Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETARIAN EGYESÜLJETEK I XXXVIII. évfolyam, 23. szám ÁRA: 1987. január 28.. szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nincs más út, mint céljaink következetes megvalósítása Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese Egerbe látogatott A megyei pártbizottság székházában Barta Alajos és Schmidt Rezső köszöntötte a vendéget GORBACSOV BESZÉDE Megnyílt az SZKP KB plénuma Kedden délelőtt Moszkvában összeült az SZKP Központi Bizottsága. A testület megtárgyalja az átalakítási folyamat és a káderpolitika kérdéseit. Előadói beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott. A tanácskozás résztvevői előzetesen megkapták a fő­titkári beszámoló téziseit, az állami vállalatokról szóló tör­vény tervezetét, valamint azt az összegzést, amely áttekintést ad a dolgozóknak az átalakításról és a káderpolitikáról irt leveleiből. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-szovjet kalturális együttműködési jegyzőkönyv Kézjegy Szoktuk mondogatni: úgy csináld, mintha magadnak lenne. S ezen természete­sen a legtökéletesebbet ért­jük, mert az ember a sa­játját általában mindenek fölé helyezi, hiszen érte van, öt szolgálja, neki kell. hogy elsősorban tessék. A becsület azonban úgy kívánja, hogy mások sem kapjanak kevesebbet, vagy legalábbis: sokkal keveseb­bet. Tisztesség dolga olyant tenni, alkotni, amely széle­sebb kör tetszését is el­nyeri, netalán mindenki el­ismerését kiváltja. Aki igazán lelkiismere­tes, sohasem tesz különb­séget. Ügy végzi mindig a munkáját, hogy tulajdon megelégedésén túl, meg­annyiszor szűkebb környe­zete és az egész társada­lom nagyrabecsülésére is rászolgáljon. Sőt. a hírne­vét — ha lehet — egészen messze földön is öregbítse. A másképpen gondolko­dók felrázására, megmoz­gatására, ösztönzésére szü­letett néhány esztendeje a „Munkád mellé, add a ne­ved" elnevezésű akció. Bi­zonyára sokunk előtt is­mert az a felbuzdulás és eredménye, hiszen az élet úgyszólván legkülönbözőbb területein találkozhattunk vele. Felelősségvállalást, garanciát jelentett és je­lent ma is ez az igyekezet, kizárja a hanyagságot, ren­detlenséget. száműzi a si­lány, értéktelen teljesít­ményt, terméket. A „kéz­jegy" alapján ugyanis minduntalan ismert a „tet­tes”, a hiba forrása köny- nyen fellelhető, a rossz gyorsan büntethető. S bün­tetik is a mulasztást, an­nál inkább, mivel a mun­kaadót, az elkövető sze­mélyt foglalkoztató cég hi­telét is rontja. A munkál­tató pedig különösen ké­nyes a „mundérra”! A tisztességes ember két­szeresen is védi hát a be­csületet. Egyszerre vigyáz­za önmagáét és azét, aki­nél a kenyerét keresi. S a legnyilvánvalóbb ez számá­ra, olyannyira, hogy figyel­meztetni sem kell rá. Példaként emlegették va­lahol a Honda munkását, aki jártában-keltében még azt sem állhatja, ha, mond­juk. a gyárukban készült valamelyik személygépko­csi ablaktörlője úgy fek­szik a szélvédőüvegen, hogy kellemetlen ránézni. Ahe­lyett, hogy elmenne mel­lette, odalép hozzá, és meg­igazítja. Kérés nélkül, s ingyen. Nem hinném,, hogy ja­pán csodának kellene ezt bárki előtt is emlegetni. Tény, hogy nálunk sajnos még nem általános az ilyes­mi, de azért bizonyára ta­lálkozhatunk vele. S igenis elképzelhető, hogy mind kevésbé legyen különös, sa­játos az eset, előbb vagy utóbb talán általános is lesz. Mindannyiunk érdeke, hogy magunkévá tegyük a hasonló példát, mindenna­pi iparkodásunk a legke­vésbé sem legyen csoda: újra meg újra nyugodt szív­vel adhassuk a kézjegyün­ket munkánkhoz. Amiből egyébként élünk és élni. ha lehet: mind jobban bol­dogulni akarunk. Gyóni Gyula Tegnap, kedden egész napos látogatásra Eger­be érkezett Czinege La­jos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese. Délelőtt, kilenc óra után néhány perccel a megyei pártbizottság szék­haza előtt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titká­ra és Schmidt Rezső, He­ves Megye Tanácsának elnöke fogadta. Barta Alajos tájékoztatást adott arról, hogy megyénk­ben hogyan értékelik a párt­tagok és pártonkívüliek az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1986. november 19—20-i ülésének határozatát. El­mondta. hogy decemberben szűkebb hazánk pártalap- szervezeteiben ismertették az említett határozatot. és néhány vállalatnál már kör­vonalazták is az 1987. évi elképzeléseket. Szóltak a várható exportfeladatokról és a gyártmányszerkezet-vál- toztatási törekvésekről. Ez mindenképpen előrelépést je­lent a saját munkahelyi el­képzelések megvalósítása ér­dekében. Barta Alajos hang­súlyozta, hogy megyénk párttagsága egyetértéssel fo­gadta a Központi Bizottság múlt évi novemberi határo­zatát. A pártalapszervezetek- ben folytatott viták során természetesen kritikusan ér­tékelték a szabályozók gya­kori változásait, a lassú in­tézkedéseket. Azt is megfo­galmazták, hogy a gyorsítási folyamat elengedhetetlen a gazdaságban. — Arra törekszünk — mondta az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára —. hogy a politikai munka stílusán is változtas­sunk. Ennek érdekében ki­választottunk a megyében hatvan gazdasági egységet, és megkértünk tapasztalt po­litikai. állami vezetőket, hogy egy-egy üzemben rend­szeresen tájékozódjanak az idei tervfeladatok előkészí­téséről. azok megvalósításá­nak tapasztalatairól. Barta Alajos arra is ki­tért. hogy megyénkben az elkövetkező hetekben 54 ter­melőszövetkezetben készí­tenek zárszámadást. Várha­tóan öt közös gazdaság zár veszteséggel, amelynek zö­mét az aszálykárok okozták. Ezután Schmidt Rezső, He­ves,Megye Tanácsának el­nöke tájékoztatta a Minisz­tertanács elnökhelyettesét azokról a változásokról, amelyeket Recsken tettek a párt- és tanácsi irányítás megszilárdítására. A továb­biakban szólt arról is. hogy Kápolnán a lakosság olyan felvetéssel élt, hogy sze­retne Kálitól, illetve Kompol't- tól leválva, önállósulni. A megyei tanács erről illetéke­sek bevonásával vizsgálatot folytatott, amely befejződött. Ennek eredményeiről január 30-án Kápolnán kommunis­ta aktívát tartanak. Czinege Lajos azt a véle­ményét juttatta kifejezésre, ismerve a kápolnaiak fel­vetését, hogy a három köz­ség együttes erővel, a la­kosság közös megértésével nagyobb perspektívát tűzhet maga elé, mint önállóan. A Minisztertanács elnök- helyettese ezt követően Bar­ta Alajos és Schmidt Rezső kíséretében megtekintette Eger történelmi belvárosát. Dr. Varjú Vilmos, a megye- székhely tanácsának elnöke kalauzolta, és ismertette a húsz éve kezdődött rekonst­rukció eredményeit. Útja ezután a Finomsze- relvénygyárba vezetett, ahol Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, Kócza Imre, a gyár vezérigazgatója, vala­mint Pintér László, az üze­mi pártbizottság titkára kö­szöntötték. Kócza Imre idéz­te fel a gyár történetét, azt a megújulási folyamatot, amelyet a hatvanas évek­től napjainkig megtettek. Hangsúlyozta, hogy a válla­lati tanács jóváhagyta a Fi- nomszerelvénygyár VII. öt­éves tervét, amely további dinamikus fejlesztést határo­zott meg. így 1990-ig 500 ezer kompresszort készíte­nek. és növelik a pneumati­kus elemek gyártását is. A kivitel fokozására úgyneve­zett tőkés exportnövelő pá­lyázatot nyertek el. Ennek alapján az évtized végéig 700 millió forint értékű többletkivitelt vállaltak és ‘ szándékoznak megvalósítani. Pintér László arról adott tájékoztatást, hogy 630 párt­tag van a gyárban, 14 párt- alapszervezet és 43 párt­csoport működik. A KISZ a szakszervezeti bizottság­gal együttműködve arra tö­(Folytatás a 2. oldalon-) Rátkai Ferenc művelődé­si miniszterhelyettes és Vo- szilij Szeröv szovjet kultu­rális miniszterhelyettes kedden aláírta a magyar— szovjet kulturális együtt­működésről szóló 1987. évi jegyzőkönyvet. A megálla­podás értelmében a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója tisztele­tére október 7. és november 5. között Magyarországon megrendezik a Szovjet Kul­Kedden a Parlamentben Dudla Józsefnek, a bizott­ság titkárának elnökletével ülést tartott az Országgyű­lés ipari bizottsága. Kapo- lyi László ipar) miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar középtávú fejlesz­tés-politikájáról. Ismertet­te a VII. ötéves tervidő­szak alapvető céljait és jel­lemzőit, a piacépítés törek­véseit, az ágazati-fejleszté­si feladatok fő összefüggé­seit, az intenzív fejlődési pályára való átállás iparra vonatkozó követelményeit, eszközeit. Dr. Fábián János, az Esz­tergomi Főegyházmegye kor­mányzója és dr. Mészáros Lajos, az Egri Föegyházme- gye kormányzója Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke ■előtt esküt tett a Magyar Ábrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke kedden saj­tótájékoztatón jelentette be, hogy az OKTH pályázatot indít „A szebb, emberibb környezetért" címmel. A Ma­gyar Televízió és az OKTH kezdeményezésére minisz­tériumok, főhatóságok, me­gye; tanácsok és társadalmi szervezetek csatlakoztak a pályázat meghirdetőihez. s csaknem 15 millió forintot ajánlottak fel a legeredmé­nyesebb pályázóknak. A kezdeményezés célja, hogy a társadalom legszélesebb rétegei társadalmi akciók­ban konkrét környezetvé­delmi feladatok megoldásá­ban vegyenek részt. Annál is inkább szükség van er­re — mutatott rá az állam­titkár — mivel az állam csak a társadalmi erők be­vonásával. aktivizálásával képes elérni a környezet megóvására kitűzött célo­kat. A pályázaton települések, munkahelyi kollektívák, la­kóközösségek, egyéb kisebb közösségek vehetnek részt, felajánlva a természetes vagy épített környezet egy pontosan körülhatárolható területének közösségi célú túra Hónapját. Ennek kere­tében hazánkba látogat — többek között — a Nagyszín­ház operatársulata, a Moj- szejev-együttes, a moszkvai Kis Színház, s bemutatják a húszas évek képzőművé­szetét reprezentáló „Művé­szet és forradalom", vala­mint a közép-ázsiai és kau­kázusi ötvösművészeti kiál­lítást. Vaszilij Szerdvot fo­gadta Köpeczi Béla műve­lődési miniszter. A vitában felszólalt Biró Miklós (Szabolcs-Szatmár megye). Tollár József (Zala megye), Tóth Attiláné (Bu­dapest), Juhász Mihály (Budapest), Juratovics Ala­dár (Csongrád megye). Bo­ros László (Budapest), Gá- gyor Pál (Budapest), Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar me­gye), Simon Péter (Borsod- Abaúj-Zemplén megye), Kiss István (Komárom me­gye), Weiszböck Rezsöné (Győr-Sopron megye), Hor­váth Ferenc (Somogy me­gye), László Ferenc (Fejér megye). Népköztársaság Alkotmá­nyára. Az eskütételen jelen volt Pás kai László koadju- tor érsek, a Magyar Kato­likus Püspöki Kar elnöke Ugyancsak esküt tett Kont­ra Éva, a Magyarok Nagy­asszonya Társaság karitatív ■női rend általános főnöknőie. védelmét, fejlesztését, ren­dezését, vagy egyéb környe. zetvédelmi feladat megol­dását. A pályázatra intéz­ményi feladatkörben elvég­zendő munkával vagy más­hol már díjazott pályamű­vel nem lehet jelentkezni. A pályázatot a Magyar Televízió Natura Szerkeszt tőségéhez (1810 Budapest. Szabadság tér 17.) kell be­nyújtani 1987. március 31- ig. A bírálóbizottság ez év május végéig dönt a pályá­zatok elfogadásáról. Az elfogadott pályaműveket 1989. május 17-ig értékelik és döntenek a pályadíjakról. Az ünnepélyes értékelésre az 1989. évj Környezetvédel­mi Világnap alkalmával kerül sor. A városok, nagyközségek, községek, üzemek kategó­riában 3 millió 500 ezer forintot, a munkahelyi cso­portok kategóriában 1 mil­lió forintot, az egyéb kö­zösségek kategóriájában p>edig 600 ezer forintot kap­nak az első díjat nyert pá­lyázók. A díjakat elsősor­ban közösségi célokra kell majd felhasználni. Az el­fogadott pályázatok sorsá­ról a TV Tájkép című kör­nyezetvédelmi magazinja ad folyamatos tájékoztatást. Séta az egri belvárosban flz Országgyűlés ipari bizottságának ülése Egyházi vezetők állami eskütétele Környezetvédelmi pályázat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents