Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987. január 28., szerda iÜ p Am m, üzemlátogatás közben az egri Finomszerelvénygyárban (Folytatás az 1. oldalról) rekszik, hogy az érdekeltségi rendszer további javításával ösztönözzék a dolgozókat a nagyobb teljesítményekre. Czinege Lajos ezután gyár- látogatásra indult. Megtekintette a pneumatikus elemeket gyártó üzemet, valamint a kompresszorgyáregységet. Látta a régebbi típusú gépeket és azokat az új berendezéseket is, amelyek az elmúlt évek fejlesztő munkájának eredményeként kerültek a Finomsze- relvénygyárba. Meleg hangú sorokat írt az NC brigád naplójába. Ebéd után a gyár művelődési házának nagytermében munkásgyűlést tartottak. Erre a gyáregységek,az üzemek, az osztályok, a szocialista brigádok képviselői jöttek el nagy számban. Kónyán dolgozó vállalatokkal szemben. Ezt viszont a jövőben nem teheti, ugyanis elengedhetetlen, hogy az eredményesen tevékenykedő és tenni akaró kollektívák zöld utat kapjanak a fejlesztésekhez, az előrelépéshez. Arról is szólt, hogy az Országgyűlés téli ülésszakán reális tervet fogadott el a népgazdaság idei fejlődésére vonatkozóan a Központi Bizottság 1986 novemberi határozata alapján. Ebben az előrelépés szándéka fogalmazódott meg. Ehhez gyökeresen változtatni kell a termékszerkezeten, munkánk szervezettségén, és sokkal nagyobb felelősségvállalásra van szükség jövőnk érdekében. Emlékeztetett arra. hogy termékeink legfőbb baja ma a világpiacon, hogy egy részük nem elég korszerű. másik részük drága, jedálkodásukat. Az ésszerű munkaerő átcsoportosítása megköveteli, hogy megfelelő átképzéssel olyan ágazatokba is kerüljenek nagyobb számban dolgozók, ahol ma hiány jelentkezik ezekből. Tudomásul kell vennünk, hogy ma az eladónak oda kell menni a vevőhöz. hogy van adott minőségű terméke, amit garantál határidőra való szállítás mellett. Csak a jó minőség lehet versenyképes, ezt fogadja el az egyre szigoro- dóbb piac. Ezért ahhoz, hogy népünk sorsa javuljon. az üzemekben, a földeken, az irodákban, a munkapadok mellett, a tervezőasztaloknál sokkal többet kell tenni, mint eddig. Ezt pedig csak növekvő szakmai ismeretekkel, kiművelt, nagy tudású emberfőkkel érhetjük el. megbecsülve a fiatalsáCzinege Lajos tájékoztatóját tartja a délutáni munkásgyűlésen cza Imre vezérigazgató megnyitó szavaiban ismertette a gyár múlt évi munkáját, és vázolta az idei elképzelése, két. amelyeknek vitái még nem zárultak le. hiszen a vállalati tanács a közeljövőben véglegesíti. Ezt követően Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. — Harmincöt évvel ezelőtt jártam itt utoljára — idézte fel az akkori időket. — Akkor is dolgoztak az emberek, úgy mint ma. A központi épületben most láttam egy tablót, amelyen az alapítók képei vannak, felidézték bennem az akkori látogatást. Óriásit lépett előre ez a gyár, eredményei, tavalyi munkája alapján példa lehet a megyében, de országosan is. Ezután emlékeztetett arra, hogy 1986 eredményei a világpiac kedvezőtlen változásai és munkánk gyengeségei miatt nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna. A kormány is felelősséget érez a hibákért, hogy elnéző volt a kevésbé hatékolentős ráfordításokkal állítjuk elő, amelyeket nem értékel a világpiac. Komoly gondot jelent az is, hogy eddig nem tudtuk eléggé megbecsülni az élőmunkát, sőt gyakran pazarlóan bántunk vele. Ezen sürgősen változtatni kell a versenyképesség érdekében. Mindehhez szorosan hozzá tartozik az egyenlösdi megszüntetése. A bérezést, az ösztönzést a jövőben a teljesítményekhez kell igazítani valamennyi termelőegységben. Akik többet adnak, tehetségüket, egyéniségüket jobban kibontakoztatják, azokat jobban ismerjék el anyagilag és erkölcsileg is. — Sokkal következetesebben kell fellépnünk a párt és kormány határozatainak megvalósításáért — hangoztatta az előadó. — Nincs más út előttünk, minthogy céljainkat következetesen megvalósítsuk. Fontos azonban, hogy a nehéz helyzetben levő vállalatok is dolgozzanak ki olyan programot, amely elősegíti talpra állásukat, nyereséges gazgot. a felnövekvő nemzedéket. Végül arról beszélt, hogy népünk az elmúlt évtizedekben sok nehéz időszakon, gondon lett úrrá a párt vezetésével. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy minden bizonnyal mostani bajainkat is megoldjuk, hiszen vannak ehhez tartalékaink az országban, az emberi alkotóerő kibontakoztatásával. Ezt kell kihasználni a nemzet boldogulásáért. A munkásgyűlés után, a kora esti órákban a Minisztertanács elnökhelyettese és kísérete egri látogatásának végén megtekintette a megyeszékhely egyik kiemelkedő műemlékét, a Ráctemplomot. Tudósítás Mentusz Károly Fotó: Szántó György Gorbacsov beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Előadói beszédében Mihail Gorbacsov bevezetőben a következőket mondta: „Az SZKP XXVII. kongresszusa hatalmas felelősséggel ruházott fel bennünket, a Központi Bizottság tagjait: biztosítanunk kell az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal megvalósítását " Ebből kiindulva a Központi Bizottság ülésén olyan kérdést bocsátottunk vitára, amely elsőrendűen fontos a KB 1985 áprilisában tartott ülése és az SZKP XXVII kongresszusa által kidolgozott politikai stratégia sikeres végrehajtása szempontjából. Ez az átalakítás és a párt káderpolitikájának a kérdése. A kérdést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva kell vizsgálnunk, figyelembe véve a múlt tanulságait, a jelenlegi időszak jellegét és a jövőre vonatkozó feladatokat. Gorbacsov a továbbiakban méltatta azokat a történelmi eredményeket, amelyeket a Szovjetunió csaknem hét évtized alatt ért el. „Eredményeink hatalmasak és vitathatatlanok. a szovjet emberek joggal büszkék sikereikre. A pártnak azonban az életet teljességében és bonyolultságában kell látnia. Még a leghatalmasabb eredmények sem takarhatják el a társadalom fejlődésének ellentmondásait, hibáinkat és mulasztásainkat.” Gorbacsov rámutatott: fejlődésének bizonyos szakaszában az ország veszíteni kezdett haladásának üteméből, kezdtek felhalmozódni a megoldatlan problémák, a stagnálás jelei, s más. a szocializmustól idegen jelenségek is mutatkoztak. A gazdaságban és más területeken is megmutatkozott a változások objektív szükségessége. Ezek végrehajtására azonban nem került sor a párt és az állam politikai és gyakorlati tevékenységében. Mihail Gorbacsov a továbbiakban rámutatott: Ebben a helyzetben vetődött fel az ország társadalmi- gazdasági fejlesztése meggyorsításának, az átalakításnak a kérdése. Lényegét tekintve forradalmi jelentőségű fordulatról és intézkedésekről van szó. Ez a gyökeres fordulat elengedhetetlen, mivel más utunk egyszerűen nincs. Következetesen és hajthatatlanul meg kell valósítanunk az SZKP KB áprilisi plénumának és a párt XXVII. kongresszusának irányvonalát, előre kell haladnunk és társadalmunkat a fejlődés minőségileg új szintjére kell juttatnunk. A Politikai Bizottság véleménye szerint az átalakítás a megrekedt folyamatok leküzdése, a fékező mechanizmus szétzúzása, a szovjet társadalom társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsításához szükséges hatékony mechanizmus megteremtése. Stratégiánk legfontosabb elgondolása, hogy a tudományos- műszaki forradalom eredményeit össze kell kapcsolni a tervgazdálkodással és működésbe kell hozni a szocializmus teljes potenciálját. Gorbacsov ezután elemezte a gazdasági és szociális fejlődés tervének teljesítését az ötéves terv első évében. Hangsúlyozta: az átalakítás kezdeti szakaszában nagyon fontos a realizmus, az, hogy az elvégzett munka objektív értékelésének talaján álljunk. Ez az egyedüli helyes pártszerű megközelítés. Külön kell szólni a vállalatok, a termelő üzemek, az üzemegységek, az osztályok, a részlegek, a mezőgazdasági részegységek, a munka- csoportok vezetőinek, a brigádvezetőknek és a művezetőknek a választhatóságáról. Az átalakítás jelenlegi szakasza gyakorlati síkra viszi át ezeket a feladatokat. Itt az idő változtatásokra. A választási elv általános alkalmazásának alapján demokratizálni kell a vállalati vezetőréteg kialakításának folyamatát. Ez minőségileg más helyzetet teremt, növekszik a kollektíva szerepe, saját tevékenységéért viselt felelőssége. A vezető posztok választás útján történő betöltése nemcsakhogy nem ássa alá, hanem éppen növeli a vezető tekintélyét. Üj megközelítésben kell vizsgálni a párt- és társadalmi szervezetek, a gazdaságirányítási szervek szerepét. A munkahelyi demokrácia ki- szélesítése feltételezi az egyszemélyi vezetés és a kollegialitás szerves egységét, a demokratikus centralizmus elmélyítését, az önirányítás fejlesztését. A Politikai Bizottság életünk demokratizálása elvi jelentőségű irányának tekinti a szovjet választási rendszer tökéletesítését. Konkrétan a javaslatok többsége úgy foglalható ösz- sze. hogy a munkahelyi és lakóhelyi választási gyűléseken. valamint a választások előtti tanácskozásokon vitassák meg néhány személy jelölését, a választások pedig nagyobb választókörzetek szerint történjenek, amelyeknek mindegyikében több küldöttet válasszanak meg. Ily módon minden állampolgár több jelöltről nyilváníthatna véleményt, a párt. és tanácsi szervek pedig jobban megismernék a lakosság hangulatát és kívánalmait. A szovjet társadalom további demokratizálásának keretein belül meg kell vizsgálni a párton belüli demokrácia szélesítésének kérdéseit is. Mihail Gorbacsov több konkrét javaslatot tett. és utalt arra, hogy a demokratizálásnak érintenie kell a párt központi vezető szerveinek kialakítását is. Az igazi demokrácia hatékonysága attól függ, mennyire fejezi ki a széles tömegek érdekeit. Ezzel összefüggésben Mihail Gorbacsov megállapította azt is: a közélet demokratizálásának fontos területe az, hogy párton- kivüliek is kerüljenek vezető beosztásokba, valamint szélesebb körben kell nőket is jelölni vezető posztokra. Az előadó ezután a nemzetiségi viszonyok fejlődésével foglalkozott. Rámutatott: ma különös jelentőséget kap az, hogy a felmerülő kérdéseket idejében és igazságosan oldjuk meg. Úgy, hogy ez a megoldás minden nemzet és nemzetiség felvirágzását, az egész társadalom érdekeit szolgálja. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el, hogy a nemzetiségi viszonyokban is bekövetkeztek negatív jelenségek és torzulások. Helyenként tapasztalni a származás szerinti kinevezés megnyilvánulásait, a nemzetiségi bezárkózást, nacionalista önhittséget. Ezután Mihail Gorbacsov a káderpolitika kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott: ma olyan káderpolitikára van szükség, amely megfelel az átalakítás feladatainak. Világos, hogy ma már nem elegendő az elkövetett hibák elismerése, le is kell vonnunk a tanulságot. Melyek ezek a tanulságok? Az első az, hogy időben rendezni kell a párt Központi Bizottságában és Politikai Bizottságában megoldásra megérett káderproblémákat, különös tekintettel a vezetés utánpótlásának biztosítására. Az áprilisi plénum után, elvtársak, lényegében rövid idő alatt megújult az SZKP KB Titkárságának nagy része és a Központi Bizottság osztályvezetőinek személyi összetétele, gyakorlatilag lecserélődött a Szovjetunió Minisztertanácsa Elnökségének egész személyi állománya. Erre a váltásra azért volt szükség, mert hosszú időn keresztül nem biztosították sem a KB, sem pedig a kormány új káderekkel való állandó gazdagítását. Mindez végeredményben rányomta bélyegét a politika kidolgozására és pártunknak a társadalom vezetésében játszott gyakorlati tevékenységére is. * Ez többé nem ismétlődhet meg és nem is szabad megismétlődnie. A múlt tapasztalatából merített másik fontos tanulság az, hogy nem engedhetjük meg a káderek politikai és elméleti felkészítésének, eszmei-erkölcsi nevelésének lebecsülését. A harmadik tanulság az, hogy a káderpolitikában az utóbbi években különös módon két ellentétes irányzat alakult ki. Egyfelől a káderállományban erősen, megmutatkoztak a tespedés jelei. Helyenként évtizedeken át nem volt meg a szükséges káderváltás. A népgazdaság elsődleges szintjein megfigyelhető egy másik, aggodalmat keltő irányzat is. Az ipari üzemek, építkezések, kolhozok, szovhozok élén, több járásban és megyében rövid idő alatt teljesen lecserélődött a munkáskollektívák vezetőinek állománya. Ilyesmi csak akkor fordulhat elő, ha a káderekkel való közvetlen munka, politikai és szakmai fejlődésükről való gondoskodás háttérbe szorul, és helyette adminisztratív. elsietett lépések kerülnek előtérbe. A negyedik következtetés az, hogy meg kell erősíteni a felelősségérzetet a ‘kapott feladatok iránt, meg kell teremteni az egymás irán- ti igényességet. Létre kell hozni a szükséges előfeltételeket — a politikaiakat .és' a jogiakat — annak érdekében, hogy a választott szervek hatékonyan ellenőrizzék a végrehajtó apparátust, annak kialakítását és tevékenységét. Ez megbízható garanciát jelent egyebek között a kádermunkában is. A káder- politika jelenlegi döntő kritériuma a káderek viszonya az átalakításhoz, a társadalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsításának feladataihoz. Határozottan., kötetjük azt a politikát, hogy °a 'kezdeményezőkészséggel rendelkező, gondolkodó, energikus embereket támogassuk, akik tudnak és akarnak is bátran előre haladni, képesek sikereket elérni. Sok ilyen ember található nálunk. Mihail Gorbacsov előadói beszéde befejező részében hangoztatta: „Az átalakítás területén most folyó munka forradalmi mélységével, bol- seviki merészségű terveivel, humanista szociális célkitűzéseivel egyenes folytatása azoknak a nagy tetteknek, amelyeket Lenin pártja 1917 októberében kezdett el. Ma az egész világ figyelme a szovjet népre irányul: megbirkózunk-e problémáinkkal, kitartunk-e, méltóképpen válaszolunk-e a szocializmushoz intézett kihívásra? Tetteinkkel. szívós munkánkkal kell méltó választ adnunk, s ezt a választ nem halogathatjuk.” Az SZKP KB főtitkára rámutatott: „Tekintettel arra. hogy a gazdaságirányítás kibontakozóban lévő radikális reformja érinti a szocialista gazdasági rendszer működésének alapvető kérdéseit, a politikai és társadalmi élet számos oldalát, a munka stílusát és módszereit, célszerű lenne, ha a Központi Bizottság soros ülésén megvizsgálnánk ezeknek a problémáknak a teljes körét.. Talán célszerű lenne, ha jövőre. még mielőtt megkezdődnének a párt beszámolóvezetőségválasztó taggyűlései, összehívnánk egy országos pártértekezletet, amelyen átfogóan megvizsgálnánk az ötéves tervidőszak első felének eredményeit Helyes lenne, ha ezen a konferencián megvitatnánk a pártélet és a társadalom egészének további demokratizálását.” A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető párt-, állami és gazdasági tisztség- viselők. neves tudósok, ösz- szesen tizenkét személy. A KB-ülés ma folytatódik Gzínege Lajos Egerbe látogatott
