Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. január 17., szombat KILENC ORSZÁG 16 VÁROSÁBAN Magyar gazdasági napokat rendez a Kamara A Magyar Kereskedelmi Kamara külgazdasági tevékenységét a VII. ötéves tervben is a népgazdaság érdekeit határozzák meg. Célul tűzték ki a nemzetközi kapcsolatok erősítését és bővítését, továbbá azt, hogy újabb kereskedelemfejlesztő akciókkal segítik elő a külgazdasági egyensúly javítását. A szocialista országok közül kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunió köztársaságaival, és a kínai partnerekkel kialakított együttműködés. Nagy figyelmet szentelnek a Magyar Kereskedelmi Kamara szakemberei a szovjet gazdasági életben lezajló változásoknak, és erről tájékoztatják a hazai tagvállalatokat. 1987. január 1-től például több szovjet vállalat kap önálló külkereskedelmi jogot, ezzel összefüggésben a magyar Kamara segítséget kíván nyújtani az érdekelt hazai cégeknek a közvetlen kapcsolatfelvételhez. Vegyesvállalatok Kibontakozóban van a magyar—szovjet vegyesvállalatok létesítése, ezt a folyamatot is segíti a Kamara a maga eszközeivel. A számtalan egyéb akció közül megemlítjük hogy például a balti köztársaságokba pdacfeltáró delegáció küldését tervezi a Kamara, fogyasztási cikkek és híradás- technikai jellegű termékek forgalmának bővítése érdekében. Néhány éve élénkültek meg a magyar—kínai gazdasági kapcsolatok, 1985-ben létesült a Kamara kínai tagozata. Fontos feladata most a magyar Kamara szakembereinek segítséget nyújtani annak feltárásához, hogy a különleges gazdasági övezetekben milyen együttműködési lehetőségek vannak. A kapcsolatok erősítését szolgálja például a kamarák mellett működő választott bíróságokkal kapcsolatos magyar—kínai tapasztalat- csere is. A többi szocialista ország kamaráival a legkülönbözőbb témákban folyik az együttműködés. Csehszlovákiában 3 fa- és papíripar, valamint a járműipar lehetőségeit tanulmányozza a magyar kamarai piacfeltáró delegáció. A lengyel Kamara műszaki, gazdasági napokat szervez hazánkban ’87 áprilisában. A bukaresti vásáron információs irodát kíván működtetni a magyar Kamara. Természetesen változatlanul erőteljesen kell segíteni a kialakult kamarai csatornákon a fejlett és fejlődő nem szocialista országokban is a magyar export- termékek értékesítési feltételeinek javítását. Az európai országokkal már korábban kialakult, sokrétű kapcsolatok ápolása mellett a tengeren túli fejlett ország- gokkai (USA, Kanada. Japán, Ausztrália, Üj-Zéland) való intenzív kapcsolatépítés is rendkívül fontos. Novemberben például Indonéziában tárgyalt magyar kamarai delegáció. A jakar- tai, yogyakartai, denpasari kamarákban folytatott megbeszéléseken nagy érdeklődést váltott ki a magyar sínbusz, valamint vegyianyag- és fotófilmkínálat. Megvitattak mezőgazdasági együttműködési témákat is. Ugyanezekben a novemberi napokban indonéz delegáció járt Magyarországon, a küldöttség 22 üzletemberének programját a Kereskedelmi Kamara szervezte. Az indonéz üzletembereket kerekasztal- megbeszélésen hozták össze 30 magyar vállalat képviselőjével. Kínától liatin-Amerikáig 1987-ben 9 ország 16 városában rendez a Kamara magyar gazdasági napokat, amelyek konkrét kereskedelempolitikai célt szolgáló programok sorát jelentik. Közeli és távoli országok egyaránt szerepelnek a tervezett listán: Hollandia, Brazília, az Egyesült Államok, Finnország, Szovjetunió, Malaysia és valószínűleg Kína egy vagy több városában kerül sor gazdasági-műszaki előadássorozat megtartására, amelyekhez egyes országokban kiállítás is kapcsolódik. Jelenleg 28 relációs tagozata van a Magyar Kereskedelmi Kamarának, a „legfiatalabb" a délkeletázsiai tagozat. Az Indonéziában. Malaysiában, Szingapúrban, Tajvanon járt magyar kamaraküldöttségek biztató hírekkel tértek vissza. 35—40 magyar vállalat részéről feltételezhető, hogy érdeklődnek a délkelet-ázsiai piacok iránt. Sza- úd-Arábiába és a latinamerikai országokba szintén terveznek delegációkat 1987- ben. Persze Európát sem hagyják figyelmen kívül. Az 1987-ben Svédországban tartandó agrárszimpozion előkészületeiről már novemberben konkrét tárgyalások folytak. Olaszországban ipari formatervezési szimpozi- ont készítenek elő. A magyar kis- és középüzemeket is hozzásegíti a Kamara ahhoz, hogy termékeikkel külföldön bemutatkozhassanak. Részükre úgynevezett gyűjtőkiállítást szervez, amelyen egyszerre 15—20 kisebb cég is bemutatkozhat. Ilyen alkalom lesz 1987-ben az olaszországi magyar hét, májusban a finnországi magyar kiállítás, valamint Bázelban a fogyasztási cikkek vására, ahová a Politúr Vegyipari Szövetkezettől az Alkotó Ifjúság Egyesülésig 12 vállalat nevezett be. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében speciális feladatokat látnak el a Kamara területi bizottságai. Tevékenységük kiterjed a helyi üzleti lehetőségek feltárására; (a határmenti árucsereforgalom keretében), a testvérvárosi, testvérmegyei politika, kulturális kapcsolatok gazdasági tartalommal megtöltésére; a helyileg illetékes külföldi regionális kamarákkal történő kapcsolatteremtésre; s velük együttműködve a helyi vásárokon való kölcsönös részvétel szervezésére. Megyei kezdeményezések Baranya megye 17 vállalata, intézménye például az NSZK-beli. Fellbach-ban rendezett árubemutatót októberben, ahol a Pécsi Kesztyűgyár termékeiből Hetessy László műkovács számos remekéig változatos volt a kínálat. A Zala megyeiek Alsó-Ausztriában viszonozták november végén a bemutatkozást. A. Bécsi Kereskedelmi Kamara segített abban, hogy ne csak a helyi üzletemberek nézzenek körül a Neuenkirchenben rendezett árubemutatón. A grazi vásárra a dél-, és észak-dunántúli területi bizottságok szervezik a magyar vállalatok részvételét. Jó az együttműködés a délalföldi területi bizottság és a szabadkai körzeti gazdasági kamara között, például a szegedi vásár szervezésében, de az olaszországi regionális kamarákkal való kapcsolatot is szorgalmazza a délalföldi területi bizottság. Az észak-dunántúli, észak-magyarországi és észak-alföldi területi bizottságok delegációi Csehszlovákiában jártak a határmenti árucsere-forgalom bővítése érdekében. A kárpát- ukrajnai területtel hagyományos az együttműködés. Az export-propaganda javítása érdekében tervezik, hogy a területi bizottságok 1987-ben különkiadványban mutatják be egy-egy megye exportárualapul szolgáló termékeit, s a többnyelvű kiadványt a partner testvér- városokban, -megyékben terjesztik. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a Kereskedelmi Kamara konkrét példákkal érzékeltetett exportösztönző tevékenysége még nem merített ki minden lehetőséget. Különösen a kis- és középüzemeknek tudnának az eddigieknél többet segíteni. I. E. A VIZSGÁLAT ÉS A GYAKORLAT Tervek, panaszok, árak... Agria-termékek az őszi BNV-n (Fotó: Szántó György) A Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértői bizottsága a vásárlók bejelentései és panaszai nyomán széles körű vizsgálatot végzett a bútorok áralakulásáról és választékáról. Megállapították, hogy az utóbbi időben korszerűsödött, a kereslethez jobban igazodott a választék, azonban a lak- berendezési cikkek egy részéből még mindig hiány van, s minőségük gyakran nem áll arányban az árakkal. A reklamációkról, tervekről, az árakról kérdeztük az Ag- ria Bútorgyár, a Bubiv egri gyárának, s a Domus Áruház vezetőtit. Agria, Bubiv Az Agria Bútorgyár igazgatóhelyettese. Szálai Ferenc: — A belföldi piacon nem jelentkezünk újdonságokkal. Néhány stílkomóddal és faragott ládával esetleg. ám ezeket sem szériában csináljuk. Külföldön már inkább: a csehszlovák fővárosban részt veszünk a négycsillagos Hotel Prága építésében, amely az Interhotel-lánc egyik lagja lesz. Az osztrák tőkéből megvalósuló beruházás 1988 első negyedévvégéig biztosítja a rendeléseket. A huszonhét emeletes, ötszázhatvan szobás szálloda összes helyiségeinek berendezését mi gyártjuk. — Hogyan áll az Agria a reklamációkkal ? — A panaszok száma változatlan a korábbi évekhez viszonyítva. Sajnos gondot jelent az, hogy míg a bútorokra tizennyolc hónap garancia jár. addig az azon levő szövetre csak hat hónap szavatosságot adnak a gyártók. Ebből rendszerint igen sok konfliktus támad. A reklamációk hetven-nyolc- van százaléka az ilyen esetekből következik. A bútoripari egyesüléssel közösen márka-szervizhálózatot alakítottunk ki, ám az igényesebb termékek javítását itt a gyárban végezzük el. 'Vermes Ferenc, a Bubiv egri gyárának igazgatója: — Az idén térünk rá — közületek részére — az úgynevezett összerakható, sorolható székek készítésére. Ezeket vendéglátóipari egységekben, valamint művelődési intézményekben használják föl. Ugyancsak belföldre szánjuk író- és nagyméretű tárgyalóasztalainkat. Tőkés exportunk az USA, Anglia, Franciaország és az NSZK felé. míg a szocialista kivitelünk a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország felé irányul. — Sok panasz érkezett tavaly önökhöz? Az országos adatok azt mutatják, hogy ezek száma megugrott az utóbbi időben ... — Nálunk nem számottevő ez a növekedés, de azért újjászerveztük márkaszervizünket. Egy asztalos, egy kárpiitos szakmunkás gépkocsink segítségével látja el a javítási tennivalókat. Egyébként meg kell jegyeznem. hogy a reklamációkkal a vevők egy része a bútor értékének csökkentését — s így az ár egy bizonyos hányadának visszafizetését — próbálja elérni. — Az beszélik, hamarosan változik a bútorok ára. ön. mint egy ilyen jellegű gyár vezetője elképzelhetö- nak tartja ezt? — Én természetesen nem vagyok illetékes e kérdés megválaszolásában, de minden elképzelhető. — Természetesen nem mint legfőbb illetékest kérdezem. De mondjuk — az alapanyag árának rendezéséről nyilván van némi információja ... — Valóban. Egyes jelzések szerint a tölgyfaáruk, a forgácslap. a habanyagok (kárpithoz) ára körülbelül 30— 35 százalékkal emelkedhet a jövőben. — Hisz ezek az anyagok majd minden bútorféléhez szükségesek... — Igen, ez így igaz. Új szolgáltatás a Domusban Mezei Sándor, az Egri Domus Áruház igazgatója az új áruk beszerzéséről beszél: — Mi a BNV-n és a különféle vásárokon ismerhetjük meg az új termékeket, s legfeljebb egy-két olyan cikk van, amelyet csak fényképről látunk, mielőtt megrendeljük. Tapasztalataink szerint most a stíl. a stilizált és a kolóniái termékek iránt nagy a kereslet, megrendeléseinket is ez alapján adtuk be. Sajnos, az olcsó elemes szerkezetek bár kelendőek. keveset kapunk belőlük. — Vezetnek-e be új szolgáltatást 1987-ben? — Kibővített lakástextil osztályunkon idén előre láthatólag a második negyedévben szónyegszegő gépet állí. tunk fel. A berendezést saját magunk fogjuk üzemeltetni. Ez az újdonság rendkívül kényelmessé teszi azon vásárlóink dolgát, akik pad- lószönyeget vesznek áruházunkban. Van egy másik szolgáltatásunk is. amely bár régebbi, mégsem' tudnak róla sokan. Foglalkoztatunk ugyanis szakképzett lakberendezőt, ő a vevő kérésére otthonukat kulturált és ízléses módon rendezi be. és ami a fontos — díjtalanul. — Milyen volt forgalmuk a múlt év vége leié? — Sikerült jó pár jugoszláv bútort beszereznünk, körülbelül 15 millió forintért. Ennek kétharmadát nagyon gyorsan eladtuk. .s megmondom őszintén, erre nem számítottunk. A vevők többször is faggatóztak, meg beszéltek is az árváltozásról. Mi ebből a szokatlan forgalomból természetesen egyértelmű következtetést nem tudunk levonni. Egy biztos: a bútorok ára már most sem alacsony. Beszédes tények Térjünk vissza a már említett Fogyasztók Országos Tanácsa (FŐT) vizsgálatához. A bútorok kiskereskedelmi ára 1980 és 85 között 29,7 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés 1984-ben felgyorsult, s tavaly alig mérséklődött. Ennek oka. elsősorban a termelői árak állandó emelkedése. Tény, hogy az ipari üzemek gyakran látszólagosan új bútorfajtákat „vezetnek be", s ennek bejelentés nélkül is magasabb lehet az ára. A FŐT megállapítása szerint a termékek minőségével szemben nagyon sok a kifogás, örvendetes — ezt hallhattuk a két gyártócég képviselőjétől —. hogy megyénkben a panaszok számának növekedése nem számottevő. A reklamációk oka nagyrészt az anyag- és alkatrész- ellátással magyarázható, ám gyakori tényezőnek számít, hogy a technológiai fegyelmet nem tartják be. A Kérni i mintegy ezerötszáz lakberendezési cikket vizsgált meg. ezek 88 százaléka nem felelt meg a tanúsított minőségi címnek. Ez a korábbi adatoknál kedvezőtlenebb képet mutat. így igen nehéz szinkront felfedezni e számok és a bútoripar által 96 százalékban első osztályúnak kinyilvánított áruk között. Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a bútorok ára és minősége a legtöbb esetben nincs összhangban. Már ma sem .. . Havas András
