Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

4.

NÉPÚJSÁG, 1987. január 21., szerda

— Tudja■ ugye, hogy több nyugati lap a magyar de~ mokratikus közállapotok jellemzői között előkelő helyre sorolja a Hatvanhatot?!

Ezzel a kérdéssel igyekszem „letámadni” Bán Jánost, a leveles zsákokkal, borítékhegyekkel zsúfolt kis szobájában. De ő nem hagyja magát.

— Valóban sok polgára lap készített már velem interjút — mondja. — Az elsőt az amerikai Time képes hetilap. Ezzel ránk terelődött a figyelem. A legtöbb írás nagyjából reális volt. Bár akármit mondok, úgy értelmezik. ahogy akarják. De kevés olyan cikk jelent meg. amelynek szerzője nem értette, vagy nem akarta volna érteni, amit mondottam. Hogy tudniillik nálunk a millióknak alkalmuk van szemtől szemben találkozni közéleti tisztségviselőkkel és a mi tévénkben is van több ilyen műsor. De ők a Hatvanhatról akartak írni, hát ezt emelték ki a demokratizmus csúcsaként, mert itt a „hatalommal” lehet vitatkozni, nem tetszést nyilvánítani.

Bán János elmondja, hogy ez a műsor körülbelül három évvel ezelőtti találmány.

— Elég hosszú ideig tartott, amíg elfogadtattuk házon belül, és a meghívottakkal is — teszi hozzá. — Mintegy negyedszáz adásunk volt. eleinte hathetenként.

aztán már csak kéthavonta. Kell ennyi idő a felkészülésre.

Arra terelődik a beszélgetés. hogy a műsor demokratikus arculata, a párbeszéd- jelleg valójában csak keret. A fő cél a tájékoztatás. A közbevetett kérdések, majd a szavazatok amolyan visszaigazolások arról, hogy a magyarázatokat mennyire fogadják el, vagy hogy menynyire értik meg.

— Akkor tesszük fel jól a kérdéseket, ha megoszlik a közönség, ha vitatkoznak egymássál. Ha hatvanhat igen vagy nem a válasz, akkor többnyire rossz volt a kérdés.

— ön az adás előtt néhány nappal megjelenik a képernyőn és kérdéseket kér. Ezek valóban bekerülnek a feltett kérdések közé, vagy a felhívás csak előzetes figyelemfelkeltés? Egyébként nyugaton olyan vélemények is elhangzanak, hogy ez csak látszatdemokrácia, mert előre eldöntik, kiket hívnak meg, és miket kérdeznek.

— A műsor úgy készül, hogy kiválasztjuk a témát. Kiválasztjuk a meghívandó vendégeket — minden esetben azt, aki az adott területen felelős beosztásban dolgozik —, és ha elfogadja meghívásunkat, megbeszéljük a pilléreket, amelyekre fel kívánjuk építeni a műsort. Természetesen a beérkező leveleket felhasználjuk, de ez csak része á „játéknak”, mert a közönség szereti ott helyben a saját kérdéseit feltenni. Ezek izgalmasak, ezekre válaszolni kell.

— Nem jutna'e több idő a lényegi információkra, ha

— akár a levélbeli kérdéseket tömörítve — kettesben beszélgetne a vendéggel. Még ha ez látszatra nem is olyan demokratikus.

— Volt 4—5 évvel ezelőtt olyan műsor, hogy „Megkérdeztük a minisztert”. Mi a közönséggel való kérdés-felelet. a szavazást elevenebbnek, jobbnak tartjuk. Az egész világon — nálunk is

— az interjúk uralják a tévét, a' közönség kimarad. Pedig, ha többen vagyunk, más a légkör, a meghívott vendég is másképp viselkedik.

— Hogyan ítéli meq a műsort a tv vezetősége?

— Három éve csináljuk, most is betervezték. Ez vélemény. De változtatni azért szeretnénk. Jó lenne kilépni a stúdióból, tágabb, kellemesebb környezetbe. Gazdagítani kell a műsor formáját, esetleg a tartalmát 'is. például két vendég meghívásával.

— Milyennek látja műso' rai utóéletét? Az első kérdésem, amelyre nem kapásból válaszol.

— Elsőnek hadd említsem a műsor láthatatlan hatását. Tudniillik a leveleket odaadjuk a vendégnek, és ő

válaszol rájuk. De belőlük rengeteg olyan információhoz jut, olyan véleménnyel szembesül, amellyel csak így találkozik. Nem dicsekvésből mondom: eddig még minden meghívott, még az is, aki eleinte erőteljesen szabadkozott, utóbb megköszönte a lehetőséget, amely számára is hasznos volt. Ennek örülünk. A műsor közvetett hatását abban látom, hogy beszélünk valamely jelenségről, elgondolkodnak a hallottakon, és ha nem is rögtön, de egy idő után változások történnek mind az intézkedésekben, mind a gondolkodásban. Ezekhez esetleg köze volt a Hatvanhatnak is. Az egyik első adásban az OTP vezér- igazgatója volt a vendég, elhangzott, hogy több, köztük nagyobb kamathatású takarékbetét-formának kellene lennie. Azóta ez megtörtént. Amikor az Állami Biztosító azóta elhunyt, volt vezérigazgatója volt vendégünk, felvetődött: jó lenne egy másik biztosító is. Ma már van. Szabó Imre ipari államtitkárnak műsorunkban felvetették, hogy rossz a konfekció-mérettáblázat. Országos vizsgálat és változás következett. Persze ezeket a változásokat nem egymaga a Hatvanhat hozta meg, de a problémák benne voltak a levegőben, ezért néhány milliós nézettségű műsor igen nagy nyomaték, és siettette a változást.

— De azért szeretnék valamit világossá tenni — hangsúlyozza a szerkesztő.

— Nem biztos, hogy ha valamit a közönség sürget, a Hatvanhat többsége megszavaz, az okvetlenül helyes, megvalósítandó. A tévének, benne a mi műsorunknak a feladata nem a bíráskodás, még kevésbé az intézkedés. De az igen, hogy napirenden tartsák, ami az embereket izgatja. A televíziót sokan nézik, és az az igazi utóélet, ha tovább beszélnek az emberek az ott hallottakról.

— Végül hadd kérdezzem meg: nem fél a kifulladástól?

— Nem. A társadalom élete lüktet, új meg új témák adódnak. Évente hatszor jelentkezünk, már várják a nézők. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy ebben a formáiban a közönség elfogadja a politizálást, a politikumot.

Erdős Márta

Marafkó László:

A csapda

II 2

Nagy üzlete lehet, valahol ? .. . Bár egy üzletben még a családtagoknak is akad munkájuk, ez az asszony meg itthon ül, nem dolgozik; éjszakás műszak után szokta látni: dél körül megy bevásárolni. A kocsi talán egymilliót is megér, nem könnyű ilyet venni, még külföldről sem. Akkor meg mit büdösít ide az orra alá, reggelente, nem ■ is kellene melegíteni a motort. írták az újságok, hogy bemelegszik az menet közben. Le kellene ereszteni a gumiját éjjel, akkor majd rájönne, hogy rossz helyen áll. Csakhogy akkor őrá gyanakodna. mert a magasföldszinten. az ő kirakata fölött a Kozmáék már a gesztenyelombban gyönyörködhetnek. őket aztán nem zavarja a motorgáz. Árva fa ez, alig maradt egy-kettő az utcában. ezt is a legutóbbi járdajavításkor körülöntöt- ték aszfalttal a tövénél, alig csorog le valamennyi eső a gyökereihez, már virágokat se lehet oda ültetni.

Kifolyt a kávé, éhgyomorra felhajtja, tör egy falat kenyeret, hogy ne fájduljon meg a gyomra. Nyirkos a kenyér tapintása, megül itt a nedvesség, pedig már tavasztól, amikor teheti, kinyitja az ajtót. ágyterítőt akaszt a nyílásba, nehogy bebámuljanak, hadd áradjon be a meleg, száraz, utcai levegő, bár jön vele a por is, büdös is. Mert any- nyi az autó, mint a nyű!

Ennek is itt, az ajtó előtt valami vasdarabot kellene elhullajtani. akkor véletlennek gondolná a defektet. Van egy doboza, amiben mindenféle kacatot tart. alkatrészt, leszerelt villany- kapcsolót, hátha egyszer jó

lesz valamire. Kutatni kezd. A villanykapcsoló falban megkapaszkodó fülénél hegyesebb vacak nem akad a kezébe. De ha ezt csak úgy leteszi a földre, elbillen, valamire fel kellene erősíteni. Elkezdi leszerelni a kapcsoló kör alakú karimáját, el- babrál vele vagy tíz percig. Az egyik hasítékon átbújtatja a kiegyenesített, hegyes fémkörmöt, úgy mered ki belőle, mint egy kis ekevas. Leteszi a kőpadlóra, cipőjével óvatosan ráhág. Igen, ez nem fog elbillenni.

Alig várja az estét, hogy azok hazajöjjenek. Aztán, amikor hallja a finom gáz- förecshangokat. amint köny- nyedén beállnak a megszokott helyükre, megvárja, amíg a nagyfilmnek vége lesz a tévében, -s mintha sétára indulna, zsebébe süly- lyeszti a fémsarkantyút. Az utca üres, először a cipője orrára ejti a csapdát. nehogy koppanjon, aztán lábbal csúsztatja a járdaszegélyig, ott egy pöccintéssel a hátsó kerék elé. Körülnéz, sehol senki, gyorsan lehajol, megtapintja: a fémhegy felfelé áll. Minden rendben.

Nyugtalanul alszik el, mint gyerekkorában, ha nagy be- tyárságot követtek el a társakkal. Egyszer kinyitották a haragosok óljait, a malacok elözönlötték a szomszéd veteményeskertjét.

Tovább aludhatna, hiszen délutános lesz, de már hajnalban figyeli, mikor gyújtják be a motort. Nem kel fel, az ágyból füleli a hangokat. Fél nyolckor hallja kattanni a kocsi ajtaját. Iskolába viszik a gyereket. A motor felmordul, majd egyenletes zúgással vagy fél percig jár. Aztán gáz, most kell áthaladnia a csapdán. Kihúz az utca közepére, ö felül az ágyban, várja a fékezést, a szitkozódást vagy a meglepődés bosszús szavait. De a kocsi hangja eltűnik az utca zajában.

Idegesen kapkodja magára a ruháját, a kirakat kosz- lott függönyét megemelve, kipillant. A járdaszegély eltakarja a szerkezetet.

Műanyag tasakot kap fel. mintha bevásárolni indulna. Bezárja az üzletajtót, átvág a járdán. A szegélynél lepillant: a fémpecek elbillenve, laposra préselve ott hever, mint egy éltaposott béka.

Néhány kipergett gesztenye és agyonpörkölődött falevél között olyan közel fekszik a járdaszegélyhez, hogy dühében még belerúgni sem .tud.

(Vége)

Sajtótükör,

megyénkről

Év végén is szép számmal jelent meg híradás, publikáció megyénkről az országos sajtóban. Néhány címmondat:

Heves megyei napok Újpesten — Kádár László egri érsek temetése — Építészeti országos nívódíj Eger prae-r csarnokáért —Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományoztak nyugállományba vonulása alkalmából Dancz Pálnak, az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatójának — Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíróság és a Szövetség Megyei Szervezetének elnöke hosszú időn át végzett kiemelkedő munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg.

Ugyancsak az MTI jelentette: szovjet licensz alapján gyártott új termék a gyöngyösi—kaukázusi és a hevesi kefir. A Magyar Média gondozásában és a Révai Nyomda Egri Gyáregységében készült, s december, ben jelent meg a Kölyök című magazin első száma. Népszabadság,

1986. november 29.

Oktatás az erdőben. Mérő Miklós riportja a mátrafü- redi erdésziskoláról, amely egész Kelet-Magyarországra kitárta kapuit, éppen ezért bővíteni kell.

Növényvédelem, november

Szakcikkek megyénkről: Szőlőben végzett gyorsflóra- vizsgálatok eredményei — A házikerti növényvédelem színvonalának emelése.

Élelmezési Dolgozó, december

Holtszezonban vándorlás. Őszinte beszélgetés bizalmiakkal a hatvani konzervgyári gondokról.

Népfront, december

Az idősek helyzete Hevesben, Megyénk lakónépessége 346 ezer. s ebből az idősek aránya az országos átlagot meghaladó 22 százalék. Az idős emberekkel törődést egyik legfontosabb feladatának tekinti a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága.

Magyar Hírlap, december 3.

Fegyver az odúban. Rab- sic-lesen a Mátrában. Orvvadászok nyomára bukkantak Heves megye erdeiben.

Somogyi Néplap, december 6.

Egri utcák ékszerei. Szabó Sándor MTI-fotói bemutatják. hogy mit tettek a város- szépítők a barokk stílusú belváros értékeinek megóvásáért. A képsort közölte a Békés Megyei Népújság és a Csongrád Megyei Hírlap is.

Magyar Televízió, december 12.

Együtt vagy külön? Nyolcezer ember ügye a tv Ablakában. A szolgáltató műsor foglalkozott Kál-Kápolna— Kompolt közös tanácsa miatt kialakult vitás helyzettel. A kápolnaiak feszítő kérdésének legjobb fóruma lehetne egy jól előkészített falugyűlés.

Néphadsereg, december 13.

A hírlapboltban is árusított képes hetilap Patinás helyőrségek sorozatában

Gyöngyöst mutatja be egy teljes oldalon.

Vasárnapi Hírek, december 14.

Szünet: 39 évig. Hódmezővásárhelyen, 1946-ban indította útjára Moldvay Győző újságíró, aki ma a Népújság fömunkatársa, a Hatvani Galéria igazgatója, a Délsziget almanachot, 1986-ban a gyűjteményes mű újjászületett. s három száma jelent meg.

Magyar Rádió, december IS.

Válaszolunk hallgatóinknak: özv. Éliás Andrásné Tarnaörsön él egyedül. Tizenöt éven át erdőművelőként a Mátravidéki Erdőgazdaságban dolgozott. Facsemetéket ültetett, aztán amikor nyugdíjas lett. éppen neki nem jutott tűzifa.

Fülszöveg, december 16.

A Petőfi rádió délelőtti műsorában Holakovszkij István beszélgetett az Ódon házak, hajdan volt egriek című könyv szerzőjével. Pécsi Istvánnal a Népújság olvasó- és a Hevesi Szemle felelős szerkesztőjével.

Dunántúli Napló, december 17.

„Egri Csillagok" vetélkedő Pécsett. Százötven kisdiák mérte össze tudását az általános liskola 6. osztályában kötelező olvasmány alapján.

Magyar Hírlap, december 18

Csecsemő a vállalati tanács? Egerben úgy látszik már nem, másutt meglehet, igen. Jegyzet arról, ami az Egri Dohánygyárban fedezetet nyújt a maximális béremelésre.

Élet és Irodalom, december 13.

Piros hó. A hetilap összevont 51—52. számában a szerkesztő. Kardos G. György nem is sejtette, hogy karácsonyi ajándékot kapott. Az egri Dobó István Gimnázium 15 éves tanulója. Kis- honthy Edina a nyáron A szerelem hátrányáról egy 120 gépelt oldal terjedelmű kisregényt írt. Ebből küldött részleteket véleményezésre. „Ez tök jó, tinike” olvashatjuk az üzenetet és a kalandot.

Magyar Hírlap, december 20

Szerelmi történetek hozománnyal. stafírunggal. ötvenezerbe került a lagzi. A szőlőjéről híres Gyöngyös környéki faluban már nincs három szobásnál kisebb ház.

Petőfi Népe, december 24.

Több áram Visontáról. A Gagarin hőerőmű teljesítette éves villamosenergia-terme- lési tervét.

Kossuth rádió, december 25.

Jó reggelt! Karácsonyoz- nak az erdei -vadak is. Heves megye 30 vadásztársaságának jóvoltából terített asztal várja a fácánokat, őzeket, muflonokat, dámszarvasokat.

Népszava, december 31.

Északi szél hozta a havat Néhány éve hollandusok fedezték fel a Mátrát és rendszeresen visszatérnek. Hét szűk esztendő után a Kékesen

Simon Imre

Egri házak bécsi kiállításon

Az Osztrák Szövetségi Mérnöki Kar, a bécsi Collegium Hungaricum a Magyar Építőművészek Szövetségével egyetértésben felkérte az Egri Építész Kör tagjait, hogy nyújtsanak be eddigi munkáikból öt tablót. Az anyag egy nemzetközi bírálóbizottság elé került és az ott hozott döntés három egrit fórumhoz juttat január 22-én, csütörtökön, a bécsi Collegium Hungaricum aulájában megnyíló tárlaton.

A három tervezői alkotás:

Eger, Kossuth u. 5. sz. alatti tömbrekonstrukció (építész Dely György; kivitelezés alatt).

Eger, Hibay Károly u.. tömbrekonstrukció. Céh- mesterek házai (építész Tho- ma Emőke), és ami megvalósult:

Eger, Bródy Sándor u. 1 tömbrekonstrukciója, a Car- lone-ház (építész Komáromi Péter).

A siker önmagát méltatja Főként, ha arra gondolunk, milyen viharos viták kísérték itt, Egerben azokat az elgondolásokat, amelyeket végül is az egri építészek a szemléletek küzdelme során alakítottak ki. Eger érdekében, a mai egrieknek szolgálván, de felmutatva azt. mit lehet és mit érdemes megóvni a jövőnek.