Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. január 27., kedd

3

HARMINCÉVES A MUNKÁSŐRSÉG

Rászolgáltak a bizalomra

(IV/2.)

Gyakran hallani az üzemekben és más munkahelyeken ezeket a szavakat: „Tőled többet várnak, 'mint a többiektől, mert te munkás- őr is vagy.’’ Többnyire egymásnak mondják ezt a munkásosztály önkéntes fegyveres testületének tagjai, akik között immár három évtizede törvény: legjobb tudásuk szerint dolgozni, szolgálatban és szolgálaton kívül is mindig készenlétben lenni. Ami a párt tagjai számára önként vállalt erkölcsi kötelesség — a példát adó helytállás — ez becsületbeli ügye a több tízezer főt számláló Munkásőrség valamennyi harcosának, akár tagjai a pártnak, akár nem. öt, vagy ennél több évi szolgálatra önként és szívesen vállalkozni, eleget tenni a kiképzéssel járó követelményeknek, fagyban, hőségben, esőben részt venni harcászati gyakorlatokon, lövészeteken, őrszolgálatot teljesíteni, időnként segítséget nyújtani a közrendvédelmi, közbiztonsági, s határőrizeti szolgálat ellátásához. elemi csapás elhárításához, nem kis áldozatvállalás. Az alapítók — közülük 4200 teljesít ma is szolgálatot — három évtized alatt. megközelítően vontos számítások szerint életükből mintegy három évet töltöttek szolgálatban a Munkásőrségben.

A törekvés persze az, hogy a munkásőrök sehol, semmilyen vonatkozásban ne különüljenek el a gyári, a munkahelyi közösségtől, a kollektív szellemet erősítve vele együtt éljenek, dolgozzanak, szórakozzanak, tanuljanak. Még a különösen dicséretes, a kiemelkedő teljesítményeket se csupán egyénileg érjék el, hanem igyekezzenek másokat is magukkal ragadni, követőket találni.

A munkásőrök múlt év végi alegységgyűlésein beható viták folytak- a munkahelyi problémákról, arról, hogy vajon a munkásőr a „civil életben”, társadalmipolitikai kötelezettségei teljesítésében és magánéletében is kifogástalanul megállja-e a helyét. A többi között ennek a kritikus és nyílt légkörnek tulajdonítható, hogy ifjabb és korosabb pártonkívüli munkások ezrei — 1987 januárjában több mint négyezer új munkásőr tett esküt — évek során egységeikben kommunistává fejlődtek, túlnyomó többségük alkalmassá vált arra, hogy a pártba felvegyék. S ha tekintetbe vesz- szük, hogy a testület fennállása óta öt-tíz-húsz vagy ennél is több évi szolgálat után tíz és tízezer idősebb munkásőr szerelt le vagy került tartalékállományba, és helyükre ugyanennyi új ember lépett, akik közül csaknem minden második pártonkívüli volt, akkor nem túlzás azt állítani, hogy a munkásőrség ma egyike azoknak a szervezeteknek, amelyekből a párt utánpótlását meríti.

Kik az új emberek? Túlnyomó többségük ipari munkás. jórészt a nagyüzemekből, termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó. Vezető beosztású tisztségviselő éppen úgy akad köztük, mint pályafutása kezdetén álló fiatal szakember, megbecsült értelmiségi, orvos, tanár, műszaki vezető, művész. Az utóbbi években jelentkeztek munkásőrnek önálló kisiparosok is, néhány egyetemen, főiskolán egy-egy rajban diákok tömörültek. A gazdasági munka megjavításának feladatairól szóló legutóbbi központi bizottsági határozat a fejlettebb technikáért,, a munkafegyelem megszilárdításáért, a minőségi követelmények szem előtt tartásáért, a munkaidő kihasználásáért folyó erőfeszítések az eddiginél is több és felelősebb tennivalót hárítanak a munkásőrökre.

Közismert az ország lakossága előtt az is,i hogy váratlan események, természeti csapások idején, ha árvizek pusztítanak, vagy tűz keletkezik, há járványos állatbetegségek terjednek el. milyen készséggel, együttérző emberséggel sietnek a munkásőrök a bajba jutottak, a kárt szenvedők segítségére.

„A Munkásőrség önkéntes, szocialista és demokratikus testület — mondta egy alkalommal egység- és alegységparancsnokokkal folytatott beszélgetése közben Kádár János. — Az ország és az alkotmányos rend védelme — folytatta — ennek megszervezése, nyilvánvalóan állami feladat. Mégis — és éppen ez a rendhagyó, a sajátos — mi ezt a feladatot részben társadalmi úton oldjuk meg a Munkásőrség jóvoltából. A testületi életben — erről minden alkalommal módunk van meggyőződni — őszinte, nyílt, elvtársi szellem uralkodik. Működésében lépten-nyomon kifejezésre jut a munkásszolidaritás összekovácsoló, emberformáló ereje ...”

Az első évtized eredményeit értékelve a Központi Bizottság főtitkára a munkásőrökhöz intézett levelében elismeréssel szólhatott arról, hogy a 'gnunkásőrök az ország valamennyi megyéjében rászolgáltak a beléjük helyezett bizalomra, áldozatkészen és fegyelmezetten teljesítették harckészültségi feladataikat, ellátták szolgálatukat, odaadóan kivették részüket a gazdasági termelési célok eléréséért folytatott erőfeszítésekből.

Vadász Ferenc

(Következik: Emberformáló

erő)

Vágják a nádat a Hortobágyon

Az ország legnagyobb nádiizemében a Hortobágyi Állami Gazdaságban vágják a nádat. Az utóbbi napok hidegében befagytak a tavak, a tocsogók és így a nádarató kombájnok megközelíthetik a nádasokat

(MTI-fotó: Oláh Tibor felv.)

LAPUNK NAPIRENDJÉN:

A szórakoztatás

Kétségtelen, hogy manapság a szórakozás, szórakoztatás nem tartozik a legfontosabb, leglényegesebb problémakörök közé. Már csak azért sem, mert rohanó mindennapjaink közepette egyre kevesebb idő jut az effajta elfoglaltságokra. Lapunk mégis napirendjére tűzte ezt a témát, mert hisszük, hogy a tartalmas emberi léttől elválaszthatatlan a gondtalan kikapcsolódás, a kulturált időtöltés.

— Hol szórakozhatnak a fiatalok Gyöngyösön? (Kovács Eszter üzemmérnök).

Válaszol Kalocsai Miklós, a Gyöngyös Városi Tanács népművelési felügyelője:

—A fiatalok szórakoztatásáról a Mátra Művelődési Központ gondoskodik főleg. Nemcsak a hétvégi napokon, hanem hétközben is szervez könnyűzenei hangversenyeket, s táncolási lehetőséget is bitzosít. A főiskolán a video „uralkodik”, de a különböző intézményekben az általános iskolásoknak is szerveznek például színházi előadásokat. A városi úttörőház pedig bőséges és változatos programot kínál.

— Milyen lehetőségeket kínál a mátraaljai város ifjúsági parkja? (Pál Katalin).

— A park — akárcsak az elmúlt nyáron — továbbra is szolid szórakozási alkalmat nyújt, ahol a szeszfogyasztás is korlátozott. Igaz viszont, hogy a rendezvények végső szakaszában már nem volt olyan könnyű fenntartani a rétidét. mint korábban.

— Várható-e, hogy Gyöngyösön létrehoznak egy szeszmentes ifjúsági szórakozóhelyet? (Poczik Attila. Poczik János, Székely Ildikó).

— Évek óta visszatérő gondunk ez, minthogy a ven- déglátóipari vállalatoknak kevés érdekük fűződik az ilyen üzlet fenntartásához. Azt mondják, ez nem kereskedelmi vállalkozás. A tanácsnak pedig nincs lehetősége arra. hogy anyagi támogatást nyújtson a bekövetkező bevételkiesés jjőt- lására.

— Miért szűntek meg a cukrászdák Gyöngyösön? (Szikszai Elvira).

Válaszol Bodó János, a városi tanács osztályvezetője:

— Voltaképpen van cukrászda, bár, ez is presszó jellegű. Ha az úgynevezett magáncukrászdákat is figyelembe vesszük, kedvezőbb a helyzet, bár ezek nem a klasszikus keretek között üzemelnek, de bőséges választékot kínálnak süteményekből. A4 igaz, hogy a tizenévesek még csak-csak találhatnak megfelelő helyeket, de a felnőttek tulajdonképpen a mostani presz- szókban nem lelhetik meg azt a hangulatot, azt a környezetet, ami a hajdani cukrászdákat jellemezte.

— Űj-Hatvan lakosainak életéhez évtizedek óta hozzá tartozik a Dali, azaz a MÁV Liszt Ferenc Művelődési Háza. Sajnos, egy éve elvesztettük ezt az intézményt, mivel az épület életveszélyessé vált. Mikor járhatunk megint színielöadásokra, hangversenyekre, klubösszejövetelekre? (Sós István).

Válaszol Káló Antal, a MÁV körzeti üzemfőnöksége szakszervezeti bizottságának munkatársa:

— Való igaz, jó egy esztendeje bezárt a Dali, de az is ide tartozik, hogy részben szakszervezeti, részben vas- útigazgatósági hozzájárulásból megkezdődött a létesítmény teljes felújítása. Ez bizony milliós nagyságrendű összeget emészthet fel. A helyi építőipari szövetkezet szakbrigádjai az elektromos berendezést, a színpadi részt már teljesen rendbehozták. s a büfénk üzemel is. A klubtermeket és az irodákat magába foglaló főépület azonban még erősen „hadviselt" állapotban van. Nem oly régen. közös megbeszélés zajlott le a vasút képviselői, valamint az építőszövetkezet főmérnöke részvételével, « az ott kialakult vélemény szerint az idén. talán már november folyamán, ismét .benépesülhet a ház.

— Milyen szolgáltatásokkal, s milyen árakkal várja vendégeit az egri Rex-kávézó?

Válaszol Pap Gergely. a szórakozóhely ’dolgozója:

— Főként a fiatalok — a szakmunkásképzők, gimnáziumok és a tanárképző főiskola diákjai — fordulnak meg nálunk. Amit nem kínálunk. az alkohol. Amit viszont igen: különféle turmixokat, koktélokat. teát. kávét. Ez utóbbiból mintegy tizenkét fajta szerepel az ár- lapon. A koktélokat szörpökből, gyümölcslevekből készítjük. de érdekességük inkább a nevükben rejlik. S hogy mindezt mennyiért? Vannak közöttük tizennyolc—húsz forintosak, a legdrágább pedig 39-be kerül. Az italokon kívül édes és sós teasüteményt, kókuszos csemegéket, melegszendvicseket, gesztenyepürét és pudingot árusítunk. Akik a csendes beszélgetésen, hör- pölgetésen túlmenően egyéb szórakozásra is vágynak, azok biliárdozhatnak, rexez- hetnek, vagy minigolfozhatnak. Pénteken és szombaton diszkót is szervezünk.

— Gyerekkoromban az idősebbek eljárhattak a helyi kubikos-, iparos-, vagy gazdakörbe, ha egy jóízű beszélgetésre vágytak. Ma legfeljebb a kocsmában találkozhatnak, ahol sok a részeg, füst és lárma

van. Miért nem gondolnak a mi generációnk szórakoztatására? (Nagy Miklós, kiskörei nyugdíjas).

Válaszol Gyarmati László- né, a Hevesi Városi Tanács művelődési osztályának munkatársa, népművelési előadó:

— A közművelődési tevékenység Kiskörén esztendők óta nagyon rossz feltételek között zajlott. A helyzet megváltoztatásának érdekében a lakosság igényelte egy. a rendezvények befogadására alkalmas nagyterem kialakítását. De ez csak egy lépés a sok közül. Az idén január 1-től létrehozták az ottani általános művelődési központot, ami annyit jelent, hogy az iskola közművelődési igazgatóhelyettesének irányításával nemcsak a könyvtár, de a tanintézet is kitárta kapuit a település lakói előtt. A bibliotéka volt helyiségéből klubot hoznak létre, így a több kis teremben gazdagabb programot szervezhetnek majd a különféle korosztályok részére.

— Intézményünknek régi gondja, hogy nincs elegendő pedagógus vagy a népművelésben jártas aktivista, aki segítene abban, hogy több és nívósabb programot nyújthassunk a hozzánk járó pajtásoknak. Lát-e valamiféle módot arra a művelődési osztály, hogy az iskplákon kívül is

pedagógusokat telepítsen a városba, esetleg tervezik-e a jövendőbeli oktatási központba a népműveléssel foglalkozó fakultáció bevezetését? (Besenyei Márta, a hevesi úttörőház igazgatója).

— A középfokú intézményben valószínűleg lesz lehetőség pedagógiai fakultás indítására. Ugyanitt terveznek olyan tanfolyamot is. ahol a fiatalok megismerkedhetnek az öltözködés fortélyaival, önismeretet tanulhatnak, tehát bizonyos jártasságra tehetnek szert a kulturált szórakozás terén'is A városban élő tanárok meglehetősen leterheltek — főképp azért, mert nagyrészük nő —, de ennek ellenére nem reménytelen aktivistákat szervezni közülük. A közeljövőben Hevesre költözik majd egy olyan pedagógus. aki népi hangszereket és bábokat egyaránt készít. Jó úton halad a Kő Pál szobrászművész által kezdeményezett alkotótábor továbbfejlesztése is.

— Kevés a megyeszékhelyen az éjszakai szórakozóhely. Még kisebb azok száma, ahol táncolni is lehet...

Válaszol Bánkúti Gyula, a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályvezetője:

— Cégünknél régen kialakult egy olyan üzletkör, amely zeneszolgáltatást

nyújt, akárcsak az egyes helyek táncszokásai. Van ahol igénylik a táncot, van, ahol nem. Az állandó, stabil táncosegységek számában lényegi változás nem történt. Tipikusan éjszakai, mulató vagy bár jellegű üzlet a Kazamata és a Csuvas bárja. Ez elegendő még az idegenforgalmi „csúcs" idején is. De a megyében több településen is vannak olyan éttermek, ahol — általában 22 és 24 óra között — biztosítjuk a tánc lehetőségét.

— Eger belvárosa alatt kiterjedt pince- rendszer van. Ügy hallottam, ezek egy részét ifjúsági klubokká alakítják át. Igaz-e ez, s léteznek-e konkrét tervek? (Tamás Ildikó).

Válaszol Farkas Imre, a városi tanács műszaki osztályának vezetője:

— Már működik is néhány ilyen, így a Finomsze- relvénygyáré, aztán a HÁÉV és a Bubiv közös klubja. Folyamatban van a „dobosok” és „gárdonyisták” helyiségének kiutalása is. Ezt egyébként a fővárosi Köz- raktározási Központ végzi. Hozzánk kell eljuttatni az igénylést, s mi megvizsgáljuk, hol és hogyan lehet azt teljesíteni. Mi a legszükségesebb munkákat végrehajtjuk, de a többi — tervezés, belső rész kialakítása, berendezés stb. — a majdani felhasználókra vár. Az egyes intézmények ezt követően bérleti díjat fizetnek. Pillanatnyilag még van elég rendelkezésre álló hely.

— Az egri Fagylaltkertben néha van egy- egy disco, de a nyár nagy részében kihasználatlan. Miért?

Válaszol Daru Péter, a HungarsHotels egri egységének igazgatóhelyettese:

— E dolog örök problémánk. a kihasználatlansággal mi is bajlódunk, tehát a kérdező megállapításával egyetértünk. Disco azért csak egyszer van. mert a

hét többi napján a teraszunkon cigányzene szól. s a két hangzás keveredése iszonyatos. Tavaly már csináltunk olyat, hogy öt alkalommal meghívtunk egy-egy ismert személyt, ám az érdeklődés vajmi csekély volt. Ügy tűnik, a fiatalok kultúra iránti igénye a discóva] véget is ér. Bármilyen szerv keresne meg minket az ötletével. hogy ezt, vagy azt a programot hozná ide. mi maximálisan partnerek lennénk, azaz biztosítanánk a helyet. Naponta délután háromtól este tízig tart nyitva a Fagylaltkert, de ha szükséges, ezen változtathatnánk. Annál is inkább, mivel a bevétel nekünk sem mindegy. Csak hát ez idáig még nem nagyon jöttek a javaslatok .. .

— Miért szűnt meg az egri Platán étteremben a Diáktanya?

Válaszol Szilágyi Lajos, a Felsőmagyarországi Vendéglátó Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese :

— 1985-ben indult a Diáklánya Az akkori Állami Ifjúsági Bizottságtól minderre 1 millió forintos támogatást kaptunk. Ebből korszerűsítettük a vendégteret kifesttettük a helyiséget. A startnál szóbeli ígéretet kaptunk a város és a tanárképző főiskola KlSZ-bizottsá- gától, hogy később ők is hozzájárulnak a költségekhez. De ez csak ígéret maradt. Vállalatunknak ugyanakkor rengeteg pénzébe került a tanya üzemeltetése. Az ételárakat a szokásosnak a felére csökkentettük, ám a kedvezményt nemigen vették igénybe. Szólni kell a vandalizmusról is: az új fűtőtestek burkolatait és más berendezési tárgyakat is tönkretettek. Ezt és az ételárakból fakadó kiesést nem tudtuk pótolni az ÁIB-tá- mogatásból, így a terheket képtelenek voltunk vállalni Más gondok is felmerültek. A tervek szerint az oktatási intézmények programjaikat, a vendégművészeket a Platánba kellett volna, hogy hozzák. Ehelyett, saját iskolájukba vitték a műsorokat Ha más szervek is segítenek, újból beindulhat a tanya.

— Miért nincs több könnyűzenei koncert Egerben? (egri diákok).

Válaszol Sebestyén János- a Megyei Művelődési Központ igazgatója:

— Ez relatív. Szerintem Egerben js van annyi koncert. mint másutt. Gyöngyös, mondjuk annyiban szerencsésebb, hogy az ottani művelődési központ alkalmas ilyen programok fogadására, a mi termünk kicsi, csak pódiiumműsorok fogadására vállalkozhatunk. Hogy a sportosam: k nem szívesen vállalja roekneze- karok fogadását? Ezen őszintén szólva, nem csodálkozom ...

— A másik válaszadó Alakszai Emil, az Egri Városi Tanács sportlétesítmények igazgatóságának igazgatója:

— Csak egyszer fordult elő — még az Edda korai „korszakában” —. hogy néhány fiatal padokat tört össze. Azóta ilyesmire nem volt példa, úgyhogy, nem is ez az igazi probléma. A megyében ez az egyetlen körcsarnok, s mint ilyen, elsősorban a sportolók igényeit elégíti ki — természetesen. A koncerteket az ORI-n keresztül bonyolítjuk, de évente maximum négy-öt alkalommal, hiszen a programunk nagyon zsúfolt. Nekünk is célunk, hogy segítsük a város kulturális életét, s persze, hogy növeljük bevételeinket. Ám lehetőségeink korlátozottak. A jó idő beálltával a stadionban is szervezünk majd ilyen jellegű műsorokat.