Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 31., szombat 7 Elfelejtett láncszem Százötven éve született Tolnai Lajos Különös, tragikus sorsú, természetű ember és író volt Tolnai Lajos, akinek megítélése koronként változott. Manapság némi szorongással és szomorúsággal vehetjük tudomásul, hogy éles kritikai szelleme veszített időszerűségéből, s még irodalmunk történeti folytonosságából is, mintha kihullóban volna, holott Németh László aligha véletlenül tisztelte benne a Nyugat törekvéseinek egyik legközvetlenebb elődjét, s nyilván Móricz Zsigmondnak is megvolt a kellő oka. hogy meghajtsa előtte a feltétlen elismerés lobogóját. Talán az a magyarázata ennek a méltatlan, önmagunkat szegényítő korai feledésnek, hogy manapság inkább emberi esendőségeire figyelünk, mint kérlelhetetlenül kemény és leleplező írásművészetére, s annak az irodalmi áttörésnek a jelentőségére, amely valóban egy nyitottabb, kritikusabb irodalomeszmény eljövetele felé nyitotta az utat. Nyomorúságos családi környezetből indult pályafutása, s ez a tény szinte egész írói látásmódját meghatározta. Az a szenvedélyes indulat, amely benne munkált, apját is jellemezte, aki egy összeszólalkozáskor megpofozta főbíráját, s ettől kezdve a család egyre mélyebbre süllyedt a szegénységbe. Anyja, aki varrásból tartotta el a családot, papi pályára szánta fiát, s ezzel akarva-akaratlanul ..a Nes- sus-ing köntösét dobta rá", hiszen olyan hivatást vá- laszttatott, vele, amely teljesen idegen volt egyéniségétől. 1868-ban Marosvásárhelyen kezdte papi működését. de már 1874-ben pert indítottak ellene fölöttesei, amely tíz esztendeig folyt. Tolnai Lajos végiül is felhagyott a papi működéssel. Abban reménykedett, hogy a fővárosban megélhetést talál. egzisztenciát teremthet, hiszen már 1865-ben figyelmet és méltánylást keltett Arany Jánosnak ajánlott kötete. amelyben balladáit gyűjtötte egybe. És éppen Arany volt az, aki arra ösztönözte. hogy versek helyett inkább prózát írjon. 1867- ben két elbeszéléskötetet és regényt is közreadott minden különösebb visszhang nélkül. A kort Jókai szelleme igézte meg, jóllehet igazi természetéről, a fényes külszín alatt tornyosuló belső bajokról nagyon sokat elárult például Tolnai fontos regénye. az 1872-ben megjelent Az urak, amely mintha Jókai oly kedvelt Az új földesúrának ellenképét rajzolná meg korrupt tisztviselőivel. a városba özönlő, maggazdagodni vágyó Bach- huszárokkal. Az író azt a szívós, kemény munkát idealizálja, amely szerinte a nemzet talpra állásának egyetlen útja lehet. A kor. amelyet regényeiben és elbeszéléseiben ábrázolt, a lassú polgáriasodás időszaka volt. s e folyamat tényleges negatívumait Tolnai Lajos kétségtelenül el- rajzolta; leírásaiban, jellemzéseiben nem a sorsszerűt. a végzetest jelenítette meg, mint kortársai közül többen, hanem indulatai vezették, mintha személyes ellenségeinek egyre tekintélyesebb galériáját akarta volna regénybe foglalva leleplezni. Nem az érdekelte és izgatta igazán, hogyan alakul ki a polgári osztály, haneim az. miként züllött le a birtokos réteg. Jól látta. hogy a nagy társadalmi változás kedvez a „svindlereknek. a csalóknak és szélhámosoknak (az 1882-ben megjelent A báróné ténsasz- szony egyik legérdekesebb típusát Schwindlernek nevezik), akiket a Bach-korszak tenyésztett ki. s akiknek a helyzetét, törekvéseinek beteljesítését megkönnyítette, hogy a birtokos nemesség romlásnak indult. E belső romlás folyamatát ábrázolta Tolnai A nemes vérben, Az oszlopbáróban és A Szentist- váni Kéry családban. a nyolcvanas évek elején írt műveiben, amelyekben szenvedélyes indulattal mutatta meg, hogyan romlottak le azok az „oszlopok” melyeknek a nemesek hitték magukat. A polgárosodás új viszonyt teremtett a munkával, s Tolnai maró gúnnyal ábrázolja azt a finnyás megvetést, melyet a hosszú századokon át dologtalan nemesek éreztek a hétköznapi tevékenység iránt. Ez az indulatos leleplezés alaposan megosztotta a kritikát: Gyulai Pál köréből heves támadások érték, az ellenzék viszont magasztalta bátorságáért. szókimondó merészségéért. Móricz Zsigmond nem véletlenül közölte újra a Kelet Népében a saját átírásában a Kéry családot, hiszen ez Tolnai Lajos egyik legjobb, korjellemzőbb alkotása. Budapesti éveiben szintén a harcok középpontjába került: konzervatív részről igyekeztek lehetetlenné tenni. s a szüntelen küzdelem. — még ha maga mögött tudhatta is a megújulásra szomjazó fiatalokat — időszakokra elnémította benne a regényírót. Csak a kilencvenes évek legelején sikerül megállapodnia, mint a Képes Családi Lapok szerkesztőjének. Ekkortájt születik a Dániel pap, amelyben a saját, hibás pályaválasztásának emléke is felsejlik, majd A jubilánsok és az Eladó birtok. melyben már az új korszak gátlástalan, akadályt nem ismerő, erőszakos törtetője játssza a főszerepet. Ez a kor nem tűrte a régi erkölcsöket. nem ismerte a becsület hagyományos fogalmát: A polgármester úr megkeseredett főhőse. aki még a „régi" erények bűvöletében él, végül is emiatt őrül meg. Az öregedő Tolnai Lajos mindinkább kívülrekedt az irodalmi életből. Oj prózaíró nemzedék nőtt fel, melynek olyan nagy alakjai voltak. mint Gárdonyi, Bródy, Tömörkény, akik kevesebb indulattal, . valóságosabban jelenítették meg a kor nagy kérdéseit. Amikor 1902-ben elhunyt, szinte alig emlegették már. Ady Endre méltánylása azonban azt jelezte, hogy a következő nemzedékek számára mégis útmutató volt, fontos kapocs a múlt és a jelen között. R. L. KALMÁR GYULA KONCERTJÉRŐL Beethovei-szonáták - lelt háznak A Helyőrségi Művelődési Otthon a múlt hét csütörtökén rendezte meg azt a Beethoven-estet, amelynek keretében Kalmár Gyula, az Egri Zeneiskola művésztanára a O-dúr (Pastorale) szonátát, az Op. 28-at, az Esz-dúrt (Op. 31. No. 3.) és f-moll (appassionata)- szonátát. az Op. 37-et játszotta. A műveket bekonferáló szövegből Ikiderült. hogy a Beethoven-muzsíka megszólaltatására komoly alapossággal készült a művész. Ügy közelít az általa meg- szólaltatandó művekhez, hogy előbb kemény, komoly munkával 'birtokba veszi azokat. A bizonyos szakmai, előadói, értelmezési kérdéssorozatot megoldja-feloldja. ami nélkül nem lehet hiteles az az interpretáció, amellyel az alkotásokat a közönség elé szándékozott vinni. Innen van annak a döntő jelentősége is. hogy a műsorra felvett számok valamilyen zárt rendet követnek, hogy az előadónak, a közönségnek is könnyebb dolga legyen az élmény megszerzéséig vezető úton. A három Beethoven-szonáta — a zongorista Kalmár elképzelése szerint így. egymás után eljátszva — azt az ívet rajzolja meg. amely a Pastoralét, a leg- líraiibb személyi vallomást inkább csak felvezető lépcsőnek szánja ahhoz a megnyilatkozáshoz. ahhoz a sodró erejű pátoszhoz, amely majd az Appassioná- tából kicsap. Széles az az érzelmi skála, amelyet ebben a három műben be kell járnia az előadónak. A hangulat. a szenvedély úgy hálózza át ezeket a hangokat. dallamokat, témákat, hogy közben érezzük: egy egész sors szívverése hangzik ki a szonátatételekből. Kalmár Gyula kellő lélektani felkészülés után. remek kondícióval érkezett el ehhez az estéhez. Évek óta szívósan kiküzdi magából ezt az egy téli koncertet — csak emlékeztetünk a sikeres tavalyi Liszt-műsorára. — mert nem akar lemaradni önmagától, azokról a lehetőségekről. amiket a bennük rejlő muzsikus, az előadói készség, a zene iránti alázat és a hatni akarás szenivedé- lye kutat fel. Játékában szóhoz juttatja saját egyéniségét. azt a felfogást és főképp a fegyelmet, amellyel ő az alkotást szolgálja. Ebben a muzsikusi magatartásban van valami nagyszerű: csaknem aránytalan, a mindennapi oktatói munka mellett már-már önfeláldozónak tetsző. több száz órás gyakorlás és a tapsban, hatásban, élményben. visszajelzésben, megértéiben kifejezett vagy ki sem fejezhető eredmény. Ez a vállalkozás tiszteletre méltó, olykor ésszerűtlennek tűnő hősiesség, amely komoly áldozattal jár a művész részéről. De a szívósság meghozza az eredményt! Ezt a szonátaestet már telt ház tisztelte meg. Ez azt bizonyítja. hogy ez a makacsul, a zenéért, a közönségért dolgozó művész lassan felépíti magát, ezt az egyszemélyes vállalkozást Egerben. Mert hisz a zenében és az egyéniségben, annak értelmes és felfogható hatásában! Keretként Kassák Lajos Beethoven című ódái zengésű verse és Kosztolányi Dezső Szeptemberi áhítat című szép zsoltárja hangzott el Kakiuk Jenő tolmácsolásában. Az est hatása, sikere a régen-volt egri zenés-irodalmi színpad fájdalmas hiányára figyelmeztet! Farkas András A magyar hadtörténeti intézet r ■ uj szerzeménye Zalka Máté forgópisztolya, amelyet a spanyol polgárháborúban használt, és amely a napokban került haza Angliából (MTI-fotó — KS) Családias nevelőotthon Pécsett Pécsett megkezdte működését az ország első családias jellegű gyermeknevelő otthona. A Művelődési Minisztérium által támogatott kísérlet lényege az, hogy a gyerekek egy- egy csoportot alkotva — szinte családi közösségben — élnek óvodás koruktól felnőtté válásukig. Az új típusú nevelőotthonban minden azt a célt szolgálja, hogy a családi élethez leginkább hasonlító körülmények között fejlődjenek u gyerekek, minél változatosabb és élményszerübb legyen az életük. Jelenleg 85 leány és fiú lakik — nagy részük testvéreivel együtt — az otthonban (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc— KS) Mindennapi nyelvünk Kölyök szavunk új szerepkörben Olvasóink egyre izmosodó nyelvérzékét és nyelvhasználati érzékenységét példázza és dicséri, hogy kölyök szavunk új szerepkörével kapcsolatban néhány olyan kérdést is megfogalmaznak. amelyek mai nyelvhasználatunk szempontjából is megérdemlik figyelmünket. Vajon, mi késztette olvasóinkat arra. hogy éppen a kölyök szó fogalmi és használati értékéről kérdezősködjenek? A válaszadást kezdjük azzal, hogy egyeseik a kölyök szó jelentését és használati értékét a rosszalló jelzővel minősítik, s még ma is bántónak, sértőnek érzik és tudják megnevező szerepét. Valóban, felháborodásunkban. bosszúsan gyakran használjuk ezeket a jelzős szerkezeteket: bitang kölyök, haszontalan utca- kölyök, taknyos kölyök, durva. buta kötök stb. Veres Péter önéletrajzában is hasonló rosszalló minősítésiben jutott szerephez a kölyök szó: „A cinikus kölykök visz- szaütnek és visszatrágárlkod- nak a többinek, néha a társadalomnak is.” Bő példatárral bizonykodhatunk ma már arról, hogy hogy a kölyök-kölök megnevezés rosszalló értékű minősítése átalakulóban van: s fogalmi és használati értékét tekintve szervesen illeszkedik bele ebbe a rokon értelmű szósorba: gyerkőc, kissrác, lurkó, fiúgyermek, fickó, siheder, süvölvény. suhanc, suttyó; gyerekember, éretlen fiúcska stb. A visszaemlékezések megszépítő szándékú megfogalmazásaiban is átbillen a bántó, s rosszalló minősítés kedveskedő célzatú fogalmi és használati értékbe: „Kölyök voltam, hat-nyolc esztendős” (Szakonyi: A gyermekkor árnyai). — „Kölyök- koromtól szerettem a verseket” (Esti Hírlap. 1986. dec. 23.). A kedveskedő humortól sem idegen a kölyök szó felihasználása. Erről árulkodnak ezek a példák: „Milyen képzete van a lakótelepi kiskölyöknek az angyalról" (Magyar Nemzet. 1986. dec 24.). A megbocsátó simoga- tást tükrözik ezek a nyelvi formák is: belevaló kölyök, édes kölök. jófejű kölök stb. Mindennapi szóhasználatunkban sport szakszókén! is ismeretes a kölyök jelzői szerepköre: kölyökcsapat: 10—14 éves fiúkból álló láb darúgócsapat. Éppen napjainkban a kölyök szó szerepköre ismét tágult. Az életkorra utaló jellege játszott szerepet abban. hogy a gyöngyösi úttörőházban Kölyökház megnevezéssel teremtettek alkalmai az óvodások és kisiskolások foglalkoztatására és szórakoztatására. A Táncház an a légiójára alkotott megneve- t zés egyúttal szellemes nyelvi leleménynek is tekinthető. Egy új ifjúsági lap sem véletlenül kapta a Kölyök Magazin .elnevezést. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal lapja megnevezése is arra céloz. hogy a gyermekkorból „kinőni készülő korosztályt megtanítsa újságot olvasni (Élet és Irodalom. 1987. jan. 9.). A tizenévesek valószínűleg természetesnek tart iák a kölyök szó tulajdon- névi szerepvállalását. Legfel jebb az idősebbek tudatában hat még a kölyök szó valamikori egyértelműen rosszalló fogalmi és használati értéke. Még a bántó szándék árnyéka sem zavarja meg a mai ifjú olvasóikat a szerkesztőség felhívásának ilyen megfogalmazása: ..Olvassa a Kölyköt az a kölyök", aki meg akar ismerkedni a korszerű és igényes, színes magazin szerkesztésének mű - hely titkaival és a kölyök - korosztálynak szánt változatos ismeretanyaggal. Dr. Bakos József
