Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 26. szám ARA: 1917. január 31.. szombat 2.2« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A munka megjavításával - élénkítsük a gazdasági fejlődést A Teszöv küldöttközgyűlése Egerben Számolgatunk... Napjainkban hazánkban is száz-, ezerféle ok van vagy lehet a számolásra, a számolgatásra. Ki ezért, ki azért számol. Például az általános iskolás korú gyerekek többsége egyelőre még „csak” szórakozásból, vagy időtöltésből nyomogatja a néhány száz. ezer forintnyi értékű számológépek billentyűit. Egy korosztállyal följebb már bonyolultabbak a játékrendszerek. Mert a négy-, öt-, tíz-, húszezer forintokat érő komputereken -ma még csak általában a jobbmódú tinédzserek szoktak hozzá a gépi számoláshoz, a számolgatáshoz. De maradjunk a játéknál, a számolgatásnál. Ugyanis a „növekvő” korosztályhoz tartozó harmadik nemzedék is igencsak megszokta, vagy hozzászokott a számoláshoz. Az apuci és az anyuci egyformán, ök persze egészen más módszerekkel és célokkal számolgatják, hogy például mikor illene újra cserélni a többéves télikabátot, tapétázni vagy festeni a lakás falát, miképpen lehetne olcsón hozzájutni négy. egyszerű Trabant-gumihoz, esetleg méltó ajándékkal kedveskedni születés- vagy névnapjára a nagyapának, a nagymamának. Vagy ne adj’isten: még korszerűbbre cserélni a gyerekek „megkopott" számológépeit. Szóval számolunk, számolgatunk. És ez így jó, így van rendjén. Elvégre a pénz igencsak nagy úr lett hazánkban is. És korántsem mindegy, hogy menynyit, s mire költünk belőle. Senki ne csodálkozzon azon, hogy nemcsak a gyerekek. nemcsak az apukák, az anyukák és a családok számolgatnak oly gyakran mostanában, hanem az országunkat. társadalmunkat irányító, szervező, tervező politikai és gazdasági vezérkar ,is. Nem -irigylem őket! Már- csak azért sem, mert a helyi, egy-egy szőkébb közösség igényein kívül nekik egy ország sorsáért kell számolgatniuk. Félre tenni az érzelmeket, a jobbnál jobb szándékokat, az általuk is patronált helyi jogos igényeket. De végül is nekik kell eldönteni: most erre ennyi és ekkor telik ... Talán nekik a legnehezebb összeadni, kivonni, szorozni, osztani. Nincsenek könnyű helyzetben! Mert ők — vagy legalábbis többségük — nap mint nap belenéznek a jelen és a jövőnk tükrébe. Ezért sem csak a megértést kérik. vagy sürgetik, hanem az értékes, az értelmes, az újat teremtő munkát is. Amely fölött, vagy amelynek eredményeként valamennyien számolgathatunk. Kedvünkre, igényeinkre is talán .. . Koós József A küldötteket Tóth Mihály, a megyei párt-vb.-tag- ja. a Teszöv elnöke köszöntötte, majd Sramkó László, a szövetség titkára számolt be a termelőszövetkezetek gazdálkodásának múlt évi tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy közös gazdaságaink a negyedik aszályos esztendőt zárják. Ennek kedvezőtlen hatása különösen a kalászosok, és a kertészeti növények termelésében mutatkozott meg. A nagyarányú üzemi erőfeszítések azonban hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezetek a tervezett eredményt és nyereséget elérték. Ennek ellenére is elsődlegesen az aszálykárok miatt, öt gazdaság: Bátor, Csány, Nagyfüged, Istenmezeje és Tárnáméra összességében 65 millió veszteséggel zár. A rendkívüli szárazság csaknem valamennyi üzemben éreztette kedvezőtlen hatását, a napraforgó- és a szőlőtermelésben azonban növekedtek a hozamok. Az eredmények mellett a kiesésekben, a munkában, a technológiai fegyelemben fellelhető hiányosságok is megmutatkoztak. Mindenekelőtt, a növényvédelemben, a kedvezőtlen tápanyag- utánpótlásban és a rosszul értelmezett energiatakarékos talajművelésben. Aláhúzta azokat a törekvéseket, amelyek a tudomány, a kutatás új eredményeinek bevonását jelentették a gazdálkodásban. Ét- sősorban a folyékony műtrágyázás elterjesztését és a javuló termény tárolását említette. Az elmúlt két évben komoly károk keletkeztek a szőlőültetvényekben. A kiesések pótlására tavaly a termelőszövetkezetek megyénk két borvidékén több mint négyszáz hektár új szőlőt telepítettek. A szüretre szervezetten felkészültek és különösen kiemelkedő eredményt értek el a visontai, a marJcazi, az egerszalóki és a gyöngyösi termelőszövetkezetben. Sramkó László a továbbiakban arról beszélt, hogy 1986-ban is megyénk mezőgazdasági termeléséből fontos szerepet vállalt az állattenyésztési ágazat. Hozzájárult a lakossági ellátáshoz és az exportfeladatok teljesítéséhez. Az ágazat jövedelmezősége viszont számottevően nem javult Gondok vannak a termelés szervezettségével és a takarmány-gazdálkodással, amely kedvezőtlenül befolyásolta a költségeket. A melléküzem- ágak közül főleg a faipari, az élelmiszeripari és a mű- anyagipari tevékenység volt folyamatos. Szövetkezeteink pénzügyi helyzete továbbra sem megnyugtató. A múlt évet veszteséggel vagy alacsony nyereséggel zárt üzemeknél ugyanis változatlanul gondot jelent a gazdasági megerősödés, a pénzügyi stabilitás megteremtése. 1987 feladatairól szólva, kiemelte, hogy a párt Központi Bizottságának novemberi határozata szellemében négy és fél, öt százalékkal kell növelni a mezőgazda- sági termelést. Ebben elsődleges a gabonaprogram következetes megvalósítása, a növényvédelem színvonalának, az öntözésnek, a tápanyag-gazdálkodásnak továbbfejlesztése. Az állattenyésztésben a szerényebb mennyiségi növekedés és minőségi javulás mellett a j övedelemtermelő-k épesség fokozása a fő cél. A munka elképzelhetetlen az ésszerű anyag- és energiatakarékosság nélkül. A szőlőtermelésben további erőfeszítéseket tesznek a telepítések fokozására. A számviteli, ügyviteli és szervezési munka tökéletesítésére pedig a számítástechnika alkalmazásával. Az egész mezőgazda- sági tevékenységre érvényes az ösztönzés fokozása, az anyagi érdekeltség alkalmazása a teljesítmények arányában. Az előterjesztés után vitára került sor. Dr. Korén János, a Markazi Mátra- völgye Termelőszövetkezet elnöke a szőlő- és borgazdaság megújulásának fontosságát hangoztatta. Pető Béla, a tarnamérai Serköv igazgatója, a sertéstenyésztést ösztönző közgazdasági szabályozókat méltatta, ugyanakkor a táptakarmányok minőségének javítását szorgalmazta. Pete János, a Hatvani Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettese azokra az erőfeszítésekre hívta fel a figyelmet, amelyek tavasszal várnak a gabonatermelő gazdaságokra. Kitért a növényvédelem különös fontosságára. Sárosi István, a Heves Megyei Szövetkezeti Baromfikeltető Vállalat igazgatója felajánlotta, hogy ahol a gazdaságokban megszüntetik a szarvasmarha-tenyésztést, ott segítségükkel az épületeket betelepíthetik törzsbaromfiállománnyal. Fejes József, a Mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke az elvonások sokaságát, értékesítési gondjaikat említette. Felszólalt Szél Ferenc, a TOT osztályvezetője is. Beszélt a mezőgazdaság múlt év; eredményeiről, valamint a TOT elnökségének szerdai üléséről, amelyen értékelte az V. mezőgazdasági szövetkezeti kongresszus munkáját. A megújulás érdekében teendő intézkedésekre irányította rá a figyelmet. Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága és a megyei tanács vezetése nevében mondott köszönetét szűkebb hazánk termelőszövetkezeteinek tavalyi eredményeiért. Arra kérte a gazdaságokat, hogy alapos elemzés után reális, világos terveket alakítsanak ki 1987-re. A Központi Bizottság novemberi határozata szellemében magasak az idei követelmények. Ezért különös jelentősége van a személyes példamutatásnak, az aktív cselekvésnek, az intézkedéseknek. A küldöttközgyűlés Tóth Mihály zárszavával ért véget. Mentusz Károly illést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesz. tését. módosította a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új jogi szabályozás az Országos Munka- védelmi Felügyelőség, valamint annak fővárosi, megyei felügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabálysértések feltárása és szankcionálása. Egyes munkaügyi szabály- sértések tekintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatáskörét a Minisztertanács rendelettel külön szabályozza. Az Elnöki Tanács áttekintette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar állampolgárság megszerzésére. megszüntetésére irányuló, megnövekedett számú kérelmekben a döntéseket az állampolgárságról szóló törvény érvényre juttatása és a nemzetközi egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szempontok indokolták. A határozatok meghozatalát a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek gondos előkészítő munkájukkal segítették. A kegyelem gyakorlására az Elnöki Tanács részéről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes méltánylást érdemlő körülmény miatt — súlyos betegség, nehéz családi helyzet esetében — vagy más rendkívüli okból került sor. A kegyelmi eljárásban a döntések előkészítését az igazságügyi szervek a törvényességnek és a jogpolitikai elveknek megfelelő, alapos körültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg az Elnöki Tanács. TÁRGYALTA A SZAKSZERVEZET ... Napirenden: az új vállalatirányítási formák Tegnap délelőtt tartotta idei első ülését a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa, Egerben. Az eseményen részt vett Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Gubán Dezső, az SZMT elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezúttal nem kevesebbről volt szó, mint az új vállalatvezetési formákban működő testületek és a szak- szervezet együttműködésének egyéves tapasztalatairól. 1986 végéig megyénkben 21 önálló gazdálkodószervezetnél hozták létre a vállalati tanácsot, 14-nél pedig a küldött- vagy közgyűlést. Eddigi tevékenységükről, a munkahelyi demokrácia érvényesülésének módjáról készített összefoglaló jelentést az SZMT elnöksége. Elsőként e dokumentum megvitatására került sor. Czibik Márton, az SZMT titkára szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy a kezdeti lépések biztatóak: az új irányítótestületek elősegítették a demokratikusabb gazdasági döntéseket, megerősítették a dolgozók tulajdonosi szemléletét. Mindezek mellett a gyakorlat számos problémára hívta fel a figyelmet. Módosult a vállalati szakszervezeti bizottságok szerepe és felelőssége az új irányítótestületekkel való együttműködésben. A felmerülő gondok nagyon sok helyen e partneri viszony helytelen értelmezéséből adódtak. Jó néhány kérdésben a jogi szabályozás hiányosságai jelentettek akadályt. Nem tisztázott egy sor témában a véleményezési, egyetértési jog alkalmazása. Meg kell szüntetni az érdekvédelmi és az irányítótestületek munkájában jelentkező párhuzamosságokat. Ott, ahol vállalati tanácsok működnek, fontos feladat a szakszervezet számára a választott testületi tagok felkészítése. A tájékoztatás formái az új helyzetben még nem alakultak ki megfelelően. Sokat tehet a szakszervezet ennek megoldásában is. A küldött- vagy közgyűléses irányítású termelőegységeknél várhatóan megnő az szb-k szerepe a dolgozók érdekképviseletében. Az előterjesztést a hozzászólások sora követte. Egyebek mellett a vállalati tanácsok összetételével, a szak- szervezeti és vezető testületek újfajta viszonyával kapcsolatban mondták el többen javaslataikat. A tanácskozás további részében az Országos Munka- védelmi Felügyelőség Heves Megyei Felügyelőségének /munkájáról, az állami irányítás és szakszervezeti együttműködés tapasztalatairól hallgattak meg tájékoztatót a résztvevők. Ezt követően a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa és szervei 1987. évi munkaprogramjára vonatkozó javaslatot vitatták meg. NŐGYÓGYÁSZOK TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁSA Együttműködés a gyógyszergyárral hességmegszakítás durva és mechanikus műtéti útját, s lehetőséget teremt a szövődménymentes eljárásra. A megyei kórház orvosai dr. Farkas Márton, az orvostudományok doktora, megyei szülész-nőgyógyász főorvos vezetésével vettek részt a nagy jelentőségű szer kipróbálásában, s jó tapasztalatokat szereztek. Az ülésen részt vett a Chinoin Gyógyszergyár képviselője is, s prof. Gáti István egyetemi tanár, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke vezette a tanácskozást. Alig másfél hónappal a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa után az 1986. évi eredményeket vették számba, és az idei tervfeladatokat határozták meg pénteken délelőtt Egerben a Heves Megyei Teszöv küldöttközgyűlésén. Az élénk vitával kísért küldöttközgyűlésen szó esett az élelmiszer-termelésben résztvevők megújulásáról, annak a cselekvési programnak megvalósításáról, amelyet a párt Központi Bizottsága 1986 novemberi határozatában megfogalmazott. A testület munkájában részt vett Szél Ferenc, a TOT osztályvezetője, Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője és Jurányi János, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Pénteken délután tudományos ülést rendezett a Heves Megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet szülészet-nőgyógyászati osztálya. Ezen öt előadás hangzott el, amelyek középpontjában egy új eljárás és gyógyszer állt. A Chinoin Gyógyszergyárral kötött együttműködési szerződést az osztály, amelynek keretében egy 15 éve fölfedezett készítmény, az úgynevezett Prosztaglandin tabletta formájában történő felhasználását próbálták ki. Ez kiküszöböli a művi terA téli szezonban a gépjavítás ad munkát a Kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezetben (Fotó: Kőhidi Imre)
