Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. január 28., szerda iÜ p Am m, üzemlátogatás közben az egri Finomszerelvénygyárban (Folytatás az 1. oldalról) rekszik, hogy az érdekelt­ségi rendszer további javí­tásával ösztönözzék a dol­gozókat a nagyobb teljesít­ményekre. Czinege Lajos ezután gyár- látogatásra indult. Megte­kintette a pneumatikus ele­meket gyártó üzemet, vala­mint a kompresszorgyár­egységet. Látta a régebbi típusú gépeket és azokat az új berendezéseket is, ame­lyek az elmúlt évek fejlesz­tő munkájának eredménye­ként kerültek a Finomsze- relvénygyárba. Meleg han­gú sorokat írt az NC brigád naplójába. Ebéd után a gyár műve­lődési házának nagytermé­ben munkásgyűlést tartot­tak. Erre a gyáregységek,az üzemek, az osztályok, a szo­cialista brigádok képviselői jöttek el nagy számban. Kó­nyán dolgozó vállalatokkal szemben. Ezt viszont a jö­vőben nem teheti, ugyanis elengedhetetlen, hogy az eredményesen tevékenykedő és tenni akaró kollektívák zöld utat kapjanak a fej­lesztésekhez, az előrelépés­hez. Arról is szólt, hogy az Or­szággyűlés téli ülésszakán reális tervet fogadott el a népgazdaság idei fejlődésére vonatkozóan a Központi Bi­zottság 1986 novemberi ha­tározata alapján. Ebben az előrelépés szándéka fogal­mazódott meg. Ehhez gyöke­resen változtatni kell a ter­mékszerkezeten, munkánk szervezettségén, és sokkal nagyobb felelősségvállalás­ra van szükség jövőnk érde­kében. Emlékeztetett arra. hogy termékeink legfőbb ba­ja ma a világpiacon, hogy egy részük nem elég korsze­rű. másik részük drága, je­dálkodásukat. Az ésszerű munkaerő átcsoportosítása megköveteli, hogy megfele­lő átképzéssel olyan ága­zatokba is kerüljenek na­gyobb számban dolgozók, ahol ma hiány jelentkezik ezekből. Tudomásul kell vennünk, hogy ma az eladó­nak oda kell menni a vevő­höz. hogy van adott minő­ségű terméke, amit garan­tál határidőra való szállítás mellett. Csak a jó minőség lehet versenyképes, ezt fo­gadja el az egyre szigoro- dóbb piac. Ezért ahhoz, hogy népünk sorsa javuljon. az üzemekben, a földeken, az irodákban, a munkapadok mellett, a tervezőasztalok­nál sokkal többet kell ten­ni, mint eddig. Ezt pedig csak növekvő szakmai is­meretekkel, kiművelt, nagy tudású emberfőkkel érhetjük el. megbecsülve a fiatalsá­Czinege Lajos tájékoztatóját tartja a délutáni munkásgyűlésen cza Imre vezérigazgató meg­nyitó szavaiban ismertette a gyár múlt évi munkáját, és vázolta az idei elképzelése, két. amelyeknek vitái még nem zárultak le. hiszen a vállalati tanács a közeljö­vőben véglegesíti. Ezt kö­vetően Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se mondott beszédet. — Harmincöt évvel ez­előtt jártam itt utoljára — idézte fel az akkori időket. — Akkor is dolgoztak az emberek, úgy mint ma. A központi épületben most lát­tam egy tablót, amelyen az alapítók képei vannak, fel­idézték bennem az akkori látogatást. Óriásit lépett elő­re ez a gyár, eredményei, tavalyi munkája alapján pél­da lehet a megyében, de or­szágosan is. Ezután emlékeztetett arra, hogy 1986 eredményei a vi­lágpiac kedvezőtlen válto­zásai és munkánk gyenge­ségei miatt nem úgy sike­rültek, ahogy szerettük vol­na. A kormány is felelőssé­get érez a hibákért, hogy el­néző volt a kevésbé hatéko­lentős ráfordításokkal állít­juk elő, amelyeket nem ér­tékel a világpiac. Komoly gondot jelent az is, hogy ed­dig nem tudtuk eléggé meg­becsülni az élőmunkát, sőt gyakran pazarlóan bántunk vele. Ezen sürgősen változ­tatni kell a versenyképesség érdekében. Mindehhez szo­rosan hozzá tartozik az egyenlösdi megszüntetése. A bérezést, az ösztönzést a jö­vőben a teljesítményekhez kell igazítani valamennyi termelőegységben. Akik töb­bet adnak, tehetségüket, egyéniségüket jobban kibon­takoztatják, azokat jobban ismerjék el anyagilag és er­kölcsileg is. — Sokkal következeteseb­ben kell fellépnünk a párt és kormány határozatainak megvalósításáért — hangoz­tatta az előadó. — Nincs más út előttünk, minthogy céljainkat következetesen megvalósítsuk. Fontos azon­ban, hogy a nehéz helyzet­ben levő vállalatok is dol­gozzanak ki olyan progra­mot, amely elősegíti talpra állásukat, nyereséges gaz­got. a felnövekvő nemzedé­ket. Végül arról beszélt, hogy népünk az elmúlt évtizedek­ben sok nehéz időszakon, gondon lett úrrá a párt ve­zetésével. Annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy minden bizonnyal mos­tani bajainkat is megoldjuk, hiszen vannak ehhez tarta­lékaink az országban, az emberi alkotóerő kibonta­koztatásával. Ezt kell ki­használni a nemzet boldogu­lásáért. A munkásgyűlés után, a kora esti órákban a Minisz­tertanács elnökhelyettese és kísérete egri látogatásának végén megtekintette a me­gyeszékhely egyik kiemelke­dő műemlékét, a Ráctemp­lomot. Tudósítás Mentusz Károly Fotó: Szántó György Gorbacsov beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Előadói beszédében Mihail Gorbacsov bevezetőben a következőket mondta: „Az SZKP XXVII. kong­resszusa hatalmas felelősség­gel ruházott fel bennünket, a Központi Bizottság tagja­it: biztosítanunk kell az ország társadalmi és gazda­sági fejlesztésének meggyor­sítását célzó stratégiai irány­vonal megvalósítását " Ebből kiindulva a Központi Bizott­ság ülésén olyan kérdést bocsátottunk vitára, amely elsőrendűen fontos a KB 1985 áprilisában tartott ülé­se és az SZKP XXVII kongresszusa által kidolgo­zott politikai stratégia sike­res végrehajtása szempont­jából. Ez az átalakítás és a párt káderpolitikájának a kérdése. A kérdést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva kell vizsgálnunk, figyelembe vé­ve a múlt tanulságait, a je­lenlegi időszak jellegét és a jövőre vonatkozó feladato­kat. Gorbacsov a továbbiak­ban méltatta azokat a tör­ténelmi eredményeket, ame­lyeket a Szovjetunió csak­nem hét évtized alatt ért el. „Eredményeink hatalma­sak és vitathatatlanok. a szovjet emberek joggal büsz­kék sikereikre. A pártnak azonban az életet teljességé­ben és bonyolultságában kell látnia. Még a leghatal­masabb eredmények sem takarhatják el a társada­lom fejlődésének ellent­mondásait, hibáinkat és mu­lasztásainkat.” Gorbacsov rámutatott: fej­lődésének bizonyos szaka­szában az ország veszíteni kezdett haladásának ütemé­ből, kezdtek felhalmozódni a megoldatlan problémák, a stagnálás jelei, s más. a szocializmustól idegen je­lenségek is mutatkoztak. A gazdaságban és más területeken is megmutatko­zott a változások objektív szükségessége. Ezek végre­hajtására azonban nem ke­rült sor a párt és az állam politikai és gyakorlati te­vékenységében. Mihail Gorbacsov a to­vábbiakban rámutatott: Eb­ben a helyzetben vetődött fel az ország társadalmi- gazdasági fejlesztése meg­gyorsításának, az átalakí­tásnak a kérdése. Lényegét tekintve forradalmi jelen­tőségű fordulatról és intéz­kedésekről van szó. Ez a gyökeres fordulat elenged­hetetlen, mivel más utunk egyszerűen nincs. Követke­zetesen és hajthatatlanul meg kell valósítanunk az SZKP KB áprilisi plénumá­nak és a párt XXVII. kong­resszusának irányvonalát, előre kell haladnunk és társadalmunkat a fejlődés minőségileg új szintjére kell juttatnunk. A Politikai Bizottság vé­leménye szerint az átalakí­tás a megrekedt folyama­tok leküzdése, a fékező mechanizmus szétzúzása, a szovjet társadalom társa­dalmi-gazdasági fejlődésé­nek meggyorsításához szük­séges hatékony mechaniz­mus megteremtése. Straté­giánk legfontosabb elgondo­lása, hogy a tudományos- műszaki forradalom ered­ményeit össze kell kapcsol­ni a tervgazdálkodással és működésbe kell hozni a szo­cializmus teljes potenciálját. Gorbacsov ezután elemez­te a gazdasági és szociális fejlődés tervének teljesítését az ötéves terv első évében. Hangsúlyozta: az átalakítás kezdeti szakaszában nagyon fontos a realizmus, az, hogy az elvégzett munka objektív értékelésének talaján áll­junk. Ez az egyedüli he­lyes pártszerű megközelítés. Külön kell szólni a válla­latok, a termelő üzemek, az üzemegységek, az osztályok, a részlegek, a mezőgazdasá­gi részegységek, a munka- csoportok vezetőinek, a bri­gádvezetőknek és a műveze­tőknek a választhatóságáról. Az átalakítás jelenlegi sza­kasza gyakorlati síkra viszi át ezeket a feladatokat. Itt az idő változtatásokra. A választási elv általános alkalmazásának alapján de­mokratizálni kell a vállala­ti vezetőréteg kialakításá­nak folyamatát. Ez minősé­gileg más helyzetet teremt, növekszik a kollektíva sze­repe, saját tevékenységéért viselt felelőssége. A vezető posztok választás útján tör­ténő betöltése nemcsakhogy nem ássa alá, hanem éppen növeli a vezető tekintélyét. Üj megközelítésben kell vizs­gálni a párt- és társadalmi szervezetek, a gazdaságirá­nyítási szervek szerepét. A munkahelyi demokrácia ki- szélesítése feltételezi az egy­személyi vezetés és a kolle­gialitás szerves egységét, a demokratikus centralizmus elmélyítését, az önirányítás fejlesztését. A Politikai Bizottság éle­tünk demokratizálása elvi je­lentőségű irányának tekinti a szovjet választási rend­szer tökéletesítését. Konkrétan a javaslatok többsége úgy foglalható ösz- sze. hogy a munkahelyi és lakóhelyi választási gyűlé­seken. valamint a választá­sok előtti tanácskozásokon vitassák meg néhány sze­mély jelölését, a választások pedig nagyobb választókör­zetek szerint történjenek, amelyeknek mindegyikében több küldöttet válasszanak meg. Ily módon minden ál­lampolgár több jelöltről nyil­váníthatna véleményt, a párt. és tanácsi szervek pe­dig jobban megismernék a lakosság hangulatát és kí­vánalmait. A szovjet társadalom to­vábbi demokratizálásának keretein belül meg kell vizs­gálni a párton belüli demok­rácia szélesítésének kérdéseit is. Mihail Gorbacsov több konkrét javaslatot tett. és utalt arra, hogy a demokra­tizálásnak érintenie kell a párt központi vezető szer­veinek kialakítását is. Az igazi demokrácia haté­konysága attól függ, mennyi­re fejezi ki a széles töme­gek érdekeit. Ezzel össze­függésben Mihail Gorbacsov megállapította azt is: a köz­élet demokratizálásának fon­tos területe az, hogy párton- kivüliek is kerüljenek veze­tő beosztásokba, valamint szélesebb körben kell nőket is jelölni vezető posztokra. Az előadó ezután a nem­zetiségi viszonyok fejlődésé­vel foglalkozott. Rámutatott: ma különös jelentőséget kap az, hogy a felmerülő kérdé­seket idejében és igazságo­san oldjuk meg. Úgy, hogy ez a megoldás minden nem­zet és nemzetiség felvirág­zását, az egész társadalom érdekeit szolgálja. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el, hogy a nemzetiségi viszonyokban is bekövetkeztek negatív jelen­ségek és torzulások. Helyen­ként tapasztalni a származás szerinti kinevezés megnyil­vánulásait, a nemzetiségi be­zárkózást, nacionalista ön­hittséget. Ezután Mihail Gorbacsov a káderpolitika kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott: ma olyan káderpolitikára van szükség, amely megfelel az átalakítás feladatainak. Vi­lágos, hogy ma már nem ele­gendő az elkövetett hibák elismerése, le is kell von­nunk a tanulságot. Melyek ezek a tanulságok? Az első az, hogy időben rendezni kell a párt Közpon­ti Bizottságában és Politikai Bizottságában megoldásra megérett káderproblémákat, különös tekintettel a vezetés utánpótlásának biztosításá­ra. Az áprilisi plénum után, elvtársak, lényegében rövid idő alatt megújult az SZKP KB Titkárságának nagy ré­sze és a Központi Bizottság osztályvezetőinek személyi összetétele, gyakorlatilag le­cserélődött a Szovjetunió Minisztertanácsa Elnökségé­nek egész személyi állomá­nya. Erre a váltásra azért volt szükség, mert hosszú időn keresztül nem biztosí­tották sem a KB, sem pe­dig a kormány új káderek­kel való állandó gazdagítá­sát. Mindez végeredményben rányomta bélyegét a politi­ka kidolgozására és pártunk­nak a társadalom vezetésé­ben játszott gyakorlati tevé­kenységére is. * Ez többé nem ismétlődhet meg és nem is szabad meg­ismétlődnie. A múlt tapasztalatából me­rített másik fontos tanulság az, hogy nem engedhetjük meg a káderek politikai és elméleti felkészítésének, esz­mei-erkölcsi nevelésének le­becsülését. A harmadik tanulság az, hogy a káderpolitikában az utóbbi években különös mó­don két ellentétes irányzat alakult ki. Egyfelől a káder­állományban erősen, meg­mutatkoztak a tespedés je­lei. Helyenként évtizedeken át nem volt meg a szüksé­ges káderváltás. A népgaz­daság elsődleges szintjein megfigyelhető egy másik, aggodalmat keltő irányzat is. Az ipari üzemek, építkezé­sek, kolhozok, szovhozok élén, több járásban és me­gyében rövid idő alatt telje­sen lecserélődött a munkás­kollektívák vezetőinek állo­mánya. Ilyesmi csak akkor fordulhat elő, ha a káderek­kel való közvetlen munka, politikai és szakmai fejlődé­sükről való gondoskodás hát­térbe szorul, és helyette ad­minisztratív. elsietett lépé­sek kerülnek előtérbe. A negyedik következtetés az, hogy meg kell erősíteni a felelősségérzetet a ‘kapott feladatok iránt, meg kell teremteni az egymás irán- ti igényességet. Létre kell hozni a szüksé­ges előfeltételeket — a po­litikaiakat .és' a jogiakat — annak érdekében, hogy a választott szervek hatéko­nyan ellenőrizzék a végre­hajtó apparátust, annak ki­alakítását és tevékenységét. Ez megbízható garanciát je­lent egyebek között a ká­dermunkában is. A káder- politika jelenlegi döntő kri­tériuma a káderek viszonya az átalakításhoz, a társadal­mi-gazdasági fejlesztés meg­gyorsításának feladataihoz. Határozottan., kötetjük azt a politikát, hogy °a 'kezdemé­nyezőkészséggel rendelkező, gondolkodó, energikus em­bereket támogassuk, akik tudnak és akarnak is bát­ran előre haladni, képesek sikereket elérni. Sok ilyen ember található nálunk. Mihail Gorbacsov előadói beszéde befejező részében hangoztatta: „Az átalakítás területén most folyó munka forradalmi mélységével, bol- seviki merészségű terveivel, humanista szociális célkitű­zéseivel egyenes folytatása azoknak a nagy tetteknek, amelyeket Lenin pártja 1917 októberében kezdett el. Ma az egész világ figyelme a szovjet népre irányul: meg­birkózunk-e problémáinkkal, kitartunk-e, méltóképpen vá­laszolunk-e a szocializmus­hoz intézett kihívásra? Tet­teinkkel. szívós munkánkkal kell méltó választ adnunk, s ezt a választ nem halogat­hatjuk.” Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott: „Tekintettel arra. hogy a gazdaságirányítás ki­bontakozóban lévő radikális reformja érinti a szocialista gazdasági rendszer működé­sének alapvető kérdéseit, a politikai és társadalmi élet számos oldalát, a munka stílusát és módszereit, cél­szerű lenne, ha a Központi Bizottság soros ülésén meg­vizsgálnánk ezeknek a prob­lémáknak a teljes körét.. Talán célszerű lenne, ha jö­vőre. még mielőtt megkez­dődnének a párt beszámoló­vezetőségválasztó taggyűlé­sei, összehívnánk egy or­szágos pártértekezletet, ame­lyen átfogóan megvizsgál­nánk az ötéves tervidőszak első felének eredményeit Helyes lenne, ha ezen a kon­ferencián megvitatnánk a pártélet és a társadalom egészének további demokra­tizálását.” A beszámolót követő vitá­ban felszólaltak vezető párt-, állami és gazdasági tisztség- viselők. neves tudósok, ösz- szesen tizenkét személy. A KB-ülés ma folytatódik Gzínege Lajos Egerbe látogatott

Next

/
Thumbnails
Contents