Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 22., csütörtök 3 KÉSZÜL AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNY Egyenrangú az állami és szövetkezeti tulajdon Beszélgetés a Földügyi és Térképészeti Flivatal osztályvezetőjével A földre vonatkozó jogszabályok, s ,azok módo sitásai ma már szinte áttekinthetetlenek. Ám már készül az új kódex, megjárta a társadalmi fórumokat, s a törvény tervezetét megtárgyalta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Hamarosan a Minisztertanács elé kerül, majd az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakán válik törvénnyé, ha a képviselők elfogadják. — A törvénytervezet bevezető rendelkezései között egy lényeges újdonságról feltétlenül érdemes szólni — mondja Jójárt László, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvezetője. — Ezután a föld rendeltetése számít majd, s nem az, hogy hol fekszik, bel-, kül- vagy éppen zártkertben. Ha tehát termőföldről beszélünk, akkor bárhol is fekszik, a termőföldre vonatkozó jogszabályok az érvényesek. És a termőföld mellett megkülönböztetünk építmény elhelyezésére szolgáló, különleges rendeltetésű, valamint hasznosításra alkalmatlan földet. Az utóbbihoz sorolhatják például a természetvédelmi célokra szolgáló területeket. — Változnak-e az állami földre vonatkozó szabályok? — Az állami föld továbbra is egységes és oszthatatlan, s csak állami vagy társadalmi szervezet kezelheti. Ám az új törvény által megvalósulna az állami és a szövetkezeti föld egyenrangúsága. Tehát a földtulajdon kölcsönösen átruházhatóvá válik. Eddig ugyanis csak a szövetkezeti földből lehetett állami, most ez fordítva is igaz lesz. — A mezőgazdasági szövetkezeteknek leginkább az okoz gondot, hogy évek óta használt állami földek tulajdonjogát nem szerezhetik meg, s így azt bármikor, kártérítés nélkül visszavehe- tik tőlük. — Valóban, ez is rendezésre váró gond volt, s az új törvény szerint ezután majd megválthatják az általuk használt állami földet. Egyetlen korlátozást ismerünk el, ha arra a földdarabra a rendezési terv, vagy a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a tanács 10 éven belül igényt tart. És a tsz-nek arra is lesz lehetősége, hogy a tanácsi kezelésben lévő állami földeket átvegye. — A tartós földhasználatra vonatkozó szabályok is sok vitára adtak okot, holott ez a forma egyre népszerűbbé válik. — Az a szabály ezután sem változik, hogy a föld építkezés céljára vagy gazdasági tevékenységre adható tartós használatba. Eddig úgy volt, hogy az építmény tulajdonjogával együtt a tartós földhasználatot átruházhatta a mindenkori tulajdonos. Ezután a gazdasági tevékenység céljára használatba vett földet is átadhatja az ültetvénnyel, növényekkel együtt. És eddig az is sok bonyodalmat okozott, hogy ki adhat engedélyt a tartós használatban álló földön létesített építmény bővítéséhez, újabb épületek emeléséhez, ha azt nem a tulajdonos, hanem a fia, rokona kívánja megtenni. Egyébként a tanács lett volna az engedélyező, tehát aki tartós használatba adta a földet, de sokszor meg sem kérdezték, vagy csak utólag, amikor már állt a ház. Ezután a tartós földhasználó maga engedélyezheti az építést, s az ugyancsak bejegyeztetheti magát. Ugyancsak sok problémát okozott, hogy a tsz csak a tagjának, alkalmazottjának adhatott földet tartós használatba, így ha a férj ebbe a körbe tartozott, s a feleség nem, akkor nem jegyezhették be őket a tartós használatba vett földön létesített épületre tulajdonostársként. A törvény szerint ezután erre is mód nyílik. — Régóta vitatott a föld- tulajdonra. tehát a telek-, lakás- és üdülőszerzésre érvényes jogszabály ... — A szerzés mértéke továbbra is korlátozott, de több körülmény megítélése változik. Eddig például, ha valaki a megengedett mértéken felül földet örökölt, akkor a régit vagy az újat el kellett adnia. Ezután viszont meghatározott mértékig megtartható lesz a többlettulajdon, tehát a lakás, üdülőtelek, termőföld, ha az nem a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésével, hanem öröklés, örökbefogadás, vagy házasságkötés által került a család tulajdonába. Ha tehát mindkét házasulandónak van lakása, akkor azt nem köteles ezután eladni. Hasonló rugalmassággal jár majd el az állam a jogosulatlanul külföldön tartózkodók tulajdonával kapcsolatban is, amit a belföldön maradt családtag megszerezhet, természetesen az öröklési illetéket. ki kell fizetnie. — A társadalmi vitákon többen is nagyobb védelmet kértek a földnek, hogy a mindenkori tulajdonosa ne szipolyozhassa ki, az ne veszítsen az értékéből... — Eredeti szándékunk szerint is nagyobb hangsúlyt kap a földvédelem, s a társadalmi fórumok csak megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk. Jóval szigorúbb jogszabályok védik majd a földet. A művelési ágat — az indokolt körben — változatlanul csak hatósági engedély birtokában lehet megváltoztatni, tehát a jó minőségű szántóból nem csinálhatnak máról-holnapra legelőt. Ha más célra használták a földet, s az a tevékenység megszűnik, akkor kötelesek a földet újra művelésre alkalmassá tenni. S azt a földet sem lehet műveletlenül hagyni, ahol egyébként majd házat vagy mást épít a tulajdonos. Az építkezés kezdetéig azt is művelni kell. És természetesen azok a vállalatok, amelyek ipari, közlekedési vagy más célra földet vonnak el, kötelesek az után járulékot fizetni. Azok pedig, akik tevékenységükkel rontják a föld minőségét, bírságot fizetnek majd. Ezek a pénzek a központi földvédelmi alapba kerülnek, s ebből kívánjuk finanszírozni a rekultivációs és meliorációs munkákat. O. L. GAZDASÁGPOLITIKAI PÁRTNAPON Párbeszéd a kereskedőkkel Gazdaságpolitikai pártnapok kezdődtek megyénkben is aktuális kérdéseinkről. Az eseménysorozatot az egri kereskedőkkel rendezett találkozás nyitotta meg. Az érdeklődők — ne legyen ez közhely — zsúfolásig megtöltötték a Mészöv-székház nagy tanácstermét, a résztvevőkből jócskán jutott még a karzatra is. Nincs semmi meglepő a megjelenésben s a mindvégig megnyilvánult élénk figyelemben — hiszen amiről az előadó, dr. Kameniczki István,- a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviselője beszélt, nagyon fontos. S nemcsak a megyeszékhelyi kereskedők, 'hanem valameny- nyiünk számára. Hiszen gondokkal terhes a népgazdaság, a kongresszusi határozatokat — az egyébként kétségtelen igyekezet, erőfeszítések ellenére is — csak kevésbé sikerül megvalósítani. Ha vannak is tiszteletre méltó eredményeink, korántsem elegendőek. A jobbító szándékú lépések üteme elmarad a várttól, az exportfokozásban, s az ezt is szolgáló gazdasági szerkezetváltásban sokkal határozottabb igyekezetre van szükség. Megengedhetetlen, hogy 100 iparvállalatból 30 veszteséges legyen, a fogyasztás a termelésnél gyorsabban növekedjék, úgy foglalkoztassanak bárhol is embereket, hogy a munkájuk haszontalan. Ha előbbre akarunk lépni. feltétlenül nagyobb/rendre. fegyelemre, tökéletesebb szervezettségre, az érdekeltség erősítésére, az eddiginél összehangoltabb termelésre és elosztásra van szükség — s kevesebb külföldi hitelre. Társadalmi a feladat — de elsősorban helyben kell megtalálni a környezetet a felsőbb szintű célkitűzések legjobb valóra váltáshoz, ki- nek-kinek a maga munkahelyén. Láthatóan megértették ezt az egri kereskedők. is. S aligha a „labda visszadobása” volt a szándékuk, amikor az őket közvetlenül foglalkoztató problémák mellett országos, nemzetközi kérdéseket is feszegettek, például a KGST-kapcsolatok okosabb fejlesztésének lehetőségeire utaltak, a hitel- ügyek kulisszatitkaiba próbáltak bepillantani. Miként a cselekvőkészségüket tükrözte az is, ahogyan az előadót hallgatták, amikor sokoldalú megvilágításban válaszolt a résztvevőket leginkább foglalkoztató kérdésre: mit tehet, mit tegyen a kereskedő a holnapért. Gy. Gy. A FINOMSZERELVÉNYGYÁR PÉLDÁT MUTAT Folyamatos megújulással - a növekvő exportért A hazai gépipari vállalatok körében tavaly a szigorú közgazdasági környezetben is példát mutatott az egri Finomszerelvénygyár. Jelentős túlteljesítéssel zárták a VII. ötéves terv első esztendejét, amely megmutatkozott a csaknem kétmilliárdos árbevételben, a többletexportban és a nyereségben is. Mindennek titka: a szervezett, fegyelmezett munka. Nem kevésbé az a folyamatos megújulás és töretlen korszerűsítési szándék, amely évek óta jellemzi a kollektíva tevékenységét. Nemrég a megyei párt-végrehajtóbizottság is nagyra értékelte munkájukat és a testület elismerését fejezte ki tenniaka- rásukért. Kócza Imre vezérigazgató erről így vélekedik: — Tulajdonképpen az elmúlt két évtizedben az állandó megújulással fokról fokra léptünk előre. A hosz- szú távon is versenyképes termékszerkezet kialakítása az 1960-as évek közepétől kezdődött nálunk, a háztartási hűtőgépkompresszorok gyártásának meghonosításával. A svéd Mecman'céggel húsz éve kötött megállapodásunk alapján egyre szélesebb választékban sajátítottuk el a világszínvonalat képviselő pneumatikus automatikai elemek készítését. Az elmúlt időszakban ezek felhasználásával korszerű ajtóműködtető termékcsaládot fejlesztettünk ki és egyre nagyobb mennyiséget szállítunk fő megrendelőnknek, az Ikarusnak. A VI. ötéves tervben vállalatunk cikkei iránt a belföldi igényeken túl fokozódott a .külföldi érdeklődés is. En~ nek köszönhető, hogy 1980 és 85 között a konvertibilis exportunk ötven százalékkal nőtt. A szocialista országba irányuló kivitelünk viszont két és félszeresére emelkedett. Ilyen alapokról kezdtük a VII. ötéves tervet, amelyet vállalati tanácsunk jóváhagyott és a dinamikus fejlesztés mellett foglalt állást. 1986-ban lényegesen tovább gyarapodott a Finomszerelvénygyár. Mind a termelési érték, mind az árbevétel, illetve a nyereség tíz százalékkal túlszárnyalta a tervezettet. Tovább javult gazdálkodásunk színvonala és a termelékenység. Ennek is köszönhető, hogy nyolc százalékkal növeltük dol~ gozóink átlagkeresetét. Az önálló exportjogot kihasználva tovább javult a külkereskedelmi tevékenységünk, újabb piacokat kerestünk és maradéktalanul eleget tettünk szállítási kötelezettségeinknek. A sikerekhez nagyban hozzájárult a kiegyensúlyozott munkahelyi légkör, a megfelelő politikai hangulat a dolgozók körében. — Valóban, ezért mindent elkövettünk — mondja Pintér László, a pártbizottság titkára. — 1986-ban is arra törekedtünk, hogy magasabbra állítsuk a mércét a műszakiak, a fizikaiak körében. Pártbizottságunk a szákszervezeti és a KISZ- bizottsággal egyetértésben az export fokozására irányuló erőfeszítések mellett foglalt állást. Így dolgozóink érdekeltségének további javítását is szorgalmaztuk. A korábbi évek tapasztalatait felhasználva fejlesztettük a vállalatunkon belüli anyagi érdekeltségi rendszert. Arra törekedtünk, hogy jobban elismerjük azokat a dolgozóinkat, akik tehetségüket, szellemi és fizikai képességeiket jobban kamatoztatják. Így középpontba állítottuk a költségek csökkentését, a tőkés export növelését, az új gyártmányok bevezetésének meggyorsítását. A hevesi gyáregységünkkel közös végrehajtó bizottsági ülést tartottunk decemberben, ahol körvonalaztuk a VII. ötéves tervi elképzeléseket. Felvázoltuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a gyáregység önállóságának erősítéséért teszünk. Tavaly a megalakulását követő első évét zárta a vállalati tanács. Elnöke Boldi Dezső, műszaki-ellenőrzési főosztályvezető a tapasztalatokat összegezte: — Testületünk 35 dolgozóból áll: 18 választott tag. A fizikai munkástól a főosztályvezetőig mindenki képviselve van. A választott tisztségviselőknek egyhetes tanfolyamot tartottunk, ahol a vállalati gazdálkodásról, a közgazdasági szabályozókról hangzottak el tájékoztatók. 1986-ban öit alkalommal jöttünk össze, s az üléseket vita jellemezte. Elfogadtuk vállalatunk éves, valamint a középtávú, 1990-ig szóló tervét. Ebben a folyamatos továbbfejlesztést, a technológiai korszerűsítést, a műszaki haladást határoztuk meg. Azt hiszem, egy esztendő után elmondhatjuk: érdemes volt létrehozni a vállalati tanácsot, hiszen a demokrácia fejlesztésének fontos fórumává vált gyárunkban. A dolgozók rendszeresen véleményt nyilvánítanak, számtalan ötlet, javaslat született az előrehaladást szolgálva. A tanács eleget tett a szervezeti-működési, szabályzatban előírt feladatainak. A továbbképzést mi fontosnak tartjuk a tagok körében, hiszen a változó közgazdasági környezetet, a szabályozókat folyamatosan ismernünk kell. Erről pedig gazdasági igazgatóságunk szakemberei folyamatosan gondoskodnak. Jó döntéseket ugyanis az egész kollektíva érdekében csak kellő ismeretek birtokában hozhatunk. A Finomszerelvénygyár középtávú terve alapos előkészítés és széles körű munkahelyi viták után. még tavaly az első fél évben véglegesítésre került. Ennek szerves része az idei elképzelések sorozata, amelyről Kócza Imre beszél: — Vállalatunk politikai és gazdasági vezetésének elha; tározása, hogy 87-ben is folytatjuk a korábbi dinamikát. Ez összhangban van a VII. ötéves terv megvalósításával és a párt Központi Bizottságának múlt évi november 20-i határozatával. Természetesen mindezt csak a termékszerkezet további korszerűsítésével, a kollektíva ösztönzésével és egységével érhetjük el. Ebben az évben _a tőkés exportot hét százalékkal bővítjük, de nem titkoljuk, hogy tíz százalékkal nagyobb kivitelt szeretnénk elérni. Erre már intézkedéseket is tettünk. Az illetékes főhatóságok felhívására úgynevezett tőkés- export-bővítő pályázatot adtunk be, amelyet el is nyertünk 700 millió forint értékű többletkivitel megváló' sítását vállalva, 1990-ig. Ez döntően a hűtőkompresszorok és a pneumatikus automatikai elemekre vonatkozik. Ennek érdekében 120 milliós beruházással számo' lünk. Foglalkozunk a hidraulikus elemek gyártásának bevezetésével is. Növeljük az eléktronikus vezérlések forgalmazását. Az Ikarus termékváltási programjához kapcsolódva kifejlesztettük az új autóbusztípusok ajtóműködtető berendezéseit Részt veszünk a szovjet li- kinói autóbuszgyár rekonstrukciós programjában is. Az általunk kialakított és az említett partner által jóváhagyott ajtóműködtetökkel Jelentősen növeljük a széleskörűen alkalmazható kocsiülések alatt levő úgynevezett gázrugók gyártását is A szovjet programhoz úgy kapcsolódunk, hogy hevesi gyáregységünkben jelentős fejlesztést valósítunk meg Kompresszorokból 1988-ban a mostani 400 ezer helyett már félmilliót készítünk. A megnövekedett feladatok természetesen több embert kívánnak. Ennek érdekében a megyei iparfejlesztési célkitűzésekkel összhangban, megvásároltuk az egri Fém- elektro Ipari Szövetkezet pétervásári üzemét. Azóta ott is megterveztük a legfontosabb fejlesztési feladatokat és az üzemszervezési intézkedéseket. Az a célunk, hogy korszerű kompresszorgyártó üzemet hozzunk létre. Az említett fejlesztésekkel összhangban 1990-ig vállalatunk alaptevékenységén belül az ebe port részaránya megközelíti majd az ötven százalékot. Nagy- feladat ennek megvalósítása, de készek vagyunk rá és minden bizonnyal teljesül is Mentusz Károly Íme a kiváló minőségű kompreszszorok, /• amelyek gyártását fokozzák a finomszerelvénygyáriak (Fotó: Szántó György)
