Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. január 10., szombat ZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A mérnöki munka feltételei Irta: dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese Gyakran adunk hangot elégedetlenségünknek, ami­kor az ipar teljesítményét helyezzük nagyító alá. De nemcsak az elégedetlenség lesz úrrá rajtunk ilyenkor, hanem gyakran értetlenke­dünk is. Nehezen tudjuk megérteni, hogy a nemzet­iközi összehasonlításban is elismerést kiváltó ipari ve­zetés — vállalati és ágazati egyaránt — miért produkál a lehetséges és elvárható szinthez képest ilyen gyen­ge anyagi és szellemi telje­sítményt. A vezérigazgatók, igazga­tók, főmérnökök, főkönyve­lők 82 százaléka ma már diplomás. De a következő szinten — a főosztályvezető beosztásokban is — 65 szá­zalékban felsőfokú vég­zettségű szakemberek dol­goznak. A kereskedők, konstruktőrök, technológu­sok, vállalati kutatók is nagy szakmai hozzáértésről tesznek tanúbizonyságot, többségük fiatal, jól kép­zett szakember. Ha egyik­másik munkakörbe — fő­leg a konstruktőri és tech­nológust szakmákba — egy­re nehezebb szakembert ta­lálni, ez önmagában nem magyarázat értetlenségünkre. írásomban nem vállalko­zom teljes körű helyzet- elemzésre, különösen nem tanácsadásra, de szeretnénk néhány — a megértést elő­segítő — mozzanatot fel­villantani. Korszerű géppark Nem ritkák még azok a vélekedések, hogy 50—80 éves technikai eszközbázi­son, a század elején meg­honosodott technológiával is lehetséges korszerű termé­keket előállítani. Nem vita­tom, ha egy-két termékről van szó, és időt, fáradságot nem kímélünk, kijöhet eb­ből a tudásanyagból is né­hány jó termék. Ha okos, tapasztalt mesterek „kifa­ragják” az anyagból ezeket a művészeti értékkel is bí­ró remekműveket. Am az iparszerű techno­lógia, amikor is jó minősé­gű termékeket kell nagy mennyiségben reprodukálni, más eszköz- és ismeretbá­zist követel. A korábbi esz­tergapadok vagy mechanikus szövőgépek, amelyek falják az energiát és anyagot, ma már alig jók valami­re. Olyan elektronizált esz­közbázisok és technológi­ák léptek a helyükre, ame­lyek elektronikus adat- utakon kapják a technoló­gustól, konstruktőröktől a parancsokat, és képesek vá­sárlói, megrendelői igénye­ket személyre szabottan ki­elégíteni. A General Motors Manufacturing Automation Protocol néven ismertté vált termelési rendszere például összeköti a kutatás-fejlesz­tés, a gyártmány és techno­lógia fázisait a terméket előállító rugalmas gyártó- rendszerekkel, egészen a vál­lalat irányításáig, illetve a szervizhálózatig. Múzeumba kell tehát he­lyezni a technikai matuzsá­lemeket, helyükre olyan — nem kevés pénzbe kerülő — technikai apparátusokat kell állítani, amelyek tö- meggyártási eszközökkel ké­pesek akár egyedi igényeket is kielégíteni. A papíripar­ban például a norvég, finn és svéd üzemek alkalmaz­nak olyan — az egész gyár­ra kiterjedő — hálózati fel­építésű, irányítási rendsze­reket — millwide system —, amelyek automatikusan szabályozzák a papírszalag nedvességtartalmát, vastag­ságát, hamutartalmát és át­látszóságát. A számítógépes energiafelhasználást ellen­őrző és optimalizáló rend­szerek alkalmazása révén 10—25 százalékos megtaka­rítások érhetők el. Az em­lített példák is azt bizonyít­ják, hogy a korszerű tech­nológia szükséges feltétele a jó minőségű energia- és anyag takarékos termék- gyártásnak, illetve szolgál­tatásnak. Elektronikus információs bázis A mérnök számára elér­hető ismeretbázis sokáig az egyetem padjai közt memo­rizált információkból állt. Munkája során elsősorban ezekre támaszkodhatott. A kutatás-fejlesztés, illetve termelés infrastruktúrájá­hoz mindig is hozzátartoz­tak azok a találkozó-eszme­csere rendszerek, fórumok, vándorutak, amelyek bőví­tették ezt a memorizált tu­dásanyagot. Napjainkban azonban le­hetőség nyílik a világ kü­lönböző pontjain felhalmo­zott technikai-technológiai eszköztár közvetlen lekér­dezésére. Elektronikus esz­közökkel bővíthető a hoz­záférhető ismeretek köre. A mérnöki munka szakmai tartalma jelentős mértékben növelhető. Magyarországról több száz nemzetközi adat­bázis kérdezhető le azok számára, akik úgynevezett on-line terminálokkal ren­delkeznek. A Magyar Posta Nedix adatátviteli hálóza­tán, az Osztrák Posta Ra­daus hálózatán, majd a Tymnet vagy a Telénet nem­zetközi hálózatokon ke­resztül kapcsolatot teremt­hetünk például amerikai, svájci adatbankokkal. Az információszerzésnek ez a módja a tervező számára sok esetben helyettesíti a szakkönyvet, kézikönyvet. Rövidíthető az információ- szerzés — ezáltal a kutatás- fejlesztés — időszükséglete, ami előnyhöz juttathatja a szervezetet a versenytársak­hoz képest. Jól felszerelt laboratóriumok Közismert, hogy a termékek „életében” is megkülönböz­tetünk bizonyos perióduso­kat: kifejlesztés, piaci be­vezetés, felfutás, telített­ség. hanyatlás. Az új ter­mékkel realizálható jö­vedelmezőség nagymérték­ben függ attól, hogy a ki- fejlesztést milyen gyorsan követi az ipari gyártás. Ha sokat késlekedünk, a kedve­ző piaci lehetőségeket kiak­názzák a versenytársak. Az új gondolatok, kutatá­si-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését je­lentősen hátráltatja, hogy nagy különbség van a tö­meggyártás és a kutatás-fej­lesztés feltételrendszere kö­zött. A kutatóknak és fej­lesztőknek sok esetben még a konstruktőröknél, techno­lógusoknál is rosszabb fel­tételek között és elavult, gyakran maguk gyártotta eszközökkel kell dolgozni. Mire ilyen körülmények kö­zött eredményt produkál­nak, a téma jórészt elavult­tá válik. Az iparilag fejlett orszá­gokban a helyzet fordított. A kutató-fejlesztő intéze­tek a holnapot, a jövőt meg­alapozó technikákkal, tech­nológiákkal rendelkeznek. Ha az ipar '„tudásszimtje” mikron, akkor a laboratóriu­mokban mikron alatt a mé­rő- és környezeti rendszerek .pontossága. Ebből a jövő- orientált környezetből ki­kerülő termékötletek — a termelő- és kutatószféra összehangolt norma, és fel­tételrendszere miatt a tö­megtermelésben gyorsan rea­lizálhatók és piacra dobha­tók. A rosszul felszerelt la­boratóriumokból kikerülő innovációs ötletekkel ná­lunk még évekig bíbelődni kell, mire gyártható ■ termék válik belőle. Kaukázusi kefir Gyöngyösről A magyar tejipar és a speciális szovjet kutatóinté­zet jó együttműködése eredményeként új termékkel léphet a fogyasztók elé a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzeme. Az üdítő, frissítő hatás mel­lett egyéb jó tulajdonságokkal is rendelkező kaukázusi kefir gyártását kezdték meg. A gyártáshoz szükséges gomba tény észanyagot, valamint a technológiát a szov­jet kutatóintézet adta át, Gyöngyösön pedig rekordidő — két hónap alatt — teremtették meg a gyártás fel­tételeit. A kaukázusi férfiak által kedvelt kefir gyár­tásának próbaüzeme megkezdődött. Pasztörizáló berendezésnél Váradi Gyula Érlelőtartályok... (Fotó: Szabó Sándor) NEGYEDSZÁZAD BARÁTSÁG UTÁN „Búcsúzik“ a bankár Néhány éve a könyveket figyelők és olvasók között igazi sláger lett Ame­rika és a világ pénzembereit, a bankvilág kisebb-nagyobb maffiáit, hiénáit bemutató kötet. Korábban, az igazat megvallva, el sem tudtam volna kép­zelni, mit „ehetnek” ennyire rajta, hiszen a pénzügyietek — suhanckoromig — egyet jelentettek az ujjvédős, némelykor kelletlen, szigorú, száraz lel­kű számszakikkal, akik naphosszat akták és csekkek, kasszák és kimuta­tások között töltik idejüket. Nem szívesen adnak, de annál könyörteleneb­ből hajtják be tartozásaikat... Nem sokat tudunk a pénz irodalmáról. Zárójelben be­vallhatom, ma sem bírok még annyi ismerettel sem, mint egy egykori, valamirevaló bankfiú. Ám talán épp ezért, örömmel találkoztam egy va. lódi bankárral, akii negyed- százada mozog otthonosan a papír- és fémpénzek között. Ráadásul megcáfolja eddigi elképzeléseimet, mert se nem szivarozik, se nem rideg, sőt mi több, igazi, érző, a közért szívesen és jól dolgozó em­ber. aki nyíltan a T. Ház szemébe mondja ... nem a legjobb úton járunk gazda­sági bajaink gyógyításában. Ezek után sokan kitalálják: beszélgetőtársam a megyéből búcsúzó bankár, dr. Puskás Sándor, aki december 1-től az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató­helyettese. Huszonöt évet töltött közöttünk, személyte­len ismerőse lett majdnem minden Heves megyeinek, hiszen országgyűlési képvi­selőként, a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazga­tóságának igazgatójaként, igen sokunkkal állt kapcso­latban. A honi „bankmozgás” elmozdította őt is. Az eltöl­tött évek azonban minden­képp számadást, visszatekin­tést és egy kicsit a pálya összegzését kívánják. — Talán az ilyen esetben nyilatkozók egyik közhelye, de én sem tudom kikerülni: amennyire nehéz, olyannyira szép két és fél évtized fűz Egerhez, Heves megyéhez. Büszkén mondhatom, a pénz­ügyi élet „állóvizének” fel- kavarásában élenjáró volt az MNB Heves Megyei Igazga­tósága. Ami nemcsak a ma­gam, hanem jó képességű munkatársaim érdeme is. Va­lóban sokan úgy hiszik; unalmas, száraz világ a mi­énk, pedig nem így van. A friss diplomásnak, aki banki pályára adja fejét, legalább olyan hosszú, tapasztalatok­ban gazdag éveket kell „fa- mulusként" dolgozni, mint egy orvosnak! Az egyértelmű példa erre jómagam. Először termelő­szövetkezeti főkönyvelőként kezdtem, s 1968-ban kerül­tem be a banki világba. Itt is bejártam azt a bizonyos „létrát” ... tanultam a szak­mát, amelyhez nemcsak meg­alapozott matematikai és közigazgatástani, hanem tár­sadalomtudományi ismeretek is kellenek. Én a Heves me­gyei hitelezés történetét ku­tattam, régi, tapasztalt kar­társaim segítségével. — Hol tanítják a bank­szakmát? Pénzügyi-számvite­li főiskolákon, közgazdasági egyetemen, hol alapozhatják meg ismereteiket a hivatás iránt érdeklődők? — Jogos kérdés. A magyar közgazdasági oktatásban csak egy-két éve foglalkoznak spe. (Fotó: Perl Márton) ciális szakmai ismeretek ta­nításával. Korábban nem volt ilyen. — Azt hiszem, ha előre akakrunk lépni, a jövőben ezt a luxust nem engedheti jük meg magunknak, hogy a diplomás még egy-két év­tizedig csak kóstolgassa szak­máját. — Ez az igény különösen most, a banki átszervezések­kor vállt „húsba vágóvá”. Nem egy esetben a tapasztalt bankügyes is értetlenül áll néhány kérdés előtt. Minde­nekelőtt a felsőoktatásban, a szakmában jártas bankárok­nak kell oktatást vállalni. Nagyon nagy az igény nyelv­tudó tisztviselőkre. Ennek ér­dekében a bankosok is be­kapcsolódtak az ösztöndíj­rendszerbe. A fiataloknak — túlzás nélkül — óriási lehe­tőségei lesznek. — A bankreform új igé­nyekkel jár. Kérdés, mikor­ra érik be ez a szakember- gárda? — Azonnali változásokra, bármennyire is szeretnénk, nem lehet számítani. Leg­alább tíz év kell, mire „eu­rópai színvonalú” fiatal szak­embergárdánk lesz. — Üj munkahelye, az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbank Rt. mivel foglalko­zik? — Negyvennyolc szolgálati helyünk koordinálása, kül­földi csereügyletek és — itt a hangsúly a gazdaságossá­gon van — olyan vállalatok­nak, vállalkozásoknak a hi­telezése, amelyek reális si­kerrel kecsegtetnek. Tulaj­donképpen ily módon nem szakadok el Heves megyé­től, hiszen az itteni fiók pénzintézet ellenőrzése is hozzánk (tartozik. — Gondolom, a távozás mégsem könnyű. Új munka­hely, új gondok, a család szá­mára is. — Kisebbik lányom Pes­ten egyetemista. Így csak a feleségem „beilleszkedése” je­lent kisebb-nagyobb nehéz­séget. Jóleső érzés, hogy továbbra :is számítanak rám, mint országgyűlési képvise­lőre és egy-egy gyűlésére visszavár a Heves Megyei Közigazgatási Társaság. Csak a távolság lesz több, de ez nem érinti a barátságot. Soós Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents