Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. január 7., szerda s. EGYÜTT, EGYMÁSÉRT N Ifjúsági munka a szakszervezetben Egy éve, hogy a Szak- szervezetek Országos Taná­csa plénuma a szakszerve­zeti ifjúsági munka hagyo­mányaiból kiindulva hatá­rozatot fogadott el e tevé­kenység továbbfejlesztéséről, új szervezeti fonnák kiala­kításáról. Azóta sorban ala­kulnak meg az országban a szakszervezeti ifjúsági tago­zatok, tanácsok. E testületek munkájáról, létrehozásuk okairól kérdeztük Dávoti Istvánnét, a SZOT Orszá­gos Ifjúsági Tanácsának tit­kárát. — Bevezetésül szeretném hangsúlyozni, hogy a szak- szervezetek mindig fontos feladatuknak tekintették a fiatal munkásnemzedék ne­velését, problémáinak meg­oldását. A szakszervezetek ezzel kapcsolatos munkájá­val szemben az utóbbi évek­ben új követelményeket tá­masztott az élet. Hiszen a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején meg­lehetősen differenciált hely­zet alakult ki a fiatalok tár­sadalmi helyét, szerepét, eg­zisztenciális helyzetét. po­litikai és morális jellemzőit illetően. Megnehezültek a fiatalok élet- és pályakezdé­sének körülményei, egyebek között a szakképzés, a fog­lalkoztatás, az egzisztencia­teremtés. Az új problémák a társadalmi és politikai szer­vezetektől is megkövetelték, hogy új megoldásokat ke­ressenek. Egyre nagyobb az igény arra, hogy a szakszer­vezetek segítsék a fiatalo­kat, képviseljék érdekeiket. — Voltaképp tehát egy hagyományokra építő folya­matról van szó, amelynek már a hetvenes évek elején szervezeti formái is voltak. Igen, az MSZMP KB 1970-es ifjúságpolitikai ha­tározata óta a vezető testü­letek mellett ifjúsági bizott­ságok alakultak azzal a cél­lal, hogy a párthatározat megvalósítását segítsék a szakszervezeti mozgalomban. Az ifjúság gondjaival való foglalkozás nem volt, és ma sem kampányfeladat a szak­szervezetben. Jelzi ezt a SZOT 1983 júniusi ülése is, amely átfogóan értékelte a szakszervezetek ifjúsági munkáját, s állást foglalt ez ügyben. Az akkor elfogadott határozat egyebek között hangsúlyozta: a szakszerve­zeteknek minden lehetősége megvan, hogy a dolgozó és szakmunkástanuló fiatalok körében érdemi nevelő- és érdekvédelmi munkát vé­gezzen. A nyolcvanas évek elején választ kellett adni egyebek között ezekre a kér­désekre: milyen legyen a munkamegosztás az ifjúság körében, milyen helyet kap­jon a fiatalság a társada­lom formálásában. hogyan bővüljenek közvetlen érdek­érvényesítési lehetőséget? — Fontos kérdések ezek, már csak azért is, mert az átlagéletkort tekintve a szak­szervezeti mozgalom meg­lehetősen fiatal. — Igen. A szakszerveze­.teknek ma 4,4 millió tagja van, ebből csaknem másfél millió harminc éven aluli. De visszatérve a SZOT ál­lásfoglalására : a felmerülő új kérdésekre egyértelmű választ adott az MSZMP KB 1984 októberi ülésén szüle­tett ifjúságpolitikai állás- foglalás is. Ennek alapján döntött aztán a SZOT plé­numa 1985 október végén úgy, hogy tovább kell fejlesz­teni a szakszervezeti ifjú­sági munkát s ezt szolgáló új szervezeti formákat kell kialakítani. — Üj formák. Nem fordí­tunk nagyobb figyelmet a kelleténél az új formákra? Hiszen csak formákkal nem lehet megtalálni azokat a kívánt új válaszokat. — A cél a szakszervezeti ifjúsági munka továbbfej­lesztése volt. Mindenképpen új alapokra, és új feltételek közé kell helyezni a követ­kező évtized ifjúsági mun­káját. Mindez nem jelenti azonban az ifjúsági tevé­kenység elkülönülését, mert az a jövőben is a szakszer­vezeti mozgalom keretei kö­zött, annak meglévő szerve­zeti rendjébe illesztve való­sulhat csak meg. — Az új forma a szakszer­vezeti ifjúsági tagozat, illet­né tanács. — Ezeknek a testületek­nek a létrehozásáról, mű­ködéséről a szakszervezeti vezető testületek döntenek. Tagjai a harminc év alatti szakszervezeti tagak. akik megválasztják a tagozat ve­zetőségét, vezetőjét, mun­kaprogramot dolgoznak ki az őket közvetlenül érintő kérdések, feladatok megol­dására. A testületet az alap- szervezet vezető testületé irányítja. Azokon a nagy lét­számú munkahelyeken, ahol több ifjúsági tagozat is ala­kul, ott ifjúsági tanácsot is választhatnak, amely a ta­gozatok együttműködését hi­vatott összehangolni. Fontos megjegyezni: az ifjúsági ta­gozat, illetve tanács vezetője tagja a szakszervezeti veze­tő testületnek is. A tagozat alapegysége le­het a szakszervezeti ifjúsá­gi munkának, a fiatalok e közösségben dönthetik el: hogyan érvényesíthetik job­ban saját érdekeiket. A ta­gozat nem a szakszervezeti vezető testület által kötele­zően előírt forma. Feladata kialakításánál, működésénél a fiatalok igényeit kell ki­elégítenie. A fiataloknak maguknak kell eldönteniük, mit akarnak. A lehetőség az új szervezeti formával meg­teremtődött, de az ifjúság gondja: hogyan él ezzel a lehetőséggel. Fontos szak- szervezeti feladat, hogy a fiatalok saját sorsuk alakí­tásában aktívabban részt tudjanak venni. Az ifjúsági tagozatok szervezése 1987 tavaszára fejeződik be. — A tagozatok létrehozá­sa nem kis vitát váltott ki. Hogyan látja ezt a vitát? — Mind a szakszervezet környezetében, mind pedig a szakszervezeten belül éles viták bontakoztak ki az if­júsági tagozatok kapcsán. Ez visszavezethető arra, hogy másfél évtizedes ifjú­ságpolitikai gyakorlatot vál­toztattunk meg. De sok he­lyütt tapasztalható tanácsta­lanság is, ami gyakran ma­gát a vitát is kiváltja. A vitázóknak — mint kiderült — meglehetősen hiányos is­mereteik vannak a szakszer­vezeti munkáról, a szervezet életéről. Nem is annyira a tagozatok létrehozásával, ha­nem inkább a fiatalok tájé­kozatlanságával voltak gond­jaink. Amilyen mértékben választ tudtunk adni a fia­talok kérdéseire, olyan mér­tékben nőtt msg a fiatalok érdeklődése, aktivitása. — A tagozatok létrehozá­sa KISZ-körökben is vitát kavart. — A szakszervezeti ifjú­sági munka fejlesztésében továbbra is nagyon fontos­nak tartjuk a KISZ-szel ki­alakult eredményes együtt­működést. Ez az együttmű­ködés komoly sikereket ho­zott az utóbbi évtizedben, megállapodásunk elvei meg­felelőnek látszanak, azon­ban szükség van némely kér­désben aktualizálásra, kor­szerűsítésre az időközben bekövetkezett változások miatt. A KISZ kongresszu­sán is nagy hangsúlyt ka­pott a szakszervezeti ifjúsá­gi tevékenység fejlesztésének igénye, s tapasztalatunk, hogy a munkahelyi KISZ- szervezetek várakozással te­kintenek" a szakszervezeti ta­gozatok működése elé. A lényeg: az új testületekkel bővülnek a fiatalok közéleti lehetőségei, a szakszervezeti munka is gyarapodik, s a mozgalom közelebb kerül a fiatalsághoz. Célunk —. s ez az alapja a KISZ-szel való együttműködésnek is —, hogy a párt ifjúságpolitikai programja megvalósuljon, hogy bővítsük a fiatalok cselekvési lehetőségeit, és gyarapítsuk az ifjúságpoliti­kát szolgáló anyagi, tárgyi feltételeket is. S ebben min­den szervezetnek a saját feladatait kell elvégeznie. F. R. COMMODORE 64 VISZNEKI KISZ-ESEK Fiatalok a faluért Kevesen vannak manapság azok a vidéki fiatalok, akik nem hagyják el szülőhelyüket. Többségük olyan szakmát, hivatást választ, amely elszólítja a közeli városokba, na­gyobb településekre. Akik mégis megmaradnak, vagy né­hány évi kitérő után hazatelepülnek, többszörösen is kötőd­nek a tájhoz, az emberekhez, felelősséget éreznek falujuk jelen és jövőbeli sorsáért. A visznek! KISZ-szervezet mind a harmincegy tagjának vállára is a másfél ezres község gondja-öröme nehezül, és bizalma is. (Fotó: Köhidi Imre) Egymásért... Bessenyei István, a KISZ- alapszervezet titkára a he­lyi Béke Termelőszövetke­zetben dolgozik, mint nö­vényvédő szakember. Ö is a „visszarepülők” egyike. — Nem jelentett újat az itteni feladat — kezdi — ti­zenöt éves mozgalmi múlt van mögöttem. A vezetőségi tagok is barátok. Előttem például Tori János volt a titkár, én szervező, aztán, hogy neki több lett a dolga, ..funkciót cseréltünk”. — Milyen közösség a tie­tek? — A legnagyobb problé­mánk. hogy elég nagy köz­tünk az életkorkülönbség. Legtöbbünk a 25—30 év kö­rüli. öt házaspárunk is van. Néhányan pedig egészen fia­talok. a „legkisebb" 16 esz­tendős. No és. ha a neme­ket nézzük, a fiúk javára billen a mérleg. A többség a Béke Termelőszövetkezet­ben dolgozik, néhányan a tanácsnál, intézményekben. A megélhetést persze majd mindannyiunknak a háztáji adja. Ezért aztán közös prog­ramokat is nehéz összehoz­ni. de a feladatokra min­denki kapható. Az együtt megünnepelt márciusi évfordulóknál csak a kisebbek számára szerve­zett diszkónál meg kabaré­műsornál már-már megaka­dunk, amikor Csörgő Tibor tsz-elnök, aki akaratlanul is tanúja beszélgetésünknek, közbeszól: — Hát a kalákáról ‘nem szóltok? — Igaz is, hát sokan épít­kezünk. s az csak természe­tes. hogy segítünk egymás­nak. A faluért... — Nézzük meg a video­felvételt! No meg fényképek is vannak — nyílik ki Bes­senyei István arca, amikor a viszneki lovasnapok ke­rülnek szóba. — A zaránkiak adták az ötletet — meséli az előzmé­nyeket. Még 1985 májusában meghívtak minket a bemu­tatójukra. Miért ne lehetne ilyen nálunk is? A tsz ve­zetőségében segítségre lel­tünk. A mi dolgunk a szer­vezés és előkészítés volt. Már abban az évben szep­tember 14-én a «portpályán összegyűlt a falu apraja- nagyja. Volt díjugratás, fo­gathajtás. Párádról, Jászbe­rényből, Gyöngyösről hív­tunk versenyzőket, no meg a mi fogatosaink is felvo­nultak. Bekapcsolódtak a gyerekek is. A helyi úttörő- csapatból a legügyesebbek, már akik megülték a lovat. Olyannyira sikeres rendez­vény volt, hogy megismétel­tük. Azt hiszem, ebből már hagyomány lesz. Azok az idős gazdák, akiknek lovuk van, elhozták az állataikat a „szépségversenyre”. Díjakat is adtunk. Az idős parasztok­nak ez egy kicsit visszaidézte az ifjúságukat. Mindenki együtt örült. A sikerre jel­lemző, hogy a „fizetővendé­gek” száma meghaladta a kétezret. Az itteni fiatalok a hét­köznapokban is megállják a helyüket. A helybeliek nagy része állattartással foglalko­zik. Évente például mintegy hat-hétezer hívó hagyja el a községet, ebből kétezer a háztájiból van. S mivel sok A tranzisztor kifejleszté­se és alkalmazása a számí­tástechnikában olyan jelen­tőséggel bír, ami indokolt­tá teszi, hogy részletesebben foglalkozzunk vele. A tran­zisztor egy kapitalista or­szágban látta meg a napvi­lágot. Amikor öt kísérleti gyármányú tranzisztor kö­zül négy még selejtesnek bizonyult, a riporterek már arról tájékoztatták olvasói­kat, hogy eljött a rádiócső utolsó órája. „Múzeumba a rádiócsövekkel!” — „A tran­zisztorok legyőzik az erősí­tőcsöveket!” — a napi- és hetilapokban számos cikk jelent meg ilyen megálla­pításokkal. Az elektroncsövet gyártó társaságok, amelyeknek kö­rében már amúgy is nagy riadalmat keltett a félveze­tők kutatása, szintén kiabá­ló cikkekkel fejtették ki el­lenpropagandájukat: „A tranzisztor csak fizikai ku­riózum!” De a tranzisztor előrelépését nem lehetett megállítani, mert a félveze­tőkre épülő berendezéseknek nemcsak a sokoldalúsága, hanem működési sebessége is bámulatos volt. Egyetlen másodperc alatt sok száz­ezer számolási műveletet tudtak elvégezni és azok eredményét kiírni, hogy má­sodpercenként sok ív pa­pír telt meg a kinyomtatott számadatokkal. Csak érdekes­ségként megemlítendő, hogy a Szovjet Tudományos Akadé­miának számítóközpontja csu­pán 1955-ben annyi számítást végzett el, amennyit tízezer személy csak húsz év alatt lett volna képes kézi erővel elvégezni. Ezt a teljesítményt azóta már sokszorosan fe­lülmúlták. Nálunk nem csaptak ilyen nagy hűhót, de nekünk is roppant fontos volt tudnunk, kiszorítják-e a félvezetőele­mek az elektroncsöveket, és ha igen, az mikor követke­zik be. A válasz befolyásol­ta népgazdasági terveinket,’ a beruházások jóváhagyását. Az elektroncsőgyárak ter­melési programját és nem utolsósorban a szakember- képzést. Ezért azt a kérdést, hogy elektroncsövet vagy tran­zisztort, későbbiekben pe­dig tranzisztort vagy integ­rált áramkört válasszunk-e, csak műszaki és gazdasági alapon, a három áramköri elem tulajdonságainak és al­kalmazási lehetőségeinek fi­gyelembevételével lehetett eldönteni. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: az idős ember, a szövetke­zet KISZ-esei a leadáskor vállalták a jószágok beszál­lítását, munkaidőn kívül. A tsz járműveket ad, ők pe­dig szívesen teszik ezt. hi­szen apáikról, ismerőseikről van szó. A lomtalanítást is így oldották meg. S minden­ről úgy számolnak be, mint a világ legtermészetesebb dolgáról, pedig közülük is sokan a családalapítás, épít­kezés, kezdő, emberpróbáló éveiben vannak. Az elmúlt három évben szerzett dicsérő oklevélnek, kiváló jelvénynek többek között ebben van aranyfe­dezete. A gyerekekért... — Az ötlet még a lovas­napon született. Móczár Im­re és Szaka János ifjú ál­latgondozók elvállalták: fog­lalkoznak azokkal a gyere­kekkel, akik kedvet éreznek a lovagláshoz. A gazdaság vezetőiben is megvolt a kész­ség az együttműködésre. így jött létre a lovasklub, ahol kicsik és nagyobbak együtt örülhetnek e szép sportág­nak. — A klub már megvan — folytatja a titkár. — A KISZ KB pályázata a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló körök megvalósítására ösz­tönöz. Mi beadtuk a terve­zetünket. Reméljük, hogy az így szerzett anyagi támoga­tásból — ha megkapjuk — sikerül erősítenünk a klu­bot. Az úttörőcsapattal egyébként is jó a kapcsola­tunk. Együtt ünnepelünk, vannak közös kirándulása­ink. Maksa Istvánná, a he­lyi iskola úttörőtitkára se­gítőtársunk, de ők is szá­míthatnak ránk bármikor, hiszen közös a célunk: az, hogy az itt élőknek jobb legyen ... Jámbor Ildikó A sorvegi soreaelesek kimaradtak. rud; 13OrbílS Zsolt, Eger, ' a javítások, illetve a fa Cserháti Zoltán, Eger; Csor­bái oldalának díszítésé: gő Béla, Sarud; Gellért Ti­1 172 LET os-*'*": reá Diszites bor’ Pftervására; Goes Gab­230 : FOR J 0 TO I riella es Goes György, Eger; 232 : IF RND<0)>.2 then goto 240 Heves Városi Űttörőház 234 : GoroI250Dl' >^*< számítógépes szakköre, Kal­248 : print b$; »„«< már Gyula, Elger; Kálosi Já­295 I P^nV >&mSS< n0S’ Eger; KUndrák An­345 print »»*>i<««< dor, Eger; Ma tula Zoltán,- 375 PRINT Hatvan; Mocsári Zoltán i Eger; Olaszi Peter, Eger; ====«„=========« Szabó István, Füzesabony; r KÖNYVUTALVÁNYT Szabó Norbert, Eger; Vidra NYERT: Bakondi Laura, Sa- Gábor, Gyöngyös. Új rejtvényünk: 100 REB »»* BUBO NI »** 110 REB ----- VÁLTOZÓK ----­1 20 LET F1=0: RE« FI 1 130 LET F2=*0: REB FI 2 140 LET It*"": REB BILLENTYŰ 150 LET P=3.14159: REB Pl 160 LET S1=P/10: REB STEP 1 170 LET S2=P/25: REB STEP 2 180 REB ----- PROGRAB ----­1 90 LET If=INKEYf: REB GET If 200 IF 1$="" THEN GOTO 380 210 LET T1=15+6*SIN(F1) LET T2=20+15*SIN(F2) IF TKT2 THEN GOTO 290 IF T2>T1 THEN GOTO 270 PRINT TAB<T1)»"«" GOTO 300 print TAB(T2);M0";TAB(Ti);-o" GOTO 300 PRINT TAB(Tl)r*o"»TAB(T2)»"0" LET F1=F1+S1 IF F1>P THEN GOTO 330 LET FI=0 LET F2=F2+S2 IF F2>P THEN GOTO 360 LET F2C0 LET If*INKEYf: REfl GET If 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 GOTO 200 380 END Pezsgőspohárban a felszál­ló buborékokat szerette vol­na a tv képernyőjén is lát­ni a Bubó-program progra­mozója. Sajnos, addig tanul­mányozta a nemes italt, míg a programot és gondolatait címre. sikerült teljesen összekuszál­nia. Beküldendők a hibás prog­ramsorok a SZÜV, Eger, Grónay Sándor u. 3., 3300 Az Egri Ifjúsági Házban mindig sokan vesznek részt a szá­mítógépes játékokon. E rejtvényeinkre is gyakran küldenek kollektív megfejtéseket (Fotó: Tóth Gizella)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents