Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

NÉPÚJSÁG, 1987, január 31., szombat AZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A KSH jelentése (Folytatás a 2. oldalról) A népgazdaság 1986. évi összes behozatalá­nak értéke jelentősen meghaladta a kivite­lét. A behozatali többlet a nem rubelelszá­molású forgalomból származott. A mennyi­ségi változások mellett a kedvezőtlen árala­kulás is tetemes veszteséget okozott a nép­gazdaságnak. A cserearány — a behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkené­se folytán — 1986-ban 7,5 százalékkal rom­lott. IDEGENFORGALOM t986-ban 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,5 millió fővel, 10 száza­lékkal több az előző évinél, és több, mint az 1980-as évek bármelyikében. A külföldiek há­romnegyed része szocialista országból érke­zett. A Magyarországot felkereső külföldiek kö­zül 10,6 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb időt töltött az országban. Számuk 900 ezer fővel, 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év alatt 8 ezerrel, ezen belül a szállodai fé­rőhelyeké 3400-zaí bővült. Elkészült a buda­pesti Taverna, a büki Thermal Szálló, a Club Tihany üdülőfalu, és befejeződött a Hungária Nagyszálló bővítése, rekonstruk­ciója. Fokozódott a nemzetközi kongresszu­sokhoz és különféle rendezvényekhez kap­csolódó idegenforgalom jelentősége. Ezt szol­gálta a Forma—1-es autópálya és a kapcso­lódó létesítmények elkészítése és átadása is. A magyar állampolgárok külföldi utazásai­nak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1985. évihez képest 800 ezres, 14 százalékos emel­kedést jelent. A kiutazások 86 százalékában szocialista ország volt az úticél. A nemzetközi idegenforgalom devizabevé­teleinek és -kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelelszámolásokban egyaránt. JÖVEDELEM, FOGYASZTÁS Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1986- ban a tervezett 1—1,5 százalékkal szemben mintegy 3 százalékkal emelkedett. A növe­kedés mögött a munkából származó jövedel­mek és a társadalmi jövedelmek hasonló üte­mű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reáljövedelem-növekedésben a nominális jö­vedelmek gyors kiáramlása játszott megha­tározó szerepet, a fogyasztói árak színvona­la a tervezetthez közelálló mértékben. 5,3 százalékkal nőtt. 1986-ban egy munkás és alkalmazott brut­tó havi átlagkeresete 6540 forint, a mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5760 forint volt. körülbelül 8 százalékkal, illetve 7,6 százalékkal több, mint 1985-ben. A mun­kások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a mezőgazdasági szövet­kezetben dolgozók közös gazdaságból szár­mazó reálkeresete — a tervben előirányzott szinten tartással szemben — egyaránt 2 szá­zalékot meghaladó mértékben emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek össze­ge 1986-ban körülbelül 148,5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Eb­ből nyugdíjakra 99,2 milliárd forintot fizet­tek jci, ez az összeg 8 százalékkal haladta még az 1985. évit. A nyugdíjasok száma egy év allatt mintegy 38 ezer fővel nőtt és 1986. év végén elérte a 2 337 000 főt. Az egy nyug­díjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1986-ban 3565 forint volt, 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1986-ban 21,5 milliárd fo­rintot fizettek ki, 1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma csekély mértékben csökkent. A gyer­mekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986-ban kifizetett együttes összege 5,6 milliárd forint volt, ez 28 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit, A növekedés­ben elsődleges szerepe annak volt, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételének le­hetőségét 1986-ban kiterjesztették a gyermek másfél éves koráig. A gyermekgondozási se­gélyben és a gyermekgondozási díjban része­sülők együttes száma egy év alatt 4 ezer fő­vel. 2 százalékkal nőtt és az év végén 224 ezer volt. A természetbeni társadalmi jövedelmek — egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szol­gáltatások — volumene mintegy 2,5 száza­lékkal meghaladta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fogyasz­tása a tervezettet meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termé­kek fogyasztása gyorsabban, a szolgáltatáso­ké valamivel mérsékeltebben nőtt. A kiske­reskedelem összehasonlító áron 3,5 százalék­kal több árut értékesített, mint az előző év­ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bol­ti eladása 5,2 százalékkal, a vegyes iparcik­keké 5,9 százalékkal nőtt. A ruházaticikk- forgalom volumene 2,9 százalékkal, a ven­déglátásé 2,4 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégí­tő volt, A ruházati cikkek kínálatának javu­lása szinte minden cikket érintett. A vegyes iparcikkek előző évinél jobb árukínálata mellett, néhány tartós fogyasztási cikkből nem volt folyamatos az ellátás. A szilárd tü­zelőanyagok kínálata fokozatosan kiegyensú­lyozottá vált, a választéki hiányosságok is mérséklődtek. Az építőanyagok többségéből a kínálat jó, egyes építőanyagokból kielégítő volt, néhány cikkből azonban nem volt fo­lyamatos az ellátás. A takarékbetét-állomány az év folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emel­kedett és december 31-én 274 milliárd forin­tot tett ki. A kötvényekbe fektetett lakossá­gi megtakarítások összege 1986-ban több mint 3 milliárd forinttal emelkedett. NÉPESEDÉS, EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS 1987. január 1-én az ország népessége 10 622 000 fő volt. 18 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1986-ban 128 000 gyermek született, mintegy 1700-zal kevesebb, mint 1985-ben, de valamivel több, mint 1983-ban és 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 12,1 volt. Tavaly 146 ezren háltak meg. közel 1200- zal kevesebben, mint 1985-ben. Az ezer la­kosra jutó 13,8 halálozás némileg kisebb, mint az előző évben volt. A csecsemőhalan­dóság ugyancsak csökkent. Ezer élveszülött közül egyéves kora előtt 19 halt meg, egy- gyel kevesebb, mint 1985-ben. 1986-ban javult az egészségügyi ellátott­ság színvonala. A tízezer lakosra jutó orvo­sok száma 32,9-re emelkedett. Az év folya­mán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 72-vel, a községi fogorvosi körzetek száma 6-tal emelkedett. Az egy kör­zeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 24 fővel, 1913-ra csök­kent. A fejlesztések és megszűnések egyenlege­ként a működő kórházi ágyak száma az év folyamán 1500-zal, 103 900-ra bővült. 1986- ban tízezer lakosra 97,8 kórházi ágy jutott. A szociális otthoni helyek száma 1986. év végén 38 600 volt, 700-zal több, mint egy év­vel korábban. A bölcsődei helyek száma az elmúlt év­ben 1100-zal csökkent, és az év végén 67 200 volt, 100 bölcsődés korúra 17,8 hely jutott. 1986-ban az óvodai helyek száma 2700-zal csökkent, de kevesebb volt az óvodáskorú gyermek is, így az óvodák zsúfoltsága mér­séklődött. Az óvodáskorúak 92 százaléka jár óvodába. Az 1986—1987-es tanévben az általános is­kola nappali tagozatán 1342 ezren tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint egy évvel ko­rábban, Az osztálytermek száma 1986-ban 744-gyel bővült. A tanulók 41,9 százaléka napközis. A 8. osztályt befejezők 94 százaléka tovább tanul: a korábbiakhoz hasonlóan fele közép­iskolában. fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában, A középiskolák nappali tago­zatain mintegy 800 fővel többen, a szakmun. kásképző' iskolákban ezerrel kevesebben ta­nulnak, mint az előző tanévben. A középis­kolákban tanulók egyötöde lakik diákotthon, ban. 1986-ban 52 300 fő érettségizett nappali tagozaton, 3600 fővel több, mint az előző év­ben.. A felsőoktatási intézményekben közel 100 ezren tanulnak, ebből 64 900-an nappali ta­gozaton. A 18—22 -éves népességből a felső- oktatásban részesülők aránya 9,6 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 47 százaléka la­kik diákotthonban. 1986-ban 24 700-an sze­reztek diplomát. Budapest. 1987. január 30. Központi Statisztikai Hivatal Szervezőüzemmérnök-képzés A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola az 1987/88- as tanévben levelező tagoza­ton szervezőüzemmérnök­képzést indít. A levelező tagozat szervező szakára felvettek részére Miskolcon konzultációs központ mű­ködik. Bővebb felvilágosí­tás és jelentkezés: Miskolc, Kun Béla u. 10., 3530. Jelentkezni március 1-ig lehet a konzultációs köz­pontban és a nyomtatvány- boltban kapható jelentkezé­si lapon. A jelentkezési la­pokat a konzultációs köz­pont címére kell beküldeni. A jelentkezés részletes fel­tételei a „Felsőoktatási fel­tételi tájékoztató 1987”-ben találhatók. A felvételi vizsgatárgyak: matematika és fizika (vagy fizikát helyettesítő tantárgy). Az esti illetve levelező tagozatra jelentkezők közül mentesülhet a vizsgakötele­zettség alól az. akinek fel­sőoktatási intézményben szerzett Oklevele van, va­lamint az MSZMP Politikai Főiskoláján, illetve a Marx­izmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosított tagoza­tán szerzett főiskolai okle­véllel egyenértékű Oklevél­lel rendélkezők. A szakon olyan üzemmér­nököket képeznek, akik al­kalmasak a vállalatok gaz­daságos működésit biztosító tervező-, szabályozó-, irányi- tómunka ellátására, a ikor- szerű számítástechnika módszereivel és eszközeivel az iparvállalati rendszer te­vékenységének szervezésére.a műszaki, a gazdasági ténye­zők elemzésével, a matema­tikai módszerek felhasználá­sával. szervezési modellek készítésével és számítógépes feldolgozásával a vállalat eredményes vezetésének se­gítségére. A tanulmányi idő: 4 év. A XI. ORSZÁGOS BÉKEKONFERENCIA KÜLDÖTTE Megismerni egymást... Ma ül össze Budapesten a XI. országos békekonfe­rencia, amelyen küldöttként vesz részt Molnár György, az egri Finomszerelvénygyár személyzeti előadója, az Or­szágos Béketanács tagja, egyúttal a HNF Eger Váro­si Bizottsága mellett műkö­dő béke- és barátság bizott­ság titkára. Munkájáról, s a mozgalom időszerű tenni­valóiról kérdezzük őt. — A békemozgalommal az ifjúsági szervezeten keresz­tül kerültem kapcsolatba. 1980-ban lettem üzemi KISZ- titkár, később pedig részt vettem a gyáregységi KISZ- bizottság munkájában. Ek­kor kezdtem foglalkozni — többek között — a békemeg­mozdulások szervezésével- így például a májusi béke­hónapon politikai fórumo­kat, szolidaritási gyűléseket és kiállításokat rendeztünk. — 1986-ot az ENSZ béke­évnek nyilvánította. Milyen feladatokat jelentett ez a programok megvalósításá­ban? — Erre az időszakra a szo­kásosnál is több és gazda­gabb akcióra került sor. Min­denképpen meg kell említe­ni az Agria Bútorgyárban tartott nyitógyülést, de a DÍVSZ XII. közgyűlése ke­retében megrendezett latin­amerikai szolidaritási napot is. Itt nálunk, a Bervában a Pattantyús szocialista bri­gád kezdeményezésére Béke­totó címmel vetélkedősoroza- tot indítottunk négy gazdál­kodóegység bevonásával. A dolgozók igazán lelkesek X i voltak: készültek, s irodal­makat olvastak a különböző témákhoz. — Gyakran lehet hallani azt a véleményt, hogy a bé­keharc mint olyan, elvont fogalom, s értékét sem le­het egyértelműen lemérni, mert nem tudni mindig mi­lyen hatással bír az a világ­politikára. Mit tehet az egyén, hogyan vegye ki ré­szét a mozgalom egészéből? A békeharcra nagyon is odafigyelnek mindenhol. A mi munkánkról nyugaton is beszámolnak a hírközlő szer­vek, persze egymástól elté­rő hangnemben, megvilágí­tásban. A békemozgalomnak a világon mindenütt első­sorban a fiatalok a szószólói. De ez nem azt jelenti, hogy a többi nemzedéknek ez az ügy közömbös. Fontos ta­nulság, hogy ezt a munkát mindenki a saját tevékeny­ségén keresztül gyakorolhat­ja a legeredményesebben. Így például a tudósok, az. írók, a művészek azon a te­rületen, a pedagógusok — a gyerekek nevelésében — a másikon, az ifjúság megint a saját régiójában fejtheti ki hatását. Egyébként a XI. or- szágos békekonferencián is hasonló felosztásban tárgyal­nak a szekciók. Lényeges, hogy mindenki érezze, szük­ség van rá. Nem kell mind­járt nagy dolgokra gondolni. Említhetem a sikeres baráti találkozókat keleti és nyuga­ti fiatalokkal egyaránt. Ilyenkor megismerhetjük egymás népét, szokásaikat, problémáikat. Mindez nagy lépést jelent a békeharc si­kerében, hiszen a béke, a barátságos együttélés alapja mégiscsak az, hogy ismer­jük egymást. Ennek megva­lósítása nem is olyan köny- nyű . .. — Mondana néhány szót magáról? — Harmincéves vagyok, 19?S-töl dolgozom a válla­latnál. Tíz éve nősültem, s van egy hétéves fiam. A vállalattól 1982-ben kaptam lakást, úgyhogy már ez is ideköt a céghez. Először a termelőágazatban, három műszakban dolgoztam. az­tán a személyzeti munka területére kerültem mint előadó. Szabadidőmben igaz, ebből kevés van — legkedveltebb szórakozásom az olvasás és a természetjá­rás. (h. a.) A népszavazástól a baráti találkozókig Nem felejthető: az 1986- os esztendőt az Egyesült Nemzetek Szervezete a béke évének nyilvánította. A vi­lágpolitikában születtek po­zitív változást elősegítő vagy sürgető kezdeményezések: gondoljunk csak a szovjet béke javaslatokra, amelyek őszintén erre az eszmére helyezik a hangsúlyt. Igaz, voltak olykor kétségbeejtő pillanatok, hetek, hónapok is, amelyeknek sora sajnos hosszabb az előbbinél. Ám, hogy a köznapi em­ber miként találkozik a bé- kepolitikával, az egészen más kérdés. A hagyományos forma tartalma A feleletet — a tavalyi te­vékenység értékeléseként — Dalos Andorral, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bi­zottságának politikai munka­társával kerestük. — Mit foglal magában tu­lajdonképpen a béke-, ba­rátsági és szolidaritási mun. ka? — A HNF megyei elnök­ségének nemzetközi és ba­rátsági munkabizottsága széles körben végzi teendő­it. Alapvető feladat a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok összehangolt, konk­rét békettörekvéseinek be­mutatása, különböző ren­dezvényeken. A baráti kap­csolatokat igyekszünk erősí­teni azzal, hogy megismer­tetjük lakosságunkkal a mi táborunkba tartozó álla­mok társadalmi, gazdasági és tudományos eredményeit, kulturális életüket. S termé­szetesen megfelelő formák­ban juttatjuk kifejezésre szolidaritásunkat a nemze­ti felszabadulásukért, a gyarmati sor végső felszá­molásáért harcoló népek mellett. — Mennyire tért el a ko­rábbiaktól a múlt év béke­programja megyénkben? — Mivel a folyamatosság a fő célunk, a hagyományos formák megmaradtak. A ta­vaszi békehónap, szolidari­tási akció az ősszel, vala­mint a téli propagandaok­tatás. Rendezvényeink kö­zött továbbra is szerepeltek külpolitikai tájékoztatók ankétok, baráti találkozók és más hasonló jellegű ösz- szejövetelek. Ugyanakkor gondot fordítottunk arra is. hogy a világpolitikát szem előtt tartva legyenek. Kiemelkedő események — Hallhatunk ezek közül néhány jellemzőt? — Májusban az Országos Béketanács szervezésében tartottunk úgynevezett bé­ke-népszavazást. Mozgósító plakátokat írattunk alá, te­rületünkön több tízezren csaitlakoztak, és látták el kézjegyükkel a felhívást. Csak Heves és körzetéből négyezernél többen. Ez volt egyébként a magyar nép békeüzenete a nyár végi koppenhágai béke-világ­kongresszuson. Érdekes elő­adásokat hallottunk márci­usban Egerben és Tarnale- leszen a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ igaz­gatójától az ország gazda­sági és társadalompolitikai helyzetéről. Májusban Zagy­vaszántón A lenini nemzeti­ségi politika Csehszlovákiá­ban címmel rendeztek nagy érdeklődéssel kísért fóru­mot. Áprilisban Gyöngyö­sön és Füzesabonyban járt Alekszandr Gribovszki, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza igazgatóhelyet­tese, aki a gazdasági fejlő­dés új távlatait elemezte az SZKP XXVII. kongresszusa után. Októbertől említhető az NDK barátsági napok ren­dezvénysorozata. Ebben is a nagykövet tapasztalatcse­réje a külfejtésről a Thorez Bányaüzemben. Volt több kulturális műsor, amely a német nép életéből adott ízelítőt. Kiállítást rendeztek az NDK gépgyártásáról a Finomszerelvénygyár he­vesi gyárában. Sor került több baráti találkozóra is. — Az sem mellékes, mi­lyen színvonalúak a ren­dezvények, hiszen ha nem keltik fel kellőképpen az érdeklődést, akkor inkább kötelességszerűeknek tűn ■ hetnek... — Kétségtelen gond, hogy több jó, képzett, a hallgató­sággal még közvetlenebb kapcsolatot teremteni ké­pes helyi előadóra lenne szükség. Az is tény, sokat köszönhetünk pártmunkása­inknak, akik maximálisan tá­mogatják elképzeléseinket. Az emberek érdeklődése je­lenleg főleg a két nagyha­talom, a Szovjetunió és Kí­na viszonyára irányul. De egyre növekszik a szimpátia a Szovjetunió belpolitikája iránt. Szívesen hallanak olyan kérdéskörről is, mini amit Füzesabonyban tavaly november 27-én tartott a nagykövetség első tikára A lengyel menekültek Magyar - országon címmel. Idei tervek — Ennek az esztendőnek melyek a legfontosabb ten­nivalói? — Mindenekelőtt a XI. országos békekonferencia előkészítése, aminek nagy része már meg is történt. Ma 38 küldött képviseli me­gyénket Budapesten, őket a munkahelyeken választották csakúgy, mint azokat, aki­ket — nyolcán vannak — az' Országos Béketanács tag­jai közé javasolnak. Emel­lett -igyekszünk erősíteni a lakóhelyi népfrontbizottsá­gok propagandatevékenysé­gét. Lesznek márciusban lengyel, májusban szovjet, novemberben bolgár barát­sági napok a megyében. Megrendezzük természete­sen a tavaszi békehónap és őszi szolidaritási akció ren­dezvényeit. Végül, a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának mél­tó megünneplésében lesznek teendőink. Szalay Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents