Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 13., kedd 5* A kétszáz éves Najgebajde Az Ú] épSIet délről nyíló főbejárata 1849—50-ben (Egykorú kép) A csend határán Szomorú, sőt tragikus történelmi emlékek jutnak eszébe annak, aki a hajdani Űj épület — németül Neues Gabäude, népiesen Najgebajde — nevét hallja. Ebben a kaszárnya-monstrumban raboskodott ugyanis nemzeti históriánk sok- sok kiválósága, akik közül nem egyet éppen ott, e hatalmas katonai építmény egyik vagy másik udvarán végeztek ki. A békés utókor bizony már csak sejti, sejtegeti, hogy hol terpeszkedhetett a bécsi udvarnak ez a Pestre telepített hadi bázisa. Valahol a mai Szabadság tér helyén, ott, ahol a televízió székháza áll — szokott hangzani a bizonytalan válasz. Igen, ott is, de a mai Engels teret éppen úgy elfoglalta, mint ahogyan a Deák tér helye is hatalmas övezetébe tartozott, lévén a Najgebajde 22 622 négyzetöl kiterjedésű. Hanem, amikor most, kétszáz esztendeje, 1785 végén 1786 tavaszán építeni kezdték, még egyáltalán nem olyan zord szerepet szántak neki. mint amilyennel később kényszerűen dicsekedni kellett. II. József, a kalapos király ugyanis egv közjóléti célú házcsoport megtervezésével bízta meg Canevalét, udvari építészét: eredetileg árvaházat akartak tető alá hozni a Duna- parttól nem messze kínálkozó üres telkeken. Ám amint Hild János irányításával a falak nőni kezdtek, az elképzelések is rendre módosultak. Előbb szövődének szemelték ki holmi prágai takácsok, ám aztán 1800-tól már úgy szerepelt. mint leendő tüzénka- szárnya. Az is lett belőle: az 5. számú császári ezred „pattantyúsainak" lakhelye. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc idején természetesen a Neues Gebäudes is a felkelők kezére került: stílusosan a honvédtüzérség vette át ott a parancsnokságot. A világosi fegyverletétel után azonban éppen a levert seregek legfőbb irányítói, a rebellió eszmei vezérei kerültek a méteres falak vasrácsai mögé. Az északkeleti pavilon harmadik emeletén raboskodott például Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök — őt egyébként nem odabent a Najgebajdéban. hanem a ma is világító Batthyány- örökmécses helyén végezték ki —. Csányi László közlekedési miniszter, valamint Leövey Klára, a magyarországi nőnevelés úttörője stb. Egy korabeli kimutatás szerint 1849-ben 910 fogoly várta sorsa jobb avagy rosz- szabb alakulását ebben a zsúfolt tömlöoben. Az 1870-es években már a Magyar Athleticai Club rendezte az első futó-, ugró- és dobóversenyeket ezen tágas tornatéren. Mivel a katonaság időközben végleg kivonult onnan, a falak omladozni kezdtek, és Wekerle Sándor miniszterelnök 1897-ben elrendelte az immár régi Üj épület eltakarítását. Huszonhét hatalmas telek szabadult fel így a főváros pesti oldalának belvárosában! Ezekre aztán olyan épületek kerültek, mint az Áru- és Értéktőzsde palotája — ebben szorong ma a Magyar Televízió —, a Postatakarépén ztá r, a Magyar Nemzeti Bank székháza stb. A most két évszázada nemes szándékkal építeni kezdett Najgebajde tehát meglehetősen gyors és dicstelen véget ért. Amilyen óriási helyet követelt magának egykor, olyan sebesen pusztult ki Pest szívéből. Mintha az a sok-sok kegyetlenség is siettette volna halálát, amelyet egykor celláiban, •termeiben elkövettek ... A. L. A halló gyermek fejlődése során, hallás útján „magától” sajátítja el a beszédet. A hallási fogyatékos erre képtelen, tehát néma marad. Ez a süketség legsúlyosabb velejárója. Mivel a környezet helyes megértéséhez az érzékszervek közös, összehangolt munkája szükséges, a hallási analizátor kiesése nemcsak a hangingerektől fosztja meg a beteget, hanem megbontja az összhangot is. A különböző érzékszervek által gyűjtött érzetek között nem alakulhatnak ki normális összeköttetések, s csupán hiányos érzékiét! képek állhatnak össze. A létás és tapintásérzékelés a több gyakorlás, nagyobb igénybevétel miatt némileg pontosabb; a hangképzésnél nagy segítséget ad a hangrezgések tapintás útján történő megkülönböztetése, és a beszédmozgások úgynevezett kinesztéziás érzékelése. A fogyatékosokkal való foglalkozás régi keletű: módja, tartalma az adott társadalom fejlettségi fokától függ. A régebbi, szórványos próbálkozások után már a 18. század végén két irányzat bontakozott ki. Francia- országban a növendékeket rendszeres jelekre tanították, s ezek segítségével nyújtottak ismereteket. Németországban viszont a hangos beszéd elérését, a beszéd útján történő ismeretnyújtást tartották célszerűbbnek. A kérdés eldőlt: a jelbeszédben nincsenek viszonyító elemek, gyűjtőfogalmak, nem lehetséges az általánosítás — csupán egy kicsi sorsközösség érintkezését oldja meg. A beszéd megtanításával viszont a társadalom legfontosabb kommunikációs eszközét adják a növendékek kezébe, és lehetővé teszik számukra a nyelvi gondolkozást. Érdemes megjegyezni, hogy hazánkban a Cházár András által alapított első intézetben (1802-ben, Vácott), már ebben a szellemben kezdődött a munka. A gyógypedagógusok végtelenül aprólékos, lankadatlan munkával ma már eljutottak addig, hogy 3000— 5000-es tartalmilag és alakilag jól bevésett, bár egyébként passzív szókinccsel, általános iskolai bizonyítványnyal hagyják el a növendékek az intézetet. A munkához természetesen a technikai eszközök egész sorát használják fel. A halláskárosodás fokának a megállapításához audiometriás eszközöket alkalmaznak, ennek alapján csoportosítják a növendékeket. A beszédtanításban legfontosabbak a fonetikai tükrök, fogalomalkotó filmek, valamint az egyéni és csoportos hallókészülékek. Mivel a süketek és a nehezen hallók egész testükön érzékenyek a vibrációra (különösen a belső fül károsodása esetén), újabban Nyu- gat-N émetországban vibrációs készülékekkel is kísérleteznek. Kis vibrátort erősítenek a csuklóra, a mellcsontra, a kulcscsontra vagy a nyakcsigolyára, és ezekre vezetik rá a felerősített hanghullámokat. A ma még kísérleti módszer alkalmazása esetén az érzett vibrációt saját hangjával utánozza a gyermek. Ezt erősítik azzal, hogy — mint képünkön látható — a hallássérült gyermek fejére hallókészüléket is tesznek. HAZAI TÁJAKON Életmű a szanki Közösségi Házban H eti umor ét elején Károlyka becsönget egy lakásba a harmadikon. Amikor kinyílik az ajtó, ezt mondja: — Szomszéd bácsi, anyuka azt üzeni, hogy a papa dolgozni ment, én pedig lemegyek a játszótérre homokozni .. . ★ — Miért vagy olyan rosszkedvű? — Nem szeretnék hazamenni. Már unom hallgatni a feleségemet. Egy fél éve mindig ugyanazt ismételgeti! — Es mit mond? — Hogy vigyem ki a szemétbe a karácsonyfát! ★ — Pincér, én a maguk specialitását rendeltem, a gombás rostélyost, maga pedig fasírtot hozott nekem! — Hát éppen ez a mi specialitásunk, hogy gombás rostélyos helyett fasírtot adunk... „Reménységes a sorsa Szánknak is. Maga kicsiny falucska ugyan, de tanyáival együtt olyan közel esik Majsához. hogy az odavaló bejárás nem ütközik leküzdhetetlen akadályokba. Természetesen a bekapcsolódás itt is. miként a többi helyeknél a tehetősebb gazdák számára jelent többet. Akinek jó fogata van. és időt is tud magának szakítani, akinek van pénze vasútra, autóbuszra. az nem érzi magát kivetettnek, könnyen elmozdulhat a város felé. Az elesett törpebirtokosok számára az összekapcsolódás igen sovány vigasz.” Erdei Ferenc jellemzi így az alföldi kisközség szerény lehetőségeit, reálisan mérlegelve a kiskunsági táj adottságait. Gy. Szabó Béla a nádereszből kihúzott szálakkal örökítette meg a hajdani kiskunsági világot. Innen indult, s bejárta a nagyvilágot. fametszeteivel világhírnevet szerezvén élete alkonyán ismét visszatért Szánkra. Visszatért, hogy örökül hagyja alkotásait az utódoknak. Hogy egy gondos közösségre bízza életművét. Ígéretet is kapott: méltó helyet kapnak a művek, s az idetérő idegen kiállításfen megnézheti. Idestova négy esztendeje tették le a szanki faluház alapjait, s a község összefogásával el is készült. A fehérre meszelt barna zsalugáteres ház stílusosan illeszkedik az utcasorba. Ugyanakkor magában egyesíti a kiskunsági tanyák építkezési módját. A belső terek igazi remekművek. A faácsozat helyi mester keze- munkáját dicséri, hirdetve: nem veszett még teljesen ki a szakma becsülete. Lám így is lehet a fát munkálni. így is lehet a gerendákat illesztem! Ma még mindenki tudja, ki miit tett azért, hogy szép kiállítóteremmel dicsekedjen Szánk, hogy az itt lakók itt találhassanak igazi közösségre. A ház falán ez a felirat áll: Közösségi Ház, mintegy kifejezve, hogy az egyúttal a helybéliek találkozásának is színtere. Ugyanis van már szép új iskola, ám a művelődési ház állapota siralmas volt. Mostantól kulturált körülmények között hangzanak majd el az előadások, tartják a kiscsoportos foglalkozásokat. Az elképzelésekről dr. Üjfaludi Lászlóval, az általános művelődési központ igazgatójával beszélgettem. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt szeretnének hasznos, szórakoztató programokat kínálni. Az utcai szobácskát rendezték be a számítógép-tanfolyamnak. Délelőtt a gyerekek veszik birtokba, délután a felnőttek. Egyelőre sok az érdeklődő. gond viszont, hogy lesz-e elég oktató. S hogy ne kelljen messzire menni a szakirodalomért, ebben a házban rendezték be a könyvtárat is. A számítógépszobában megférnek a kézikönyvek, a másik helyi, ségben a folyóiratok, a galériából lecsippentett részben pedig a szabadpolcos rész. Mindenki tudja Szánkon, hogy sokan szerették volna minél hamarabb tető alá hozni a házat, de voltak ellendrukkerek is. A Hazafias Népfront képviselői sokat tettek azért, hogy az álmok megvalósuljanak, s ez találkozott a helybeli többség akarásával. Idestova fél esztendeje, hogy birtokba vették a galériát, s a házat a falu. A szankiak azt remélik: kincseiket bemutathatják majd másoknak is. híre megy annak, hogy érdemes ide látogatni. A kiállítóteremben a tárlat állandóan tárt kapukkal várja a látogatókat. A Nemzeti Galéria szakértői műgonddal rendezték be a teret. Ígérvén. hogy a kiállítást évről évre megújítják, hiszen a gazdag életmű egészét érdemes a közönség elé tárni. Gyönyörködhetünk a rajzokban. a fametszetekben, az akvarellekben. A néhány év. tizeddel ezelőtti tájat varázsolják elénk a művész szemüvegén keresztül. Gy. Szabó Béla már nem érhette meg mindezt. Öröksége méltó helyre került. ■ E.K. ÁLLÁSAJÁNLATAI: Költségvetési szerv számviteli főiskolai végzettségű dolgozót, vagy közgazdasági szakközépiskolai végzettségű férfit keres felvételre 35 éves korig, pénzügyi munkakörbe. Jelentkezni lehet a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál. (Eger, Dobó tér 2.) AMFÓRA-ÜVÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. Felvételre keres egy fő női munkaerőt takarítói és ebéd- kiosztó munkára. Egészségügyi könyv szükséges. Jelentkezés a fenti címen. Hm.-i Településtisztasági Vállalat: Eger, Merengő utca 3. Pénztárosi gyakorlattal, közgazdasági végzettséggel munkaelvállaló adminisztrátort keres felvételre. A munka végzéséhez gépírás szükséges. Érdeklődni lehet a vállalat főkönyvelőjénél, Eger, Makiári út 7. sz. alatt. Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság: Eger, Kossuth u. 18. Gyakorlattal rendelkező, érettségizett gyors- és gépírónőt keres felvételre. Erősáramú Villamos Szerelőipari V.: Eger, Trinitárius u. 1. Felvételre keres villanyszerelő szakmunkást és segédmunkást, valamint gépkocsivezetőt változó vidéki munkára. Fi nőm szerel vénygyár: Eger Pétervásárai telephelyre felvételre keres olvasztárt; villanyszerelőt; minőségi ellenőrt; raktárkezelőt; esztergályost; géplakatost; szerszámkészítőt; víz- és gázszerelőt. F I G Y E L E M I Irodánknál az alábbi humán szolgáltatások vehetők igénybe: — korrepetálás — logopédia — gyermekfelügyelet — nyelvoktatás — gyógytorna — beteggondozás. A lakossági igénybejelentés az irodánál (Dobó tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 8—12 óráig. Díjmentes munkajogi tanácsadás minden szerdán 16—18 óráig vehető igénybe.
