Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. január 31., siombat DELEGÁCIÓVAL, HEVES MEGYÉBŐL Korea —ma Hihetetlen annak, aki nem tapasztalja, hogy az 1950— 1959-as — emlékezetes — koreai háború befejezése óta is olykor-olykor dörögnek még a fegyverek a távol-keleti országban, s. az északi lakosság ellen szinte szünet nélküli a lélektani hadviselés. Az amerikaiak által épített, folyóvizekkel kiegészített 240 kilométeres betonfalon keresztül mindennapos a hangszórós rágalmazás, uszítás, fenyegetőzés, a „fellazítás". A délieknek nemcsak a 100—200 ezres katonaságot megmozgató hadgyakorlatai, hanem provokációi, ki- sebb-nagyobb incidensei is meglehetősen gyakoriak, s nukleáris pusztító eszközeik titkolatlanul merednek a világ szelídebb tájai, a Szovjetunió és Európa felé. A kettészakított népet még a megbékélést közismerten hirdető közelgő olimpia sem tudta egymáshoz közelebb vinni. S amilyen nehezen képzelhető el mindez, ugyanúgy kételkedhet a járatlan abban is, hogy ennek ellenére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság azért természetesen fejlődik, épül. szépül, a maga módján gazdagodik. Sramkó Lászlónak, a Te- szöv titkárának néhány hete egy TOT-delegáció tagjaként volt alkalma az elmondottakról személyesen is meggyőződnie. Tapaszta- latcsere-útja ritka élmény, s minden bizonnyal olvasóink számára sem kevésbé érdekes. Mint beszélgetésünk során kiderült: a termelőszövetkezetek országos küldöttségének idejéből, lehetőségeiből ugyan nem sok mindenre futotta — az egyhetes látogatás alkalmával Phenja- non kívül a régi fővárossal, a 300 ezer lakosú Keszon- nal, illetve Csinoson és Tail városokkal, Camhari, Kukha, Peksa községekkel. Pavmin- dzsonnal, a fegyverszüneti tárgyalások színhelyével, mindössze néhány intézménnyel, termelőszövetkezettel, üzemi létesítménnyel, természeti, történelmi nevezetességgel ismerkedhetett —, ám honfitársainknak töb- bé-kevésbé mégis sikerült a KNDK életének, mai eredményeinek keresztmetszetét kapniuk. Ami a legszembetűnőbb volt: sok a változás. A 20 milliós Észak-Korea, noha az amerikaiak úgyszólván még az élő fákat is kipusztították belőle, óriási veszteségei ellenére talpra állt. A szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió és Kína segítsége mellett önerőből is számos tiszteletre méltót produkált. Elegendő ennél csupán az újjáépített fővárosra gondolni, ahonnan már a metró sem hiányzik, vagy a „Békeli" tsz kórházas, kisáruházas, kultúrott- honos, bölcsődés központjára utalni. Netalán pedig arra a másik közös gazdaságra, ahol éppenséggel a 920 tag egyharmada közép- és felsőfokú képesítéssel dolgozik. Még örvendetesebb, hogy nincs megállás. Többi között jelenleg is épül egy új. nagy vízierőmű, Szucsanban műszálat is készítő, korszerű textilgyár van születőben. S az ország soron következő tennivalóiban nem kevesebbet emlegetnek, mint azt, hogy el kell érni az évi 100 milliárd kilowattóra villamos energiát színesfémből az 1500, acélból a 15, szénből és cementből a 200 —200, műtrágyából a 7000, gabonából a 15 millió tonnás, szövetből pedig a 150 millió méteres termelést. Ám a kétségtelen eredmények, s a sokat ígérő tervek ellenére el kell mondani azt is, hogy a háború sebeit korántsem sikerült még teljesen kiheverni. Nagyobb előrelépésről tulajdonképpen csak a „nyitás”. 1984 óta beszélhetünk. Akár a tőkés, ‘akár a szocialista országokhoz képest számottevő a lemaradás. A termelésben meghatározó szerepet játszó mezőgazdaság sok gonddal küzd. Az ország szántóterületének közel háromnegyedét öntözik — erre szolgál a már 1700 víztároló és mintegy 400 ezer kilométeres csatornarendszer —, a fő növény ma is a rizs. Az egyébként szintén jó hozamú kukorica fele részben palántázás útján kerül a földbe, búzával csak kisebb mértékben foglalkoznak, s átlagosan mindössze 3,2—3,6 tonnát tudnak belőle betakarítani hektáronként. Az állattenyésztés igen alacsony színvonalú, jobbára a selyemhernyóra, a sertés. és bárányhústermelésre irányul. A földművelő eszközöket gépállomásoktól bérlik a termelőszövetkezetek, a szállításoknál nem ritka vonóerő a szarvasmarha. A közös gazdaságokban fejletlen a belső érdekeltségi rendszer, a díjazás munkaegység alapján történik, háztájinak családonként mindössze 30 négyszögöles területet adnak. A kistermelők jobbára csak zöldségfélékkel foglalkozhatnak, az állattartásukhoz hiányzik a szükséges takarmány. A tsz-elnökök közvetlenül a szakminisztériumnak vannak alárendelve, a magyar küldöttséget vendégül látó testvérszervezetnél, a Mezőgazdasági Dolgozók Országos Szövetségénél —, ahol a benne lévők jövedelmük 2 százalékát fizetik tagdíjként — utasításos rendszer érvényesül. Egyszóval, akár a magyarok által elértekből is van jócskán merítenivaló. Ugyanekkor természetesen a mi számunkra szintén lehet egy s némely dolog iránymutató. Feltétlenül tanulhatunk például koreai barátaink öntözéses gazdálkodásának tapasztalataiból, érdeklődhetünk zöldségtermesztésük iránt, s mindenekelőtt követhetjük példájukat a föld- szeretetben, a felelősséggel, szorgalommal végzett mező- gazdasági munkában. Mindent összegezve: nem mindennapi élményt jelentett a küldöttség Heves megyei tagjának egy kicsit a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban is szétnézni. A főváros sok látnivalója, közöttük a világ legmagasabbnak mondott, 170 méteres emlékműve, a Kim Ir Szén 70. születésnapjára emelt hatalmas diadalív, vagy az öt óriási vízesés egyikének, a Phangjonnak. illetve a közelében lévő, még az 1000-es években épült Buddha-templomnak a megtekintése, mind-mind mély benyomást gyakorolt a látogatókra. Leginkább azonban távoli barátaink elszántsága, kitartó küzdelme ragadta meg a delegációt. Az a munka ébresztett honfitársainkban igaz elismerést, tiszteletet, amit a testvéreitől elszakított nép gondjai közepette is mélységes hittel végez. Gyóni Gyula SÉTA A JOGSZABÁLYOK KORUL Búcsú a felestől — Isten hozott bögrecsárda? 1987. január 20-a. Még a borostaberetváló jeges hajnali szél sem képes szélfújni a munkás járatokra várakozó tömegben a törköly - szagot. Idestova pedig három hete, hogy életbe lépett a reggeli alkoholárusítási tilalom. A belkereskedelmi miniszter rendelete ott látható minden boltban, áruházban, söntésben. Fennen hirdeti: reggel 9-ig alkoholt nem árusítunk! A különböző párlatok, kis- üstik hódító párájában óhatatlanul is eszembe jut a francia Voltaire-nek a törvényekről alkotott gondolata: minden törvény, határozat, rendelet annyit ér, amennyit képesek betartani, és betartatni! Hát akikor, most, hogy is állunk ezzel? .. összeállításunk pontosan arról szól. hogy mennyit érnek — a rövid három hét tapasztalat alapján is — a munka minőségének jobbítását szorgalmazó jogszabályok, és mindez milyen hatással van hétköznapjaink közéletére. Először is. a boltok portáján néztünk körül, és elbeszélgettünk három nagyobb lakótelepünk ellátásáról gondoskodó ABC-áru- ház vezetőivel, ugyanis hallottunk olyan értesüléseket is, hogy az ominózus 9 óra után nem is a kortyintani vágyó megy a palackért. hanem a palack megy őhozzá házastársa, élettársa jóvoltából. Nagy Lajos, a lajosvá- rosi Bástya ABC vezetője. Lendvai Sándor, a Ráckapu ABC vezetője és végül Németh Ferenc, a Hadnagy utcai lakótelep Szuperett áruházának főnöke. Egyikük sem tapasztalt különösebb rendellenességet, sőt. úgy vették észre, az emberek szó nélkül beletörődtek a megváltoztathatatlanba. — Meg sem próbáltak vásárolni a megadott határidő előtt? — De. ám legtöbben csak szokásból. Kezdetben volt rá eset. hogy többen topogtak a boltok ajtaja előtt, várva a felszabadító 9 órát. Ám rendbontásról vagy hangoskodásról szó sem volt. — Hogyan érinti ez a bolt forgalmát? — Még rövid az idő. de úgy tűnik, ez majd érezteti a hatását, bár. aki annyira odavan az italért, megveszi magának délután vagy este Alighanem igazuk van a boltvezetőknek, sőt. a reggeli portya tapasztalata azt bizonyítja. sokan egy-egy kies ház kapualjában mért rézelejés pálinkából meggazdagodhatnak! ! Reméljük azonban a szigorú ellenőrzés és a fokozottabb figyelem elejét veszi a bögrecsárdák túlzott elszaporodásának. Egyébként a Szolnoki Mezőgép Vállalat egri gyárának igazgatója. Barta Sas Béla elmondotta, hogy az idén még alkoholos dolgozó nem jelentkezett munkára, sőt, az esti poharazás sem okozott késéseket. A vállalat most tőkés exportra termel és nagyobb érdekük is a dolgozóknak, hogy fennakadás nélkül gördülékenyen végezzék feladataikat. Tapasztalata szerint elsősorban az asszonyok között aratott osztatlan sikert a reggeli „szeszstop”. A Finomszerelvény gyár portájára eddig sem tehette be a lábát ittas dolgozó. Itt szigorúbbak voltak az ellenőrzések, -mint máshol. Palcsó Péter, a szervezőbizottság vezetője, arról tájékoztatta lapunkat, hogy igyekeznek gátat vetni a felesleges hétközi ügyintézéseknek is. Ezt úgy oldották meg, hogy a munkahelyi vezetők bedolgoztatták az elmulasztott munkaórákat. Lényeges változást tehát részükre nem okozott a rendelet. sőt. véleménye szerint, a gazdasági vezetés hatáskörét egy kicsit korlátozta is. S mint magánember hozzáteszi: csupán csak ettől várni a termelés javulását nem lehet. Az Ipari Szerelvény Gépgyár gyöngyösi gyáregysége sajátos területen fekszik. Egy közút vágja ketté telepüket és az út bal oldalán is csábító ,,koccintóházak, apákboltjai” csalogatják az ott dolgozókat. Emiatt korábban volt is épp elég gondja a vezetésnek. Kerekes Miklós főmérnök. a számítógéptechnikát is igénybe veszi az ellenőrzés érdekében. Szúrópróba szerint „leheltetik meg” dolgozóikat. és január óta még nem kellett a fegyelmi bizottságnak összejönni ittasság miatt. Hasonló helyzetről számolt be a Hatvani Konzervgyár termelési és műszaki igazgatóhelyettese. Eperjesi László. Kiegészítve azzal mondandóját hogy a kollektív szerződés érdekében korábban is ,,zsebbevágó” következménye volt akár, egy. munkahelyen elfogyasztott kortynak is. Munkajobbító jogszabályaink között szerepel a fölösleges hivatalos idő alatti magánügyintézés szigorítása is. Am, vajon, élnek-e az emberek, a tanácsok és pénzintézetek ügyeleti meghosszabbított nyitva tartási rendjével? A túlságosan sok távoliét, kéredzkedés arra késztette a Minisztertanács Tanácsi Hivatalát. hogy szabályozza a hozzá tartozó hivatalok fogadórendjét. Dr. Estefán Géza, Heves Megye Tanácsa szervezési és jogi osztály vezetője reméli, hogy ügyfelei a jövőben kihasználják a lehetőségeket. Ugyanis a szerdai ügyeleti napon kívül a hét még egy másik munkanapján is várják ügyes-bajos dolgaikkal az embereket az egyes osztályokon, 18.30-ig. Sőt, az új rendelet szellemében szabad szombaton 8—12-ig tartanak ügyeletet és ez érvényes a Városi és községi tanácsokra is. Ezentúl, városokban lehetőség van arra, ahol ilyen létezik, hogy ügyfél- szolgálati irodán keresztül intézzék problémáikat. A túlmunkáért természetesen a tanácsi dolgozó külön anyagi elismerésben is részesíthető. Az ügy menete' azzal is igyekeznek enyhíteni. hogy idézésükön tájékoztatják ügyfeleiket arról is, hogy szükséges-e a személyes megjelenés, és több időpontot adnak meg, mim korábban. Ugyancsak hosszított ügyeleti napokkal várják ügyfeleiket az Országos Takarékpénztár fiókjai. Dr. Balogh Zoltán, az OTP egri igazgatója azonban kellemetlen tapasztalatokról számol be Eddig ugyanis alig vették igénybe ezt a lehetőséget. Írásunk elején azzal kezdtük, hogy annyit ér egy szabály, amennyi megvalósul belőle. Ám. csak törvényekkel. felülről jövő intézkedésekkel, munkamorált, egészséget és nyíltabb, etikusabb közéletet kialakítani nem lehet. Múlik rajtunk is. kellene tartanunk, de azokon akiknek be kell, vagy be is. akiknek be kell tartatni ezt! Soós Tamás HATVANI SZÖVETKEZETI BIZOTTSÁG .. . Nyolcszáz munkás érdekvédelmében Szakszervezet? Nem. Az ipari szövetkezeti mozgalomban külön bizottság látja el az érdekvédelmi feladatokat. Olyan bizottság, amelynek például a Hatvani Házi-, Kézmű-, és Bőripari Szövetkezetben — átlóvá ellátogattunk — hét választott tagja van, és Koczka Irén elnökletével tölti be rendeltetését. Kikért? Milyen eszközökkel? ★ — összességében közel nyolcszáz üzemi, illetve bedolgozó munkás többirányú igényeinek szolgálunk, természetesen jó együttműködésben a szövetkezet vezetőségével, valamiint a választott testületekkel — informál bennünket Koczka Irén. — Munkánk érzékeltetése végett elmondom még. hogy kis testületünk minden tagja más-más feladatkört lát el. Szölőskei Zoltánná például az üdültetés ügyeit tartja kézben, Üsztöke Gábor a munkaihelyi sporttal, munkavédelemmel foglalkozik. lgnácz Ildikóra az ifjúsági mozgalom tennivalói várnak. Gulyás Miklósné a munkaversenyekért felel. Kovács Józsefnéra a jogsegélyszolgálat tennivaló; hárulnak, Pásztor Attiláné pedig a nőpolitikával összefüggő gondokat viseli .. . ★ Pillantsunk be először Szölőskei Zoltánná „műhelytitkaiba”, arra kíváncsian, hogy milyen üdültetési lehetőségek felett is diszponál? Mint halljuk: a KISZÖV megyei keretéből évente 40—45 dolgozó részére kapnak két-két hetes egyéni, illetve családi beutalót, amelyek iránt minden évszakban nagy az érdeklődés. De vonatkozik ugyanez a szövetkezet által bérelt csopaki és hajdúszoboszlói nyaralókra is. amelyekben július—augusztus folyamán évről évre 140 dolgozó, valamint családtag tölthet el egy-egy hetet kényelmes körülmények között, minimális költségtérítéssel . . Mindig van ilyesféle társadalmi elfoglaltsága. Kovács Józsefnénak is, aki — mint már lejegyeztük az imént — a szövetkezeti dolgozók különböző panaszaival, jogi problémáival foglalkozik, legyenek azok egyéni, netán munkahelyi jellegűek. De segítségére van ebben dr. Kovács András ügyvéd, aki nemcsak tanáccsal látja el a felelőshöz fordulókat, hanem adott esetben jogi képviseletüket is biztosítja. Tavaly legtöbb gondja nyugdíj. illetve társadalombiztosítási ügyben volt, amikor is néhány esetben 10—15 különböző munkahelyen ledolgozott éveket kellett ,.be- gyűjtenie, jogszerűen igazolnia. Mert, aki nyugdíjba készül, kényes, precíz az ilyen esetekben, s természetes módon ragaszkodik a több járulék végett akár két- három nap igazolásához. ★ Ami a munkaversenyekért felelős, Gulyás Miklósnét illeti, nincs valami könnyű dolga mostanában. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben igen nagy szó különböző célok, feladatok megvalósítása végett mozgósítani a szövetkezet tizenkét szocialista brigádját, amelyek közül a konfekciós „József Attila” végzett legutóbb jó munkát, s az aranykoszorú tulajdonosa. Különben tavaly valahány brigád az OKISZ IX. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásokért fáradozott, ami pedig az idei célkitűzéseket illeti: külön felajánlást nem tesznek a szocialista brigádok, ellenben igyekeznek minden erejüket, szakértelmüket arra összpontosítani, hogy jó 1987-es évet zárjon a szövetkezet, eleget téve mind a hazai, mind a szocialista és tőkés exportkötelezettségeknek . ★ — Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szakszervezeti mozgalomhoz hasonlóan fontos szerep jut a szövetkezeti bizottságnak a jóléti és a kulturális alap felhasználása terén — jegyzi meg Koczka Irén. — Nem kis összegről van szó, hiszen csaknem 900 ezer forintot kellett „el- költenünk” tavaly is hasznosan, körültekintően. Itt tulajdonképpen alkalmi segélyekről, üdültetési, étkeztetési hozzájárulásokról, valamint kulturális és sportrendezvények sorsáról dönt héttagú bizottságunk, amelynek épp az idén telik le az ötéves mandátuma. Hogy jól dolgoztunk-e? A tagság nyilvánít véleményt, amikor a szövetkezet vezetőségét, illetve a különböző bizottságokat újraválasztja. Időpont: március 12. A szokásos évi küldött, továbbá közgyűlés napja. Moldvay Győző Fűszerpaprikamúzeum Kalocsán Kalocsán egy régi malomépületben a Mezőgazdasági Múzeum összegyűjtötte a fűszerpaprika történetével kapcsolatos adatokat. egykori termesztési és feldolgozási eszközöket. A századfordulón mintegy 2000—3000 hektáron termesztettek fűszerpaprikát. A nyugat-európai országok vevői már akkor többre értékelték a magyar paprikát, mint a spanyolt, mert a Kárpát-medence éghajlata különleges minőséget biztosít. Az őrlemény fúszerezö hatása. íz- aromaanyagai jobbak, mint a hasonló fajtájú külföldi paprikáé. A termelés fokozatosan bővült. Jelenleg 10—12 ezer hektáron termelnek paprikát (MTI-fotó: Balassa Ferenc — KS)