Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-05 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 3. szám ÁRA: 1981. január 5.. hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Roland Leroy magyarországi tárgyalásai Roland Leroy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. a L'Humanité igazgatója, aki az MSZMP KB meghívására, december 27. és január 4. között hazánkban töltötte szabadságát, ma hazautazott Párizsba. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese fogadta Leroy-t magyarországi tartózkodása során. A vendég találkozott Aczél Györggyel. a Politikai Bizottság tagjával. akivel áttekintették a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseit, valamint az MSZMP és az FKP tevékenységét és feladatait. Roland Leroy-val tárgyalásokat folytatott Borbély Gábor, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, amelynek során a Népszabadság és a L'Humanité közötti együttműködés kérdéseit vitatták meg. (MTI) AZ ÚJ JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN Megyei vállalatok a fegyelmezettebb munkáért MÁR A NYÁRRA GONDOLNAK Mezőgazdasági gépek — külföldről Az emberért Nemrégiben hallgattam végig a rádióban egy izgalmas riportot. A történet lényegében egy budapesti, mozgássérült asszony kálváriájáról szólt. Pontosabban arról, hogy az illető hölgy — az állapotára tekintettel — kérte, tegyék lehetővé számára a lakáscserét. Nos, az asszony, a riporter és az illetékes tanács képviselője közösen járták végig azokat a lakásokat. amelyeket a hivatal az említett célra felajánlott. Húszegynéhány címre is elmentek. ám nem jártak szerencsével, minthogy a felkeresett otthonok nem voltak megfelelőek. Nem kell túlzott igényességre gyanakodni, hiszen pusztán az derült ki, hogy az egyik hely a negyedik emeleten volt. a másikban elképesztően vizesek voltak a falak. a harmadikban nem volt WC, a negyediknek az ajtajai voltak keskenyek a rokkantkocsi számára és így tovább. Aztán egy pillanatig úgy tűnt, hogy mégis melléjük szegődött Fortuna. mert rábukkantak egy minden szempontból kiváló lakásra. Igen, csak egy pillanatig tartott az öröm. ugyanis a kerületi tanácsos hölgy rögvest kifejtette, hogy erről szó sem lehet, mert ennek komfort, fokozata kicsivel magasabb, mint a cserére szánté. Márpedig — hangoztatta — tudomásul kell venni, hogy a jogszabályok tiszteletben tartása mégis fontosabb a humánumnál. Nem vagyok jogász, ennek következtében aztán nem tudok, igaz, nem is akarok vitába szállni ezzel a megállapítással. Sokkal fontosabbnak tartom viszont megjegyezni, hogy a fentebbi szemlélettel manapság egyre gyakrabban találkozhatunk. Gazdasági vezetők nyilatkoznak itt, meg ott, számokat, elképzeléseket, beruházásokat, fejlesztéseket emlegetnek Ez rendjén is volna, csakhogy az adatok, a tervek „tengerében" mintha valahol elveszne a leglényegesebb. maga az Ember. Jó, jó: formálisan megemlékezünk róla valahol a felsorolás végén, esetleg a közepén. Pedig vele kellene kezdeni! Mert aligha vonható kétségbe az a tény, hogy a célok megvalósításának minden esetben érette kell végbemennie, nem másként. Nagyot hábázunk. ha erről elfeledkezünk. Enélkül ugyanis munkánk, szorgoskodásunk válik értelmetlenné. Hiszem, hogy ezzel a rossz beidegződéssel, szemlélettel szakítani lehet. Már csak azért is, mert azért, legbelül, mindnyájan tudjuk: az előrejutásunk, előrehaladásunk legelemibb feltételei az emberekben rejlenek. Az ő tartalékaik, energiáik. ötleteik azok. amelyek hiányában nem boldogulhatunk, amelyek hiányában felesleges minden fáradozásunk. De ezekre támaszkodni, ezeket kamatoztatni akkor és csakis akkor lehet, ha elgondolásaink sikerének legfőbb zálogait, letéteményeseit egy percre sem veszítjük szem elől. Megkérdeztük néhány megyei vállalat illetékesét, hogy az adott helyen hogyan értelmezik, s milyen eszközökkel hajtják végre a központi elgondolásokat. Az Egri Dohánygyár jogtanácsosa, dr. Szalóczy György a következő felvilágosítást adta: — Nálunk, mint az egyéb termelőegységeknél, ha a dolgozó háromnál több napot mulaszt igazolatlanul, minden eljárás nélkül megszűnik az illető munkaviszonya. Az alkoholfogyasztás természetesen tilos! A munkafegyelem erősítéséhez tartozik az a rendelkezés is, miszerint a táppénz első három napjának összegét a vállalat fizeti. Így tehát a gyár érdeke, hogy gyakoribbá váljék az ellenőrzés a betegállományban levő dolgozók körében. Oj lehetőség továbbá, hogy amennyiben a közvetlen termelésirányító nem szervezi meg és nem biztosítja a folyamatos munkavégzés feltételeit, úgy ő is felelősségre vonható, büntethető, nemcsak a dolgozó. Csak néhányat említettem a rendelkezések közül. A végrehajtással kapcsolatban elmondanám, hogy mivel vállalatunk jó ideje ebben a szellemben tevékenykedett, s eddig is központi kérdésként kezelte a munkafegyelem betartását, így nem volt szükség konkrét helyi szankciók bevezetésére. Az ellenőrzés természetesen fokozódik, ezt támasztja alá az a változtatás, amely szerint az eddigi belső ellenőrzési csoportot osztállyá szerveztük. Az Agria Bútorgyár párttitkára, Kovács Sándor: — Már tavaly megtettük az első lépéseket a hatékonyabb termelés feltételeinek biztosítására. így a mostani központi előírások megerősítették a mi elképzeléseinket is. Az előző évben például felvettük a kapcsolatot a megyei alkoholizmus elleni bizottsággal, s velük együtt dolgoztunk ki egy írásos, konkrét intézkedési tervet, amelyet következetesen alkalmazunk. Január 1-től az ellenőrzésre nálunk is nagyobb hangsúlyt fektetünk, ezért az ezen a területen tevékenykedők munkáját átszerveztük, pontosítottuk. Barta Sas Béla, az egri Mezőgép Vállalat igazgatója: — Az a tény, hogy elsősorban tőkés exportra dolgozunk, idáig is fegyelmezett, pontos munkát követelt tőlünk. A racionális gazdálkodásra, a munkahelyi fegyelemre azonban minden eddiginél nagyobb szükség van. 1986-ban 42 fegyelmit kellett indítványoznunk. Ez a szám az ellenőrzés fokozását is jelzi, amit idén is következetesen alkalmazni fogunk. A felsőbb szintű rendelkezéseket folyamatosan figyelemmel kísérjük, és ezekkel szükség szerint bővítjük, illetve módosítjuk meglevő szabályainkat. De még egyszer hangsúlyozom: a tőkés piacon fokozódó versenyben csak úgy állhattuk és állhatjuk meg a helyünket. hogy mint eddig is, a jövőben is, rugalmasan és folyamatosan alkalmazkodunk a szigorodó elvárásokhoz. Ez azt is jelenti, hogy a most megjelent új munkaügyi jogszabályok jó néhány elemét már korábban is alkalmaztuk a gyakorlatban. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál többek között a vállalati igazolványok bevezetése is garanciája a munkafegyelem megszilárdulásának. Az év első napjától a cég valamennyi dolgozója — a középszintű és a termelést közvetlenül irányító vezetőket is beleértve — rendelkezik igazolvánnyal, illetve az arra jogosultak állandó ki- és belépővel. Az új intézkedés célja, hogy az eddiginél jobban érvényesüljenek a munkavégzéssel kapcsolatos előírások. Az igazolvány használata várhatóan hozzásegít a társadalmi tulajdon védelméhez, és a vállalati vagyont károsító cselekmények megelőzéséhez is. Üj kezdeményezésekkel segíti a mezőgazdasági üzemek biztonságosabb gép- és alkatrészellátását 1987-ben az Agrotek, a Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat. A szocialista országok gépgyártó vállalataival tovább erősítette kapcsolatait. NDK-beli partnereivel garanciális vevőszolgálati szerződést kötött, amelynek értelmében a gyártók a tőlük vásárolt mező- gazdasági gépek fődarabjaira is — átlagban hat hónap — garanciát biztosítanak. Lényegében az ez időn belül meghibásodott motorok, adapterek, hidraulikus elemek javítási költségeit — szemben az eddigi gyakorlattal — a gyártók átvállalják. A vállalat csehszlovák partnereivel is megállapodott, hogy a tőlük vásárolt Z etor-traktorok tönkrement motorjait, és az UNHZ—750 típusú rakodógép vezérlő- tömbjét visszaveszik, felújítják és rövid határidőn belül ismét a felhasználó rendelkezésére bocsátják. Ezáltal nemcsak felgyorsul a gépek korábban gyakran akadozó alkatrészellátása, hanem egyúttal olcsóbban — általában az új ár 60—70 százalékáért — felújított fődarabokhoz juthatnak az állami gazdaságok, tsz-ek. Mezőtúron létrehozzák a kisebb teljesítményű. csehszlovák gyártmányú traktorok márkaszervizét. Itt eredeti alkatrészekkel, jól felszerelt műhelyiben, magas technikai színvonalon gyorsan elvégzik majd a javítást, s így csökken a kényszerállás ideje. Tovább javul 1987-ben a Szovjetunióból vásárolt gépek, traktorok műszaki kiszolgálása is; ehhez külön műhelyt létesítenek a Szovjetunió Budapesti Műszaki Központjának telepén. Itt a szovjet gyártmányú gépekhez kellő mennyiségű alkatrész áll rendelkezésre, s diagnosztikai vizsgálatokra is felkészültek. Mindez jelentősen lerövidíti a gépek állásidejét. s a nyári mezőgazdasági munkák idején műszaki akadályok kevésbé lassítják majd a betakarítást. Az Agrotek szeretné folytatni a jól bevált gépkölcsönzést is. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyeknek nincs anyagi lehetőségük drága, új gépek vásárlására, bérbe vehetnek kombájnokat, egyes betakarítógépeket a vállalattól. Szó van arról, hogy traktorokra, burgonyakombájnokra, cukorrépabetakarító gépekre is kiterjesztik ezt a fajta kedvezményes kölcsönzési lehetőséget. Sárhegyi István Január 1-vel több új munkaügyi szabályzat lépett életbe, amelyek elsősorban a munkahelyi fegyelem megszilárdítását, s a hatékonyabb munkavégzést segítik. Ilyenek például a már korábban közzétett szabadságolásokra vonatkozó előírások, a szeszes ital fogyasztására és árusítására hozott szi gorú tilalmak.
