Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. január 26., hétfő KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalróll A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a szocia­lista építőmunka, a világpolitika, valamint az ideológiai­politikai munka egy sor időszerű kérdéséről, tekintettel a testvérpártok kongresszusainak határozataira és a KGST- tagországok kommunista és munkáspártjai vezetői moszk­vai munkatalálkozójának eredményeire. A vita során hangsúlyozták, hogy a testvérpártok — al­kotó módon alkalmazva a tudományos szocializmus el­veit — a maguk gazdag és változatos tapasztalataival hozzájárulnak az új társadalom építésének gyakorlatához, eredményeikkel gazdagítják azt; A tanácskozás résztvevői — hangsúlyozva a testvérpár- tok kongresszusain a társadalmi-gazdasági fejlődés meg­gyorsítása és intenzívebbé tétele érdekében elfogadott programok megvalósításának jelentőségét — rámutattak arra, hogy mélyíteni és tökéletesíteni kell a szocialista or­szágok együttműködését minden területen. A véleménycsere során megvizsgálták a szocialista álla-- mok együttműködésének eszközeit, módszereit és formáit abból a szempontból, miként lehetne maximálisan kihasz­nálni azokat a tartalékokat, amelyekkel az egyes államok rendelkeznek. Ezzel összefüggésben külön hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy határozott és hatékony intézkedé­seket kell tenni a gazdasági együttműködés hosszú távú programjainak és megállapodásainak, valamint a KGST- tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladásra vonatkozó komplex programjának megvalósítására. Az emberiség történelmében új korszakot nyitó nagy ok­tóberi szocialista forradalom rendkívüli jelentőségét ki­emelve a tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást azokról a tervekről, hogyan készítik elő és bonyolítják le országaikban és a nemzetközi porondon e történelmi ese­mény 70. évfordulójának szentelt rendezvényeket. Az ideológiai és propagandatevékenységgel kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben a tanácskozás résztvevői tá­jékoztatták egymást a felhalmozott tapasztalatokról és megvitatták annak útjait, miként lehetne magasabb szint­re emelni az ideológiai-politikai, a propaganda-, nevelő- munika tartalmát és formáit a hazafiasság és az interna­cionalizmus, a szocializmus és a kommunizmus országa­inkban való felépítéséért vívott aktív küzdelem, a népek közötti kölcsönös megértés jegyében, a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a társadalmi haladás érde­kében. A testvérpártok képviselői véleményt cseréltek a tudo­mányos módszerek társadalmi-, nevelőmunkában történő széles körű alkalmazásáról, valamint a tömegtájékoztatási eszközök és a kultúra anyagi-műszaki bázisának korsze­rűsítéséről és fejlesztéséről a szocialista országokban. Elítélték az imperializmus reakciós erőinek tájékoztatá­si és propaganda agresszióját, a szocialista országok bel- ügyeibe való beavatkozási kísérleteiket, egyebek között azokat, amelyekkel az emberi jogok, a vallási és a nem­zeti szabadságjogok védelmezésének hazug ürügyén nacio­nalista, soviniszta hangulatot próbálnak szítani. Ennek kap­csán külön kiemelték, hogy a szocialista országoknak cse­lekvőén- együtt kell működniük az igaz információ objek­tív és széles körű terjesztése érdekében, népeik történel­mi vívmányainak és a jelenleg megoldásra váró problé­máknak megvilágítása érdekében. A külpolitikai kérdések megvitatásakor megállapították, hogy a szocialista államoknak a nemzetközi békeévben tett erőfeszítései, amelyek a nukleáris fenyegetés elleni harcra, az átfogó nemzetközi biztonság rendszerének meg­teremtésére irányultak, kedvezően hatnak a világ politi­kai légkörének változására, a nemzetközi közvélemény hangulatára. A háborús fenyegetés elleni küzdelemhez nagymérték­ben hozzájárult Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB fő­titkárának 1986. január 15-én tett nyilatkozata, amelyben javasolta a nukleáris fegyverzet szakaszos megsemmisít tését az évszázad végéig. A testvérpártok képviselői hangsúlyozták a Szovjetunió Reykjavikban tett javaslatainak rendkívüli jelentőséget. Ez bizonyítja az új politikai gondolkodásmód erejét Ez tette lehetővé emberek milliói számára, hogy meggyőződ­jenek a nukleáris fegyvertárak gyors és jelentős mértékű csökkentésének lehetőségéről. A nukleáris leszerelés szovjet programja, az európai haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének bu­dapesti programja, valamint a szocialista országok más építőjellegű kezdeményezései bizonyítják a világpolitika kulcskérdéseinek valóban újító szellemű megközelítését, azt, hogy a szocializmus komoly felelősséget érez az em­beriség sorsa iránt. Cselekvőbbé váltak a különféle poli­tikai pártok, a széles körű társadalmi mozgalmak, a vallási szervezetek erőfeszítései a leszerelésért, a biztonságért, az együttműködésért és a békéért vívott küzdelemben Mindazonáltal — állapították meg a tanácskozáson — a világhelyzetben egyelőre nem következett be érzékelhető fordulat. A nemzetközi helyzet változatlanul bonyolult és súlyos. Mindez valamennyi békeszerető államtól és há­borúellenes erőtől még nagyobb következetességet, állha­tatosságot, céltudatosságot követel az imperializmus ag­resszív politikája, a nukleáris és a hagyományos fegyver­kezési hajsza fokozása, valamint annak a világűrre való kiterjesztésével kapcsolatos tervek ellen irányuló küzde­lemben. Az e célokért vívott harcban az együttműködést nem szabad gátolniuk ideológiai, politikai és világnézeti különbségeknek. Az az elsőrendű fontosságú, ami egyesíti a különböző erőket, nem pedig az, ami megosztja őket. A tanácskozás résztvevői újból megerősítették pártjaik és országaik eltökéltségét, hogy a többi szocialista or­szággal, s társadalmi rendszerüktől függetlenül minden állammal, minden háborúellenes erővel együttműködve je­lentős mértékben hozzájárulnak a béke, a józan ész és a jó szándék potenciáljának megszilárdításához. Állhatato­san fognak törekedni korunk fő kérdésének megoldására — a nukleáris leszerelés megvalósítására, az általános biztonság megszilárdítására, olyan világ kialakítására, amelyből ki lehetne zárni az erő alkalmazását a nemzet­közi kapcsolatokban, biztosítani lehetne minden egyes em­ber és minden egyes nép, az egész világ szabad és méltó létezését. A Közép-Aimerikában. Afrika déli részén. Délkelet- Ázsiában és a Közel-Keleten kialakult helyzettel kapcso­latos kérdéseket megvitatva a tanácskozás résztvevői szo­lidaritásukat fejezték ki az imperializmus, a fajüldözés, a neokolonializmus ellen harcoló népekkel. Megállapították, hogy az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializ­mus politikája destabilizáló jellegű. Kiemelték, hogy tár­gyalásos úton kell rendezni a különböző térségekben meg­levő konfliktusokat, az államok szuverenitásának és füg­getlenségének tiszteletben tartása, minden egyes nép azon joga alapján, hogy sorsát külföldi beavatkozás nélkül ha­tározhassa meg A béke és a leszerelés szervesen kapcso­lódik a fejlődéshez, a fejlődő országok fejletlenségéből, külföldi eladósodásából eredeté problémáinak átfogó meg­oldásához. az új gazasági világrend megteremtéséhez. A tanácskozást tárgyszerű légkörben, a szívélyesség és az elvtársi egység jegyében tartották meg. Munkájában részt vettek a testvérpártök központi bizottságainak fele­lős munkatársai is. —( Külpolitikai kommentárunk )— Csúcs, kérdőjelekkel A NEMZETKÖZI ESEMÉNYEKET nyomon kö­vetők hozzászokhattak, hogy a közel-keleti fejlemé­nyekkel kapcsolatban csak a bizonytalanság a biztos. Ez jellemzi az iszlám konferencia tervek szerint ma kezdődő ötödik csúcsértekezletét is. hiszen sem a résztvevők köre, sem szintje, sem a tanácskozás ki­látásai nem határozhatók meg. Sokan fogalmaztak úgy, hogy már az is jelentős eredménynek számit majd, ha a konferencia valóban összeül, s nem fut­tatják zátonyra a tagországok között feszülő ellen­tétek. Mindez voltaképpen nem is csodálható, hiszen any- nyira összetett, sokszínű államcsoportról van szó (az iszlám konferenciának több kontinens 40 orszá­ga a tagja, s mintegy hétszázmillió muzulmán né­pességet reprezentál), hogy a tökéletes összhang len- ' ne inkább a meglepő. A mostani tanácskozás napi- ' rendje mégis oly sok, éles összeütközést kiváltó vi­tapontot tartalmaz, hogy a megfigyelők szerint való­di előrehaladásra, diplomáciai áttörésre aligha lehet bármelyik téren számítani. A LEGKILÄT Ástál AN ABB konfliktusok egyike pillanatnyilag az iraki—iráni háború, amelyben — az ENSZ-hez hasonlóan — az iszlám konferencia köz­vetítő bizottságának sem sikerült közelebb vinni a szembenálló feleket legalább egy átmeneti fegyver­nyugváshoz. Irán, amely kezdettől kifogásolta a mos­tani csúcs kuvaiti helyszínét, részt sem vesz a tanácsko­záson. az elmúlt napok súlyosbodó harcai Bászra környékén pedig nem sok jóval kecsegtetik a dip­lomáciai békéltetésben reménykedő államokat. Ugyanígy érdekellentétek forrása a csádi helyzet, az afganisztáni kibontakozás esélyeinek megítélése. Egyiptom szerepe (több éves kizárás után a Nílus- parti ország most tér ismét vissza a szervezetbe), a terrorizmus ügye vagy Nyugat-Szahara kérdése. A világszerte megfigyelhető érdeklődést jelzi, hogy Kuvaitba utazott három helyettese kíséretében Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkár is, aki — felszólalá­sa mellett — várhatóan több tárgyalást folytat az iszlám régiót érintő válsággócok feloldása érdekében. A CSÚCS KÖRÜLI SZÁMTALAN kérdőjel persze I jól jelzi, hogy az ő dolga sem ígérkezik könnyűnek. Ügy tűnik, a tagokat összefogó tényezők, mindenek­előtt a közös vallás nem elegendő az olyannyira szük­séges egység megteremtéséhez, enélkül azonban egyetlen alapvető kérdésben, például a robbanásve­szélyes palesztin problémában sem várható előre­lépés. Meglehet, újólag valóban a konferencia meg­rendezésének ténye számít majd a- kuvaiti házigaz­dák legnagyobb sikerének. Szegő Gábor Pillantás a hétre A nyugatnémet választások értékelése, fontos tanácsko­zások újraindulása az oszt­rák fővárosban, nemzetközi találkozók és miniszteri ér­tekezletek — a jelek szerint a zord időjárás semmivel sem lassítja le a nemzetkö­zi diplomácia sebességét. Le­galábbis az előrejelzések szerint eseményekben gaz­dag hét áll előttünk. Néhány kiragadott példa a hírügy­nökségek jelentései alapján: HÉTFŐ: Kuvaitban a tervek sze­rint megkezdődik az iszlám konferencia ötödik csúcsér. tekezlete. A zaklatott közel- keleti helyzet, a csádi vál­sággóc. a véres .elhúzódó ira­ki—iráni háború egyaránt a tanácskozás napirendjén sze­repel, így érthetően élénk figyelemmel kísérik világ­szerte. KEDD: Ronald Reagan elmondja a washingtoni kongresszusban hagyományos beszédét „az Unió helyzetéről”. A beszéd várhatóan összefoglalja az amerikai adminisztráció hi­vatalos értékelését a bel- és külpolitikai helyzetről, a fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokról és a különböző válsággócokról. SZERDA: Az ENSZ főtitkára hiva­talos látogatásra Algériába érkezik. Javier Pérez de Cuellar ezt megelőzően részt vesz az iszlám konferencia csúcsértekezletén. Szintén ér­deklődésre »tarthat számot Oliver Tambo, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnökének washingtoni útja. hiszen a fekete bőrű politi­kus Shultz külügyminiszter­rel is találkozik. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődik az osztrák fővárosban a közép-európai haderő- és fegyverzetcsök­kentési tárgyalások újabb, immár 41. fordulója. A bé­csi megbeszéléseken mind­eddig nem sikerült előreha­ladást elérni, bár a szocia­lista résztvevők több, konst­ruktív javaslatot terjesztet­tek elő az utóbbi forduló­kon. PÉNTEK: A Dél-afrikai Köztársaság­ban bejelentik a — kizáró­lag fehérek részére kiírt — választások időpontját. Az apartheid-rendszer nehézsé­gei, a külföldi gazdasági kö­rök részéről is jelentkező el­határolódás arra utal, hogy Pretoria az elkövetkező hó­napokban fokozódó nyomás­nak lesz kitéve. SZOMBAT: Hazai színhelyű, mégis nemzetközi vetületű ese­mény: befejezi konferenciá­ját az Országos Béketanács. A nyitott szellemű, a meg­újulás jegyében tartott ta­nácskozáson a magyar .bé­kemozgalom vezető szeíweit is újjáválasztják. VASÁRNAP: Életbe lép a britek által bejelentett 150 mérföldes ha­lászati övezet a Falkland- szigetek körül. Emlékezetes, hogy az elmúlt hetekben a Londonban hozott egyoldalú döntés ismét kiélezte a fe­szültséget a dél-atlanti szi­getek ügyében. Események, képekben Hivatalba lépett az oszt­rák nagy koalíciós kor­mány. A képen: Vranitzky kancellár és Mock alkan- cellár Waldheim államfő (balra áll) jelenlétében aláírják az eskü szövegét (Fotó: AP — MTI — KS) * A közép-amerikai válság­ban érintett országokban tárgyalt az elmúlt héten egy tíztagú közvetítőcso­port, hogy elősegítse a konfliktus békés rendezé­sét. A képen: Managuá- ban Ortega nicaraguai államfő fogadta a diplo­matákat. akik között ott volt Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-fötitkár is (kö zépen) (Főtó: AP - MTI - KSf * Dél-Korea fővárosában. Szöulban, diákok tüntet­tek tiltakozásul az ellen, hogy rendőrök halálra ki noztak egy egyetemistát (Foto AP — MTI — KS) Gorbacsov beszéde Tanácskozás az SZKP KB-ban Még az eddigieknél is kö­vetkezetesebben, szilárdab­ban és állhatatosabban kell folytatni az átalakítás politi- káját — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov azon a ta­nácskozáson, amelyet pén­teken az SZKP KB-ban tar­tottak a párt-, tanácsi és gazdálkodó szervezetek kép­viselőinek részvételével a mezőgazdasági munka ter­melékenységének növelésé­re vonatkozó, néhány hónap­ja hozott KB-határozat meg­valósításáról. Az SZKP KB főtitkára megnyitó beszédé­ben — amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra a szovjet fővárosban — beje­lentette, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága január 27- én összeül, s az átalakítási folyamatról, illetve káderpo­litikai kérdésekről tanácsko­zik majd. Az országban végbemenő átalakítás a társadalom éle­tének valamennyi területé­re kiterjed. Az átalakítás és a társadalmi-gazdasági fej­lődés gyorsítása összefügg Ez az a stratégiai feladat, amelyet a KB (1985-ös) áp­rilisi ülésén, és az SZKP XXVII. kongresszusán célul tűztünk ki. Ezt az irány­vonalat következetesen és szilárdan, s azt mondanám, az eddigiekhez képest na­gyobb állhatatossággal kell végrehajtanunk. Ennek a vonalnak a szükségességéről ma jobban meg vagyunk győződve, mint tegnap — hangoztatta a főtitkár. t c

Next

/
Thumbnails
Contents