Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987. január 31., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről 1986-ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyabb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő termelőágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedési ütemet. Az export kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearányromlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereskedelemben keletkezett behozatali többletet az idegen- forgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsékelte. A konvertibilis adósság- állomány nőtt, a rubelelszámolású, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban csökkent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene körülbelül 3 százalékkal emelkedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a felhalmozás meghaladta az 1985. évit és a tervben előirányzottat. A felhalmozást alakító tényezők közül a népgazdasági beruházások összege 258 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és összehasonlító áron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak, 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985- ben. A lakosság és a magánszektor beruházása számottevően emelkedett és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruházásain belül jelentősebben a nem rubelelszámolású importgépek, valamint a hazai gyártású gépek beszerzése emelkedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi teljesítése, a befejezetlen beruházások állománya az előző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszközállománya gyarapodott, az anyagi ágakban valamivel nagyob mértékben, mint a termelés. 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban körülbelül 2 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt. A termelékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-iban az anyagi ágak termelésének mintegy kétharmada volt az anyaghányad. Ez az arány lényegében azonos az 1985. évi. vei. A népgazdaság energiafelhasználása mind az anyagi ágakban, mind a lakossági és kommunális szférában csökkent, összesen 0,4 százalékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül — a megnövekedett szén- és földgázimport következtében — az import aránya kissé nőtt, és meghaladta az összes energiaforrás felét. Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása, fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rendszere. A vállalatok majdnem háromnegyed részénél az év végéig megtörtént az új irányításra való áttérés. E vállalatok 28 százalékát közgyűlés, 51 százalékát vállalati tanács irányítja, egyötöde államigazgatási irányítás alatt működik. Megtörtént a bankrendszer fejlesztésének előkészítése. A gazdaságirányító szervek áttekintették a nehéz helyzetben levő ágazatok, a szénbányászat, a vaskohászat, a magasépítőipar és a húsipar gazdálkodását, és intézkedéseket hoztak annak hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolásának rendjéről. Minisztertanácsi rendelet szabályozta a struktúra változása miatt átmenetileg elhelyezkedési nehézségek, kel küzdők felmondási idejének meghosz- szabbítását és részükre elhelyezkedési támogatás folyósítását. 1986-bán folytatódott a vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok számának növekedése. A részükre kifizetett összeg emelkedett, de az előző évinél jóval kisebb mértékben. Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Terv Tény ____________________az 1985. évi százalékban Bru ttó hazai termék 102,7 kb. 101 Nemzeti jövedelem termelése 102,3—102,7 kb. 100,5 belföldi felhasználása 100,2—101,0 kb. 103 Ipari termelés 102,0—102,5 101,8 Országos építés-szerelés 101,0—101,5 99 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 101 Lakossági fogyasztás kb. 101 kb. 103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 —101,5 kb. 103 Szocialista szervek beruházása (folyó áron) 103,5—105,1 105,1 Lakásépítés 86,2— 89,6 95,6 Az év folyamán gyarapodott a belföldi székhelyű, külföldi tőkével közösen működő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt. IPAR Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mérsékeltebben, 1,8 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok 1,3 százalékkal, az ipari szövetkezetek 3,6 százalékkal növelték termelésüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítésében az export aránya az előző évihez képest mérséklődött. A lakosságnak eladott termékek meny- nyisége 2,1 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 6,5 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel, 0,7 százalékkal csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,1 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya a termelést meghaladóan bővült, az eszközhatékonyság romlott. Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépiparban, az építőanyag-iparban és a villamos- energia-iparban csökkent, a többi ágazatban emelkedett vagy változatlan maradt. A vállalati jövedelmezőség valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, noha az exportált termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó források között a szén- hidrogének aránya az 1985. évi 59,9 százalékról 60,8 százalékra nőtt, oly módon, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás részesedése emelkedett. villamosenergiatermelés 28 milliárd kilowattóra volt, közel 5 százalékkal több, mint 1985-bsn. A Paksi Atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembe helyezésével, a villamosenergia-tenmelés 27 százalékát szolgáltatta. A nettó villamosenergia-im- port 3 százalékkal csökkent, aránya az ösz- szes villamosenergia-felhasználáson belül 27 százalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majdnem 1 millió tonnával, 3,8 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 2 millió tonna kőolajtermelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal kevesebbet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1.2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivitele rubelelszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az acélgyártás minősége és a termékszerkezet javult: a nemesacélok és az abból készült termékek aránya emelkedett. A Dunai Vasmű új kokszolóblokkjá- ban az év végén megindult a termelés. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokozta termelését. Növekedett az alumínium- félgyártmányok és ezen belül a magasabb feldolgozottsági fokú ötvözött termékek, valamint a tőkés iimportmegtakarítást biztosító termékek aránya. A kivitel mindkét viszonylatban emelkedett. A gépipar termelése 2,8 százalékkal nőtt. A villamosgépipart kivéve valamennyi gépipari ágban bővült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vákuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasználás több területen romlott. Rubelviszonyban majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesítettek, mint az előző évben. Belföldre 6,9 százalékkal növelte az ágazat eladásait, ezen belül különösen a fogyasztási cikkek szállítása bővült jelentős mértékben, 14.6 százalékkal, de emelkedett a beruházási célú értékesítés is. Üzembe helyezték a Hűtőgépgyár évi 50 ezer darabos háztartási hűtőszekrény- és mélyhűtőláda-gyártó kapacitását. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelése meghaladta az előző évit, a szerves- és szervetlen vegyiparé ugyanannyi, a műtrágya- és növényvédőszer-gyártásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevően növelte termelését a háztartási- és kozmetikai vegyipar, a gumiipar és néhány más ágazat. A vegyipari termékek exportja rubelviszonylatban kissé csökkent, nem rubelviszonylatban számottevően bővült, ez azonban nem volt elegendő az árcsökkenésből adódó bevételkiesés pótlására. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,7 százalékkal több árut szállított, ezen belül fogyasztási célra 6,2 százalékkal többet. A vegyiparban befejeződött több jelentős beruházás. Átadták többek között a Tiszai Vegyi Kombinát lineáris polietilén gyárát, bővítették az EG IS Gyógyszergyárban a generikus gyógyszerek gyártását. Az építőanyagipar 1,9 százalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton falazóanyagok, betoncserép — termelése többszörösére emelkedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szinten maradt. Jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar termelése. Ehhez hozzájárult többek között, hogy a csepeli papírgyár bővítette hullámlemez-, illetve hullám- dobozgyártó kapacitását. A ruházati ágazatok termelése összességében csökkent. Az élelmiszeripar 1,5 százalékkal fokozta termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növényolajipari termékek, a tartósítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termelt az előző évinél. Az élelmiszeripar a lakosság igényeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egyötödét exportálta. ÉPÍTŐIPAR Az országos építési-szerelési munkák volumene 1 százalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megközelítette az előző évit, az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csökkent. A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak körüTBelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenntartási jellegű volt. Az exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit, aránya a kivitelezők teljesítményében 5—6 százalék körül alakult. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9 ezer fővel, 3,2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,9 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél. Az épített lakások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. A tervezettet meghaladó lakásépítésben szerepe volt az építkezések támogatására adott újabb kedvezményeknek. A fővárosban mind az állami, mind a magánlakásépítés elmaradt az előző évitől. A lakásátadások ütemessége romlott. MEZŐGAZDASÁG - ERDŐGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állattenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 millió tonna gabona termett, közel 600 ezer tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hektáronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna kukoricatermés 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarították be. A terméstöbbletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt. Az 1,3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél. A zöldségtermés lényegében azonos az előző évivel. Ezen belül gyökérfélékből, vöröshagymából és fokhagymából kevesebb termett, ugyanakkor jó, illetve több volt a termés egyebek között zöldpaprikából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó alma mennyisége megközelítette az 1,2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981—85. évek átlagos termésénél. Az 1987 januári állatszámlálás előzetes adatai szerint az ország sertésállománya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák száma ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállattermelés meghaladta a 2,2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül azonban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1985- ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat összes bruttó termelése majdnem 2 százalékkal meghaladta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1985- ben. A létszámcsökkenés nagyobb része az alaptevékenységet végzők körében következett be, de mérséklődött az ipari, építőipari stb. munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása az előző évhez képest lényegében nem változott. 1986-ban a mezőgazdaságban beruházásra fordított összeg nagyjából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezésre kevesebbet folyósítottak. Az év folyamán üzembe állítottak 4 000 új traktort, 720 gabonakombájnt, 270 öntözőberendezést. Elkészült 685 ezer tonna kapacitású magtár és szemester- mény-tároló. Megkezdte működését a Hajdúsági Agráripari Egyesülés számítógépvezérlésű folyékonyműtrágya-keverő telepe, amely 120—150 ezer hektár folyékony műtrágya ellátását tudja biztosítani. Az erdőtelepítés 8 ezer hektár volt és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok — tölgy, bükk, fenyő — alkották. A nettó fakitermelés megközelítette a 6,9 millió köbmétert. Elsősorban a tűzifatermelés bővült, az ipari fa mennyisége lényegében nem változott. TERMELŐ INFRASTRUKTÚRA A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, árutonnakilométer- teljesítményük — a szállítási távolság rövidülése folytán — lényegében az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben — a tengerhajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985-ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött, az autóbuszokon viszont megállt az utasszám több éve tartó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett. A helyiérdekű vasút utasainak száma némileg mérséklődött, az összes többi járműfajtáé nőtt. A közforgalmú vasúti hálózat fejlesztése során — többek között — 244 kilométer vágányt átépítettek, 20 kilométernyi pályaszakaszt villamosítottak, 73 kilométernyi pályához térközbiztosítókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások rekonstrukciója. A vasút járműbeszerzései 22 új villamos mozdony, 10 motorvonat és kocsi, továbbá 238 teherkocsi forgalomba állítását tették lehetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az út- és hídkorszerűsítések. Átadták a forgalomnak az Mil-es autópálya Herceghalom—Biatorbágy közötti, valamint az M5-ös autópálya újabb 7 kilométeres szakaszát. A közúti és városi tömegközlekedésben 1140 új autóbuszt. 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi éveknél több, összesen 118 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57 ezer fő- és mellékállomást kapcsoltak be és számuk ezzel meghaladta az 1,5 milliót. A rádió műsorszóró hálózata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átjátszóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátóhelye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását. Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és vendéglátóhelyek számának csökkenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat alap- területének növekedése. A magánkiskereskedők és -vendéglátók száma 1986-ban is számottevően emelkedett. Az üzletek nyitva tartási rendje valamelyest javult, de változatlanul nincs eléggé összhangban a fogyasztók igényével. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor mintegy 16 ezer hálózati egysége és a 150 ezer kisiparos jelentős része végzett 1986-ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átlagos termelőkapacitása 3,1 százalékkal bővült és megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogyasztás 8 százalékkal emelkedett és átlagosan napi 2,6 millió köbméter volt. A vízvezeték-hálózat 1986-ban is nagyobb ütemben bővült, mint a közcsatorna-hálózat. Közüzemi vízzel a népesség 86 százaléka, míg közcsatornával 47 százaléka ellátott. A vízkárelhárító rendszer tovább épült, az év folyamán sem árvíz, sem belvíz nem okozott számottevő kárt. KÜLKERESKEDELEM 1986-ban a behozatal volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 58 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le, valamivel nagyobb részét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban tovább bővült a KGST-országökkal folytatott kölcsönös árucsere: a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, mint az előző évben. A behozatal energia- és anyagjellegű termékekből, fogyasztási iparcikkekből, valamint mezőgazdasági, élelmi- szeripari termékekből fokozódott jelentősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasági, élelmiszeripari árukból nőtt, a többi árufőcsoportban nem érte el az előző évi szintet. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 százalékkal nőtt, a kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal elsősorban ipari késztermékekből, a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését szolgáló gépekből, valamint fogyasztási iparcikkekből fokozódott. Mezőgazdasági, élelmiszeripari, valamint anyagjellegű termékekből valamivel több, energiahordozókból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, mint az egy évvel korábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági, élelmiszeripari export nagyarányú visszaeséséből adódott. A feldolgozott ipari termékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele bővült, a beruházási célú gépeké csökkent. Utóbbihoz hozzájárult az olaj- exportáló országok fizetőképességének romlása. (Folytatás a 3. oldalon)
