Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1987. január 31., siombat DELEGÁCIÓVAL, HEVES MEGYÉBŐL Korea —ma Hihetetlen annak, aki nem tapasztalja, hogy az 1950— 1959-as — emlékezetes — koreai háború befejezése óta is olykor-olykor dörögnek még a fegyverek a tá­vol-keleti országban, s. az északi lakosság ellen szinte szünet nélküli a lélektani hadviselés. Az ame­rikaiak által épített, folyóvizekkel kiegészített 240 ki­lométeres betonfalon keresztül mindennapos a hang­szórós rágalmazás, uszítás, fenyegetőzés, a „fellazítás". A délieknek nemcsak a 100—200 ezres katonaságot megmozgató hadgyakorlatai, hanem provokációi, ki- sebb-nagyobb incidensei is meglehetősen gyakoriak, s nukleáris pusztító eszközeik titkolatlanul merednek a világ szelídebb tájai, a Szovjetunió és Európa felé. A kettészakított népet még a megbékélést közismer­ten hirdető közelgő olimpia sem tudta egymáshoz kö­zelebb vinni. S amilyen nehezen képzel­hető el mindez, ugyanúgy kételkedhet a járatlan ab­ban is, hogy ennek ellené­re a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság azért ter­mészetesen fejlődik, épül. szépül, a maga módján gaz­dagodik. Sramkó Lászlónak, a Te- szöv titkárának néhány he­te egy TOT-delegáció tag­jaként volt alkalma az el­mondottakról személyesen is meggyőződnie. Tapaszta- latcsere-útja ritka élmény, s minden bizonnyal olvasóink számára sem kevésbé érde­kes. Mint beszélgetésünk so­rán kiderült: a termelőszö­vetkezetek országos küldött­ségének idejéből, lehetőségei­ből ugyan nem sok minden­re futotta — az egyhetes lá­togatás alkalmával Phenja- non kívül a régi fővárossal, a 300 ezer lakosú Keszon- nal, illetve Csinoson és Tail városokkal, Camhari, Kukha, Peksa községekkel. Pavmin- dzsonnal, a fegyverszüneti tárgyalások színhelyével, mindössze néhány intéz­ménnyel, termelőszövetke­zettel, üzemi létesítménnyel, természeti, történelmi neve­zetességgel ismerkedhetett —, ám honfitársainknak töb- bé-kevésbé mégis sikerült a KNDK életének, mai ered­ményeinek keresztmetsze­tét kapniuk. Ami a legszembetűnőbb volt: sok a változás. A 20 milliós Észak-Korea, noha az amerikaiak úgyszólván még az élő fákat is kipusz­tították belőle, óriási vesz­teségei ellenére talpra állt. A szocialista országok, elsősor­ban a Szovjetunió és Kína segítsége mellett önerőből is számos tiszteletre méltót produkált. Elegendő ennél csupán az újjáépített fővá­rosra gondolni, ahonnan már a metró sem hiányzik, vagy a „Békeli" tsz kórhá­zas, kisáruházas, kultúrott- honos, bölcsődés központjá­ra utalni. Netalán pedig ar­ra a másik közös gazdaság­ra, ahol éppenséggel a 920 tag egyharmada közép- és felsőfokú képesítéssel dol­gozik. Még örvendetesebb, hogy nincs megállás. Többi kö­zött jelenleg is épül egy új. nagy vízierőmű, Szucsanban műszálat is készítő, korsze­rű textilgyár van születő­ben. S az ország soron kö­vetkező tennivalóiban nem kevesebbet emlegetnek, mint azt, hogy el kell érni az évi 100 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát színesfém­ből az 1500, acélból a 15, szénből és cementből a 200 —200, műtrágyából a 7000, gabonából a 15 millió ton­nás, szövetből pedig a 150 millió méteres termelést. Ám a kétségtelen ered­mények, s a sokat ígérő ter­vek ellenére el kell monda­ni azt is, hogy a háború se­beit korántsem sikerült még teljesen kiheverni. Nagyobb előrelépésről tulajdonkép­pen csak a „nyitás”. 1984 óta beszélhetünk. Akár a tőkés, ‘akár a szocialista or­szágokhoz képest számotte­vő a lemaradás. A termelés­ben meghatározó szerepet játszó mezőgazdaság sok gonddal küzd. Az ország szántóterületének közel há­romnegyedét öntözik — er­re szolgál a már 1700 víz­tároló és mintegy 400 ezer kilométeres csatornarend­szer —, a fő növény ma is a rizs. Az egyébként szin­tén jó hozamú kukorica fe­le részben palántázás útján kerül a földbe, búzával csak kisebb mértékben foglalkoz­nak, s átlagosan mindössze 3,2—3,6 tonnát tudnak be­lőle betakarítani hektáron­ként. Az állattenyésztés igen alacsony színvonalú, jobbá­ra a selyemhernyóra, a ser­tés. és bárányhústermelés­re irányul. A földművelő esz­közöket gépállomásoktól bérlik a termelőszövetkeze­tek, a szállításoknál nem ritka vonóerő a szarvasmar­ha. A közös gazdaságokban fejletlen a belső érdekeltsé­gi rendszer, a díjazás mun­kaegység alapján történik, háztájinak családonként mindössze 30 négyszögöles területet adnak. A kister­melők jobbára csak zöld­ségfélékkel foglalkozhatnak, az állattartásukhoz hiány­zik a szükséges takarmány. A tsz-elnökök közvetlenül a szakminisztériumnak van­nak alárendelve, a magyar küldöttséget vendégül látó testvérszervezetnél, a Mező­gazdasági Dolgozók Országos Szövetségénél —, ahol a benne lévők jövedelmük 2 százalékát fizetik tagdíj­ként — utasításos rendszer érvényesül. Egyszóval, akár a magya­rok által elértekből is van jócskán merítenivaló. Ugyan­ekkor természetesen a mi számunkra szintén lehet egy s némely dolog iránymutató. Feltétlenül tanulhatunk pél­dául koreai barátaink öntö­zéses gazdálkodásának ta­pasztalataiból, érdeklődhe­tünk zöldségtermesztésük iránt, s mindenekelőtt kö­vethetjük példájukat a föld- szeretetben, a felelősséggel, szorgalommal végzett mező- gazdasági munkában. Mindent összegezve: nem mindennapi élményt jelen­tett a küldöttség Heves me­gyei tagjának egy kicsit a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban is szétnézni. A főváros sok látnivalója, közöttük a világ legmaga­sabbnak mondott, 170 méte­res emlékműve, a Kim Ir Szén 70. születésnapjára emelt hatalmas diadalív, vagy az öt óriási vízesés egyikének, a Phangjonnak. illetve a közelében lévő, még az 1000-es években épült Buddha-templomnak a meg­tekintése, mind-mind mély benyomást gyakorolt a láto­gatókra. Leginkább azonban távoli barátaink elszántsága, kitartó küzdelme ragadta meg a delegációt. Az a mun­ka ébresztett honfitársaink­ban igaz elismerést, tiszte­letet, amit a testvéreitől el­szakított nép gondjai köze­pette is mélységes hittel vé­gez. Gyóni Gyula SÉTA A JOGSZABÁLYOK KORUL Búcsú a felestől — Isten hozott bögrecsárda? 1987. január 20-a. Még a borostaberetváló jeges haj­nali szél sem képes szél­fújni a munkás járatokra vá­rakozó tömegben a törköly - szagot. Idestova pedig három hete, hogy életbe lépett a reggeli alkoholárusítási tila­lom. A belkereskedelmi mi­niszter rendelete ott látható minden boltban, áruházban, söntésben. Fennen hirdeti: reggel 9-ig alkoholt nem árusítunk! A különböző párlatok, kis- üstik hódító párájában óha­tatlanul is eszembe jut a francia Voltaire-nek a tör­vényekről alkotott gondola­ta: minden törvény, hatá­rozat, rendelet annyit ér, amennyit képesek betartani, és betartatni! Hát akikor, most, hogy is állunk ezzel? .. összeállí­tásunk pontosan arról szól. hogy mennyit érnek — a rövid három hét tapaszta­lat alapján is — a munka minőségének jobbítását szorgalmazó jogszabályok, és mindez milyen hatással van hétköznapjaink közéle­tére. Először is. a boltok por­táján néztünk körül, és el­beszélgettünk három na­gyobb lakótelepünk ellátá­sáról gondoskodó ABC-áru- ház vezetőivel, ugyanis hal­lottunk olyan értesüléseket is, hogy az ominózus 9 óra után nem is a kortyintani vágyó megy a palackért. hanem a palack megy őhozzá há­zastársa, élettársa jóvoltá­ból. Nagy Lajos, a lajosvá- rosi Bástya ABC vezetője. Lendvai Sándor, a Ráckapu ABC vezetője és végül Né­meth Ferenc, a Hadnagy utcai lakótelep Szuperett áruházának főnöke. Egyikük sem tapasztalt különösebb rendellenességet, sőt. úgy vették észre, az emberek szó nélkül beletörődtek a megváltoztathatatlanba. — Meg sem próbáltak vásárolni a megadott határ­idő előtt? — De. ám legtöbben csak szokásból. Kezdetben volt rá eset. hogy többen to­pogtak a boltok ajtaja előtt, várva a felszabadító 9 órát. Ám rendbontásról vagy hangoskodásról szó sem volt. — Hogyan érinti ez a bolt forgalmát? — Még rövid az idő. de úgy tűnik, ez majd érezteti a hatását, bár. aki annyira odavan az italért, megveszi magának délután vagy este Alighanem igazuk van a boltvezetőknek, sőt. a regge­li portya tapasztalata azt bizonyítja. sokan egy-egy kies ház kapualjában mért rézelejés pálinkából meg­gazdagodhatnak! ! Remél­jük azonban a szigorú el­lenőrzés és a fokozottabb figyelem elejét veszi a bög­recsárdák túlzott elszaporo­dásának. Egyébként a Szolnoki Me­zőgép Vállalat egri gyárá­nak igazgatója. Barta Sas Béla elmondotta, hogy az idén még alkoholos dolgozó nem jelentkezett munkára, sőt, az esti poharazás sem okozott késéseket. A válla­lat most tőkés exportra ter­mel és nagyobb érdekük is a dolgozóknak, hogy fenn­akadás nélkül gördüléke­nyen végezzék feladatai­kat. Tapasztalata szerint elsősorban az asszonyok között aratott osztatlan si­kert a reggeli „szeszstop”. A Finomszerelvény gyár portájára eddig sem tehet­te be a lábát ittas dolgozó. Itt szigorúbbak voltak az ellenőrzések, -mint máshol. Palcsó Péter, a szervezőbi­zottság vezetője, arról tájé­koztatta lapunkat, hogy igyekeznek gátat vetni a fe­lesleges hétközi ügyintézé­seknek is. Ezt úgy oldották meg, hogy a munkahelyi ve­zetők bedolgoztatták az el­mulasztott munkaórákat. Lényeges változást tehát részükre nem okozott a rendelet. sőt. véleménye szerint, a gazdasági vezetés hatáskörét egy kicsit kor­látozta is. S mint magán­ember hozzáteszi: csupán csak ettől várni a termelés javulását nem lehet. Az Ipari Szerelvény Gép­gyár gyöngyösi gyáregysége sajátos területen fekszik. Egy közút vágja ketté tele­püket és az út bal oldalán is csábító ,,koccintóházak, apákboltjai” csalogatják az ott dolgozókat. Emiatt ko­rábban volt is épp elég gondja a vezetésnek. Kere­kes Miklós főmérnök. a számítógéptechnikát is igénybe veszi az ellenőrzés érdekében. Szúrópróba sze­rint „leheltetik meg” dol­gozóikat. és január óta még nem kellett a fegyelmi bi­zottságnak összejönni ittas­ság miatt. Hasonló helyzet­ről számolt be a Hatvani Konzervgyár termelési és műszaki igazgatóhelyette­se. Eperjesi László. Kiegé­szítve azzal mondandóját hogy a kollektív szerződés érdekében korábban is ,,zsebbevágó” következmé­nye volt akár, egy. munka­helyen elfogyasztott korty­nak is. Munkajobbító jogszabá­lyaink között szerepel a fö­lösleges hivatalos idő alatti magánügyintézés szigorítá­sa is. Am, vajon, élnek-e az emberek, a tanácsok és pénzintézetek ügyeleti meg­hosszabbított nyitva tartási rendjével? A túlságosan sok távoliét, kéredzkedés arra késztette a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalát. hogy szabályozza a hozzá tartozó hivatalok fo­gadórendjét. Dr. Estefán Gé­za, Heves Megye Tanácsa szervezési és jogi osztály vezetője reméli, hogy ügy­felei a jövőben kihasználják a lehetőségeket. Ugyanis a szerdai ügyeleti napon kí­vül a hét még egy másik munkanapján is várják ügyes-bajos dolgaikkal az embereket az egyes osztályo­kon, 18.30-ig. Sőt, az új ren­delet szellemében szabad szombaton 8—12-ig tartanak ügyeletet és ez érvényes a Városi és községi tanácsok­ra is. Ezentúl, városokban lehetőség van arra, ahol ilyen létezik, hogy ügyfél- szolgálati irodán keresztül intézzék problémáikat. A túlmunkáért természetesen a tanácsi dolgozó külön anyagi elismerésben is ré­szesíthető. Az ügy menete' azzal is igyekeznek enyhí­teni. hogy idézésükön tájé­koztatják ügyfeleiket arról is, hogy szükséges-e a sze­mélyes megjelenés, és több időpontot adnak meg, mim korábban. Ugyancsak hosszított ügyeleti napokkal várják ügy­feleiket az Országos Takarék­pénztár fiókjai. Dr. Balogh Zoltán, az OTP egri igaz­gatója azonban kellemetlen tapasztalatokról számol be Eddig ugyanis alig vették igénybe ezt a lehetőséget. Írásunk elején azzal kezd­tük, hogy annyit ér egy sza­bály, amennyi megvalósul belőle. Ám. csak törvények­kel. felülről jövő intézke­désekkel, munkamorált, egészséget és nyíltabb, eti­kusabb közéletet kialakítani nem lehet. Múlik rajtunk is. kellene tartanunk, de azokon akiknek be kell, vagy be is. akiknek be kell tartatni ezt! Soós Tamás HATVANI SZÖVETKEZETI BIZOTTSÁG .. . Nyolcszáz munkás érdekvédelmében Szakszervezet? Nem. Az ipari szövetkezeti mozga­lomban külön bizottság látja el az érdekvédelmi felada­tokat. Olyan bizottság, amelynek például a Hat­vani Házi-, Kézmű-, és Bőripari Szövetkezetben — átlóvá ellátogattunk — hét választott tagja van, és Koczka Irén elnökletével tölti be rendeltetését. Kikért? Milyen eszközökkel? ★ — összességében közel nyolcszáz üzemi, illetve be­dolgozó munkás többirányú igényeinek szolgálunk, ter­mészetesen jó együttműkö­désben a szövetkezet veze­tőségével, valamiint a vá­lasztott testületekkel — in­formál bennünket Koczka Irén. — Munkánk érzékelte­tése végett elmondom még. hogy kis testületünk minden tagja más-más feladatkört lát el. Szölőskei Zoltánná például az üdültetés ügyeit tartja kézben, Üsztöke Gá­bor a munkaihelyi sporttal, munkavédelemmel foglalko­zik. lgnácz Ildikóra az ifjú­sági mozgalom tennivalói várnak. Gulyás Miklósné a munkaversenyekért felel. Kovács Józsefnéra a jogse­gélyszolgálat tennivaló; há­rulnak, Pásztor Attiláné pe­dig a nőpolitikával össze­függő gondokat viseli .. . ★ Pillantsunk be először Szölőskei Zoltánná „műhely­titkaiba”, arra kíváncsian, hogy milyen üdültetési le­hetőségek felett is diszpo­nál? Mint halljuk: a KISZÖV megyei keretéből évente 40—45 dolgozó részére kap­nak két-két hetes egyéni, illetve családi beutalót, amelyek iránt minden év­szakban nagy az érdeklő­dés. De vonatkozik ugyan­ez a szövetkezet által bérelt csopaki és hajdúszoboszlói nyaralókra is. amelyekben július—augusztus folyamán évről évre 140 dolgozó, va­lamint családtag tölthet el egy-egy hetet kényelmes körülmények között, mini­mális költségtérítéssel . . Mindig van ilyesféle társa­dalmi elfoglaltsága. Kovács Józsefnénak is, aki — mint már lejegyeztük az imént — a szövetkezeti dolgozók kü­lönböző panaszaival, jogi problémáival foglalkozik, legyenek azok egyéni, ne­tán munkahelyi jellegűek. De segítségére van ebben dr. Kovács András ügyvéd, aki nemcsak tanáccsal látja el a felelőshöz fordulókat, hanem adott esetben jogi képviseletüket is biztosítja. Tavaly legtöbb gondja nyug­díj. illetve társadalombiz­tosítási ügyben volt, amikor is néhány esetben 10—15 különböző munkahelyen le­dolgozott éveket kellett ,.be- gyűjtenie, jogszerűen iga­zolnia. Mert, aki nyugdíjba készül, kényes, precíz az ilyen esetekben, s természetes módon ragaszkodik a több járulék végett akár két- három nap igazolásához. ★ Ami a munkaversenyekért felelős, Gulyás Miklósnét illeti, nincs valami könnyű dolga mostanában. Az egyre nehezedő gazdasági helyzet­ben igen nagy szó különbö­ző célok, feladatok megvaló­sítása végett mozgósítani a szövetkezet tizenkét szocia­lista brigádját, amelyek kö­zül a konfekciós „József At­tila” végzett legutóbb jó munkát, s az aranykoszorú tulajdonosa. Különben ta­valy valahány brigád az OKISZ IX. kongresszusa tiszteletére tett felajánláso­kért fáradozott, ami pedig az idei célkitűzéseket ille­ti: külön felajánlást nem tesznek a szocialista brigá­dok, ellenben igyekeznek minden erejüket, szakértel­müket arra összpontosítani, hogy jó 1987-es évet zárjon a szövetkezet, eleget téve mind a hazai, mind a szo­cialista és tőkés exportkö­telezettségeknek . ★ — Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szakszervezeti mozgalom­hoz hasonlóan fontos sze­rep jut a szövetkezeti bi­zottságnak a jóléti és a kulturális alap felhasználása terén — jegyzi meg Koczka Irén. — Nem kis összegről van szó, hiszen csaknem 900 ezer forintot kellett „el- költenünk” tavaly is hasz­nosan, körültekintően. Itt tulajdonképpen alkalmi se­gélyekről, üdültetési, ét­keztetési hozzájárulásokról, valamint kulturális és sportrendezvények sorsáról dönt héttagú bizottságunk, amelynek épp az idén telik le az ötéves mandátuma. Hogy jól dolgoztunk-e? A tagság nyilvánít véleményt, amikor a szövetkezet veze­tőségét, illetve a különböző bizottságokat újraválasztja. Időpont: március 12. A szo­kásos évi küldött, továbbá közgyűlés napja. Moldvay Győző Fűszerpaprika­múzeum Kalocsán Kalocsán egy régi malomépületben a Mezőgazdasági Múzeum összegyűjtötte a fűszerpaprika történetével kapcsolatos ada­tokat. egykori termesztési és feldolgozási eszközöket. A szá­zadfordulón mintegy 2000—3000 hektáron termesztettek fű­szerpaprikát. A nyugat-európai országok vevői már akkor többre értékelték a magyar paprikát, mint a spanyolt, mert a Kárpát-medence éghajlata különleges minőséget biztosít. Az őrlemény fúszerezö hatása. íz- aromaanyagai jobbak, mint a hasonló fajtájú külföldi paprikáé. A termelés foko­zatosan bővült. Jelenleg 10—12 ezer hektáron termelnek paprikát (MTI-fotó: Balassa Ferenc — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents