárakban, az üze­mekben, a termelő egysé­geknél is. A legnagyobb eredménynek számítana, ha mindez országos szem­léletté válna. Vészjósló adatok ismé­telgetése, rendeletek, intéz­kedések nélkül is lehet jól. eredményesen dolgozni. Rá kellene döbbennünk ennek gyakorlati jelentőségére, hiszen mindannyian fele­lősek vagyunk önmagun­kért. gyermekeink, csalá­dunk jövőjéért, boldogsá­gáért. munkahelyeink eredményeiért. Egyben or­szágunk gyarapításáért. Azért, hogy büszkén néz­hessünk utódaink szemébe, mint ahogy tette ezt elő­deink többsége . . . Kis Szabó Ervin Miként Csirke Antalné tervcsoportvezetőtől megtud­tuk. a hosszú távú fejlesz­tés célja az, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve meghatározza a város stratégiai céljait és az ehhez tartozó legfontosabb felada­tokat. Az elkészült terv fi­gyelembe veszi Eger gazda­ság- és társadalomfejlesztési elképzeléseit, a lakosság élet- körülményeit javító legfon­tosabb törekvéseket. A hosz- szú távú tervezés során számba vették az elmúlt év­tized eredményeit. A város gazdasági életében az ipar alapvetően a célkitűzésekkel összhangban fejlődött. A sze­rényebb termelésnövekedés nagyobb részben a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. A kedvező helyzet­kép ellenére sem javult a kívánt ütemben az anyag- és energiafelhasználás gazdasá­gossága. A lakossági szolgáltatási igények az utóbbi évtized­ben tömegméretűvé váltak. Átfogóvá vált ezek tervezé­se. fejlesztése, összességé­ben a mezőgazdaság terme­lési értéke nőtt a városban és környékén, ahol megha­tározó a szőlőtermelés. A nagyüzemi művelésre alkal­matlan területen jelentős termelő, önellátó tevékeny­séget folytatnak a szakcso­portok és bérlők. Az elmúlt időszakban kialakultak és megerősödtek a településhá­lózati szerepkörhöz illő funk­ciók. Mindenekelőtt a keres­kedelmi és vendéglátó tevé­kenység, illetve annak lénye­gi, tartalmi elemét adó la­kossági áruellátás. A lakás- állomány összetétele az V. és a VI. ötéves tervidőszakban épített otthonokkal jelentő­sen megváltozott. Az elmúlt időszak intéz­kedéseinek köszönhetően a városban a lakosság gyógyí­tó-megelőző ellátása megfe­lelően alakult. Az orvosi ren­delők száma nőtt. állapotuk, felszereltségük és műszer­parkjuk jelentősen javult. A közművelődés intézmény­hálózata különösen az Ifjú­sági Ház révén bővült, bár még így sem tekinthető ki­elégítőnek. A népesség élet- színvonala és életkörülmé­nyei eredményesen változ­tak. A nyolcvanas évtizedtől kezdődően lassult a megye- székhelyre való áramlás üte­me. így kisebb arányú lett a lakosság számának emelke­dése. Eger lakossága a hosszú távú tervidőszakban növekedni fog és az ezred­fordulóra várhatóan eléri majd a hetvenezret. Ezzel ellentétes folyamat megy végbe a városkörnyék köz­ségeiben. ahol csökkenéssel számolnak. Így 2000-re a la­kók száma alig haladja túl a hatvanezret. Az elmúlt fél évtizedre jellemző születések számának csökkenése vár­hatóan az 1990-es évek ele­jén megáll, majd jelentős emelkedés következik be. A munkaképes korosztály lét­száma emelkedik, és ez je­lentős növekedést jelent 1991- től az aktív keresők számá­ban. Mindez indokolja a fog­lalkoztatási feltételek bővíté­sét. amelyet a müszakszá- mok növelésével, az elektro­nika elterjedésével, a gaz­dálkodó egységek belső szer­kezeti átalakításával, vala­mint a szolgáltatások rész­arányának növelésével segít­hetnek elő. A változó feltételek. az irányítási rendszer tovább­fejlesztése szükségessé teszi, hogy korszerűsödjön a tele­pülésfejlesztés. Olyan legyen, amely fokozottabban szolgál­ja a legfőbb társadalmi-gazda­sági célokat, az életkörülmé­nyék javítását. Ennek érde­kében törekednek a termé­szeti erőforrások, a helyi adottságok fokozott hasz­nosítására, a teljes és ha­tékony foglalkoztatás felté­teleinek javítására. Szé­lesebb körűvé igyekeznek tenni a közép- és felsőfokú ellátást. Az ezredfordulóig terjedő időszak első felének kiemelt feladata, hogy to­vább csökkentsék a minő­ségi lakáshiányt, a megye- székhelyet és a környező te­lepüléseket közel teljeskö- rüen ellássák egészséges ivó­vízzel és javítsanak az idős­korúak szociális helyzetén. Az elképzelések között sze­repel. hogy a város közúthá­lózatát a forgalom alakulásá­val és a lehetőségekkel össz­hangban fejlesszék. Tovább folytatják a megyeszékhely alatt húzódó pincerendszer feltárását, a kiemelkedően értékes műemlékek megóvá­sát. helyreállítását. Az ide­genforgalomban pedig na­gyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon Egerben, a gyógyide- genforgalom is. A megyeszékhely telepü­lésfejlesztésének, hosszú távú feladatainak megoldása csak a gazdasági -társadalmi fej­lődés eredményeként jöhet létre. A városi tanács fele­lős a vonzáskörzettel össze­hangolt célok megvalósításá­ért. Mindebben fokozódik a gazdasági szabályozás sze­repe. különös tekintettel a helyi tanácsok önállóságának növekedésével. Ezzel együtt mindennek elengedhetetlen feltétele, hogy a lakosság felelősségteljesen és aktívan részt vegyen a megyeszékhe­lyen és környékén jelentke­ző feladatok megvalósításá­ban és ellenőrzésében. Mentusz Károly VAN ELEGENDŐ TEJ ÉS KENYÉR - ERŐ­FESZÍTÉSEK VISONTAN Megfelelő az áruellátás Valamennyi üzemmérnökség gépei szakadatlanul dolgoznak a hóakadályok felszámolásán A megyei koordinációs munkabizottság vezetésével teljes erővel folytatódik a harc a téli időjárás viszon­tagságai ellen. E szervnek a vezetője Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke. A tizennégy tagú stáb. amely mindennap — persze szükség szerint is — ülésezik, operatív funkció­kat lát el, irányítja, össze­hangolja a védekezést. Leg­főbb, legfontosabb feladat­nak tartja a saját eszközök­re támaszkodó, öntevékeny akadály elhárítást. Az első ülésen részt vett Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságá­nak első titkára is. Felhívta <» figyelmet arra, hogy min­dent meg kell tenni az élet- és vagyonbiztonság megóvásának, illetőleg a ki­alakult helyzet további rom­lásának megakadályozása érdekében. Utalt a 3-as, a 25-ös, és a 21-es számú fő­utak különleges jelentőségé­re. hiszen ezek az összekötte­tések szempontjából rendkí­vül lényegesek. Kiemelte még a nagyobb létszámot foglalkoztató ipari üzemek megközelíthetőségének fon­tosságát, valamint azt, hogy a megye déli területeire fo­kozottan kell ügyelni. Hang­súlyozta, hogy a lakosságot állandóan és pontosan tájé­koztatni kell a fejlemények­ről, egyben kérte, hogy a bizottság tagjai maguk is szerezzenek információkat az egyes helyszíneken. Mint lapunkban már je­leztük, a városokban is lét­rejöttek a koordinációs bi­zottságok, s ezek éjjel-nap­pal ügyeletet tartanak, azaz baj, panasz esetén hozzájuk lehet fordulni. A Heves Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nál arról tájékoztattak, hogy gépkocsijaik valamennyi helyre eljutottak a hússal és húskészítményekkel. Volt persze, amikor csak közve­tetten, ugyanis felhívták a sofőrjeik figyelmét arra, hogy csak addig az üzletig menjenek, ameddig ez biz­tonságos. így aztán előfor­dult. hogy egy-egy boltban lerakták a környező közsé­gek készleteit is, s azok to­vábbszállításáról a helyi ta­nács gondoskodott. Ez tör­tént például Hevesen is, ahonnan honvédségi segéd­lettel vitték a húst a szom­szédos falukba. Nagy gond viszont, hogy a gépjármű­vek üzemeléséhez szükséges gázolaj megdermed. Ezért éjjel-nappal, folyamatosan járatják a motort, ami plusz üzemanyag-felhasználás, de szükséges, mert most az el­látás az elsődleges szempont. A Heves Megyei Élelmi­szerkiskereskedelmi Válla­latnál elmondták, hogy mind a sütő-, mind pedig a tej­ipartól valamennyi autójuk kiindult a településekre. Problémát legfeljebb csak az jelenthetett, hogy az ér­kezések eltértek a szokásos időponttól, azaz késéseket lehetett tapasztalni. A tej és kenyér mennyiségét is felemelték, sőt még az esti órákban is vittek ezekből a boltokba. Ilyenformán ott tartalékolhatnak, azaz vala­melyest lehet kompenzálni az esetleges késéseket. Teg­nap az összes helyséqbe dupla annyit vittek ebből a két, igen fontos termékből. Függetlenül ettől — termé­szetesen — ma is útra kel­nek a kocsik. A hét további részében is úgy alakítják a dolgot, hogy a két napra elegendő mennyiség mindig rendelkezésre álljon. Hozzá­tartozik az igazsághoz, hogy most a lakosság is nagyobb tételeket vásárol, mint álta­lában. Más alapvető élelmi­szerekből — liszt, cukor, zsír, étolaj stb. — is megerősí­tették tegnap a boltok kész­leteit. Heves Város Tanácsának 'koordinációs bizottságától arról értesültünk, hogy a leglényegesebb árufajtákból — köztük a tejből és ke­nyérből — megfelelő az el­látás. A szállítások feltéte­leit megoldották, ilyen mó­don ez a terület megnyug­tató képet ad. A tegnapi nap délelőttiének folyamán egy nyomon mindegyik község megközelíthető volt. Legtovább Tarnabcdot zár­ta el a hó a külvilágtól. Ne­hézséget okozott viszont, hogy a fűtőolaj nem érke­zett meg például Hevesve- zekénybe és Pélyre. Azt csak remélni lehet, hogy az Áfor úrrá lesz majd a helyzeten. A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál meg­tudtuk, hogy — bár egy­két órás késéssel — minden­hová eljutott a kenyér és a péksütemény. Itt is említet­ték ugyanakkor, hogy az lidőjárás bizonytalansága mi­att mintegy 10 százalékkal többet rendeltek a termékek­ből a vevők igényei alap­ján. A Poroszlói Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövet­kezetben az állattartás kö­rülményeiről kérdezősköd­tünk. A szakemberek el­mondták, hogy az istállóban bizony gyakran elfagynak a vízvezetékek és az önitatók szelepei. Minderre azonban felkészültek, mert a meg­szervezett ügyelet melegítés­sel biztosítja a szükséges feltételeket. A takarmány- tárolókhoz vezető utakat lé­nyegében szabaddá tették, ám ahol nem, olt is elegen­dő készletet halmoztak fel. Ide kívánkozik még — igaz, ezt nem a poroszlóink­tól hallottuk —, hogy a téesz számottevő segítséget nyúj­tott a rászorulóknak: terep­járóik szülő nőt, orvost szál­lítottak. A Heves Megyei Közleke­dési Felügyelet közlése, hogy a gépjárművek idősza­kos műszaki vizsgájára elő­zetes bejelentés — személye­sen vagy levélben és telefo­non — után új időpontot tűz ki. További intézkedé­sig szünetel a gyakorlati vizsgáztatás és az oktatás is. Visontán nagy ei^ifeszíté- /seket igényel a hideg a Ga­garin Hőerőmű dolgozóitól. Éjszaka a tüzelésre előké­szített szén összefagyott, s azt az adagolócsapok nem tudták továbbítani a tüze­lőtérbe. Két blokkot ugyan sikerült üzembe helyezni, de villamosenerqia-terme- lésük mintegy 50 mega­wattra csökkent. A közúti igazgatóság teg­napi. délután fél öt órai adatai alapján megtudtuk. hogy megyénkben az egy- és kétszámjegyű utak mind­két nyomon járhatók. Ugyanígy a mellékutak is az Andornaktálya—Mező­kövesd, a Heves—Puszfatak- sony. a Heréd—Lőrinci sza­kaszok. illetve a pélyi és tarnabodi bekötőutak kivéte­lével. ahol csak egy nyomon lehet haladni. Utóbbiak szé­lesítésén folyamatosan dol­goznak. Sárhegyi István Havas András Ezt meg kell őrizni! (Fotó: Köhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents