Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1987. január 21., szerda — Tudja■ ugye, hogy több nyugati lap a magyar de~ mokratikus közállapotok jel­lemzői között előkelő hely­re sorolja a Hatvanhatot?! Ezzel a kérdéssel igyek­szem „letámadni” Bán Já­nost, a leveles zsákokkal, borítékhegyekkel zsúfolt kis szobájában. De ő nem hagy­ja magát. — Valóban sok polgára lap készített már velem interjút — mondja. — Az elsőt az amerikai Time képes heti­lap. Ezzel ránk terelődött a figyelem. A legtöbb írás nagyjából reális volt. Bár akármit mondok, úgy értel­mezik. ahogy akarják. De kevés olyan cikk jelent meg. amelynek szerzője nem értette, vagy nem akarta volna érteni, amit mondot­tam. Hogy tudniillik nálunk a millióknak alkalmuk van szemtől szemben találkozni közéleti tisztségviselőkkel és a mi tévénkben is van több ilyen műsor. De ők a Hat­vanhatról akartak írni, hát ezt emelték ki a demokra­tizmus csúcsaként, mert itt a „hatalommal” lehet vitat­kozni, nem tetszést nyilvá­nítani. Bán János elmondja, hogy ez a műsor körülbelül há­rom évvel ezelőtti talál­mány. — Elég hosszú ideig tar­tott, amíg elfogadtattuk há­zon belül, és a meghívottak­kal is — teszi hozzá. — Mintegy negyedszáz adásunk volt. eleinte hathetenként. aztán már csak kéthavonta. Kell ennyi idő a felkészü­lésre. Arra terelődik a beszélge­tés. hogy a műsor demokra­tikus arculata, a párbeszéd- jelleg valójában csak keret. A fő cél a tájékoztatás. A közbevetett kérdések, majd a szavazatok amolyan vissza­igazolások arról, hogy a magyarázatokat mennyire fogadják el, vagy hogy meny­nyire értik meg. — Akkor tesszük fel jól a kérdéseket, ha megoszlik a közönség, ha vitatkoznak egymássál. Ha hatvanhat igen vagy nem a válasz, ak­kor többnyire rossz volt a kérdés. — ön az adás előtt né­hány nappal megjelenik a képernyőn és kérdéseket kér. Ezek valóban bekerül­nek a feltett kérdések kö­zé, vagy a felhívás csak előzetes figyelemfelkeltés? Egyébként nyugaton olyan vélemények is elhangzanak, hogy ez csak látszatdemok­rácia, mert előre eldöntik, kiket hívnak meg, és miket kérdeznek. — A műsor úgy készül, hogy kiválasztjuk a té­mát. Kiválasztjuk a meghí­vandó vendégeket — min­den esetben azt, aki az adott területen felelős beosztás­ban dolgozik —, és ha el­fogadja meghívásunkat, meg­beszéljük a pilléreket, ame­lyekre fel kívánjuk építeni a műsort. Természetesen a beérkező leveleket felhasz­náljuk, de ez csak része á „játéknak”, mert a közön­ség szereti ott helyben a sa­ját kérdéseit feltenni. Ezek izgalmasak, ezekre válaszol­ni kell. — Nem jutna'e több idő a lényegi információkra, ha — akár a levélbeli kérdése­ket tömörítve — kettesben beszélgetne a vendéggel. Még ha ez látszatra nem is olyan demokratikus. — Volt 4—5 évvel ezelőtt olyan műsor, hogy „Megkér­deztük a minisztert”. Mi a közönséggel való kérdés-fe­lelet. a szavazást elevenebb­nek, jobbnak tartjuk. Az egész világon — nálunk is — az interjúk uralják a té­vét, a' közönség kimarad. Pedig, ha többen vagyunk, más a légkör, a meghívott vendég is másképp visel­kedik. — Hogyan ítéli meq a műsort a tv vezetősége? — Három éve csináljuk, most is betervezték. Ez vé­lemény. De változtatni azért szeretnénk. Jó lenne kilép­ni a stúdióból, tágabb, kel­lemesebb környezetbe. Gaz­dagítani kell a műsor for­máját, esetleg a tartalmát 'is. például két vendég meg­hívásával. — Milyennek látja műso' rai utóéletét? Az első kér­désem, amelyre nem ka­pásból válaszol. — Elsőnek hadd említsem a műsor láthatatlan hatását. Tudniillik a leveleket oda­adjuk a vendégnek, és ő válaszol rájuk. De belőlük rengeteg olyan információ­hoz jut, olyan véleménnyel szembesül, amellyel csak így találkozik. Nem dicsek­vésből mondom: eddig még minden meghívott, még az is, aki eleinte erőteljesen szabadkozott, utóbb megkö­szönte a lehetőséget, amely számára is hasznos volt. Ennek örülünk. A műsor közvetett hatását abban lá­tom, hogy beszélünk vala­mely jelenségről, elgondol­kodnak a hallottakon, és ha nem is rögtön, de egy idő után változások történnek mind az intézkedésekben, mind a gondolkodásban. Ezekhez esetleg köze volt a Hatvanhatnak is. Az egyik első adásban az OTP vezér- igazgatója volt a vendég, elhangzott, hogy több, köz­tük nagyobb kamathatású takarékbetét-formának kel­lene lennie. Azóta ez meg­történt. Amikor az Állami Biztosító azóta elhunyt, volt vezérigazgatója volt vendé­günk, felvetődött: jó lenne egy másik biztosító is. Ma már van. Szabó Imre ipari államtitkárnak műsorunk­ban felvetették, hogy rossz a konfekció-mérettáblázat. Országos vizsgálat és válto­zás következett. Persze eze­ket a változásokat nem egy­maga a Hatvanhat hozta meg, de a problémák ben­ne voltak a levegőben, ezért néhány milliós nézettségű műsor igen nagy nyomaték, és siettette a változást. — De azért szeretnék va­lamit világossá tenni — hangsúlyozza a szerkesztő. — Nem biztos, hogy ha va­lamit a közönség sürget, a Hatvanhat többsége megsza­vaz, az okvetlenül helyes, megvalósítandó. A tévének, benne a mi műsorunknak a feladata nem a bíráskodás, még kevésbé az intézkedés. De az igen, hogy napiren­den tartsák, ami az embe­reket izgatja. A televíziót sokan nézik, és az az igazi utóélet, ha tovább beszél­nek az emberek az ott hal­lottakról. — Végül hadd kérdezzem meg: nem fél a kifulladás­tól? — Nem. A társadalom élete lüktet, új meg új té­mák adódnak. Évente hat­szor jelentkezünk, már vár­ják a nézők. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy ebben a formáiban a közönség elfogadja a politi­zálást, a politikumot. Erdős Márta Marafkó László: A csapda II 2 Nagy üzlete lehet, valahol ? .. . Bár egy üz­letben még a családtagok­nak is akad munkájuk, ez az asszony meg itthon ül, nem dolgozik; éjszakás mű­szak után szokta látni: dél körül megy bevásárolni. A kocsi talán egymilliót is megér, nem könnyű ilyet venni, még külföldről sem. Akkor meg mit büdösít ide az orra alá, reggelente, nem ■ is kellene melegíteni a mo­tort. írták az újságok, hogy bemelegszik az menet köz­ben. Le kellene ereszteni a gumiját éjjel, akkor majd rájönne, hogy rossz helyen áll. Csakhogy akkor őrá gya­nakodna. mert a magasföld­szinten. az ő kirakata fölött a Kozmáék már a geszte­nyelombban gyönyörködhet­nek. őket aztán nem zavar­ja a motorgáz. Árva fa ez, alig maradt egy-kettő az ut­cában. ezt is a legutóbbi járdajavításkor körülöntöt- ték aszfalttal a tövénél, alig csorog le valamennyi eső a gyökereihez, már vi­rágokat se lehet oda ültetni. Kifolyt a kávé, éhgyomor­ra felhajtja, tör egy falat kenyeret, hogy ne fájduljon meg a gyomra. Nyirkos a kenyér tapintása, megül itt a nedvesség, pedig már ta­vasztól, amikor teheti, ki­nyitja az ajtót. ágyterítőt akaszt a nyílásba, nehogy bebámuljanak, hadd árad­jon be a meleg, száraz, ut­cai levegő, bár jön vele a por is, büdös is. Mert any- nyi az autó, mint a nyű! Ennek is itt, az ajtó előtt valami vasdarabot kellene elhullajtani. akkor véletlen­nek gondolná a defektet. Van egy doboza, amiben mindenféle kacatot tart. al­katrészt, leszerelt villany- kapcsolót, hátha egyszer jó lesz valamire. Kutatni kezd. A villanykapcsoló falban megkapaszkodó fülénél he­gyesebb vacak nem akad a kezébe. De ha ezt csak úgy leteszi a földre, elbillen, va­lamire fel kellene erősíteni. Elkezdi leszerelni a kapcso­ló kör alakú karimáját, el- babrál vele vagy tíz percig. Az egyik hasítékon átbújtat­ja a kiegyenesített, hegyes fémkörmöt, úgy mered ki belőle, mint egy kis ekevas. Leteszi a kőpadlóra, cipőjé­vel óvatosan ráhág. Igen, ez nem fog elbillenni. Alig várja az estét, hogy azok hazajöjjenek. Aztán, amikor hallja a finom gáz- förecshangokat. amint köny- nyedén beállnak a megszo­kott helyükre, megvárja, amíg a nagyfilmnek vége lesz a tévében, -s mintha sé­tára indulna, zsebébe süly- lyeszti a fémsarkantyút. Az utca üres, először a cipője orrára ejti a csapdát. ne­hogy koppanjon, aztán láb­bal csúsztatja a járdaszegé­lyig, ott egy pöccintéssel a hátsó kerék elé. Körülnéz, sehol senki, gyorsan lehajol, megtapintja: a fémhegy fel­felé áll. Minden rendben. Nyugtalanul alszik el, mint gyerekkorában, ha nagy be- tyárságot követtek el a tár­sakkal. Egyszer kinyitották a haragosok óljait, a mala­cok elözönlötték a szom­széd veteményeskertjét. Tovább aludhatna, hiszen délutános lesz, de már haj­nalban figyeli, mikor gyújt­ják be a motort. Nem kel fel, az ágyból füleli a han­gokat. Fél nyolckor hallja kattanni a kocsi ajtaját. Is­kolába viszik a gyereket. A motor felmordul, majd egyenletes zúgással vagy fél percig jár. Aztán gáz, most kell áthaladnia a csapdán. Kihúz az utca közepére, ö felül az ágyban, várja a fé­kezést, a szitkozódást vagy a meglepődés bosszús szava­it. De a kocsi hangja eltű­nik az utca zajában. Idegesen kapkodja magá­ra a ruháját, a kirakat kosz- lott függönyét megemelve, kipillant. A járdaszegély el­takarja a szerkezetet. Műanyag tasakot kap fel. mintha bevásárolni indulna. Bezárja az üzletajtót, átvág a járdán. A szegélynél lepil­lant: a fémpecek elbillenve, laposra préselve ott hever, mint egy éltaposott béka. Néhány kipergett geszte­nye és agyonpörkölődött fa­levél között olyan közel fek­szik a járdaszegélyhez, hogy dühében még belerúgni sem .tud. (Vége) Sajtótükör, megyénkről Év végén is szép számmal jelent meg híradás, publiká­ció megyénkről az országos sajtóban. Néhány címmon­dat: Heves megyei napok Új­pesten — Kádár László egri érsek temetése — Építészeti országos nívódíj Eger prae-r csarnokáért —Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományoztak nyugállo­mányba vonulása alkalmá­ból Dancz Pálnak, az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatójá­nak — Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíróság és a Szövetség Megyei Szerveze­tének elnöke hosszú időn át végzett kiemelkedő munká­jáért a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg. Ugyancsak az MTI jelen­tette: szovjet licensz alap­ján gyártott új termék a gyöngyösi—kaukázusi és a hevesi kefir. A Magyar Mé­dia gondozásában és a Ré­vai Nyomda Egri Gyáregy­ségében készült, s december, ben jelent meg a Kölyök cí­mű magazin első száma. Népszabadság, 1986. november 29. Oktatás az erdőben. Mérő Miklós riportja a mátrafü- redi erdésziskoláról, amely egész Kelet-Magyarországra kitárta kapuit, éppen ezért bővíteni kell. Növényvédelem, november Szakcikkek megyénkről: Szőlőben végzett gyorsflóra- vizsgálatok eredményei — A házikerti növényvédelem színvonalának emelése. Élelmezési Dolgozó, december Holtszezonban vándorlás. Őszinte beszélgetés bizalmi­akkal a hatvani konzervgyá­ri gondokról. Népfront, december Az idősek helyzete Heves­ben, Megyénk lakónépessé­ge 346 ezer. s ebből az idő­sek aránya az országos átla­got meghaladó 22 százalék. Az idős emberekkel törődést egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a Hazafias Nép­front Heves Megyei Bizott­sága. Magyar Hírlap, december 3. Fegyver az odúban. Rab- sic-lesen a Mátrában. Orvva­dászok nyomára bukkantak Heves megye erdeiben. Somogyi Néplap, december 6. Egri utcák ékszerei. Szabó Sándor MTI-fotói bemutat­ják. hogy mit tettek a város- szépítők a barokk stílusú belváros értékeinek megóvá­sáért. A képsort közölte a Békés Megyei Népújság és a Csongrád Megyei Hírlap is. Magyar Televízió, december 12. Együtt vagy külön? Nyolc­ezer ember ügye a tv Abla­kában. A szolgáltató műsor foglalkozott Kál-Kápolna— Kompolt közös tanácsa mi­att kialakult vitás helyzet­tel. A kápolnaiak feszítő kérdésének legjobb fóruma lehetne egy jól előkészített falugyűlés. Néphadsereg, december 13. A hírlapboltban is árusí­tott képes hetilap Patinás helyőrségek sorozatában Gyöngyöst mutatja be egy teljes oldalon. Vasárnapi Hírek, december 14. Szünet: 39 évig. Hódmező­vásárhelyen, 1946-ban indí­totta útjára Moldvay Győző újságíró, aki ma a Népújság fömunkatársa, a Hatvani Ga­léria igazgatója, a Délsziget almanachot, 1986-ban a gyűjteményes mű újjászü­letett. s három száma jelent meg. Magyar Rádió, december IS. Válaszolunk hallgatóink­nak: özv. Éliás Andrásné Tarnaörsön él egyedül. Ti­zenöt éven át erdőművelő­ként a Mátravidéki Erdőgaz­daságban dolgozott. Facse­metéket ültetett, aztán ami­kor nyugdíjas lett. éppen ne­ki nem jutott tűzifa. Fülszöveg, december 16. A Petőfi rádió délelőtti műsorában Holakovszkij Ist­ván beszélgetett az Ódon házak, hajdan volt egriek című könyv szerzőjével. Pé­csi Istvánnal a Népújság ol­vasó- és a Hevesi Szemle felelős szerkesztőjével. Dunántúli Napló, december 17. „Egri Csillagok" vetélkedő Pécsett. Százötven kisdiák mérte össze tudását az álta­lános liskola 6. osztályában kötelező olvasmány alapján. Magyar Hírlap, december 18 Csecsemő a vállalati ta­nács? Egerben úgy látszik már nem, másutt meglehet, igen. Jegyzet arról, ami az Egri Dohánygyárban fedeze­tet nyújt a maximális bér­emelésre. Élet és Irodalom, december 13. Piros hó. A hetilap össze­vont 51—52. számában a szerkesztő. Kardos G. György nem is sejtette, hogy kará­csonyi ajándékot kapott. Az egri Dobó István Gimnázi­um 15 éves tanulója. Kis- honthy Edina a nyáron A szerelem hátrányáról egy 120 gépelt oldal terjedelmű kis­regényt írt. Ebből küldött részleteket véleményezésre. „Ez tök jó, tinike” olvashat­juk az üzenetet és a kalan­dot. Magyar Hírlap, december 20 Szerelmi történetek hozo­mánnyal. stafírunggal. öt­venezerbe került a lagzi. A szőlőjéről híres Gyöngyös környéki faluban már nincs három szobásnál kisebb ház. Petőfi Népe, december 24. Több áram Visontáról. A Gagarin hőerőmű teljesítette éves villamosenergia-terme- lési tervét. Kossuth rádió, december 25. Jó reggelt! Karácsonyoz- nak az erdei -vadak is. He­ves megye 30 vadásztársasá­gának jóvoltából terített asz­tal várja a fácánokat, őze­ket, muflonokat, dámszar­vasokat. Népszava, december 31. Északi szél hozta a havat Néhány éve hollandusok fe­dezték fel a Mátrát és rend­szeresen visszatérnek. Hét szűk esztendő után a Kéke­sen Simon Imre Egri házak bécsi kiállításon Az Osztrák Szövetségi Mérnöki Kar, a bécsi Colle­gium Hungaricum a Ma­gyar Építőművészek Szövet­ségével egyetértésben fel­kérte az Egri Építész Kör tagjait, hogy nyújtsanak be eddigi munkáikból öt tablót. Az anyag egy nemzetközi bírálóbizottság elé került és az ott hozott döntés három egrit fórumhoz juttat ja­nuár 22-én, csütörtökön, a bécsi Collegium Hungaricum aulájában megnyíló tárlaton. A három tervezői alkotás: Eger, Kossuth u. 5. sz. alatti tömbrekonstrukció (építész Dely György; kivi­telezés alatt). Eger, Hibay Károly u.. tömbrekonstrukció. Céh- mesterek házai (építész Tho- ma Emőke), és ami megvalósult: Eger, Bródy Sándor u. 1 tömbrekonstrukciója, a Car- lone-ház (építész Komáromi Péter). A siker önmagát méltatja Főként, ha arra gondolunk, milyen viharos viták kísér­ték itt, Egerben azokat az el­gondolásokat, amelyeket vé­gül is az egri építészek a szemléletek küzdelme során alakítottak ki. Eger érdeké­ben, a mai egrieknek szol­gálván, de felmutatva azt. mit lehet és mit érdemes megóvni a jövőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents