Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 17., szombat TÁRSADALOM 3* A KÁDERMUNKA TAPASZTALATAIRÓL Megnövekedett ... Az irányító pártszervek 1986-ban is több közérdeklődésre számol tartó napirendet tárgyaltak. Ezek közül is kiemelkedik a kádermunkával kapcsolatos kérdéskör. Az 'MSZMP Eger Városi Bizottsága 1986. december 10-i ülésén tárgyalta meg az 1973. november 28-i KB-határozat végrehajtásáról szóló jelentést, és hozott határozatot a további feladatokra. A testület megállapította: szükséges — az 1973-ban megfogalmazott alapelvek változatlanul hagyása mellett — a kádermunka gyakorlatának a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, a tudományos-műszaki haladás és a szocialista demokrácia növekvő követelményéhez való igazítása. „Nehéz és felelősségteljes feladat” A kormányszóvivő Országház, 66-os terem. A kormányszóvivői tájékoztató állandó színhelye. Ma túlságosan elhúzódik a Minisztertanács ülése ,— természetesen érdeklődtünk (újságíró-betegség — szenzációt sejtünk), a kormányszóvivői tájékoztató szervezői széttárják karjukat... — aztán némi késéssel (ez ideig min. dig másodpercnyi pontossággal) érkezett Bányász Rezső, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, államtitkár, a Magyar Népköztársaság kormányának szóvivője a hazánk címerével díszített faemelvényre lép. A testület elé kerülő jelentés — amely a végrehajtó bizottság vitájában formálódva, annak jóváhagyásával jutott el a pártbizottság elé — leszögezte: a pártszervek és pártszervezetek az elmúlt években ösz- szességében eredményesen irányították, segítették, ellenőrizték a területünkön folyó munkát. A különböző szervekben, gazdasági egységekben, . intézményekben dolgozó káderállomány képes megoldani a feladatát. Ugyanakkor több feszültség is nehezíti e munkát, és az élet jó néhány területén a jelenleginél magasabb követelményeket támaszt. A közigazgatás átszervezése. 1984. január elseje óta tudatosabban törekszünk a vezetői munkával kapcsolatos követelmények fokozására. Ennek következményeként is növekedett a beosztásukból elmozdított vezetők száma. Többen nem, vagy csak nehezen tudták munkastílusukat a nagyobb önállóság és a gazdasági kockázatvállalás. felelősség új igényeihez igazítani. A városi párt-végrehajtóbizottság ülésein jelentős helyet kapott a területünkön működő 17 termelőszövetkezet vezetésének munkájával összefüggő tevékenység. Erre azért van szükség, mert a térségben gazdálkodó szövetkezetek a természeti adottságokból és az időjárásból adódó követelmények hatására az átlagosnál nagyobb nehézségekkel dolgoznak. Ügy ítéljük meg, hogy a városi párt-végrehajtóbizottság kellő érzékenységgel és időben napirendre tűzte az aktuális kérdéseket. Ezzel jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Külpiaci kapcsolataink és exportképességünk alakulásának összefüggéseiről készített interjút Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel Balogh Mária. Fejti György, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei párt- bizottság első titkára munkánk megjavításának feltételeiről ír. Megállapítja: halaszthatatlan feladat, alapvető nemzéti érdek a műszaki-technológiai felzárkózás meggyorsítása, a termelés és a külkereskedelem szerkezetének fokozatos és folyamatos átalakítása. Ez a nagyszabású program a gazdaságpolitika, intézmény- rendszer, az egész társadalmi, gazdasági újratermelési folyamat átfogó megújítását, a reformok következetes folytatását igényli. termelőszövetkezetek munkája. a vezetés színvonala fejlődjön, a felgyülemlett problémák rendeződjenek, vagy a nehezebb körülményekhez igazodó, tudatosabb és következetesebb legyen az irányítómunka. Erőfeszítéseink ellenére is több termelőszövetkezet pénzügyi, gazdasági helyzete nehéz. Egy-két termelőszövetkezetünk esetében pedig a nem kielégítő színvonalú gazdálkodás okai között a vezetői munka hiányosságai: a követelménytámasztás alacsony színvonala, vagy a közösért érzett nem kellő mérvű felelősség is kimutatható. Az utóbbi időszakban több feszültség keletkezett néhány községünkben is, amelyek a kádermunka és az alapszervezeti pártmunka hiányosságaira is visszavezethetők. Ezek részben kritikát- lan vezetői együttműködésben. a párt ellenőrző szerepe formálissá válásában mutatkoztak meg, részben pedig értelmetlenül elhúzódó vitákban, vezetői hibákra visszavezethető együttműködési zavarokban jelentkeznek. Egyes vezetők a figyelmeztetést személyük elleni indokolatlan támadásként igyekeznek elhárítani. Ügy ítélte meg pártbizottságunk, hogy az ilyen módon felmerülő kérdések kezelésében a városi pártszervek munkáját kellő politikai érzékenység, következetesség jellemezte, amelyek eredményeként a konfliktusok nagy része megoldódott, esetenként személycserék árán is.. De néhány eset figyelmeztet a kádermunka hiányosságaira is: egy-egy pártveRomány Pál, a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság első titkára úgy látja: szükség van nyílt politikai fellépésre, rendszeresen visszatérő társadalompolitikai konzultációkra, a közhangulatnak — terveinkkel, programjainkkal, döntéseinkkel, a tényekkel való — alakítására. Szükség van gazdasági koncepciónk és a társadalom- fejlődés új kérdéseinek szembesítésére, bizonyos társadalomtudományi tételek és válaszok újrafogalmazására, sőt: megfogalmazására. Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára összegzi a pártszervezetek ben belpolitikai helyzetünkről folytatott beszélgetések tapasztalatait. Megállapítja: feltétlenül fizetőség összetétele vagy párttitkár alkalmasságának mérlegelésekor nem voltunk kellően körültekintőek, illetve nem késztettük kellő határozottsággal a helyi illetékes pártvezetőséget a saját hatáskörébe tartozó vezetők alkalmasságának alaposabb mérlegelésére. A vezetői munka, a hatalom gyakorlásának folyamata sem volt mindig problémamentes. Igaz, a hatalommal való visszaélés durvább formája csak viszonylag ritkán fordul elő. de a szerénytelenség, a demokratizmus visszaszorítása vagy csak formális alkalmazása, a durva, parancsolgató hangnem nem fehér holló területünkön sem. Ez elítélendő és ellentétes a szocialista vezetői gyakorlattal. Annál is inkább veszélyes ez, mert a közvélemény éppen ezekre reagál a legélénkebben és általánosít a még egyedi negatív esetekből is. Tapasztaltuk azt is. hogy ha a vezetők vagy vezető szervek között megbomlik az összhang, viták dúlnak hónapokon keresztül, bekövetkezik egy olyan időszak, amikor már nem úgy áll a képlet, hogy egyik oldalon van a tiszta igazság, és a másik fél álláspontja helytelen. hanem összekeverednek a frontok és a vagdal- kozásban azok is kapnak sebeket. akik nem azt érdemlik. A vitákat nem szabad elfojtani, azokra szükség van. de le is kell tudni zárni, be is kell tudni fejezni azokat önfegyelemmel, tisztességesen elismerve a magunk hibáit is. Tény az is: fokozott figyelmet kell fordítani az állami szervek pártirányítására vonatkozó gyeimet érdemel az a megítélés, hogy a kedvezőtlen tendenciák a magyar gazdaságban évek óta felhalmozódott és megoldatlart problémák egyenes következményei. Ide sorolják, hogy egyensúlyi gondjainkat tartósan az ésszerű felhalmozás rovására, és a vállalatok terhére enyhítettük. A párttagság, a józanul politizáló közvélemény többek között felveti, hogy vajon a sorozatos jelzésekre történő érdemi reagálás késedelméért, az „összehangolt cselekvés hiányáért nem ,kellene-e érvényesíteni a felelősséget. A pártalapszervezetekben immár tizenötödször kerül sor beszámoló taggyűlések rendezésére. Botos Péter elvek tényleges számonkérésére működési területünkön. Nagyon lényeges, hogy jobban készítsük, készíttessük elő a helyi fórumokat. Igényelni kell, hogy minden irá- nyitószerv és az érintett helyi szervben dolgozó kommunisták előkészítő munkája érdemibb legyen, de korlátozódjék pusztán a helyi fórum összehívására. Szükséges szólni a káderállomány összetételéről is. A városi pártbizottság által irányított, területén dolgozó gazdasági egységek, állami társadalmi szervek vezetésében jelen vannak a különböző társadalmi osztályok, rétegek, nemek és korosztályok. Igen, az arányok nem mindenben felelnek meg az elvárásoknak és a természetes szükségleteknek sem. A jövőben is fontos feladat tehát. hogy a politikai. gazdasági, állami és társadalmi élet területén fiatal kádereket neveljünk, és különös figyelmet szenteljünk a vezetői munkakörbe állításukra. Megoldásra váró, fontos feladat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felsőszintű vezetői utánpótlásának biztosítása, a községi tanácsok vezetői második vonalának feltöltése, megerősítése. A káderhatáskörök gyakorlásában a városi pártbizottság azon az állásponton van, hogy e fontos politikai feladat, a párt vezető szerepének érvényre juttatása akkor valósul meg helyesen. ha a személyi ügyekben ott döntenek, ahol a legtöbb ismerettel rendelkeznek és a döntés testületi. Senkinek nincs joga időhiányra, vezetői ismeretre vagy bármi másra hivatkozva megkerülni a hatáskörileg illetékes szerveket. A szocialista demokrácia fejlődése, a módosító feltételekhez való igazodás megköveteli a szemléletbeli változást is. A városi pártbizottság december 10-i ülésén elfogadott határozat ezt a pélt is szolgálja. Német László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára elemzi az eddigi tapasztalatokat és megfogalmazza az aktuális feladatokat. A népgazdasági teljesítő- képesség alapvető tényezője a gazdálkodó szervezetek munkájának hatékonysága. Mennyire adottak, illetve hogyan teremthetők meg a vállalatoknál az igényesebb, a perspektivikusabb, a vál- . falat helyzetét egészében javító gazdálkodás feltételei? Milyen konfliktusokkal kell a vállalati vezetésnek szembenéznie, ha túl akar lépni a rövid távú szemléleten, a közvetlen érdekeken? Ezekről a kérdésekről kerekasz- tal-beszélgetést rendezett a Pártélet. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. — Szép jó napot kívánok! A kormány mai ülésén ... (Röviden beszámol a kormány által tárgyalt témákról.) Most pedig készen állok az önök kérdéseire válaszolni. Dolgoznak a fotóriporterek, a tévé világosítói forrósággal árasztják el a termet, a mikrofonok kábeleitől mozdulni sem merünk. Kérdezni igen. Bányász Rezső néha jegyzeteiből, máskor pillanatnyi gondolkodás után fejből válaszol. Egy pillanatig sem akarja azt a látszatot kelteni, mintha élő lexikonként mindenre készületlenül is válaszolni tudna. Én közben a magam kérdéseit rendezgetem (át), megbeszéltük, hogy a tájékoztató után dolgozószobájában pályájáról, munkájáról, magánéletéről beszélgetünk: megkísérlem felvázolni, ki is az az ember, aki országnyi nyilvánosság előtt válaszol a közvéleményt legjobban érintő kérdésekre. ★ Bányász Rezső dolgozószobájában ülünk, az előbb, amikor az Országház folyo- sólyán a Dunára nyíló ablakon kinéztem, a folyó sötétbe burkolózott. — A magyar újságírók olyannyira tekintélyt élveznek a kormányszóvivő előtt, hogy személyét és a tájékoztatáspolitikát egyaránt érintő kérdésekben is teljes szabadságot kapnak, jelen esetben kapok? — Természetesen nem kívánom elolvasni a rólam szóló portrét. — De, hiszen különösen az új sajtótörvény megjelenése óta a legjelentéktelenebb információt is ellenőrizni szeretnék az informátorok megjelenés előtt. Nagyon sokan az új sajtótörvényből szinte ezt a lehetőséget ismerik csupán . . . — Ennek megváltoztatása sokunk feladata. Nekem nagyon jó a véleményem a magyar újságírókról. Külpolitikai és belpolitikai újságírókról egyaránt. Persze vannak. akik a pálya széléről ügyködnek, hangosak, feltűnésvágyók, bratyizók. A szakma egésze azonban felelősségteljes munkát végez, véleményem szerint az értelmiségi réteg egyik progresszív ereje. Bátran mondhatom, hogy a külföldi újságírókkal összehasonlítva is akár stílusban, korrektségben, felkészültségben, még helyzetfelismerésben is állják a versenyt. Munkám során sok külföldi újságíróval találkoztam, aki nyolcszáz szónál többet alig-alig használt munkája közben ... Persze vannak kiemelkedő tudású, nagy tekintélyt élvező újságírók .... mint idehaza is. • — Hagyományainknak köszönhető a — nem titkolom — jóleső elismerés, a rang? — A magyar újságírás és irodalom egy tőről fakad, az igényességre, a stílusra természetesen ez meghatározó. — A kormányszóvivői tájékoztató is a magyar újságírásról kialakult jó véleménynek köszönhető? — Nem. Tudatos törekvés, a XIII. pártkongresszus tájékoztatáspolitikával kapcsolatos határozataiból ered. A politikai vezetés, a kormány igénye... ★ — A kormányszóvivő személyisége meghatározó jelentőségű. Milyen felkészültséget követel ez a munka? — Szombathelyen születtem 1931-ben. Anyám, testvéreim ma is ott élnek. Apám szervezett építőipari munkás volt, a felszabadulás után az ifjúsági mozgalom természetes volt számomra, bár a premontrei rend gimnáziumába jártam . .. Bányász Rezső mindvégig kitűnő tanuló volt. a latin, a német, a francia nyelvben már gimnáziumi tanulmányai során nagy jártasságra tett szert, későbbi pályáján magas szinten sajátította el az angol és svéd nyelvet is. Már tizenhat esztendős korában megjelentek írásai a Vas Megye című újságban (a mai Vas Népe), még be sem fejezte a gimnáziumot, amikor a lap gyakornokaként dolgozott, természetesen a gimnáziumi tanulmányai mellett. 1951-ben kezdte jogi tanulmányait... — A Szerb utcai kollégiumban laktunk, esténként több társammal az akkori Szabad Ifjúság szerkesztőségébe jártunk dolgozni. Rövidesen főállású újságíró lettem, az egyetemet pedig esti tagozaton végeztem tovább. Nagyon jó társaság jött akkor ott össze: Réti Ervin, Sebes Tibor, Harmath Endre, hogy csak néhány nevet említsek. A magyar sajtóban legalább harmincán vezető újságíróként. vezetőként dolgoznak, akik akkor, ott a Szabad Ifjúságnál megfordultak. Szentül hittük. hogy képesek vagyunk megforgatni az egész világot. Aliig volt este, hogy az egyetem után ismét vissza ne menjünk a szerkesztőségbe. — Aztán Szegedre küldtek ifjúsági pártiskolára, ott ismerkedtem össze feleségemmel. Akkoriban a szerelmek nem az égben, hanem a pártiSkoláikon köttettek. — Feleségem újságíró, az Ez a divatnál dolgozik. Két fiam van: a nagyobb a Malév bagdadi képviselője, a kisebb a Külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályán dolgozik jogászként. .. Mindketten több nyelven beszélnek. Túl gyorsan értünk a „mához”. Bányász Rezső az ellenforradalom után az MSZMP KB munkatársa volt. („Egy békegyűlésen megkérdezte Péter János. nem volna-e kedvem a kül- ügyben dolgozni”), aztán a Külügyminisztérium sajtófőosztályán csoportvezető, majd 1962-ben hazánk stockholmi nagykövetségén sajtóattasé. — Jól megtanultam svédül. a történelemtudományok kandidátusi címét is svéd témából szereztem: nevezetesen a svéd szakmunkások és munkaadók 1936- os Munka-béke szerződésének elemzése volt a témám. A viliág számos országában ma is mértékadó ez a szerződés. — Nem könnyű az újságíró. diplomata, történész író életútját követni... (írói munkásságáról még nem esett szó; 1980-ban Kissinger és Brzezinsky, 1982-ben Truman árnyéka, 1984-ben Pax Americana, az idén pedig Századunk Amerikája című könyve jelent meg.) — 1972-től a New York-i magyar ENSZ-képviselét helyettes vezetője voltam, aztán négy évig London következett. majd Belgrád. aztán megbíztak a londoni magyar nagykövetség vezetésével. örültem, hogy erre az időre esett az első angol miniszterelnök magyarországi útja. Európában is fagyos szelek kezdődtek a politikában akkor, talán ez a látogatás is hozzájárult, hogy mégsem fagytak be a vizek. Nagy élmény, de felelősség- teljes feladat is a hazát képviselni ... Bizonyára nagyon nehéz is, talán az utolsó vendégként hagyom el ezen az estén a Parlamentet... u j: A Külkereskedelmi Bank első vidéki irodája Átadták Győrött a Magyar Külkereskedelmi Bank első vidéki irodáját. A belvárosban létesített irodában, az előzetes tervék szerint 1987-ben mintegy 4— 5 milliárd forintos forgalom lebonyolítását tervezik. (MTI-fotó: Matusz Károly íelv.) Megjelent a Pártélet januári száma
