Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1987. január 7., szerda EURÓPA-KUPAVIADAL LESZ Előre lépett a Dobó! Idén novemberben tovább emelkedik a rangja az egri Do­bó István ökölvívó-emlékversenynek. A mezőny nemzetkö­zisége garantált is a két súlycsoport EK-viadalával (Fotó: Szántó György) Összetörték a játékvezető kocsiját Hokibotrány Miskolcon Az ökölvívók idei fő ese­ménye a május 21—31. kö­zött Torinóban sorra kerülő Európa-bajnokság. Pa pp László nem sok pihenőt en­gedélyezett az élversenyzők­nek. December 22-ig elő­alapozó táborban készültek a válogatott keret tagjai, je­lenleg klubjaikban gyako­rolnak. A menet továbbra is gyorsított: A hét végén már kezdő­dik a CSB tavaszi idénye, a 63,5 kilós Nagy József és a 71 kilós Molnár Tibor pedig Stockholmban lép szorítóba az új nemzetközi ökölvívó­eseményen, az Európa-ku­pán. Január 19-től ismét együtt lesz az EB-keret, innen jár­nak a versenyzők klubjaik CSB-mérkőzéseire, s a tá­borból utaznak február 13- ra Wroclawba, a Lengyel- ország—Magyarország mér­kőzésre. — Ezután is számos erő­próba vár az EB-jelöltekre — mondta Dőry Miklós, a Magyar Ökölvívó Szövetség főtitkára. — A teljes élvo­nal rajthoz áll február 19. és 22. között Debrecenben, a Bocskai-emlékversenyen, a hónap végén Szófiában a Sztrandzsata-kupán szere­pelnek azok, akiknek mér­kőzésre van szükségük. Már­cius 9—<15. között Velencé­ben indulunk erős gárdával, két héttel később pedig Hal­léban, a nemzetközi tornán. Április 6. és 12. között Heimsbachban (NSZK), il­letve St. Nazaire-ben (Fran­ciaország) lépnek fel az EB- jelöltek. Az országos egyéni bajnokságot április 23—26. között tartjuk. Alakul már az őszi idény műsora is. Ebben a legjelen­tősebb a Belgrádban sorra kerülő Világ-kupa, a hazai események közül pedig az egri Dobó-emlékverseny, amelynek keretében a 48 és a 91 kilós súlycsoport egy­ben Európa-kupaviadal is lesz. Az EK küzdelmei kö­zül az 51 és a plusz 91 kilót december elején Leningrád- ban rendezik, a további ka­tegóriák színhelyéről még tárgyalások folynak. A válogatott keretet a ko­rábban sikerrel működött Papp László—Csötönyi Sán­dor kettős irányítja. Az után­pótlás szakágvezetője Varga Tibor szakedző, aki egyben a Magyar Ökölvívó Szövet­ség szakfelügyelője is. Papp László javaslatára a MÖSZ elnöksége már jóvá­hagyta az induló EB-kere- tet, amelynek 24 tagja kö­zött több fiatal található. „Megjavulok” - ígéri Nykänen A síugró négysánc viadal innsbrucki versenye előtt a finn csapatvezetés hazaküld­te Matti Nykünent, az olim­piai és világbajnok verseny­zőt. Nykänen a versenyso­rozatra magával vitte fele­ségét, a 19 éves Tiinát, aki­vel egy hónapja kötött há­zasságot. Emiatt pontatlanul jelent meg a csapatgyűlése­ken, repülő- és autóbusz­átszállásokat késett le, illet­ve le is maradt azokról, így önállóan utazgatott. — Megjavulok — ígérte Nykänen a finn Ussi Suomi című lapnak adott interjú­jában. — Nem hittem, hogy ekkora bajt okoz az, ha magammal viszem felesége­met az NSZK-ba és Auszt­riába. Hibáztam, de remé­lem, elnézőek lesznek velem, és indulhatok a vb-n. Új korcsolya­pálya Egerben A Sportlétesítmények Igaz­gatósága jégpályát létesített Egerben, az északi sportte­lepen (volt Spartacus pá­lya). Hétköznap 15-től 19 óráig, szombaton és vasár­nap délelőtt 9-től 12 óráig, délután pedig 15-től 19 órá­ig várják a korcsolyázni vá­gyókat. Egységesen 5 forin­tos belépődíj ellenében lép­hetnek jégre a téli sport szerelmesei. Nők tornája Az Egri Városi Tanács if­júsági és sportosztálya új szolgáltatással kedveskedik a testedzés iránt érdeklődő hölgyeknek. Hétfőnként a dr. Münnich Ferenc utcai edzőteremben délután öt órától tartják a nők kondi­cionáló tornáját, testnevelő tanárnő irányításával. A ja­nuár 5-i első foglalkozáson még csak 12-en voltak, de a szervezők remélik, hogy kezdeményezésük ennél nép­szerűbb is lesz. Nincs nyugalom a jég­korongsportban. Míg vasár­nap este a junior világbaj­nokságon a játékosok okoz­tak botrányt, addig hétfőn Miskolcon az FTC—Miskolci VSC (4—2) találkozó után a szurkolók feledkeztek meg magukról: mintegy 30 ezer forintos kárt okoztak Tejfa- lussy Béla játékvezető kocsi­jában. Vajon miért? — erről nyi­latkozott két érdekelt, a vi­déki csapat kapusa, s maga a sértett fél. — Tejfalussy játékvezető­vel soha, semmilyen gon­dunk nem volt korábban — mondta Neymann György kapus, aki a Miskolci VSC vezetőségi tagja is. — Oly­annyira bíztunk benne, hogy a szövetségtől külön kértük: Miskolcon lehetőleg Tejfalus­sy Béla, Schell László, vagy Zsitva Viktor legyen vezető bíró. — A találkozón milyen volt a közönség hangulata? — A mér kőzés vezetők íté­letei hergelték a mintegy 6— 800 főnyi közönséget. Amint ezt már korábban is tapasz­taltuk. a fővárosi bírók „pa­pírformát vezetnek”, tehát mindig az esélyesebb csa­patnak fújnak, ami jelen esetben az FTC volt. Szerin­tünk Tejfalussy számos sza­bálytalanságot hagyott meg- torlatlanul. A legsúlyosabb eset a második harmadban történt, amikor az egyik ven­dégjátékos olyan erővel ütött bottal az egyik szlovák jég- korongozónk arcába, hogy súlyos orrsérüléssel kellett kórházba szállítani. Az eset következménye: még mi kap­tunk időhúzás címén kisbün- tetést. — A kocsirongálásról mit tud? — Gyakorlatilag semmit, csak a találkozó másnapján értesültem róla. Labdarúgó­találkozókon már korábban is előfordult hasonló eset, de jégkorongmérkőzést kö­vetően még soha. Bár úgy érezzük, a bíró tevékenysége nem volt megfelelő, a van­dalizmust mindenképpen el­ítéljük. — Hogyan látta ugyanezt az esetet a bíró? — Mindent megtettünk azért, hogy a mérkőzést zavartala­nul lehessen lejátszani, pedig a havazás miatt négyszer is félbe kellett szakítani a küz­delmet — nyilatkozta Tej­falussy Béla. — A második 20 percben Hajzer valóban súlyos sérülést okozott az egyik miskolci játékos­nak. de nem szándékosan. Miután az esetet a vonalbí­rókkal és a zsűri tagjaival is megtárgyaltam, Hajzert nem állítottam ki. A hazai­ak nem akarták folytatni a találkozót, így a szabályok­nak megfelelően 2 perces kisbüntetést ítéltem ellenük. — Hogyan fogadták mind­ezt a szurkolók? — A közönség józanabb része hamar lehiggadt, ám egy fiatalokból álló társaság — röviditalos üvegekkel a kezükben — nem nyugodott, végig próbáltak ellenünk hangulatot kelteni. — Milyen állapotban ta­lálta a kocsiját? — Vadonatúj, nyugati au­tómon álltak bosszút — va­lószínűleg a mérkőzésen is zavargó fiatalok. A városi stadion parkolójában álltam, s itt tették csúnyán tönkre. A helyszínelő rendőrök sze­rint üvegpalackokkal is ver­ték a karosszériát, s így „si­került” mintegy 30 ezer fo­rintos kórt okozniuk. — Milyen következmények­re lehet számítani? — Feljelentést tettem is­meretlen tettesek ellen. Gon­dolkodom azon, hogy a Mis­kolci Városi Sportcsarnokkal szemben lépjek fel követe­léssel, hiszen az ő területü­kön történt az eset, nekik kellett volna a rendet biz­tosítani. A játékvezetői tes­tületnek pedig már bejelen­tettem: ameddig nem lehet a biztonságunkat szavatolni, addig én nem vezetek Mis­kolcon. Erre egyébként a he­lyi bírók sem hajlandóak. TORNÁSZ-VILÁGRANGLISTA ’86 Üjra L_i Ning A világ első számú torna- szaklapja, a World Gymnas­tics, a Nemzetközi Sportúj­ságíró Szövetség (AIPS), va­lamint a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) negyedéven­ként megjelenő hivatalos magazinja 1979 óta minden év végén sportági világrang­listát készít. A Nemzetközi Torna Szö­vetség valamennyi tagorszá­gában ismert — és elismert — szaklap szerkesztőbizott­ságát képviselve Szalay Pé­ter, a World Gimnastics fő­szerkesztő-helyettese 1986 végén is áttekintette az óesz­tendő valamennyi jelentős nemzetközi erőpróbáját, és elkészítette a férfi és női torna százas rangsorát. El­ső ízben a ritmikus sport­gimnasztika kiválóságait is sorrendbe állította, kísérlet­képpen ötvenes listán. A rangsor összeállításánál az elvek változatlanok marad­tak, tehát az A- és B-kate- góriás viadalokon az össze­tett verseny mellett a sze- renkénti döntők is lehetősé­get adtak úgynevezett rang­listapontok kiérdemlésére, míg a C-kategóriás egyéni versenyeken csak az össze­tettben elért jó helyezések biztosítottak lehetőséget er­re.' Mivel a férfi- és női tornászok, ugyanúgy a rit­mikus sportgimnasztika kép­viselői is eltérő számban használták ki a bizonyítás alkalmait, szükség volt an­nak az elvnek az érvényesí­tésére is, hogy minden tor­násznál csak öt verseny eredményei jöhetnek számí­tásba, az öt legjobbé. ,1986-ban a férfiaknál 37 nemzet 191 tornásza jutott több-kevesebb ranglista­ponthoz, a nőknél 32 or­szág képviseletében 138-an. Mindhárom szakág rangso­rát figyelembe véve a ma­gyar mezőnyből a ritmikus sportgimnasztikai váloga­tott Sinkó Andrea jutott a legelőkelőbb helyhez, 14. lett, számos, korábban jobb­nak tartott vetélytársát meg­előzve. Alig maradt el tőle Túrák Zsuzsa, s bekerült a legjobb 50 közé Muszil Zsu­zsa is. A férfiaknál Gu­czoghy, Fajkusz és Borkai is bekerült a legjobb 30 kö­zé, a nőknél viszont a leg­jobb magyar, Ladányi And­rea is csak a 46. helyig ju­tott. A férfi-világranglista élére a kétszeres Világ-kupa-győz­tes kínai Li Ning került szo­ros versenyben a szovjet Jurij Koroljov előtt, s meg­ismételte 1982-es ranglista­első helyét. Kezdtünk-e új életet? A televízió Év vége című egész napos szilveszteri adását átszőtte az egészséges életmódra nevelés. A szerencsés időpont- választást hosszú tervezőmunka előzte meg, így valóban sokakat elgondolkozta­tott az akció jelszava: „Kezdjünk új éle­tet!” A körkapcsolás három nagyvárosból közvetítette azokat a testedzést népszerű­sítő rendezvényeket, melyeken lehetőség volt a bekapcsolódásra is. Hogy mennyien éltek vele? Azt hiszem nem ez a fontos, hiszen a propaganda­hadjárat eredményét aligha lehet ilyen rövid idő alatt lemérni. A7 érdekünkért — az életünkért — mikrofont fogó Rózsa György és stábja egy napra koncentrálva mutatta be azt. amire a legnagyobb szük­ségünk van. s amelyekre nincs. Utóbbiak­nál a dohányzás visszaszorításában kitű­nő társra találtak a Hungária Biztosító­ban. amely egymillió forintot ajánlott fel annak a településnek, rr.elvnek közterü­letein egy évig dohányzásmentes maga­tartást „tanúsítanak az ottlakók. Másik nélkülözhető szokásunk mérséklésére a nézők eljuttatták a műsorvezetőhöz azt a nyílással ellátott poharat, amelynek a „Kezdjünk új életet!” nevet adták. A nyomaték kedvéért a kérdés politikai alátámasztást is nyert Heltai András bé­csi tudósítónktól, aki szerint „ha ledöntik a lét, oda a tudat”. Az egész napos programot követően a fővárosban, Pécsett és Szegeden a hivata­los lottósorsolás után Fortuna kegyeiben részesültek a délelőtti rendezvények részt­vevői közül a legszerencsésebbek. Közü­lük az új élethe-/ a legjobb „útravalót' . a Polski Fiat személyautót Berán Antal budapesti lakos kapta. A rendszeres testedzést megkedveltető óévbúcsúztatót követően újabb egy évet öregedtünk, de hogy ez mennyire fog meglátszani, az csak rajtunk múlik. (Honfi) KILENCSZÁZ TAGJUK VAN Diáksportról a gyöngyösi 214-eshen (Tudósítónktól:) Az idén éppen 35 eszten­deje annak, hogy megalakí­tották a Gyöngyösi 214. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­ben az ITSK-t (Ipari Ta­nulók Sportköre). Ennek a jól működő körnek az utód­jaként hozták létre a diák- sportkört amelynek nem ki­sebb feladata lesz, mint az eredményes tevékenység foly­tatása és a sportélet további fejlesztése az intézményben. A fentiek után érthető, hogy történelmi visszapil­lantással kezdi a beszélge­tést Varga Pál, a testnevelé­si munkaközösség vezetője, akivel Kancsárné Szekendy Szilvia természetjáró szak­osztályvezető társaságában váltottunk szót. — Az 1951—52-es tanév­ben létrehozott, a gyöngyö­siek körében jól ismert 1TSK életre hívása Komiéi Károly és Gallai István test­nevelő tanárok nevéhez fű­ződik — emlékezik vissza. — Ök, mint alapítók sokat tettek azért, hogy aktív és eredményes sportélet való­suljon meg iskolánkban. Kez­detben súlyemelő, kerékpár, kézilabda, labdarúgó, röp­labda és atlétika szakosztá­lyaink voltak. Annak idején még a szovjet súlyemelő-vá­logatottat is vendégeink so­rában köszönthettük. Az egyik diákunk, Kiss Antal gyaloglásban ezüstérmes lett a tokiói olimpián. Szerény feltételek mellett indultunk. Hosszú évekig a Batthyány téri sporttelep volt a bázisunk, amely ak­koriban igazi fellegvárat je­lentett számunkra. 1983- ban vettük birtokunkba az új iskolát, ami a sportolási lehetőségek bővülését is je­lentette. Tegyük azért hozzá, hogy a szomszédos 7-es iskolával közösen használt korszerű tornaterem, uszoda, teljes felszereléssel berendezett szertár és egy modern lőtér áll rendelkezésükre. — Jelenleg hány szakosz­tályt működtetnek? — Hagyományos sportága­ink: atlétika, kézilabda, ter­mészetjárás, labdarúgás. Most már hivatalosan működik az asztalitenisz és sakk szakosz­tályunk is. Sakkozóink kö­zépiskolás bajnokságot is nyertek. Érdeklődés mutat­kozik még a röplabda és a kosárlabda iránt. A súly­emelés életre keltésére is van igény, a megfelelő he­lyiség hiánya azonban gátol­ja törekvéseinket. Diáksport- körünk egyébként 900 tagot számlál. A munkát 11 fős vezetőség: 7 diák és négy tanár irányítja. Szeretnénk, ha a diákönkormányzat egy­re jobban kibontakozna. — A működéshez szüksé­ges pénzt honnan teremtik elő? — A sportkör tagsági dí­jaiból. Maguk a diákok ja­vasolták, és egyhangúlag el is fogadták a tagdíjaik fel­emelését négy forintról tíz­re. Ez megfelelő anyagi alapot biztosít a szakosztá­lyok munkájához. — A Vasasszakszervezet is százezres nagyságrendű tá­mogatásban részesít bennün­ket — kapcsolódik be a be­szélgetésbe Kancsárné Sze­kendy Szilvia. — Ezt az összeget többnyire sport­szerek, felszerelések vásárlá­sára fordítjuk. Arra a kérdésre, hogy az utóbbi időben melyik szak­osztály dolgozott a legered­ményesebben, Trabalik Ist­ván, a DSK elnöke adta meg a választ. — Egyértelmű, hogy az atlétika! — vágja rá hatá­rozottan. — Atlétáink meg­nyerték a megyei középis­kolás bajnokságot és a terü­leti Vasas-kupát. Futásban a 4X100 és 4X400-as váltónk megyei első lett. Ugyanez mondható el a magas- és tá_ volugró, valamint a gerely­hajító csapatról. Külön ki­emelem, hogy az országos középiskolás atlétikai via­dalon 4X400 méteres váltó­futásban harmadik, 4X200 méteren pedig a negyedik helyen végeztek. Eredmé­nyeink leginkább Hoffmann Pált, Kis Pétert, Gáspár Zoltánt és Tóth Pétert di­csérik. A gyöngyösi 214-es sport­vezetői. testnevelői és diák­jai bíznak abban, hogy mi­nél hamarabb elkészülnek a szabadtéri sportlétesítmé­nyek. A kivitelezésben az intézet tanulóin és dolgozó­in kívül a Mátraaljai Szén­bányák Vállalat Thor ez Bá­nyaüzemének munkásai, a városi tanács szakemberei és a helyi munikásőrök is részt vállalnak, (összesen 4 mil­lió forint értékben végez­nek társadalmi munkát.) Ha elkészülnek a pályák, a két intézmény diákjain kívül a környékbeli lakótelepen élők is használhatják azokat. Az udvar és pályák környéké­nek parkosítására már lét­rehozták a környezetvédő diákok körét, akik az erdő- gazdaság támogatásával fá­kat ültetnek, védnökséget vállalnak a tiszta és gon­dozott környezetért. Korcsog Béla

Next

/
Thumbnails
Contents