Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. január 10., szombat MAJDNEM TEHETETLENÜL Mennyi legyen a büntetés? Ha valaki vét a/ előírások ellen. a/, számíthat a büntetésre, tgy van ez. amióta az ember megalkotta a rendet. Ennek a nevében születnek meg a követelmények és ennek a nevében latnak napvilágot a büntetések is. ha azokra szükség van. Mert olykor — szükség van rájuk. FÜZESABONYI VALÓS ÁLMOK A várossá válás szándékával... A fejlődés ékes példája a vasútállomás közelében ez az ABC. s fölötte a korszerű lakássor (Fotó: Perl Márton) Elvileg sem a vállalat, az élelmiszer kisker igazgatója. Szabó László, sem a bolt vezetője. Fehér Dezső nem háborog, megértik ők, hogyne értenék meg, hogy a környezet szennyezése a szükségesnél több decibellel, tehát kellemetlen hanggal, nem engedhető meg. Csak ... — Azért ez rettenetes! Nézze meg, 537 700 forint a kiszabott büntetés. Ez háromévi nyereségünknek felel meg. Vagyis annyi, mintha három évig nem is dolgoztunk volna — így a bolt vezetője. Bárki felszisszenhet: így szembeállítva a tényeket, bizony azok meghökkentő végeredményhez vezetnek el. — Amikor megtervezték az ÁBC-t, a gyöngyösi Mát- rakaput, akkor valakinek elő kellett írnia, milyen berendezéseket szereljenek be. Ezeket a műszaki adatokat valakinek felül kellett vizsgálnia és jóvá kellett hagynia. Melyik élelmiszer-.kereskedőnek kell értenie ilyen műszaki dolgokhoz? Ezt már az igazgató sorolja. — Azzal sem vádolhatnak bennünket, hogy nem tettünk meg mindent a hiba kijavítására. Elém teszi a megrendeléseket. Az egyik cég. a Fű- töber azt közli az 1986. VIII. 11-én keltezett megkeresésre, hogy cserekészüléket biztosítani nem tudnak. Annak a bizonyos, zajos tetőventillátornak a javítását pedig csak műhelyiben képesek elvégezni. — Pedig az ő gyártmányuk volt az a ventillátor, amelynek a hangja miatt keletkezett ez az egész ügy. Ha ők sem tudnak adni cserekészül éket, tehát kifogás. tálán szetlőztetöt, akkor honnan vegyünk ilyet? Az igazgató még mond valamit, amire érdemes odafigyelni. — Jó, elismerem, mi is intézkedhettünk volna gyorsabban, amikor az OKTA Miskolcon székelő felügyelősége egy lakossági bejelentés alapján végzett zajszintmérése nyomán kiderült, hogy a decibelek száma magasabb a megengedettnél. De nem ültünk ölbe tett kézzel. Egy másik megrendelésben azt olvashatom, hogy az Uniszernél azt kérték még 1986. III. 5-i levelükben, hogy a javítással érjék el: a várható zajképződés ne haladja meg a megengedett szintet. Ez világos kérés volt, nem ? — A javítást el is végezték. Mi a munkabért ki is fizettük. Aztán jött a felügyelőség és megállapította, hogy csökkent ugyan a zajszint. de még mindig egykét decibellel több, mint amennyit a műszaki előírás megjelöl. Lássuk csak! Kezdetben volt kilenc decibel „plusz’'. Ezt héttel csökkentették. Az eredmény tehát 537 700 forint: bírság. Elgondolkoztató számok ezek. Ha csak azt vesszük, hogy egy nagy forgalmú üzlet háromévi nyeresége megy ki a ventillátoron keresztül .... ! Ez ugyancsak alapos büntetés. Ennek elkerüléséért már érdemes mindenkinek „csipkednie” magát. De ha az eredeti gyártócég sem tud készüléket cserélni, akkor ... ? Ki a hibás? Az juthatna bárki eszébe: mi a csodának annyit nyavalyogni amiatt a fránya ventillátor miatt? Kapcsolják már ki és kész. Az a bizonyos lakó. aki a bejelentést tette, megnyugodhat. Ha csak az utca zaja nem készteti egy újabb bejelentés megfogalmazására. Mert azok a decibelek sem akác- mennyiek, amiket a lyukas kipufogóval dübörgő Ladák és a motorkerékpárok brum- mogtatnak ki magukból. Tessék csak leállni a felügyelőség valamelyik emberének bármely útkereszteződésben. De mondjuk a gyöngyösi Mérges utca sarkán egy műszerrel. — De ne beszéljünk másról. mint az eredeti témáról. Más az egyik dolog és más a — másik. Azt a bizonyos tetőventü- látort azonban nem lehet kikapcsolni, mert súlyos károkat okozna a raktározott termékekben a szellőzetlen- ség. Tehát? A tehetetlenség borzasztó dolog. Mert az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat vezetői megtettek mindent, hogy az a bizonyos mértékű decibei annyi legyen, amennyit a szabályok megengednek. És . .. mire jutottak ? Hadd fűzzek az egészhez egyetlen megjegyzést. Amikor tervezték és a műszaki adatokat ellenőrizték az illetékesek, amikor jóváhagyták azokat, amikor megépítették és a ,,készre jelentés” után a megfelelő szervek ellenőrizték, hogy minden úgy készült-e el, ahogy az „a nagykönyvben meg van írva”, és miután erre a következtetésre jutottak, aláírásukkal és pecsétjükkel megerősítették a véleményüket. akkor senkinek sem volt kifogása a decibelek ellen. Most viszont, utólag . . .? A fűszeres ért a borshoz és a sóhoz, de a decibelhez ... ? Éppen ezért fordultak a Fűtőberhez és az Uniszerhez. Aztán ... jött a több mint félmilliós bírság. Jól van, ha még mindig akadt fölösleges két decibel, büntessék meg őket. De félmillióval...? Az arányok rém fontosak mindannyiunk életében. G. Molnár Ferenc Az országban tulajdonképpen milliók ismerik — nemcsak földrajzi tudásuk alapján — a települést. Mondhatni: élete során talán egyszer mindenki megfordultmegfordul itt. Ha másképp nem, a vasútállomáson. Ennél tovább azonban már jóval kevesebben merészkednek. így nem is mindig képesek eldönteni, hová sorolják ezt a helységet. Füzesabony. Falu? Nagyközség? Város? A korai előkészületek A megyebeliek jól tudják, a közigazgatás 1984-es átszervezésekor kapott városi jogú nagyközségi rangot Füzesabony. Elhatározásuk azonban, hogy mielőbb várossá váljon ez a fontos vasúti csomópont, korábban megfogalmazódott. Az évtized elején már a VI. ötéves terv célkitűzései is ezt a gondolatot igyekeztek ercsi- tenii. Az akkori kiemelt feladatok között szerepelt a lakásépítés elősegítése, a közműhálózat fejlesztése, az egészségügyi ellátás szélesítése, a szervezett szemétszállítás biztosítása, közlekedési lehetőségek bővítése. Az elmúlt tervidőszakban készítették elő a crossbar telefon- rendszer kialakítását. Számos új épület, egyéb létesítmény jelzi; a szóbeli, írásbeli akaratot tettek követték. Ennek köszönhetően napjainkra eljutott Füzesabony addig, hogy csupán néhány téren marad el a mutatókban a hasonló népességű városok átlagától. Sokat jelentett elképzeléseik valóra váltásában, hogy a tanácsi szervek mellett a tömegszervezetek, továbbá a lakosság is támogatta-támo- gatja ezt a munkát. Mi sem bizonyítja mindezt ékesebben, mint hogy az utóbbi években nagymértékben nőtt a7. egy főre jutó társadalmi munka értéke. Hasznos kezdeményezés volt és kellő megértésre, fogadtatásra talált, hogy téglajegyeket bocsátott ki a tanács a gyermekjóléti intézmények fejlesztésére. Pontosan kidolgozott elgondolások szabják meg mindazokat a teendőket, amelyek révén Füzesabony és társközsége, Dormánd 2000-ig formálódhat, fejlődhet. Ebből a koncepcióból pedig kiviláglik a határozott szándék: a hosszú távú terv első harmadában elérni azt a nívót, amelynek alapján megtörténhet a település várossá nyilvánítása. Mire kell törekedni még? A középfokú ellátás és szolgáltatás további erősítése — ez az egyik kulcsmondata annak a koncepciónak, amelyben terveiket rögzítették a városi jogú nagyközség vezetői. Ezzel a körzethez tartozó falvak jobb létét is megteremthetik, egyúttal tehermentesítik majd a megyeszékhelyt is. Az elkövetkező esztendők — számba véve az elképzeléseket — igen mozgalmasnak ígérkeznek. Üjabb lakások építéséhez folyamatossá kívánják tenni a telkek kialakítását. Nagyobb gondot fordítanak majd a közművesítésre, továbbá a villany-, víz- és csatornahálózat bővítésére. Várhatóan helyi autóbuszjárat is indul. A jelenlegi ötéves tervidőszak megvalósítható vágya az 1000 állomásos crossbar telefonközpont létrehozása, a távhívóhálózattal együtt. A kereskedelem jobbítását szolgálandó, a fő cél a korszerű, szakosított üzletek megteremtése, valamint szállodai helyek biztosítása. Az Egyetértés úton ABC-áruház, a Szabadság utca 11. szám alatti ingatlanon bolt, az Arany János utcában pedig piaccsarnok épül a közeljövőben. A gyógykezelés javítása végett építenék hat orvost, asszisztenst foglalkoztató körzeti rendelőt. A gyermeklétesítmények egy óvodával gyarapodnak. Különös gonddal kívánnak törődni a település kulturális életének pezsdítésével. Befejeződik a könyvtár és a két általános iskola, valamint a dormándi tanintézet bővítése, korszerűsítik az úttörőtábort Szilvásváradon. Azért, hogy javuljanak a beiskolázás léhetőségei a Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában, 16 tantermesre alakítják a létesítményt. Nem kevésbé fontos feladatuknak tekintik egy középfokú általános művelődési központ létrehozását, ahol színházi előadásokat is tarthatnak. A füzesabonyi tervek, szép álmok — miként a fentiekből látható — nagyon is valósak. Amellett, hogy támogatásunkról biztosítjuk őket, bízunk benne, hogy a valóra váltás is ugyanolyan lendülettel halad majd, miként az előkészítés. Szatay Zoltán A NAGYCSALÁDOK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI Kötelékrepülés Mikor nagy a család? „A mi államunkat jól- rosszul megépítették, s most nekünk kell egy családdá téve belülről is felépítenünk" — mondja Németh László 1962-ben írt Nagy család című drámájának egyik főszereplője. Németh László modellje a régi nagycsalád, ahol generációk éltek együtt, összetartó erő a vérségi kötelék és a gazdasági kényszer volt; tudniillik az, hogy a földet, a műhelyt a családnak meg kell tartani, mert abból élt minden tagja. A drámaíró tudta, hogy ez már a múlté, hiszen a föld szocialista közös tulajdon, egy-egy kisiparos műhelye nem mindig alkalmas arra, hogy népes családokat eltartson. S mert tudja ezt. ajánlja is a drámában. hogy szellemi, nagy családok töltsék ki az űrt; azonos érdeklődésű emberek, egymást tolerálva, sőt áldozatot hozva egymásért, képesek úgy élni, mint egy- egy nagycsalád? Illúzió? Lehet, mégis el kell dönteni, hogy mit értünk ma, a huszadik század vége felé nagycsaládon. A családdal több tudományág is foglalkozik. közös megállapításuk, hogy: a legkisebb társadalmi intézmény, alapegység, amely letéteményese a társadalom fennmaradásának. Biztosítja a társadalom biológiai, anyagi, kulturális újratermelést. Kik tartoznak a nagycsaládba? Nem a sokgyermekes családok, annak ellenére, hogy a köztudatban így él. Szociológiai értelemben ezek a családok kiscsaládok. Két vagy több generáció együttélése egy fedél alatt jelenti klasszikus értelemben a nagycsaládot, ahol a családtagokat nemcsak a vérségi, hanem funkcionális kötelék is összetartja, s sajátos szokásrend szerint élnek, mely csak arra a családra jellemző. Kiegészítésül némi statisztika: 1960-ban a magyar családok 28,5 százaléka volt egygenerációs család (tehát nincs gyermek), 64 százaléka kétgenerációs, s mindössze a családok 7,5 szá~ zaléka nevezhető nagycsaládnak, ahol kettőnél több generáció élt együtt. Számuk mára mintegy felére csökkent, s majdnem kizárólag falun élnek. A nagycsalád előnye Mivel a nagycsalád is a társadalom fennmaradásának letéteményese, ezért mindenekelőtt a gyermek szempontjából kell vizsgálnunk, hogy mi a nagycsaládok előnye. Mindenekelőtt az, hogy a nagy család nyitott — mert erre kényszerül —, s több viselkedési mintát lát a gyermek. Fejlődésének első három évét az anya szerepe határozza meg, amj a nagycsaládban kiegészül a nagyanyai szereppel is. Ezek erősíthetik egymást, de komoly kórai sérülések forrásai is lehetnek a gyermekben. Fontos az apa szerepe. Három- és tízéves kor között az apai, nagyapai magatartásforma határozza meg a gyermek beilleszkedési képességét — szakszóval szocializációját. Az édesanya és az édesapa, illetve a nagyszülők viszonya döntően hat a gyermek értékrendjének kialakulására. A nagy család, ha valóban ép, és nem dúlja fel a meny—anyós, fiú—após vagy egyéb ellentét, akkor megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését a társadalomba, azt, hogy helyes értékrendet alakítsanak ki maguk számára. A tények azt mutatják, hogy egy-egy nagycsalád alkalmasabb a „reszocializációra”. tehát az úttévesztés után a magára- találásra is, egyszerűen azért, mert több a tér és a kötelék. ... és a hátrányok Az természetes, hogy nagyanyáink világában az anya szerepe egészen más vólt, mint manapság. Ma a feleség majd mindenütt dolgozik, kevesebb ideje jut a családra. Tűrőképességét próbára teszi a munkahely is, s otthoni alkalmazkodóképessége kisebb. A nagyanya (akár anyós, akár szülő) az esetek nagy részében kritikusan nézi ezt. A család egy-eay markánsabb egyénisége, maga mellé vonzza a többieket, s kialakul két- vagy többpólusú család. Igen komoly sérülések, halálig be nem gyógyuló sebek keletkeznek így. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nagycsaládok gazdaságilag, kulturálisan részben a társadalom pereméről jönnek. Városokban közismert a „lumpen nagycsalád”. míg falvakban szembeötlő a cigány származású nagycsáládok meglehetősen nagy száma. A buktatók ellenére a mérleg előnyserpenyőjében sokkal több van. S erre kell építenünk. Ehhez azonban meg kell, hogy változzék családvédelmi propagandánk, iskolai nevelésünk, egyéni és közösségi szemléletünk. Természetesen mindez jámbor óhajnak látszik, mert az ellenérvek igen erősek. Mindenekelőtt a lakás. A nagycsalád egyik jellemzője a közös fedél. Azt hiszem, hogy ilyen családegyesítési programra a közeljövőben nem szabad számítanunk. Átmeneti korban élünk, mondjuk gyakran közhelyszerűen, vagy felmentést keresve hibáinkra. Amíg új, tartalmas házasságmodell nem alakul ki, addig stabil családképről sem beszélhetünk. Mégis hiszem azt, hogy valakit minél több szál köt a család minél több tagjához, annál szilárdabban meg tud állni az életben. Ezt nevezhetjük akár közösségi típusú, akár szocialista típusú nagycsaládnak. R. L.
