Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987. január 29., csütörtök Az SZKP KB plénumának határozata (Folytatás az 1. oldalról) Az SZKP Központi Bizottságának szerdán, Moszkvában véget ért ülése hangsúlyozta annak fontosságát, hogy folytassák és elmélyítsék a á'ovjet társadalom minden oldalának minőségi átalakítását célzó, a KB 1985 áprilisi plénuma és a párt XXVII. kongresszusa óta folyamatban levő irányvonalat. A plénum határozatában jóváhagyta azokat a káder, munka tökéletesítésére és demokratizmusának fejlesztésére vonatkozó elvi megállapításokat, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fejtett ki kedden elmondott beszédében. Mint a határozat rámutat. a KB elsőrendű fontosságot tulajdonít a demokrácia fejlesztésének a termelési szférában. Elengedhetetlennek tekinti többek között annak bevezetését, hogy a vállalatok, üzemek, brigádok és más termelési alegységek vezetőit választások útján jelöljék ki. A testület kiindulópontként jóváhagyta az állami vállalatokra vonatkozó törvény tervezetét. A további~ akban ezt össznépi vitára bocsátják. Az ülés határozata magában foglalja más, a népi ön- kormányzat elmélyítését célzó intézkedések komplexumát. A tanácskozás rámutatott, hogy a szovjet választási rendszer tökéletesítése „a társadalmi élet demokratizálásának egyik kulcsfontosságú iránya”. A résztvevők támogatták az SZKP KB Politikai Bizottságának a párton belüli demokrácia kiszélesítésére, a választott pártszervek kialakítása mechanizmusának tökéletesítésére vonatkozó álláspontját. A KB a demokrácia fejlesztését célzó lépések közül kiemelte annak fontosságát. hogy hozzanak további intézkedéseket a nyíltság kiszélesítésére, a kritika és az önkritika, minedenek- előtt az alulról jövő kritika fejlesztésére. A KB hangsúlyozta, hogy „igazi demokrácia nem létezhet a törvényen kívül és a törvények felett". Elengedhetetlennek tartotta, hogy az állampolgárok jogai és szabadságjogai biztosításának érdekében új törvényeket dolgozzanak ki, szigorúan tartsák tiszteletben a bíróságok függetlenségének elvét. » A plénum jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyeket az SZKP KB Politikai Bizottsága és a Központi Bizottság Titkársága fogadott el a káderpolitikában bekövetkezett torzulások legyőzésére. „Az átalakítás elengedhetetlen, szerves részévé és legfontosabb tényezőjévé vált az új erők beáramlása a vezetésbe, azoknak a vezetőknek a felváltása, akiknek erejét meghaladják az új feladatok, akik méltatlan magatartásukkal kompromittálták magukat” — mutat rá a határozat. A plénum elengedhetetlennek minősítette a ..káderpolitika komoly megújító- • sát”. E téren az elsőrendű feladat, hogy „biztosítsák a vezető káderek állományának friss erőkkel való állandó, folyamatos kiegészítését”. A résztvevők javasolták, hogy több dolgozót és kolhozparasztot, nőt, fiatalt, s jó szervezőkészséggel rendelkező pártonkívülieket is állítsanak vezető posztra. A káderek értékelésének döntő kritériumává az átalakításhoz való viszonyukat kell tenni. A határozat rámutat, hogy a kádermunkában szigorúan végre kell hajtani a nemzetiségi politika követelményeit. „Mindenben, ami a nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztését érinti, különös tapintatot és körültekintést kell tanúsítani” — mutat rá a dokumentum. A határozat nagy teret szentel a vezetők erkölcsi, etikai arculatának. A plénum sürgette, hogy haladéktalanul szabaduljanak meg a törleszkedöktől, a karrieristáktól, a konjunktúralovagoktól, mindazoktól, akik nyerészkedéssel, iszákosság- gal, erkölcsi torzulásokkal kompromittálják a párttag, a szovjet vezető nevet. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kötelezte az összes pártbizottságot: .határozottan szálljanak szembe minden olyan kísérlettel — származzon az bárkitől —, amellyel megpróbálják mentesíteni a felelősségre vonástól azokat a vezetőket, akik kompromittálták az ügyet és besározták magukat”. A határozat konkrétan megfogalmazza a gazdasági vezetők, a jogvédő szervezetek, a külpolitikai és más intézmények munkatársai. az ideológiai munkások és a művészi értelmiség előtt álló feladatokat. A fegyveres erők kádereivel kapcsolatban a határozat hangsúlyozza, hogy „a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor az Egyesült Államok militarista imperialista körei igyekeznek a katonai egyensúlyt felborítani és nukleáris előnyre szert tenni, szükséges a gazdasági potenciál gyors növelése, országunk védelmi képességének sokoldalú erősítése, az ország védelmi képességének és a fegyveres erők harckészségének megfelelő szinten tartása, az állandó éberség". Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kifejezte meggyőződését, hogy ,,a gazdaságban. a szovjel társadalom szociális és szellemi szférájában végbemenő átalakulások még szélesebb körűvé és mélyrehatóbbá válnak”. „A dolgozók legszélesebb rétegeinek tömörítése, kezdeményezőkészségük és energiájuk mozgósítása a szocializmus kimeríthetetlen lehetőségeinek hasznosítására, a megújhodás és a gyorsítás irányvonalának megvalósítására — ez ma az SZKP politikai küldetése” — hangsúlyozza a határozat. Saitovisszhanq KI Külpolitikai kommentárunk J—i Pakisztáni—indiai helyzetkép A KOMMENTÁTOROK, HÍRMAGYARÁZÓK megszokott, sűrűn használt kifejezése a „bűvös kör”, amit általában akkor használnak, amikor egy politikai folyamat vagy súlyosbodó válság az adott körülmények között szinte automatikusan éleződik, az egymás után óhatatlanul bekövetkező lépések javulás helyett inkább tovább rontják a kialakult helyzetet. A — sajnos — szép számmal hozható példa közül az elmúlt napokban az indiai—pakisztáni határfeszültség került a nemzetközi figyelem középpontjába: a hagyományosan érzékeny határvonal két oldalán egyre több csapaterősítésről, katonai mozgósításról számolnak be a hírügynökségek. Igaz, á komor hangú jelentésekkel egyidejűleg beindult a diplomácia gépezete is: kölcsönös felszólítások hangzottak el a feszültség csökkentésére, magas szintű külügyi találkozókra; s Radzsiv Gandhi személyesen is üzenetet küldött Ziaul Hak államfőnek India békés szándékainak tisztázása érdekében A tények azonban azt mutatják, hogy miközben — s ez már kétségtelenül a „bűvös kör”-jelenség — tovább folytatódtak a csapatmozgások, a biztonsági okokból végrehajtott összevonások. Közismert, hogy a két ország már három ízben vívott háborút egymással, hogy a szikh válság miatt a pandzsábi határkörzet különösen robbanásveszélyes területnek számít, s Kasmír ügye sem került le a napirendről. Új-Delhi következetesen Iszlámábádot vádolja a szikh terrorista csoportok támogatásával. és rejtett nukleáris tervekkel. Radzsiv Gandhi hatalomra kerülése óta történtek ugyan kezdeményezések a kétoldalú viszony javítására (s több csúcstalálkozót is rendeztek), mégsem sikerült áttörést elérni. FÉLREÉRTELMEZETT CSAPATMOZDULAT, ellenséges hangú nyilatkozat, vagy gazdasági ellentét; voltaképpen mindegy, hogy mi a közvetlen kiváltó ok. Ha két ország között a veszélyes bizalmatlanságnak olyan a szintje, mint Pakisztán és India között, akkor könnyen beindul a válaszlépések, válasznyilatkozatok és megtorló intézkedések láncolata. Vagyis kialakul a bűvös kör. amelybe csak bekerülni egyszerű — kikerülni belőle igen nehéz . . . Szegő Gábor Reagan beszéde Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke szokásos évi beszédét mondja az Unió helyzetéről (Népújság- telefotó — AP — MTI KSj A szerdai moszkvai lapok kiemelten foglalkoztak a Központi Bizottság ülésével. Három vezető szovjet központi lap, a Pravda, az Izvesztyija és a Szovjetszkaja Rosszija teljes terjedelemben közölte az előadói beszámolót. más moszkvai lapok pedig a beszámoló téziseit jelentették meg. Részletesen tájékoztat az eseményről a televízió és a rádió is. Mint a. szovjet sajtó kiemeli. az SZKP KB főtitkára beszédében állást foglalt a választási rendszer továbbfejlesztése mellett. Egyebek között sürgette, hogy a választási gyűlések több jelöltről döntsenek, hogy nagyobb választási körzetek jöjjenek létre. Mihail Gorbacsov javasolta, hogy ezt a kérdést bocsássák országos vitára. A beszámolóban szó volt a kerületi, városi, területi és köztársasági pártve- zetök megválasztásának de- mokratikusabbá tételéről is. Mihail Gorbacsov azt javasolta, hogy a tisztségviselőket — köztük az első titkárokat is — az illetékes párt- testület ülésén titkos szavazással válasszák meg. Az átalakítás fő eszköze — folytatja a cikk — az egész társadalmi, párt- és gazdasági élet szakadatlan demokratizálása. Ezen belül is a termelésirányítás demokratikus vonásainak fejlesztése különösen elsőrendű feladpt most, amikor a gazdaság áttér a közgazdasági módszerek, a teljes önelszámolás és pénzügyi önellátás alkalmazására. Igen nagy szerepet kap ebben a vállalatokról szóló törvénynek a Központi Bizottság ülésén is tárgyalt és országos társadalmi vitára bocsátandó tervezete. Számottevő átalakításra szorul a választási rendszer is. amelynek nem szabad megmaradnia a tes- pedés állapotában. Csak a demokrácia követelményeinek érvényesítésével lehet elkerülni egy újabb tespedési veszélyt, s csak így lehet munkába fogni a szocializmus további erőforrásait — állapítja meg a moszkvai lap cikke. Az NSZK hírközlése vezető témaként foglalkozott Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának a Központi Bizottság ülésén mondott beszédével. Az újságok — polgári liberális, radikális, mérsékelten vagy erősen konzervatív beállítottságuknak megfelelően — rokonszenvvel elemezték a főtitkári beszédet. illetőleg tárgyilagos szak- szerűséggel. esetenként a reformok kibontakozásával szembeni kételyekkel idézték Gorbacsov szavait. A lapok a párttisztségek viselőinek és az állami szervek képviselőinek megválasztásával kapcsolatos újszerű javaslatot állították érdeklődésük középpontjába. A Ruhr-vidék ipari központjában megjelenő Westdeutsche Allgemeine Zeitung, az NSZK legnagyobb példányszámú napilapja a címoldalas beszéd ismertetésen kívül, külön" hírmagyarázatot és a beszédből vett bő idézeteket tartalmazó történelmi visszapillantást közöl a Szovjetunió belső életének alakulásáról. Az írások fő mondanivalója az, hogy a szovjet pártvezető a társadalmi változások előrelendítése céljából nemcsak mélyreható bírálatnak vetette alá a hetvenes évek végének és a nyolcvanas évek elejének viszonyait. több pártfunkcionárius súlyos károkat okozó, méltatlan magatartását, hanem megvizsgálta a szocializmus elméleti kérdéseivel foglalkozó szovjet tudomány fogyatékosságait, így az elméleti tevékenységben az új eszmékkel szemben tapasztalt közömbösség eredőit is. A Ruhr-viidéki lap nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy Gorbacsov szóvá tette: a szovjet társadalomban visszahúzó erők hátráltatják a nép alkotó energiáinak felszabadítását a politika és a termelőmunka területén. A befolyásos Süddeutsche Zeitung elsőoldalas sajtóanyagként kezeli moszkvai tudósítójának az SZKP KB üléséről szóló jelentését, amely már címében is kiemeli a választási rendszer reformjának a jelentőségét. a többesjelölést, illetve a pártonkívüliek bevonását a döntéshozatali rendszerbe. Az újság igen jelentősnek tartja Gorbacsovnak azt a javaslatát, hogy 1988-ban hívjanak össze országos pártkonferenciát, ilyen pártkonferenciát 1941 óta először rendeznének a Szovjetunióban. Gorbacsov beszéde azt is jelzi, hogy a főtitkár az előző években elhangzott állásfoglalásoktól eltérően értelmezi a káderkérdést — jegyzi meg a Süddeutsche Zeitung. A Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau kommentárjában azt írja. hogy Mihail Gorbacsov reformjavaslatai egybecsengenek azoknak a szovjet embereknek. párttagoknak az elvárásaival és reményeivel, akik szintén terhesnek érezték az elmúlt időszak társadalmi gyakorlatának több vonatkozását. Ebben megnyilvánul a főtitkárnak az a tulajdonsága is. amelyet az újság közvetlenül a néphez való fordulásnak nevez. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyancsak első oldalon közöl ismertetést. Gorbacsov beszédéről, és szerkesztősági jegyzetében bátor előretörésnek minősíti a Gorbacsov által felvázolt válasi- tási reformot. A szintén naev példányszámú, erősen konzervatív irányvonalú napilap, a Die Welt, ez alkalommal is hangot ad kételyeinek. de tárgyilagosan ismerteti Gorbacsov javaslatait, és hírmagyarázatában kifejti: „a Szovjetunióban vitathatatlanul ismét érdekes idők járnak.” Az SZKP KB keddi tanácskozásán. az előadói beszédben elhangzott javaslatokból a titkos szavazást és 'a több jelölt állításának lehetőségét illető elképzelések nagy visszhangra találtak, egyértelmű elismerést arattak az olasz sajtóban. Az olasz televízió szerint mindez azt bizonyítja, hogy a megújulási folyamat a Szovjetunióban folytatódik. Nagy jelentőséget tulajdonít a Moszkvából érkezett híreknek a L’Unitá, az olasz kommunisátk orgánuma. A lap interjú keretében meg- -szólaltatja Achille Occhet- tót, az OKP titkárságának koordinátorát, Occhetto azt tekintette alapvető újdonságnak hogy Gorbacsov most már az ellenőrzés ..Objektív garanciáinak” a problémáját is felveti. Occhetto ugyanakkor óvatosságot is tanúsított válaszaiban megjegyezve. hogy végleges ítéletet majd csak akkor lehet mondani, a szovjet folyamatokról. amikor „az élet hozzáigazodik a kijelentésekhez”. A jugoszláv sajtó szerdán kivételesen nagy jelentőségű nemzetközi eseményként foglalkozott az SZKP KB plénumával. A Politika című belgrádi lap munkatársa azt emelte ki. hogy a főtitkári beszámoló rendkívül őszintén és nyíltan foglalkozott minden kérdéssel. Az El Pais című spanyol napilap egyebek között fontosnak tekinti azt a megállapítást. hogy párton kívüli tehetséges állampolgárok is nagyobb eséllyel pályázhassanak felelős, vezető tisztségekbe a Szovjetunióban. „Fontos mérföldkőnek” „korszakos jelentőségűnek” minősítik a brit tömegtájékoztatási eszközök Mihail Gorbacsov beszédét. Az SZKP KB üléséről beszámolva a rádió- és tv-állomások híradásaikban vezető helyen kommentálták a beszédet, kiemelve, hogy az elmúlt évek „kritikus elemzése és a pártvezetők titkos szavazás útján való megválasztására és rendszeres beszámoltatására vonatkozó javaslatok teljesen hitelessé teszik az új szovjet vezetés gazdasági és társadalmi reformterveit”. A The Times moszkvai tudósítója „a sztálini korszakot lezáró pártkongresszushoz" hasonlítja az SZKP KB mostani ülésének jelentőségét, úgy vélve, hogy „szovjet pártfórumon az 1917 -es forradalom óta nem hangzottak el ilyen radikális változásokat előrevetítő javaslatok”. Nem tartalmazott új gondolatokat Reagan elnöknek a kongresszus két háza előtt kedden este elmondott programbeszéde. Az „Unió helyzetéről” szóló elnöki üzenet ismét sürgette a több. mint 300 milliárd dolláros katonai költségvetés elfogadásált. amelyet Reagan azzal indokolt. hogy a Szovjetunió „világszerte ki akarja terjeszteni hatalmát”. Az elnök követelte, hogy a kongresszus szavazza meg a ni- caraguai ellenforradalmárok támogatását. együttérzéséről biztosította az afganisztáni kormányellenes erőket. Bár röviden szólt arról hogy leszerelési» megállapodásokra törekszik a'Szovjetunió- val. határozottan kijelentette. hogy ennek érdekében nem hajlandó feladni gz űrfegyverkezést, megvétóz minden olyan kongresszusi határozatot, amely .,aláássa az Egyesült Államok nemzetbiztonságát” és minden* fajta előrehaladást „felelősségteljesebb szovjet magatartástól" tett függővé. Reagan, aki csaknem két hónap óta nem állt a nyilvánosság elé és eddig mélységesen hallgatott az Iránnal folytatott titkos alku és a nicaraguai kontrák törvénybeütközőén teljesített fegyverszállítások botrányáról. igen röviden foglalkozott csak ezzel és továbbra sem tett eleget annak a követelésnek, hogy elismerje saját hibáit. Az elnök ugyanakkor azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak „előre kell néznie” és „nem szabad megengedni. hogy pártpolitikai meggondolások meggyengítsék”. Reagan fenyegető hangon kijelentette, hogy „az Egyesült Államok nem marad tétlen .ha a Közép-Keleten ’fenyegetik érdekeit. vagy barátait” és „nem enged a terrorista zsarolásnak”.
