Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fogadalmaink Az új esztendő elejét családban, közösségekben mindig nagy nekifohászko- dások jellemzik. Na, anyukám, én mostantól lemondok a bagóról, így a férj. Édes uram, meglátod, mennyire összehúzom magam, megfogom a pénzmagot öltözködés dolgában, így az asszony, s már számi tgatja: év végeztéig mit tud megtakarítani, hogy aztán a forintokat a rég hiányolt bútordarabokra költhessék. ígérgetnek persze a gyerkőcök is, hiszen a nyár feledhetetlennek tűnő táborozásokkal kecsegtet, s ha aput, anyut jelesebb bizonyítvánnyal lepnék meg, bizton el is érhető a Balaton partja, a Dunakanyar. Ez a többre törő, ez az érdemesebb életvitel — persze — nem marad ki az ígéret, a fogadkozás erejéig a munkahelyi vezetők, a gyári és mezőgazda- sági kollektívák ilyentájt szokásos tanácskozásainak hangütéséből sem. Ahol a vezetők, vezetettek kisebb- nagyobb csapatai rögtön leszögezik: márpedig, elvtársak, csak akkor tudunk előbbre lépni munkamorál, műszaki fejlesztés, a technológia tökéletes kihasználása tekintetében. ha már most, az új esztendő első napjaitól, első heteitől összpontosítunk, mindent elkövetünk eddigi lazaságaink leküzdésére. Vagyis, az új esztendővel új életet kezdünk. Természetesen ez utóbbi másként esik latba, mint amikor egy családfő kívánja odahagyni a nikotint, miután erre tízmillió magyart igyekezett rávenni a tévé szilveszteri műsora is! Továbbá „háztájinak” minősíthető a nej, a drága gyermekek jól csengő ígérete. Hiszen valójában megannyi mikrovilágról van szó esetünkben. £s ha itt-ott semmi sem lesz az új esztendei fogadkozásból, attól futhat a nagy szekér. De vallom, úgy tartom: hivatal és munkahely, üzem és termelőszövetkezet dolgában már súlyosabb konzekvenciájuk van a feladott fogadalmaknak Igen! Itt már fél megye, fél ország boldogulása, jó vagy rossz sorsa a tét. Itt már a gyárvezetők, az öntödei közösségek, a tsz-üzemágak, a kereskedelmi vállalatok jó igazodása az indulás pillanataiban alapvetően meghatározza, mire is jut valójában egy sokmilliárdos program, mennyire kerül reális közelségbe gyár, gazdaság, bánya a reform- tervekkel, az egész nép boldogulását, jólétét feltételező új célkitűzésekkel. Ha tehát most — 1987 elején — egyáltalán a tökéletesebbre, a teljesebb emberi, közösségi teljesítményekre szavazunk, töröljük ki életünkből, tudatunkból a megrögződött rosz- szat! A felszínes, formális szólamokat. És fogadaHna- ink váljanak valóban a teljes élet, a haza és a családi otthon harmóniájának meghatározó, döntő tényezőjévé. Nem ígéretként, hanem mert csak ekként élve, dolgozva maradhatunk talpon, s teremthetjük meg az egész magyar társadalom emberarcú, emberme- legű jövendőjét. Motdvay Győző ÉLEN A POLGÁRI JOGI ÜGYEK - NAGYOBB SZEREPET A KÉPVISELETNEK Jogsegély a dolgozóknak Hasznos és jólesik mindenkinek a segítség — bármikor, bárhonnan érkezzék is. Különösen, ha valaki bizonyos területen nem igazán jártas. Mint például — ahogy emlegetni szokták —, könnyen eltéved a paragrafusok labirintusában. Kétségtelen tény, igen sokan vagyunk ilyenek. Gyakran azonban sem idő nem jut, sem mód nincs rá, hogy jogi szakértőhöz forduljunk. A magunk képviselete pedig nem mindig bizonyul elégségesnek. Számos munkahelyen — a szakszervezeti szervek keretén belül — hoztak létre jogsegélyszolgálatokat, Hogy miként látják el munkájukat? Mennyire vált be ez a megoldás? Erről készített a közelmúltban összegzést a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának jogsegélyszolgálati bizottsága. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Január 8-án a társadalmi fejlődésért küzdő erők, valamennyi haladó mozgalom és demokratikus csoportosulás világszerte megemlékezik az Afrikai Nemzeti Kongresszus. — az apartheid rezsim felszámolásáért, a demokratikus alapokon nyugvó és faji megkülönböztetéstől mentes független Dél-Afrikáért küzdő szervezett mozgalom — születésének 75. évfordulójáról. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez alkalomból nyilvánosságra hozott nyilatkozatában hangsúlyozza: karöltve a magyar társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint mozgalmakkal — az ünnepi alkalmat felhasználva — cselekvő szolidaritását és támogatását fejezi ki az apartheid~ellenes küzdelem vezető erejével, az Afrikai Nemzeti Kangresz- szussal. Az ANC az ország gyarmatosítói, majd a fajüldöző rendszer elleni elkötelezett, elszánt harc 75 éve alatt az ország apartheid-ellenes erőit egyesítő, tudatos, következetes politikát folytató szervezetté vált. Az általa vezetett szabadságküzdelem. s a többséget alkotó őslakosság politikai szerepvállalása a nemzetközi reakció számára lehetetlenné tette a fajüldöző rendszer {Változatlan fenntartását, s utat mutatott a mélyreható társadalmi és politikai átalakulás felé. Üj távlatok — egy demokratikus, nem fajüldöző Dél-Afrika távlatai — nyíltak meg az ország népe előtt. Örülünk és büszkék vagyunk arra, hogy a világ népei antiimperialista, antikolonlalista szolidaritásának mi. magyarok is részesei lehetünk. Megerősítjük cselekvő szolidaritásunkat és támogatásunkat az Afrikai Nemzeti Kongresszussal és minden, hazája függetlenségéért, demokratikus, antiimperialista, antikoloniaMsta, apartheid-mentes átalakulásért küzdő dél-afrikai hazafival. Követeljük a népelnyomó apartheid-rendszer azonnali felszámolását. Nelson Mandela és valamennyi politikai fogoly feltétel nélküli szabadon bocsátását. Magyar—francia külügyminisztérium! megbeszélések Megyénkben összesen 83 helyen várják hivatásos jogászok a hozzájuk fordulókat. Kettő kivételével — ezek közül az egyik az SZMT, a másik pedig Gyöngyösön a szakmaközi bizottság mellett található — mind iparban és szolgáltatást végző szerveknél. illetve jó néhány intézményben működik. Pár gazdálkodó egységnél, így például a KPVDSZ-hez tartozóknál egyelőre helyiséghiány gátolja újabbak megteremtését. A statisztikai adatok szerint négyezer fölötti számú ügyben kértek segítséget a dolgozók. Ahogyan az esztendők óta igaz: a legtöbben polgári jogi kérdésekkel keresik fel a jogsegélyszolgálatoknál tevékenykedő szakembereket. Különösen az örökösödést, valamint a szerződési problémák megoldásában kérnek tanácsokat. Társadalmi képet tükröz. hogy az utóbbi években emelkedett azoknak a száma, akik családjogi gondjaik orvoslásában várják el a szakmai támogatást. Bár az is tény, ezekben az esetekben kötelező a tanácsadás. A felek hatóságok előtti képviseletéről leginkább a házassági bontóperekben, a gyermektartás eldöntésénél, valamint a vagyonközösség megosztásakor van szó. Megint csak nem ritka, hogy államigazgatási eljárások miatt tesznek fel kérdéseket a jogsegélyszolgálatok vezetőinek. Hasonlóképpen a társadalombiztosítási jogszabályokban való járatlanság i$ sokszor elvezeti az ügyfeleket hozzájuk. Nagy ugyan még mindig a mun- kajogi esetek száma, amelyekkel a szolgálatok foglalkoznak, ám az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek mennyiségében a korábbiakhoz képest jelentős a visszaesés. Ez egyébként arra is utal, hogy e forma és a munkaügyi döntőbizottságok egyre határozottabb fellépése az eddigieknél megfelelőbb jogalkalmazásra bírja a vállalatokat. De. sajnos annak is bizonyítéka lehet. hogy egyes jogsegély- szolgálatok nem tudják úgy elvégezni feladataikat — főképp a vállalati jogtanácsosok esetében —, hogy a bizalmat erősítsék. Az adatsor azt mutatja, a büntetőjogi ügyekben a legkirívóbb a csökkenés. Tehát ezeknél az eljárásoknál nem szívesen igénylik a szolgálatok közreműködését. Az értékelésben szerepelnek a hiányosságok is. így például helytelen, hogy a szakszervezeti bizottságok sem veszik igénybe munkájukat, holott az élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekben a dolgozó védelmét el kellene látniuk meghatalmazás alapján, vagy anélkül. E joggal az szb-k bizony a legritkább esetben élnek. Mindemellett tovább kéne bővíteni a képviselet ellátását nemcsak a munkajogi. hanem az államigazgatási és társadalombiztosítási téren is. Már csak azért is, mert ezzel megelőzhető a dolgozók munkából való elmaradása. a kilépés, hatásosabban segíthetők ügyeik intézésében. Ez pedig nép- gazdasági érdek. Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár január 5—7. között megbeszélést folytatott Didier Bariani francia külügyi államtitkárral. Áttekintették a magyar —francia kapcsolatok helyzetét. az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Az Ipari Minisztérium vezetői és a Kereskedelmi Kamarának képviselői, tagozat- vezetői, illetve területi ipari bizottságai szerdán megbeszélést tartottak a minisztériumban az idei feladatokról. A tanácskozáson 'Kapo- lyi László ipari miniszter hangsúlyozta, hogy az ipar alapvető feladata, fokozottan Horn Gyulát fogadta Jean- Bemard Raimond külügyminiszter. Találkozott Louis le Pensec-kel, a Szocialista Párt külügyi titkárával, és előadást tartott a Francia Külügyi Intézetben a kis és közepes államoknak a kelet —nyugati kapcsolatokban betöltött szerepéről. segíteni a nemzeti jövedelem növelését, s az export bővítését. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a vállalatok javítják piaci munkájukat, s erőteljesebben fejlesztik termékeiket. Szükség az is, hogy a KGST-n belüli együttműködés lehetőségeit jobban kihasználják. Tanácskozás az ipar feladatairól A próbaüzem előtti utolsó simítások az aerosol- gyártésoroa A „házi” konstruktőr, Szavaljev Sándor ... Kutasi Tamás szereld munka közben Importgép helyett hazai gyártású... A Mátravidéki Fémművek sírok! gyárában mintegy 60 millió forintos értékben új, saját tervezésű és kivitelezésű aerosol - gyártógépsert állítanak üzembe a napokban. A vállalat tervezőinek és technológusainak érdeme, hogy a „házi" kivitelezésű gépsor egy, már korábban üzemelő 160 millió forint értékű svájci gép importját „váltja” ki. A konstruktőr és Kerek László indítja a próbaüzemet (Fotó: Perl Márton)
