Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. január 17., szombat ‘ Új pártfőtitkár Kínában A pekingi televízió péntek esti bejelentése szerint a nap folyamán kibővített ülést tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága. Az ülésen lemondott a központi bizottság főtitkári tisztségéről Hu Jao-pang. A politikai bizottság a lemondását elfogadta és egyhangúlag Csao Ce-jangot, a politikai bizottság állandó bizottságának tagját, miniszterelnököt választotta meg ügyvezető főtitkárnak. A döntést a központi bizottság legközelebbi ülése elé terjesztik jóváhagyásra Chile Legális pártok A chilei katonai junta csütörtökön törvényt fogadott el egyes politikai pártok működésének engedélyezéséről. Eszerint — 1973 óta először — ismét legálisan működhetnek a politikai pártok, kivéve azokat, amelyek „az osztályharc elméletet vallják”. A törvény megannyi módon korlátozza a pártok szervezeti lehetőségeit és tevékenységét. Megszabja egyebek közt milyen elnevezéseket és milyen pártjelképeket használhatnak. Megköveteli a pártvezetőségek három- évenkénti megújítását. A pártok kötelességévé teszi, hogy tagságukról teljes névlistát adjanak le a hatóságoknak. A törvényt még jóvá kell hagynia az alkotmánybíróságnak. A katonai junta úgy tünteti fel az igen mérsékelt engedményt, mint korábbi demokratizálási ígéreteinek teljesítését. Másként vélekedik az ellenzék. „Ez a törvény-nem visz közelebb a demokráciához" — nyilatkozott róla René Abeliuk, a hatóságok által el nem ismert. de megtűrt mérsékelt ellenzéki Chilei Szociáldemokrata Párt elnöke. Carlos Briones, a szintén csak megtűrt Chilei Szocialista Párt vezetője így vélekedett: ..Az engedélyezett pártok a sok megkötés miatt olyanok lesznek. amilyeneknek a kormány akarja látni őket. s nem olyanok, amilyeneket a szervezők szeretnének.” A HÉTEN TÖRTÉNT VASÁRNAP: Gorbacsov üzenete az ENSZ főtitkárához a nemzetközi békeév tanulságairól és az időszerű világpolitikai kérdésekről — Heves harcok Irak és Irán között, bombatámadások és rakétatalálatok érnek több nagyvárost — A spanyol kormányfő találkozója Arafattál Tuniszban. HÉTFŐ: Jaruzelski római útja. amelynek során az olasz vezetők mellett megbeszélést folytatott II. János Pál pápával is — Felértékelik a nyugatnémet márkát, s ezzel megoldódik a frank\ meggyengülésének következtében keletkezett nyugat-európai valutaválság — Tárgyalások Genfben a vegyi fegyverek eltiltásáról. KEDD: Nakaszone japán miniszterelnök európai körútja, a megállók Helsinki, Berlin, Belgrád. és Varsó — Fegyveres összeütközések Libanonban. Izrael bombázza Szidont. Murphy amerikai külügyminiszter-helyettes a térségben. Husszein király Párizsban tárgyal. SZERDA: Spanyol—brit külügyminiszteri tanácskozás Gibraltár jövőjéről — Tovább bonyolódik a titkos iráni kapcsolatok ügye. újabb leleplező dokumentumok bizonyítják, hogy a Fehér Ház. s minden valószínűség szerint az elnök is. kezdettől fogva tudott a fegyverszállításokról — Weinberger hadügyminiszter a fegyverkezési programok végrehajtásának meggyorsítását sürgeti. CSÜTÖRTÖK: Genfben megkezdődik a szovjet- amerikai fegyverkorlátozási tárgyalások hetedik fordulója, a szovjet delegáció élén Voron cov. a külügyminiszter első helyettese áll; előzőleg Dobrinyin megbeszélést folytat Moszkvában Hartman amerikai nagykövéttel. PÉNTEK: Afganisztánban életbe lépett a kormány által kihirdetett tűzszünet. Nadzsib főtitkár megbékélési intézkedések egész sorát jelenti be — Megalakul az új osztrák koalíciós kormány. -a szocialista Vranitzky a kancellár, a néppárti Mock a külügyminiszter — Kivonják az ideiglenesen Mongóliában állomásozó szovjet csapatokat. YVojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke Kómában vendéglátója, Bettino Craxi olasz miniszterelnök társaságában (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Európai kőrútjának újabb állomáshelyén, Belgrádban tárgyalt Nakaszone japán kormányfő (balról), aki a képen jugoszláv kollégájával Branko Mikuliccsal fog kezet (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Kubai kormánydelegáció tárgyalt Moszkvában. A képen: balra a Nyikolaj Rizsköv vezette szovjet, jobbra pedig a Carlos Rafael Rodriguez vezette kubai küldöttség, a tárgyaló- asztalnál (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Párizsban a kormánypártok felhívására mintegy háromezren tüntetnek a közszolgálati sztrájkmozgalom ellen. Mint ismeretes, a december 18. óta tartó vasutassztrájkhoz az energia, szolgáltatás és a fővárosi tömegközlekedés dolgozói is csatlakoztak Ünnepi munkásőr-egységgyűlést tartottak Kőbányán, ahol a Pataky István Munkásőregység csapatzászlajára Grósz Ká_ roly, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tűzte fel a Vörös Csillag Érdemrendet Daniel Ortega, Nicaragua elnöke felmutatja az országnak az 1979-es forradalom óta első alkotmányát (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Az ellentámadás konferenciája: Prága, 1912 A prágai óváros és a híres középkori Lőportorony. a Prasna brana tószomszédságában ezelőtt háromnegyed százada több férfi sietett be egy takaros, iskolaszerű épületbe. a Népházba. Ma is áll ez az épület. Bejárata mellett márványtábla. Rajta Lenin portréja — aranyozott dombormű. Az egész palota napjainkban munkás- mozgalmi múzeum. Éspedig elsősorban amiatt, hogy Lenin ott járt, hogy benne zajlott le az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt egyik legfontosabb tanácskozása 1912 januárjában. Az 1905—1907. évi orosz- országi forradalom leverése után 1908-tól az orosz munkáspártnak hosszú éveken át nem lehetett kongresszusa. A jobboldali konzervatív erők visszaszorították a munkáspárt erőit. 1910— 1911-ben a körülmények megváltoztak. Óriási energiával mozdult meg ismét az Oroszország jövőjét meghatározó forradalmas tömeg. Lenin és a bolsevikok számára ez a fordulat a lehetséges ellentámadás harci riadója volt. Ebből a helyzetből született a párt elhatározó jelentőségű tanácskozásának, a prágai értekezletnek eszméje. A körülmények azonban szigorúak voltak ahhoz, hogy ezt az értekezletet, mint kongresszust hívják össze. Lenin tanítványaival ezért döntött amellett, hogy csupán konferencia gyanánt üljenek össze. Ám elhatározásuk arra irányult, hogy ezzel a konferenciával bontakoztassák ki teljes szélességben a politikai ellentámadást. s gyökeresen újjászervezzék a párt vezetését. A prágai konferencia csakugyan kongresszusi horderejű, 1917-ig ez a párttanácskozás határozza meg az OSZDMP küzdelmeit. Az orosz munkásvezetők gyors cselekvésének fontosságát a konferencia helyszínéül kiszemelt Prága, cseh szocialista funkcionáriusainak tekintélyes része is megértette. a maga módján. így kerülhetett sor arra. hogy az értekezletet a cseh szocialista párt említett helységében tartsák, s hogy az egybegyűlt oroszországi forradalmárokat a cseh szocialista párt nevében a neVes vezető, Nemec személyesen is üdvözölje a konferencia megnyitásakor. Ezzel a konferencia — újszerűén — valamelyest nyilvános jelleget is öltött; mintha az oroszországi. nyíltan is porondra lépő demokratikus erők cselekvésmódját követte volna. Az a körülmény, hogy Lenint és társait a cseh szocialisták vendégül látták, kalauzolták. felhívja a figyelmet: a helyi prágai mun- kásvezetók minden fogyatékosságuk ellenére mégiscsak közelebb álltak a leninizmus- hoz. mint a polgári radikálisok. vagy más polgári demokratikus áramlatok. Revizionista hajlamai, és későbbi még súlyosabb elváltozásai ellenére mégiscsak a szocialista és szláv érzésű Némec volt Lenin egyik kísérője. , A konferencia hosszan elhúzódó tárgyalásait a győzelmüket biztosan érző. elemében lévő Lenin vezetése határozta meg. Programja határozott volt. Követelte, s a konferencián el is érte, hogy a pártból, amelyben eddig a munkásmozgalom minden áramlata képviselve voilt. kizárják a likvidátorokká vált mensevikeket. vagyis azokat a megalkuvókat. akik már a párt megszüntetését, likvidálását követelték. és ellenzéki jelszavakkal beszüntették, gátolták a pártmunkát. Lenin vezetésével a prágai konferencia eredményesen oldotta meg továbbá a még mindig egyéb irányzatokat is magában foglaló anyapárt belső szövetségi politikájának kérdéseit. Ide tartozott az úgynevezett párthű mensevikekkel. vagyis Plehanov híveivel fenntartott kapcsolat. Lenin a konferencia előterjesztésében hangsúlyozta. hogy az értekezlet a bolsevikokon túl minden más forradalmi hajlandóságú áramlattal együtt kíván dolgozni. E tekintetben Lenin bölcs politikai érzékkel oly messzire ment. hogy a konferencia előestéjén már azokkal a korábban likvidátor politikát folytató mensevikekkel is helyeselte az alkalmi akcióegységet, akik elfordultak ettől a kárhozatos áramlattól. Magán a prágai konferencián a plehanovista irányzat képviselői megjelentek. Az 1912. évi tanácskozás tehát ismét találkozás is volt a plehanovistákkal. Nem a bolsevikokon múlt. hanem Plehanov szűkebb körén, hogy mégis egyúttal búcsúzás lett belőle. A politikai harc logikája válaszút elé állította az eddig likvidátorellenes érdemeket szerzett. úgynevezett párthű mensevikeket. Lenin erőteljesen szorgalmazta útválasztásukat. Amíg a prágai konferencia hatására a plehano- visták egy része fokozatosan beolvadt a bolsevikok soraiba. más részük a rossz utat választotta. Plehanov nem élt a konferenciára szólító meghívással. Felülkerekedett benne a megalkuvók féltékenysége. A konferencia résztvevői az orosz központok mellett a nemzetiségi területeket is képviselték. Az egyik beszámolót például a grúz Ordzsonikidze. a bolsevikok egyik „kulcsembere’.’ tartotta. friss oroszországi eredményeket sorolva. Az értekezlet munkája annyira an- tinacionalista volt, hogy még a cseh szociáldemokrata párt némely soviniszta megnyilvánulásaira is elítélő észrevételeket tettek a kaukázu- sontúliak. Amíg a Monarchiában. így Magyarországon. a szociáldemokrata pártok sem a szűkebb értelemben vett társadalmi problémák esetében, sem pedig a nemzetiségi kérdésben nem tudták kellőképpen kihasználni a 1912. évi forradalmi fellendülés korszakát, s nem voltak képesek erőteljes áttörésre a nacionalizmus elleni harcban, a prágai konferenciának ez sikerült, egész Oroszországra érvényesen. A Prágában megválasztott Központi Bizottság bolseviktöbbségű volt, ami új kiln'd ulópon tat teremtett. Az elkövetkező forradalmak szempontjából is elsőrangú jelentősége volt annak, hogy a párt legfelső vezetésének szintjén forradalmi rendet teremtettek. A Központi Bizottságba nem választották be Plehanovot. Trockijnak sem adtak helyet, akinek a likvidátorok irányába tett engedményeit, és a plehanovistákkal szövődő összeesküvését Lenin megbélyegezte. De bekerült Lenin mellett például Ordzsonikidze. Go- loscsokin. a moszkvai munkások képviselője. Szpandar- jan, valamint a velük együttműködésre hajlamos plehanovista Svarcman. Lenin gondolt az objektív okokból távol maradt legközelebbi tanítványaira. A többi között Sztálint és Szverdlovot is a KB tagjai közé kooptálta. Dzserdzsinszkijjel szintén közeli kapcsolatot tartott, annál is inkább, mert a kongresszust követően Lenin még közelebb költözött Oroszországhoz: Krakkóba települt, Dzserdzsinszkij korábbi főhadiszállására. A nagy október vezérkarát a prágai konferencia időszakában szinte már teljesen összeállították. mégpedig a KB szintjén. A pártmunka figyelme ezután jobban az OSZDMP és a szak- szervezetek tagjai felé fordulhatott. A nagy ellentámadás megindult. D. r. >