Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 10., szombat ZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A mérnöki munka feltételei Irta: dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese Gyakran adunk hangot elégedetlenségünknek, amikor az ipar teljesítményét helyezzük nagyító alá. De nemcsak az elégedetlenség lesz úrrá rajtunk ilyenkor, hanem gyakran értetlenkedünk is. Nehezen tudjuk megérteni, hogy a nemzetiközi összehasonlításban is elismerést kiváltó ipari vezetés — vállalati és ágazati egyaránt — miért produkál a lehetséges és elvárható szinthez képest ilyen gyenge anyagi és szellemi teljesítményt. A vezérigazgatók, igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők 82 százaléka ma már diplomás. De a következő szinten — a főosztályvezető beosztásokban is — 65 százalékban felsőfokú végzettségű szakemberek dolgoznak. A kereskedők, konstruktőrök, technológusok, vállalati kutatók is nagy szakmai hozzáértésről tesznek tanúbizonyságot, többségük fiatal, jól képzett szakember. Ha egyikmásik munkakörbe — főleg a konstruktőri és technológust szakmákba — egyre nehezebb szakembert találni, ez önmagában nem magyarázat értetlenségünkre. írásomban nem vállalkozom teljes körű helyzet- elemzésre, különösen nem tanácsadásra, de szeretnénk néhány — a megértést elősegítő — mozzanatot felvillantani. Korszerű géppark Nem ritkák még azok a vélekedések, hogy 50—80 éves technikai eszközbázison, a század elején meghonosodott technológiával is lehetséges korszerű termékeket előállítani. Nem vitatom, ha egy-két termékről van szó, és időt, fáradságot nem kímélünk, kijöhet ebből a tudásanyagból is néhány jó termék. Ha okos, tapasztalt mesterek „kifaragják” az anyagból ezeket a művészeti értékkel is bíró remekműveket. Am az iparszerű technológia, amikor is jó minőségű termékeket kell nagy mennyiségben reprodukálni, más eszköz- és ismeretbázist követel. A korábbi esztergapadok vagy mechanikus szövőgépek, amelyek falják az energiát és anyagot, ma már alig jók valamire. Olyan elektronizált eszközbázisok és technológiák léptek a helyükre, amelyek elektronikus adat- utakon kapják a technológustól, konstruktőröktől a parancsokat, és képesek vásárlói, megrendelői igényeket személyre szabottan kielégíteni. A General Motors Manufacturing Automation Protocol néven ismertté vált termelési rendszere például összeköti a kutatás-fejlesztés, a gyártmány és technológia fázisait a terméket előállító rugalmas gyártó- rendszerekkel, egészen a vállalat irányításáig, illetve a szervizhálózatig. Múzeumba kell tehát helyezni a technikai matuzsálemeket, helyükre olyan — nem kevés pénzbe kerülő — technikai apparátusokat kell állítani, amelyek tö- meggyártási eszközökkel képesek akár egyedi igényeket is kielégíteni. A papíriparban például a norvég, finn és svéd üzemek alkalmaznak olyan — az egész gyárra kiterjedő — hálózati felépítésű, irányítási rendszereket — millwide system —, amelyek automatikusan szabályozzák a papírszalag nedvességtartalmát, vastagságát, hamutartalmát és átlátszóságát. A számítógépes energiafelhasználást ellenőrző és optimalizáló rendszerek alkalmazása révén 10—25 százalékos megtakarítások érhetők el. Az említett példák is azt bizonyítják, hogy a korszerű technológia szükséges feltétele a jó minőségű energia- és anyag takarékos termék- gyártásnak, illetve szolgáltatásnak. Elektronikus információs bázis A mérnök számára elérhető ismeretbázis sokáig az egyetem padjai közt memorizált információkból állt. Munkája során elsősorban ezekre támaszkodhatott. A kutatás-fejlesztés, illetve termelés infrastruktúrájához mindig is hozzátartoztak azok a találkozó-eszmecsere rendszerek, fórumok, vándorutak, amelyek bővítették ezt a memorizált tudásanyagot. Napjainkban azonban lehetőség nyílik a világ különböző pontjain felhalmozott technikai-technológiai eszköztár közvetlen lekérdezésére. Elektronikus eszközökkel bővíthető a hozzáférhető ismeretek köre. A mérnöki munka szakmai tartalma jelentős mértékben növelhető. Magyarországról több száz nemzetközi adatbázis kérdezhető le azok számára, akik úgynevezett on-line terminálokkal rendelkeznek. A Magyar Posta Nedix adatátviteli hálózatán, az Osztrák Posta Radaus hálózatán, majd a Tymnet vagy a Telénet nemzetközi hálózatokon keresztül kapcsolatot teremthetünk például amerikai, svájci adatbankokkal. Az információszerzésnek ez a módja a tervező számára sok esetben helyettesíti a szakkönyvet, kézikönyvet. Rövidíthető az információ- szerzés — ezáltal a kutatás- fejlesztés — időszükséglete, ami előnyhöz juttathatja a szervezetet a versenytársakhoz képest. Jól felszerelt laboratóriumok Közismert, hogy a termékek „életében” is megkülönböztetünk bizonyos periódusokat: kifejlesztés, piaci bevezetés, felfutás, telítettség. hanyatlás. Az új termékkel realizálható jövedelmezőség nagymértékben függ attól, hogy a ki- fejlesztést milyen gyorsan követi az ipari gyártás. Ha sokat késlekedünk, a kedvező piaci lehetőségeket kiaknázzák a versenytársak. Az új gondolatok, kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését jelentősen hátráltatja, hogy nagy különbség van a tömeggyártás és a kutatás-fejlesztés feltételrendszere között. A kutatóknak és fejlesztőknek sok esetben még a konstruktőröknél, technológusoknál is rosszabb feltételek között és elavult, gyakran maguk gyártotta eszközökkel kell dolgozni. Mire ilyen körülmények között eredményt produkálnak, a téma jórészt elavulttá válik. Az iparilag fejlett országokban a helyzet fordított. A kutató-fejlesztő intézetek a holnapot, a jövőt megalapozó technikákkal, technológiákkal rendelkeznek. Ha az ipar '„tudásszimtje” mikron, akkor a laboratóriumokban mikron alatt a mérő- és környezeti rendszerek .pontossága. Ebből a jövő- orientált környezetből kikerülő termékötletek — a termelő- és kutatószféra összehangolt norma, és feltételrendszere miatt a tömegtermelésben gyorsan realizálhatók és piacra dobhatók. A rosszul felszerelt laboratóriumokból kikerülő innovációs ötletekkel nálunk még évekig bíbelődni kell, mire gyártható ■ termék válik belőle. Kaukázusi kefir Gyöngyösről A magyar tejipar és a speciális szovjet kutatóintézet jó együttműködése eredményeként új termékkel léphet a fogyasztók elé a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzeme. Az üdítő, frissítő hatás mellett egyéb jó tulajdonságokkal is rendelkező kaukázusi kefir gyártását kezdték meg. A gyártáshoz szükséges gomba tény észanyagot, valamint a technológiát a szovjet kutatóintézet adta át, Gyöngyösön pedig rekordidő — két hónap alatt — teremtették meg a gyártás feltételeit. A kaukázusi férfiak által kedvelt kefir gyártásának próbaüzeme megkezdődött. Pasztörizáló berendezésnél Váradi Gyula Érlelőtartályok... (Fotó: Szabó Sándor) NEGYEDSZÁZAD BARÁTSÁG UTÁN „Búcsúzik“ a bankár Néhány éve a könyveket figyelők és olvasók között igazi sláger lett Amerika és a világ pénzembereit, a bankvilág kisebb-nagyobb maffiáit, hiénáit bemutató kötet. Korábban, az igazat megvallva, el sem tudtam volna képzelni, mit „ehetnek” ennyire rajta, hiszen a pénzügyietek — suhanckoromig — egyet jelentettek az ujjvédős, némelykor kelletlen, szigorú, száraz lelkű számszakikkal, akik naphosszat akták és csekkek, kasszák és kimutatások között töltik idejüket. Nem szívesen adnak, de annál könyörtelenebből hajtják be tartozásaikat... Nem sokat tudunk a pénz irodalmáról. Zárójelben bevallhatom, ma sem bírok még annyi ismerettel sem, mint egy egykori, valamirevaló bankfiú. Ám talán épp ezért, örömmel találkoztam egy va. lódi bankárral, akii negyed- százada mozog otthonosan a papír- és fémpénzek között. Ráadásul megcáfolja eddigi elképzeléseimet, mert se nem szivarozik, se nem rideg, sőt mi több, igazi, érző, a közért szívesen és jól dolgozó ember. aki nyíltan a T. Ház szemébe mondja ... nem a legjobb úton járunk gazdasági bajaink gyógyításában. Ezek után sokan kitalálják: beszélgetőtársam a megyéből búcsúzó bankár, dr. Puskás Sándor, aki december 1-től az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgatóhelyettese. Huszonöt évet töltött közöttünk, személytelen ismerőse lett majdnem minden Heves megyeinek, hiszen országgyűlési képviselőként, a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának igazgatójaként, igen sokunkkal állt kapcsolatban. A honi „bankmozgás” elmozdította őt is. Az eltöltött évek azonban mindenképp számadást, visszatekintést és egy kicsit a pálya összegzését kívánják. — Talán az ilyen esetben nyilatkozók egyik közhelye, de én sem tudom kikerülni: amennyire nehéz, olyannyira szép két és fél évtized fűz Egerhez, Heves megyéhez. Büszkén mondhatom, a pénzügyi élet „állóvizének” fel- kavarásában élenjáró volt az MNB Heves Megyei Igazgatósága. Ami nemcsak a magam, hanem jó képességű munkatársaim érdeme is. Valóban sokan úgy hiszik; unalmas, száraz világ a miénk, pedig nem így van. A friss diplomásnak, aki banki pályára adja fejét, legalább olyan hosszú, tapasztalatokban gazdag éveket kell „fa- mulusként" dolgozni, mint egy orvosnak! Az egyértelmű példa erre jómagam. Először termelőszövetkezeti főkönyvelőként kezdtem, s 1968-ban kerültem be a banki világba. Itt is bejártam azt a bizonyos „létrát” ... tanultam a szakmát, amelyhez nemcsak megalapozott matematikai és közigazgatástani, hanem társadalomtudományi ismeretek is kellenek. Én a Heves megyei hitelezés történetét kutattam, régi, tapasztalt kartársaim segítségével. — Hol tanítják a bankszakmát? Pénzügyi-számviteli főiskolákon, közgazdasági egyetemen, hol alapozhatják meg ismereteiket a hivatás iránt érdeklődők? — Jogos kérdés. A magyar közgazdasági oktatásban csak egy-két éve foglalkoznak spe. (Fotó: Perl Márton) ciális szakmai ismeretek tanításával. Korábban nem volt ilyen. — Azt hiszem, ha előre akakrunk lépni, a jövőben ezt a luxust nem engedheti jük meg magunknak, hogy a diplomás még egy-két évtizedig csak kóstolgassa szakmáját. — Ez az igény különösen most, a banki átszervezésekkor vállt „húsba vágóvá”. Nem egy esetben a tapasztalt bankügyes is értetlenül áll néhány kérdés előtt. Mindenekelőtt a felsőoktatásban, a szakmában jártas bankároknak kell oktatást vállalni. Nagyon nagy az igény nyelvtudó tisztviselőkre. Ennek érdekében a bankosok is bekapcsolódtak az ösztöndíjrendszerbe. A fiataloknak — túlzás nélkül — óriási lehetőségei lesznek. — A bankreform új igényekkel jár. Kérdés, mikorra érik be ez a szakember- gárda? — Azonnali változásokra, bármennyire is szeretnénk, nem lehet számítani. Legalább tíz év kell, mire „európai színvonalú” fiatal szakembergárdánk lesz. — Üj munkahelye, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. mivel foglalkozik? — Negyvennyolc szolgálati helyünk koordinálása, külföldi csereügyletek és — itt a hangsúly a gazdaságosságon van — olyan vállalatoknak, vállalkozásoknak a hitelezése, amelyek reális sikerrel kecsegtetnek. Tulajdonképpen ily módon nem szakadok el Heves megyétől, hiszen az itteni fiók pénzintézet ellenőrzése is hozzánk (tartozik. — Gondolom, a távozás mégsem könnyű. Új munkahely, új gondok, a család számára is. — Kisebbik lányom Pesten egyetemista. Így csak a feleségem „beilleszkedése” jelent kisebb-nagyobb nehézséget. Jóleső érzés, hogy továbbra :is számítanak rám, mint országgyűlési képviselőre és egy-egy gyűlésére visszavár a Heves Megyei Közigazgatási Társaság. Csak a távolság lesz több, de ez nem érinti a barátságot. Soós Tamás
