Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. január 22., csütörtök KGST VB-üLÉS A műszaki-tudományos haladásról A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága január 20- án és 21-én Moszkvában megtartotta 122. ülését. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lezaj­lott ülésen a tagországok küldöttségei az országok mi­niszterelnök-helyetteseivel, állandó KGST-képviselőivel az élén vettek részt, a ma­gyar küldöttséget Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Magyaror­szág állandó KGST-képvise- lője vezette. A tanácskozáson Alekszej Antonov, a Szovjetunió ál­landó KGST-képviselője el­nökölt. A végrehajtó bizottság megvitatott néhány kérdést, amelyek a KGST-tagállamok műszaki-tudományos hala­dása 2000-ig szóló vrogram- jának megvalósításával függ­nek össze. Többek között megvizsgálták azt a javasla­tot, hogy hozzanak létre in­formációs rendszert a komp­lex program teljesítésének figyelemmel kísérésére. A résztvevők fontosnak minő­sítették, hogy a komplex automatizálás egész sor prob­lémája tekinteté ben élénkít­sék az együttműködést. A testület megtárgyalta az arra irányuló javaslatokat, hogy fokozzák a KGST-tag- államok egyesített energeti­kai rendszerei párhuzamos munkájának megbízhatósá­gát, s ajánlotta a tagorszá­goknak a szükséges intézke­dések megtételét. Az ülésen megvitatták a Krivoj Hog-i ércdúsító kom­binát létrehozásában való többoldalú együttműködés helyzetét. Áttekintették a KGST-tag- áilamok többoldalú vízgaz­dálkodási és környezetvédel­mi együttműködésének kér­déseit. Ez az együttműködés egyebek között azt célozza, hogy korszerű eljárásokat, berendezéseket és készülék- rendszereket fejlesszenek ki az élővizek szennyeződés el­leni védelmére és takarékos felhasználására. A végrehajtó bizottság megvizsgálta, hogy milyen eredményekkel jár a KGST- nek a nemzetközi gazdasá­gi és műszaki-tudományos szervezetekkel való együtt­működése. Megállapította: ez az együttműködés előmoz­dítja, hogy a világ országai, politikai rendszerükre való tekintet nélkül, minden irányban fejlesszék egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös kapcsolataikat, továbbá se­gíti az államok gazdasági biztonságának és egymás iránti bizalmának erősítését, a béke megóvását és szi­lárdságát. A bizottság jóvá­hagyta a KGST és a nemzet­közi szervezetek közötti érintkezések idei tervét, va­lamint a • KGST és számos ilyen szervezet együttműkö­dési programjainak terveze­tét. Az ülésen elfogadták a végrehajtó bizottság 1987— 88. évi munkatervét, továb­bá megtárgyalták a többol­dalú együttműködés folyó ügyeit. IRAK-IRÁN Bombázott városok Változatlan hevességű har­cokról érkeztek jelentések' szerdán az Irak és Irán kö­zött dúló háború hadszínte­reiről, különösen Bászra kör­nyékéről. Teherán azt jelentette, hogy fegyveresei elfoglaltak egy kis települést Bászra közelében, a -vitatott !§att-el- Arab vízi út iraki oldalán. A harcokban az ÍRNA iráni hírügynökség szerint 1506 iraki katona vesztette éle­tét vagy sebesült meg. Bagdad saját megtorló ak­cióiról számolt be. Iraki har­ci gépek szerdán négy irá­ni várost bombáztak. Hét­főn az iraki fővárost is lé­gitámadás érte. Az íraki légierő szerdán az iraki határ közelében fek­vő Dezful és Hamdan váro­sokat vette célba, mélyen iráni területen pedig Iszfa- / han és Kum városokat bom­bázta. A Teherántól 100 ki­lométernyire délre fekvő szent várost, Kumot egy ira­ki szóvivő szerint „romboló támadás” érte. Irán meg­erősítette a hírt a bombázá­sokról. LIBANON Újabb emberrablás Üjabb nyugatnémet állam­polgárt ejtettek túszul is­meretlen fegyveresek szer­dán Bejrút muzulmán ne­gyedében. Az emberrablás nyolc nappal azután történt, hogy az NSZK-ban letartóz­tatták a libanoni illetőségű Ali Hamadeh-t, aki társaival együtt 1985-ben egy TWA- repülőgépet térített el. Az elrablott Alfred Schmidt a nyugatnémet Sie- mens-művek mérnöke, aki azért érkezett Bej rútba, hogy a libanoni főváros egyik épülő kórházában a szere­lési munkálatokat irányítsa. Vasárnap Rudolf Cordest, a Hoechst-művek képviselő­jét rabolták el Bejrútban. Csernobilről Washingtonban Washingtonban tartott tájékoztatást a csernobili katasztró­fáról Jevgenyij Velihov szovjet akadémikus (középen). Bal­ról Robert Gale doktor, a sugárkezelések specialistája, jobb­ról pedig Edward Kennedy szenátor (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) PROGRAM: JANUÁR 28-ÁN Új osztrák kormány Bécsben letette a hivatali esküt az új osztrák nagykoalíciós kormány. A képen: csoportkép a kabinetről (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Szerdán Kurt Waldheim államfő előtt letette a hi­vatali esküt a novemberi választásokat követően ala­kult új osztrák kormány. 1966 óta először a szocialis­ták és a polgári-konzerva­tív Osztrák Néppárt közö­sen alakítottak kabinetet, amelyben fele-íele arányban osztották meg a posztokat. Ausztria háború utáni 19. kormányának élén továbbra •is a szocialista Franz Vra­nitzky áll, akit tavaly. a pártnak a köztársasági el­nökválasztáson elszenvedett veresége után állítottak posztjára Az alkancellár, egyben külügyminiszter Alois Mock, az Osztrák Nép­párt elnöke. A szocialistáké a belügyi, a pénzügyi, a szociális tárca, ők adják a közlekedés- és az állami ipar miniszterét, egy állam- minisztert, akilTez a közal­kalmazottak és az egészség­ügy tartozik, valamint a nők ügyeivel foglalkozó ál­lamtitkárt. A konzervatívok töltik be a gazdasági, a me­zőgazdasági. a nemzetvé­delmi. a tudományügyi, a család- és környezetvédel­mi tárcát, ők is jelöltek egy államminisztert. vala­mint egy államtitkárt, a pénzügyminisztériumban. Az. igazságügyminiszteri posztot független szakember tölti be Az új kabinet január 28- án terjeszti elő programját, amely a rpár elfogadott koa­líciós megállapodáson ala­pul. Tevékenységének elő­terében a takarékosság áll majd: a cél a magas költ­ségvetési hiány csökkentése, az állami ipar válságának fokozatos megoldása, a me­zőgazdasági - túltermelés gondjainak orvoslása. A két párt egybehangzó nyilatko­zatai szerint a tény, hogy a külügyi tárca az Osztrák Néppárthoz került, nem je­lent változást az enyhülés! szolgáló, s a semlegességen alapuló osztrák külpolitiká­ban. —( Külpolitikai kommentárunk )— Tízek torpedója A CONTADORA hovatovább a kitartás, a fárad­hatatlanság és a következetesség szimbóluma lesz Reménytelennek tűnő. hálátlan feladatot vállal! ugyanis magára a közép-amerikai válság rendezésé­nek óhaját zászlajára tűző csoport, amely épp négy- évvel ezelőtt, 1983 januárjában kezdte meg tisztelet­re méltó misszióját. Négyéves útja azonban jobbára kudarcokkal, csalódásokkal volt tele. Nem véletlen talán, hogy sokak szerint a Contadora legnagyobb érdeme létezésében rejlik. Abban, hogy Washington eltökélt jnesterkedése sem tudta meghátrálásra, fel­oszlásra kényszeríteni. Sőt. A Contadora a napokban újabb, példa nélkül álló akciót indított útnak. Nyolc latin-amerikai or­szág külügyminisztere, valamint az Amerikai Álla­mok Szervezete és az ENSZ főtitkára indult közép- amerikai körutazásra azzal a nem titkolt szándék­kal. hogy kilendítse a holtpontról a Contadora béke­misszióját. A tízék — kimondatlanul bár — megtor­pedózni szándékoztak az Egyesült Államok kifárasz­tási taktikáját, s újfent bizonyítani, hogy változatla­nul létezik a „mi Amerikánk” szemlélete, amely La- tin-Amerikát az Egyesült Államoktól különálló egy­ségnek fogja fel. Philip Habib elnöki különmegbi- zott megelőzte a latin-amerikai külügyminisztereket, s körutazása során ismertette az „új amerikai béke­tervet”. Amely természetesen semmiben sem külön­bözött a jól ismert washingtoni recepttől, miszerint Közép-Amerika rendjét csak a kommunista behato­lás eszközéül szolgáló sandinista rendszer eltűnése ■adhatja vissza. Azt már talán mondanunk is fölösle­ges, hogy az amerikai terv a tízek körutazása alkal­mával már Costa Rica-i tervként „köszönt vissza" Oscar Arias Costa Rica-i elnök rendezési koncepció­jában ugyanis szinte szó szerint az amerikai óhajok szerepelnek: Nicaragua politikai rendszerének átala­kítása, párbeszéd a fegyveres ellenforradalmárokkal s a nyugati típusú demokrácia helyreállításának kö­vetelése. Ezek után érthető, hogy a' Dániel Ortega nicaraguai elnök által előterjesztett kilencpontos rendezési ja­vaslat már csak a „másik végletként” kerülhetett szó­ba. Ortega ugyanis leszögezte: csak a Nicaragua el­leni amerikai agresszió megszüntetése esetén terem­tődhetnek meg a feltételek arra, hogy a gyakorlat­ban is érvénybe léphessen a múlt év végén elfoga­dott új alkotmány, amely a politikai pluralizmuson, az el nem kötelezett politikán, és a vegyes gazda­ságon alapul. SZAMUNKRA A KÖR ITT BEZÁRULNI LATSZIK. Néhány nap múlva talán megtudhatjuk, hogy a ti­zeknek sikerült-e megtorpedózniuk az amerikai kü fárasztás taktikáját, és újabb röppályára indítani a közép-amerikai békemissziói Seres Attila | Hol tart a Palme-ügy? Holmer stockholmi rendőrfőnök küszködését látva önkéntelenül is a Sakál napja című, világhírű krimi Lehel felügyelője ötlik a felületes szemlélő emlékeze­tébe. Lehel, aki heteken át elkeseredetten fut mara­toni versenyt a De Gaulle életére törő ismeretlen gyil­kossal. de az újból és újból kicsúszik a kezei közül miközben számtalan vakvágány és hamis nyom is hátráltatja a hajszát. A hasonlóság azonban ezzel véget is ér: a regénybeli francia felügyelőnek az az óriási előnye hús-vér svéd kollégájával szemben, hogy ő még a tervezett gyilkosság előtt tudomást szerez a merénylő kilétéről. Holmer és stábja azonban — úgy tűnik — 11 hónappal Olof Palme kormányfő meg­ölése után is sötétben, legjobb esetben félhomályban tapogatózik. A Palme-gyilkosság ügyé­ben eddig kihallgatott sze­mélyek együtt bizonnyal el sem férnének a stockholmi rendőr-főkapitányság épüle­tében. Holmer főfelügyelő mindeddig azonban nem akadt rá arra az egyre, aki­ről nyugodt lelkiismerettel állíthatná: ő ölte meg 1986. február 28-án, késő este Svédország miniszterelnö­két. Az elmúlt egy év dosz- sziéja pedig arról árulkodik: az ilyen jellegű merényle­tekhez nem szokott északi ország eddigi történetének legnagyobb embervadászatát élte és éli át. . Március elsején kerül elő az első nyom: egy járókelő pisztolylövedékeket talál a helyszín közelében. A nap folyamán letartóztatnak egy svéd férfit, akije erősen rá­illik a gyilkosról adott sze- mélyleírás. ráadásul meg­találják nála a környék he­venyészett térképét is, en­nek ellenére nem tartják valószínűnek, hogy köze len­ne az ügyhöz. A rendőrök még hajnalban razziaszerű házkutatásokat tartanak a svédországi kurd közösség tagjainál. Időközben jelent­kezik a „Holger Meins kü­lönítmény”. magára vállalva a gyilkosságot. Az ok: „néz­zenek utána a történelem- könyvekben!”. (Holger Meins nyugatnémet szélsőbaloldali terrorista 1974-ben belehalt éhségsztrákjába. A nevét vi­selő csoport egy komman­dója egy évvel később meg­szállta a stockholmi NSZK- nagykövetséget. a rendőr­ség rohama után felrobban­tották az épületet: túszok és terroristák valamennyien meghaltak.) A rendőrség március 6-án teszi közzé a feltételezett gyilkos első fantomképét: Svédországgal „mediterrán típusú" arc néz szembe, mélyen ülő szemekkel, vé­kony ajkakkal. Az első négy napon hatszáz személyt hall­gatnak ki, a bejelentések száma négyezer — tettes nincs. Ugyancsak 6-án a dán hatóságok őrizetbe vesznek két jugoszláv származású férfit — usztasa nyom! —, de órákon belül elengedik őket. Március közepére már 10 ezer bejelentést vizsgál a rendőrség, ugyanakkor cá­folja, hogy a Kurd Munkás­párt (PKK) tagjait gyanú­sítaná a merénylettel. A PKK évekkel korábban meg­fenyegette Palmét, amiért a kormányfő terroristának ne­vezte a csoportot. Időköz­ben az Európai Nemzeti Szo­cialista Unió nevű nyugat­német fasiszta szervezet is magára vállalta a gyilkossá­got, mondván: a következő áldozat Willy Brandt! Már­cius 17-én bejelentik: bűn­részesség címén vádat emel­nek a Palme-ellenes érzel­meiről ismert. 32 éves Len­nart Viktor Gunnarson el­len. akit néhány nappal az­előtt tartóztattak le, s aki nem tudott alibit bizonyí­tani, vallomásaiban pedig ellentmondásokba keveredett. Az események lelassulnak, igazi tettes továbbra sincs; az eredménytelen nyomozás láttán az igazságügy-minisz­ter április közepén függet­len vizsgálóbizottságot ala­kít. hogy az segítse a rend­őrség munkáját. Üjabb egy hónapós csönd -után. május végén Holmer bejelenti: a nyomozás már csak 40 szá­lon fut. A rendőrség elveti azt a gondolatot, hogy a gyil­kosság mögött terrorista szervezetek állnak. Gunnar­son ellen berekesztik az el­járást. Felmerül viszont egy levitézlett CIA-ügynök ne­ve: Michael Townley, aki főszerepet játszott L etelier volt chilei külügyminiszter meggyilkolásában, s annak idején azt vallotta, hogy Palme likvidálására is pa­rancsot kapott. A New York Times szerint a svéd ható­ságok kérték az FBI-tói a vizsgálati anyagokat, erről a szálról azonban többet nem hallani. Üjabb hosszú csönd, ok­tóber 29-ón azonban bom­ba robban: az Aftonbladet. a kormánypárt lapja szerint a rendőrség bejelentette, hogy ismeri a gyilkos nevét, amelyhez egy lehallgatott te­lefonbeszélgetés révén jutott. ’ Bizonyíték azonban nincs, s hamarosan ez a hír is el­hal. November 15-én fel­merül egy újabb szélsőjobb- oldali csoport neve. s Mal- mőben állítólag letartóztat­nak egy 34 éves férfit, aki­ről viszont csak annyit tud­nak meg: a csoporton kívül kábítószercsempészekkel is tartja a kapcsolatot. Decemberben ismét a kurd nyom: krimibe illő, utcai lö-~ völdözés után Stockholmban őrizetbe vesznek két kurd bevándorlót. A rendőrség most már egyre biztosabb abban, hogy a háttérben a PKK keresendő. Január 20- ig a szervezet újabb három tagja kerül rendőrkézre. A bíróság azonban kizárólag egyértelmű bizonyítékokat hajlandó elfogadni, ilyesmi pedig egyelőre nincs. Holmer. akit a sajtó egy éve minden áldott nap ízekre szed, 1986 utolsó napján szerény en­gesztelő ajándékot kapott a tömegtájékoztatástól: a tv ct választotta az év svéd emberének. Holmer bizony­nyal becserélné kitüntető cí­mét egy igazi tettesre . . Kertész Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents