Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

4

NÉPÚJSÁG, 1987. január 24., szombat

A BALJÓS PROGNÓZISOK ELLENÉRE

Jó évet zárt az idegenforgalom

A világ turizmusát — amely a második legnagyobb iparággá nőtte ki magát — az elmúlt évben sok minden megzavarta. A repülőgéprablások, a terrorcselekmények mérsékelték az utazási kedvet, és otthonmaradásra késztetett, sokakat a tavasszal fellángolt sugár, hisztéria is. A dollár árfolyama 1986-ban minden korábbi negatív rekordot megdöntve. mélypontra zuhant, minek következtében az egyébként sokat utazó amerikaiaknak megdrágult Európa. Távolmaradásuk érzékenyen érintett olyan turisztikai nagyhatalmakat, amilyen Ausztria. Olaszország, vagy Spanyolország: látogatottságuk. bevételük csökkent.

Mindezek a hatások természetesen Magyarországot is érintették, s mégis, mindennek ellenére mi kifejezetten jó turisztikai évet zárhattunk. Bár az egész esztendőt felölelő statisztikák még nem készültek el. tizenegy hónap adatai, és a tizenkettedikre vonatkozó becslések alapján állítható, hogy tavaly mintegy 16 millióan érkeztek az országba

— közülük négymillióan turistaként — lényegesen több pénzt költöttek hanzánkban. mint 1985-ben. így a turizmusból származó bevételek

— mind a rubel, mind a dollár elszámclásúak — számottevően növekedtek.

Nyitottság és nyíltság

Mivel magyarázható, hogy a világszerte tapasztalt pangás közepette a magyarországi idegenforgalmat az élénkülés jellemezte? Természetesen nem egy, hanem számos tényezővel. Ami a terrorizmus visszatartó erejét illeti, az bennünket viszonylag kevésbé sújtott, hiszen világszei te ismert, hogy Magyarországon kifejezetten jó a közbiztonság. Földrajzi helyzetünknél és politikai hovatartozásunknál fogva viszont erősen érintett bennünket a csernobili atomkatasztrófa, amelynek hatását a külföldi propaganda jócskán felerősítette. Ám a magyarországi turizmus gazdái ellentámadásba lendültek azzal, hogy gyors ás pontos tájékoztatást nyújtottak a sugárzás mértékéről. s ez a mérték valójában nem adott okot semmiféle aggodalomra. A mérések hitelességét akár maguk a vendégek is ellenőrizhették. mivel azokat a nagy budapesti szállodák légterében, a felszolgált ételekben is 'megismételték. Ez a nyitottság rokonszenvre talált, és bátorítóan hatott azokra, akik egyébként óvakodtak volna a magyarországi utazástól.

Nem volt. nem is lehetett eszközünk viszont a dollár leértékelődésének ellensúlyozására. Akárcsak Európa más országaiba, hozzánk is lényegesen kevesebben érkeztek Kanadából és az Egyesült Államokból, mint korábban. Tekintve, hogy 1985-ig az amerikai turisták' aránya vendégeink körében erőteljesen nőtt. a

tengerentúliak távolmaradása 1986-ban már érezhető veszteséget okozott.

Ha csupán a negatív tényezők egy részét sikerül ellensúlyoznunk, akkor legjobb esetben is csak megőrizzük korábbi pozícióinkat a világ turizmusában. Ám ennél lényegesen több történt: helyzetünk javult. S ezt már más, további körülmények magyarázzák, amelyek a korábbi múltban gyökereznek.

Minőségi turizmus

A hetvenes évek derekán, végén különösen sokan keresték fel Magyarországot, de különösen kevés pénzt költöttek. A beutazók nagy tömege túlterhelte a turizmus viszonylag fejletlen inf. rastruktúráját: a közműveket. a kempingeket, a szállodákat. a strandokat, az üzleteket: rontotta a Balaton vízminőségét. A turisták alacsony pénzköltési hajlandósága egyebek között abból is fakadt, hogy alig volt mire ^ölteni: szegényes volt a programajánlat, kevés volt a lehetőség a , sportolásra. a szórakozásra. *

Mindezt felismerve hirdette meg a kormányzat a minőségi turizmus programját. S nemcsak meghirdette, hanem — nagyrészt — valóra is váltotta. Az akkor, a hetvenes évek végén kez- . deményezett lépések gyümölcsei nagyjából mostanra értek be.

Mint emlékezetes, nagy ösz- szegű idegenforgalmi célhitelt vettünk fel, amiből szállodák sora, több sportpálya, szórakoztató centrum, határátkelőhely épült. Az új, magas színvonalú szállodák, új. a korábbinál fizetőképesebb vendégkört vonzottak, amely szívesen látogatja a játékkaszinókat, a teniszpályákat. az éjszakai mulatókat. Ez a vendégkör természetesen a sokszorosát költi. mint az, amelyik a túlzsúfolt Balaton-parti kempingekbe szorult.

Nemrégiben megépült és megnyílt a Budapest Kongresszusi Központ, és részben ennek köszönhetően alaposán felélénkült a kong- 1 resszusi turizmus. Tudnivaló. hogy a nemzetközi tanácskozások résztvevői a legköltekezőbb vendégek, a megbeszélések előtt és után szívesen vesznek részt a legkülönfélébb programokban. S a múlt évben több tucatnyi jelentős nemzetközi találkozónak adhatott otthont Magyarország: talán

elég a rákkutató orvosok, a Nemzetközi Szállodaszövetség budapesti kongresszusára. vagy a kempingezők debreceni világtalálkozójára emlékeztetni.

Az export válfaja

De kezdett divatba jönni , Magyarország úgy is. mint az incentive túrák egyik célpontja. Jelentős multina- cionális cégeik, és kevésbé jelentős nemzeti vállalatok hozták dolgozóikat jutalomutazásra hazánkba. Az ilyen kirándulások szintén viszonylag gazdag forrásai a konvertibilis devizabevételnek: az incentive túrákat

finanszírozó cégek általában rangos szállodákban foglalnak helyet dolgozóiknak. s gondoskodnak változatos szórakoztatásukról is.

A jelek szerint tehái igencsak érdemes volt az idegenforgalomba tekintélyes summákat befektetni: a dollárban számolt bevételeink tavaly 20—22 százalékkal múlták felül az 1985 évit. Ehhez hozzá kell fűzni. hogy a turisták fogadásával. kiszolgálásával gazdaságosabban jutunk konvertibilis bevételekhez, mint általában az áruexporttal (Általában, mert természetesen vannak olyan export- termékeink is. amelyek jóval az átlag felett jövedelmeznek.) S azt is. hogy a turizmus révén gyakorlatilag exportálhatatlan árukat

— nagyrészt szolgáltatásokat — sikerül külföldi valutákért értékesítenünk.

De aránytalan képet festenénk a Magyarországra irányuló turizmusról, ha — a siker magyarázataiként — csak az eredményeket sorolnánk. Különösen a szakembereknek kell felfigyelniük arra. hogy az egyik legfontosabb küldő országból az NSZK-ból tavaly kevesebben utaztak hozzánk. Ennek okait okvetlenül meg kellene ismerni. Azután arról sem szabad megfeledkezni, hogy az utazási irodák külföldre ajánlott árai nem voltak mindig arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. Nem minden vendégünk lehetett elégedett a kiszolgálás módjával. legalábbis az alkalmazott árakhoz képest. Végre nagyobb lendületet vett és úi formákat is öltött hazánkban az idegenforgalmi szakemberek képzése, de ez majd csak egy későbbi időszakban hozza meg — remélhetően meghozza — az eredményeket.

További teendők

Az sem kifejezetten kedvező számunkra, hogy a mintegy 16 millió beutazó közül csupán 4 millió volt az igazi turista, aki nemcsak átutazott országunkon, nemcsak néhány órára ruccant át a szomszédból. Bár

— minden ellenkező híreszteléssel szemben — hasznot hajt, a bevásárlóturizmus is. példának okáért jobb áron kel el a hús. amelyet az ebédre átránduló fogyaszt el a soproni vendéglőben. mint amelyet exportálunk: azért az igazán jó üzlet az. ha vendégeink napokat. heteket töltenek el hazánkban. S nemcsak fogyasztanak. hanem ismerkednek is országunkkal. Mint a számokból látható, az utóbbiak a valódi turisták egyelőre igencsak kisebbségben vannak.

Mindennek, s több más. itt fel nem sorolt negatív tényező ellenére, egyértelmű. hogy 1986 jó éve volt a magyar idegenforgalomnak. amit ezúttal kevés európai ország mondhat el magáról. Megerősítette azt a meggyőződést, hogy a turizmus Olyan ágazata a magyar gazdaságnak, amelybe érdemes tekintélyes összegeket beruházni.

G. Zs.

Tízezer vendége volt a debreceni kemping- világtalálkozónak

Utcarészlet Palermóból, a hírhedt maffia hazájából

(Fotó: Zay Zoltán)

PALERMO MAGYAR DÍSZPOLGÁRAI

Egri diákok a maffia hazájában

Amikor útra keltek, hogy több ezer kilométert be utazzanak repülőn, hajón, autóbuszon, még nem is sejtették: mint Szicília egyik nagyvárosának díszpolgárai térnek haza. Az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 28 tanulója, három tanár kíséretében múlt év decemberének első felében töltött két hetet Itália szép. legendás tájain. A helsinki egyezmény szellemében szervezte a Belkereskedelmi és a Művelődési Minisztérium, valamint az. Olasz Kulturális Intézet a cserelátogatást megye- székhelyünk és Palermo középiskolásai között. Az élmények elmesélése során egyfajta látásmódról is vallottak a megkérdezett diákok: Ferencz Gábor és Jánosi László, akik mindketten a szakközépiskola 2. < osztályába járnak.

Jutalomút. . .

. . .volt ez az olaszországi — mondja Ferencz Gábor, aki gyöngyösi, de édesapja révén már jó néhány hónapig élt Líbiában. Megfordult Máltában, Ausztriában és az NSZK-ban is. — A jobb tanulókat hívták, de sajnos volt. aki nem vállalhatta a költségeket. Az utazáshoz szükséges 10 ezer forintot, s a valuta kiváltását. Sajnálom őket. mert nagyon szép élményekből maradtak ki.

— Feltétlenül az volt Rómában a Colosseum vagy a Szent Péter bazilika — folytatja Jánosi László 'Lőrinciből. — Bár kissé csalódtam: a képeken valahogy gyönyörűbbek . . . Tetszett Nápoly, ahová mindjárt az első nap este hétkor érkeztünk. Sokat nem, láthattunk belőle, mert fél kilenckor indult a hajónk, a Petrarca. Másnap reggel kötöttünk ki Palermóban.

A vendéglátók, az IPAS, vagyis az ottani Szállodaipari Állami Középiskola diákjai már várták a magyar fiatalokat. Már csak azért is nagy volt a kíváncsiság, mert ritka vendégek vagyunk a hírhedt maffia őshazájában. Ugyanakkor ,az is itermészetes, a sziget nevének hallatán itthon is először a mindent behálózó, félelmetes bűnszervezet jut eszünkbe.

— Palermóban másként áll a dolog — meséli Gábor. — Bárhol jártunk, és szóba került a maffia, a helybeliek könnyedén, mosolyogva beszéltek róla. Nemegyszer megmutatták, hol szokott ülni a főnök, melyik a kedvenc asztala.

— Nem szabad elfelejteni — szól közbe Laci —, hogy a maffia ritkán nyúl a békés lakossághoz. Ellentétben a nápolyi camorrával. amely polgárok ellen is háborúzik.

— Mesélték — toldja meg egy sztorival Gábor —, hogv a maffiások kiraboltak valakit. Ám rájöttek, nem a területükön lévő másik csoportbelit fosztottak meg javaitól. Visszajuttatták neki az elrabolt holmit. ..

Vásár és Alibiklub

A benyomások nyilván ennél sokkal gazdagabbak. Például arról, milyen emberek is a dél-itáliaiak, mi tölti ki hétköznapjaikat, ünnepeiket.

— Hangosabbak, de sokkal közvetlenebbek — kész a feletettel Laci —. mint mi. Érdekes volt a palermói piac. Ott kötelező az alku! Igazi vásár az, ahol olcsóbban megvehetők ^ szükségesek. mint az állami üzletekben. Persze a pénzünk is leginkább oda volt elég .. .

Gábornak is van bőven mondandója:

— Soha nem felejthető el az a szívélyesség, ahogyan fogadtak minket, törődtek velünk. Az iskolaigazgató állófogadást adott. Caracausi Antonino úr és kollégája. Lococo Vincenzo leste minden kívánságunkat. Találkozhattunk a főpolgármesterrel, 'aki könyvet ajándékozott hazájáról mindegyikünknek. Megkaptuk a Palermo díszpolgára címet is. Tanáraink személyesen vehettek át emlékplakettet... Nagy élményem volt. amikor elvitték a csoportunkat Liszt-kcmcertre. Meglepett, hogy mennyire értékelik a zenéjét.

— Kétszer voltunk az Alibi nevű diszkóklubban — veszi át a szót Laci —, személyre szóló belépőkkel. Megnéztünk kiállítótermeket. marionett-bábjátékot. Jártunk botanikusikertben. ahol többek között láthattunk grapefruit- és narancs- ligetet, szappanfát és úgynevezett lépegetőfákat. Mindenhová elkísértek annak az osztálynak a tagjai, akik áprilisban majd Egerbe jönnek.

Megered a nyelvük, amikor a kirándulások kerülnek szóba. Észak-Szicíliát bejárva ^megtekinthették az Etnát. lábánál a vulkanikus kőzetekkel borított kis várost. Taorminát. De elmentek Cefaluba, Trapaniba. Eri- cebe is. Utóbbi helyen az idegenforgalmi hivatal igaz- gatója kedveskedett filmvetítéssel nekik.

Diáknyilatkozat a 21-es csatornán

Palermóban Gábor televíziós nyilatkozatot is adott.

— Nem is sejtettük, hogy felvétel készül — emlékezik vissza. — Egyszer csak körbevettek bennünket a 21-es tv-csatorna emberei. A ripor. ternő arról kérdezősködött, mit tudunk róluk, milyenek a benyomásaink, ismerjük-e a maffiát. Provokatív kérdéseket egyáltalán nem tett fel.

Az sem mindegy, hogy a leendő vendéglátósok milyen tapasztalatokat gyűjtenek idegen honban.

— Ahol laktunk — így

László' —. ott körünkben diákok főztek. Igen színvonalasan. Délben négy-ötféle étel közül választhattunk Voltak különlegességek is. mint például polip, rák, tengeri saláták. Az éttermekben megfigyeltem, rendszerint kézből szervíroznak, és sokkal több a felszolgáló, mint itthon. Ott általános. hogy a szakácsok flambiroznak. azaz előzetesen bemutatják a vendégeknek készítményeiket. Nálunk első osztályon kötelező lenne, de csak néhány nagyobty szállóban csinálják. Egy alkalommal mi is főztünk nekik igazi magyaros ételeket. Ízlett az olaszoknak, legfeljebb túl fűszeresnek találták. A menü így nézett ki: unicum.

sonkás másé, gulyásleves, töltött gomba egri mártással. paprikás csirke galuskával. tolófánk. fantáziatorta, és a főalsztalon egri bikavér.

Gábor nem hagyhatja szó nélkül, mennyire vigyáztak a biztonságukra.

— Az iskola előtt mindig ott várakozott egy páncélozott rendőrautó. Nekünk azt mondták, miniszter lakik a szemben lévő épületben. Azután megtudtuk, valóban nem ártott az óvatosság: megérkezésünk előtt pár nappal gyilkoltak meg égy csend- örtábornokot. A temetésen ott volt az iskola 4. b osztálya — akik majd cserelátogatásra jönnek —, s felvonulást tartottak a maffia ellen.

Ezzel az élménnyel együtt is a Szícilában járt egri diákok egyetértenek abban. hog.V azt a kedves vendéglátást — bármi módon is — viszonozni kell. Hiszen — mint a beszélgetés alatt többször is hangsúlyozták — Palermo város vendégszeretetét élvezhették . ..

Szalav Zoltán